Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-21 / 43. szám

1963. február 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Újabb szovjet kezdeményezés Genfben, a leszerelési értekezlet századik ülésén Szíriái küldöttség érkezett Bagdadba Rövidesen nyilvánosságra hozzák a kormány politikai programját Genf, (MTI). Megbénult az angolszász diplomáciai gondolko­dás — ez a vélemény alakult ki a szerdai tárgyalónap végeztével a genfi ENSZ-palotában, különö­sen, amikor ismeretessé vált, hogy a Szovjetunió újabb kezde­ményező lépést tett a leszerelési tárgyalásokon: megnemtámadási szerződés megkötését javasolta a NATO és a varsói szerződés orszá­gai között. A 18 hatalmi leszerelési bizott­ság több mint háromórás szerdai ülése ismét világosan megmuta­tott három irányzatot: a szocia­lista országoknak a feszültség enyhítésére, az egyetemes leszere­lés megvalósítására irányuló és konkrét javaslatokban testet öl­tő törekvését, a semleges orszá­goknak azt a szándékát, hogy korlátozott jelentőségű közvetítő indítványokkal segítsék elő a megegyezést az atomfegyverkísér­letek betiltásában, végül a NATO- hatalmak merev, hidegháborús vonalát, jóllehet a szerdai nyu-" gateurópai lapok többsége az AFP washingtoni jelentése alap­ján már beharangozott bizonyos várható amerikai engedményeket. Az elsőnek felszólaló Foster amerikai küldött és az angol Godber, aki a szerdai ülés utolsó szónoka volt, egyaránt vádaskodó hangnemű beszédet mondott, de Foster kijelentette, hogy az Egye­sült Államok kész „minden fon­tosabb kérdésről adok-veszek alapon tárgyalni” új lehetőségek­ről. Megfigyelők egyetértenek ab­ban, hogy ez a helyszíni ellenőr­zések számára is vonatkozik, s itt 8-nál kevesebb ellenőrzés el­fogadására történt célzás. E két felszólalás igen sötét keretet adott volna az ülésnek, ha három semleges küldöttségvezetőn kívül nem mond beszédet Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője. Kuznyecov hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség a legutóbbi események elemzése alapján ja­vasolta a külföldi stratégiai tá­maszpontok megszüntetését. Az a helyzet alakult ki ugyanis, hogy míg a Szovjetunió saját terüle­tén helyezi el a stratégiai atom­fegyvereit, addig a hasonló jel­legű amerikai fegyverek zöme az Egyesült Államok határain kívül található. Az amerikaiak maguk beismer­ték, hogy több mint kétezer kü­lönböző rendeltetésű katonai tá­maszpontjuk van külföldön. Ezek földrajzi elhelyezése önmagában is sokatmondó — állapította meg Kuznyecov. Az amerikai támasz­pontok két gigászi stratégiai fél­körbe fogják délről és északról a Szovjetuniót, valamint a többi európai és ázsiai szocialista or­szágot. E támaszpontok veszélyeit azok az országok is felismerték már, amelyek területüket ilyen célokra rendelkezésre bocsátották. Az angolok világosan látják, hogy a Holy Loch-i támaszpont egy cseppet sem növelte a szigetor­szág biztonságát. Kuznyecov ez­után a józan belátás példájaként említette Iránt, amely kötelezte magát, hogy nem tűr meg terü­letén idegen támaszpontot. A varsói szerződés és a NATO- államok közti megnemtámadási szerződésre vonatkozó javaslatát terjesztette ezután elő a szovjet külügyminiszter-helyettes. Elmon. dotta, hogy e szerződés gondola­tát a szocialista országokon kívül Brazília, az EAK, Nigéria és Etiópia is támogatta. Sőt, Ken­nedy elnök is kijelentette 1962. október 27-én, hogy kész meg­vitatni a két katonai-politikai csoportosulás közötti feszültség csökkentésének ilyen útjait. A tervezet a következő ponto­kat tartalmazza: 1. A varsói szerződés és a NATO tagállamai ünnepé­lyesen megfogadják. hogy tartózkodnak a katoa-' erő­szak alkalmazásától, illetve az ilyen erőszakkal való fe­nyegetőzéstől, mind egymás­sal szemben, mind általában, 2. összes vitás kérdéseiket ki­zárólag békés úton. tárgyalá­sokkal oldják meg, 3. Vitás esetekben tanácskoznak egymással a szükséges teen­dőkről. 4. A megnemtámadási szerződés mindaddig érvényben marad, ameddig a varsói szerződés, illetve az észak-atlanti szer­ződés fennáll, 5. A szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányokat az ENSZ főtitkáránál kell letétbe helyezni. A leszerelési értekezlet szerdai ülésén felszólalt három semleges ország — India, Svédország és Etiópia — képviselője. Mind­hárman az atomfegyverkísérletek, illetve a helyszíni ellenőrzés kér­désével foglalkoztak. Lali indiai küldött azt javasolta, hogy most állapodjanak meg a helyszíni ki­szállások valamilyen kompro­misszumos számában, egy év múlva pedig módosítsák ezt a számot a szükségnek és a ta­pasztalatoknak megfelelően. Ale- mayehu etiópiai küldött amellett foglalt állást, hogy most kössék meg a kísérleteket betiltó egyez­ményt, minimum három hely­szín; kiszállás biztosításával, majd esetenként vizsgálják meg egy-egy kiszállás szükségességét, maximum évi nyolc helyszíni el­lenőrzésig. A semleges felszóla­lók támogatták azt az elvet, hogy először jöjjön létre politikai meg­egyezés. és azután döntsék el a technikai részletkérdéseket. A genfi leszerelési értekezlet szerdai, 100. ülésén összesen hat beszéd hangzott el. Csütörtökön a küldöttségek nemhivatalos, zárt megbeszélést tartanak, amelyről semmiféle tájékoztatást nem ad­nak. A következő rendes ülés pénteken délelőtt lesz. Magyar—jugoszláv konzuli egyezményt írtak alá Belgrátihan Bagdad, (MTI). Michel Aflak, a szíriai Baatha-párt főtitkára vezetésével tíztagú szