Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

MeacBraem. f!eTt§üotTgK! XIII. évfolyam, 46. szám. ARA 70 FILLÉR Vasárnap, 1963. február 24. Beszélgetés Perecsi Ferencnével, az esti I egyetem igazgatójával (Z. o.) Negyvenmillió forint községfejlesztésre (3. o.) Tovább támad a tél Választ a maqyar nép Százhetvenhatezer ember él ma szavazati jogával Tolna megyében. E jog nagy felelős­séggel párosul, mert hiszen a szavazatok sorsi'ormálóak egész népünk számára. A választási előkészületek során a Hazafias Népfront képviselői és jelöltjei nyugodt lelkiismerettel állhat­ták a választók elé, s nem kel. lett szégyenkezniük, amikor számot adtak politikai, társa­dalmi életünkről, gazdasági te­vékenységünkről. Volt miről be­számolniuk, és felelősségük tel­jes tudatában hangoztathatták alapvető célkitűzésünket: »To­vább a bevált úton«! E jelszó­nak a mindennapi élet adja meg a nemes tartalmát, ame­lyet Kádár elvtárs kongresszusi szavaival jellemezhetünk a leg­pontosabban: »A magyar nép a szocializmus teljes felépíté­sének korszakába lépett«. Eb­ben benne foglaltatik egész népünk sikeres küzdelme, min­dennapos erőfeszítése, fárado­zása. Bemre foglaltatik népünk békés építőmunkája, internacio­nalista törekvése. Nincs, nem is lehet megnyugtatóbb annál, minthogy diadalmasan hala­dunk á szocializmus építésé­nek Stján. Az ellenforradalom leverése óta éppen az utóbbi négy év­ben tudtunk a legnagyobb lé­pésekkel előrehaladni. Me­gyénkben csakúgy, mint az egész országban, diadalmasko­dott a szövetkezeti eszme: a parasztság ■ termelőszövetkeze­tekbe tömörült. Ezt követően gyors fejlődésnek, erősödésnek indultak a termelőszövetkeze­tek. A közismert döbröközi termelőszövetkezet gyors meg­szilárdulása nem elszigetelt. A dombóvári járás tsz-eiben pél­dául 34 forint körüli a munka­egység szerinti részesedés át­laga. Kovacsik Györgyné dom­bóvári parasztasszony például 36 000 forint szövetkezeti jöve­delmet könyvelhetett el magá­nak a múlt év lezárása után. Sikerült lecsökkenteni a mér­leghiányos és gyenge szövetke­zetek számát, és minden reá­lis alap megvan ahhoz, hogy ebben az évben valamennyi szövetkezet megerősödjön. A megye ipara évről évre becsülettel teljesítette a reá háruló termelési feladatokat. A Bonyhádi Zománcgyár készít­ményei például az országhatá­ron túlra is eljutnak, ismertek több világrészben. Az elmúlt hetekben szemtanúi lehettünk, hogy az egyes munkáskollek­tívák milyen hősies küzdelmet vívtak a kegyetlen téllel. A rendkívüli időjárás okozta ne­hézségek után most gyorsan visszaállítják a termelés nor­mális menetét. Az elmúlt négy évre esik a kultúrforradalom keretében meghirdetett iskolareform. En­nek szellemében nagy .előre­haladás tanúi leheltünk Tolna megyében. Dombóváron 12 osz­tályos iskolát szerveztek, ami a jövő oktatási formája. Erről a következőket mondotta vá­lasztóinak Benke Valéria kép­viselőjelölt, a Központi Bizott­ság tagja: »Büszkék lehetnek, hogy e tekintetben mái1 meg­előzték a nagy vetélytársat, az Amerikai Egyesült Államokat«. Szekszárd városban és a megye sok más helységében korszerű politechnikai műhelyt létesítet­tek. A megyében alig van fel­nőtt dolgozó, aki ne tanulna valahol: körülbelül ezer a me­zőgazdasági technikumok leve­lező hallgatóinak száma. Fad- don és több helyen kihelyezett osztályt kellett létesíteni a nagy érdeklődés miatt. Külpolitikai tevékenységünk is összhangban van a béke érdekeivel, szilárdan támogat­juk a Szovjetunió erőfeszítéseit a különböző fórumokon, egy pusztító világháború megelő­zése érdekében. Munkánkat át­hatja a békés egymás mellett élés lenini eszméje, ami meg­felel a béke érdekeinek. A testvéri népeket mindenben se­gítjük, az internacionalizmus je­gyében. Megyénk egyik képviselő jelöltje, Bognár József például ilyen céllal töltött hosszú időt kormánymegbizatásként Gháná­ban, s utazott, nemrégiben egy genfi konferenciára. Közéletünk mentes a régi választásokból* jól- ismert ígér­getésektől. Erre nálunk nincs szükség, mert nálunk a veze­tés, az ország ügyeinek inté­zése és a dolgozó nép egy fo­galmat jelent, A vezetők és dolgozók együtt fáradoznak or­szágunk szocialista előrehala-’ dása érdekében. Nem voltak például különféle ígérgetések az életszínvonal javítására sem, ugyanakkor e tekintetben is töretlenül halódtunk előre az elmúlt, években. íme a sok kö­zül néhány példa: Rendezték ,a nyugdíjakat. Emelték több alacsonyabb fizetésű dolgozó réteg fizetését. Ahol nem ke­rülhetett sor általános fizetés- emelésre, például a pedagógu­soknál, ott is sok tekintetben javultak a megélhetési lehető­ségek. A paraszti lakosságpt bevonták a társadalmi bizto­sításba. Felemelték a nők szü­lési szabadságát. Alig van falu, ahol ne építettek volna új utcákat. Háromezernél többen építettek családi házat az el­múlt négy évben Tolna megyé­ben. Ismeretlen a'.megélhetési gond: munkája után mindenki tisztes életmódot tud . magá­nak biztosítani. ■ Nagy igazságot mondott Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke a csütörtöki rádió- és te- levízióbeszédében, amikor’ ki­jelentette: Az ország gyara­podik, gazdagodik, s az egész nép osztozik a munka gyü­mölcsein. Belső sikereink alap­ja az egység, a bizalom, a nyu­godt, biztonságos élet, a jó munka, a nemzeti összefogás a szocialista célok szolgálatában«. Amikor felsoroljuk sikerein­ket, szó sincs arról, nogy lak­koznánk, hangzatos dolgokkal eltakarnánk a valóságban meg­lévő hibákat. Erre nincs semmi szükség: mindennapi életünk­ben bőven követtünk el hibát is, s ezekről is kell beszélnünk, hogy azok a következő években lehetőleg ne forduljanak elő, Megnyugtató azonban, hogy e területről is eltűnt a személyi kultusz idején kialakult gya­korlat, a hibák elpalástolása. Vezetőink, jelöltjeink például nyíltan, őszintén beszéltek ezek­ről is, amikor' választóikkal ta­lálkoztak. Szó volt a téli tü- zelőcllátási nehézségektől kezd­ve . az ipari álszervezési gon­dokig, mindenről. Ezt nyugod­tan megtehették, hiszen a két­ségtelenül meglévő hibák mit sem változtatnak az általános képen, eltörpülnek eredmé­nyeink mellett. Ezekre az eredményekre, erre * a politikai légkörre mondjuk, hogy bevált, s ezt akarjuk to­vább folytatni. Zászlónkra ír­tuk, hogy felépítjük a szocia­lizmust hazánkban. A szocia­lizmus felépítésének ez az út felel meg, ez van. összhangban a VIII. kongresszus irányelvei­vel, határozataival, egész né­pünk ügyével, hazánk felvirá­goztatásának igaz, nemes esz­méjével. Kádár János ezt mondta a VIII. kongresszuson: »A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializ­mus és a béke ügyéért, tevé­kenykedik«, Erre ép'peh cél­kitűzéseink elérése érdekében van szükség, s hogy ennek szellemében dolgozunk, élünk, mutatja a jelöltek összetétele is. A listán megtalálható a munkástól kezdve az orvosig mindenki. A jelöltek, akikre ma le­adjuk szavazatainkat most sem ígérgettek fűt-fát. Ezt nem is várták tőlük a választók. A szavak helyett ezúttal is tet­teket várnak tőlük, azt, hogy képviseljék méltán érdekeiket, segítsék az országépítő nagy feladatok megoldását. Ezért voltak olyan körültekintőek a jelölés során, ezért .fordult elő az is sok helyen, hogy az eredetileg javasolt helyett an­nál rátermettebb személynek szavaztak bizalmat. Ezért az­tán nem kétséges, hogy a mai választás a megye 176 000 vá­lasztópolgárának egységes ál­lásfoglalását, a jelöltek melletti kiállását tükrözi majd. Holnap pedig folytatódnak tovább a- dolgos -hétköznapok . A hangsúly természetesen min­den nap a termelésen van, mert ez az alapja társadalmi, gazdasági és kulturális előre­haladásunknak egyaránt. Dol­gos hétköznapok, munkáskezek szükségesek ahhoz, Hogy meg­oldódjék a ma még gyenge termelőszövetkezetek problémá­ja. A termelés fokozásával tud­juk továbbfejleszteni a megye iparát, s javítani a munkások életkörülményeit. A második ötéves tervben megszabott fel­adatok valóra váltásából min­denekelőtt munka szükséges; A mai »igen« szavazatunkkal arról leszünk hitet, hogy mun­katerületünkön teljes erővel, szívvel dolgozunk. Ezért nem kétséges: a legközelebbi vá­lasztásnál ismét töretlen előre­haladásról, győzelemről számol­hatunk majd be. „Igen baráti eszmecserét folytattam a magyar állam vezetőivel" R. K. Nehru sajtóértekezlete . R. K. Nehru, az Indiai Köztár­saság külügyminisztériumának fő­titkára szombaton reggel, Buda­pestről való elutazása előtt sajtó- értekezletet tartott a. Gellért- sízállóban. Az indiai államférfi többek kö­zött kijelentette: — Látogatásom alkalmat adott arra, hogy igen baráti eszmecse­rét folytassak a magyar állam ve­zetőivel az országainkat kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről. Ezek az eszmecserék igen értékesek a baráti viszonyt fenntartó kormá­nyok között, hozzájárulnak a bé­ke, a barátság ügyéhez — han­goztatta, Az MTI munkatársának kérdé­sére válaszolva -az indiai állam­férfi nyilatkozott a magyar—in­diai kereskedelem távlatairól. — India számára — mondotta — igen előnyös a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedelem, hiszen mindkét részről tervgaz­dálkodást folytatnak, s így köny- nyű az igények távlati összehan­golása. Most valósítjuk meg si­kerrel hai'madik ötéves tervün­ket, s már dolgozunk a negyedik ötéves terv előkészítésén, amely­ben sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ipar, különösképpen a ne­hézipar fejlesztése. Ezzel kapcso­latban is folytattam Magyaror­szágon megbeszéléseket. Magyar- országtól értékes segítséget ka­punk speciális iparágak megte­remtésében, a nagysorozatú gyár­tás megszervezésében. Egy külföldi tudósító kérdésére válaszolva, hogy mikor tesz eleget Nehru miniszterelnök a magyar kormány meghívásának, kijelen­tette: „A miniszterelnök a meghí­vást elfogadta, s látogatására ké­sőbbi időpontban sor kerül. Bár sok meghívása van, jelenleg egyetlen országot sincs szándé­kában felkeresni. Egyébként — mint ismeretes — Magyarország­ra látogatott már pénzügyminisz­terünk, valamint Radhakrisnan* az Indiai Köztársaság akkori al- elnöke, jelenleg elnöke. A genfi leszerelési értekezlet­tel kapcsolatban R. K. Nehru így nyilatkozott: — Mint ismeretes; India híve az általános és teljes leszerelésnek, a nukleáris kísérle­tek maradéktalan betiltásának. A genfi konferencián nyolc el nem kötelezett ország vesz részt, ame­lyek mindent megtesznek, hogy elősegítsék a két érdekelt fél megállapodását. Az indiai államférfi befejezé­sül hangoztatta: Rövid látogatá­som is alkalmat adott arra, hogy bepillantsak a Magyar Népköz- társaság virágzó, fejlődő életébe, lássam az árukkal zsúfolt üzlete­ket. E fejlődés tanulságos szá­munkra, mert láthatjuk, hogyan lehet összehangolni az iparosítást a fogyasztási cikkek termelésével. Igen jó benyomásokat szereztem Magyarországon, s remélem, hogy ismét ellátogathatok ebbe a szép országba — mondotta R. K. Nehru, az indiai külügyminiszté­rium főtitkára. fl tavalyinál mintegy háromezer lakással többet adnak át az idén az ÉM vállalatok Pártaktíva az Építésügyi Minisztériumban Az Építésügyi Minisztérium pártbizottsága nagy aktívaértc- kezleten vitatta meg a múl évi terv teljesítésének tapasztalatait és az idei feladatokat. A párt­aktíván részt vett és felszólalt Trautmann Rezső építésügyi mi­niszter is.. Szokup Lajos építésügyi mi­niszterhelyettes beszámolójában többek között elmondotta, hogy a minisztérium vállalatai tavaly az előírt 16 683 helyett 17 435 lakást építettek, emelet-ráépítéssel pe­dig 433 új lakást adtak át. Je­lentősen fejlődött a lakásépítés technológiája. Az új épületekben átadott lakásoknak majdnem a 40 százaléka korszerű anyagok­ból, főleg falelemből készült. Lé­nyegesen javult a lakások fel­szereltsége is. A minisztérium építőanyag­ipara tavaly 101,6 százalékra tel­jesítette termelési tervét. Különösen jó eredményeket ért­ei a kő- és kavicsbányászat, va­lamint a tégla- és cserépipár, amely a .termelésnövelést csak a termelékenység emelésével való­sította meg. Az anyagipar telje­sítette önköltségcsökkentési fel­adatát. is. Az üvegipar így 3,1, a kő- és kavicsipar pedig 3,6 szá­zalékkal jobb eredményt ért el a tervezettnéL Az Építésügyi Minisztérium idei terve a tavalyinál több mint 13 százalékkal nagyobb feladatot ír elő. Ebben az évben mintegy háromezer lakással többet kell felépíteni, mint tavaly. A lakó­házak építési idejét viszont a múlt évi 10,9 hónapról 9 hó­napra kell csökkenteni. Ezért a korábbinál még szélesebb kör­ben dolgoznak majd korszerű épí­tési eljárásokkal. így az idén már a lakásoknak majdnem a fe­lét fejlett építési módszerekkel készítik el. Fontos feladata az építőiparnak, hogy segítse több jelentős építőanyagipari beruhá­zás befejezését. A beszámolót élénk vita kö­vette. Sok hasznos javaslat hang­zott el az építkezések korszerű­sítéséről, új munkaszervezési módszerek alkalmazásáról, és a szokatlanul kemény tél miatt ke­letkezett termelési kiesés pótlásá, rób

Next

/
Oldalképek
Tartalom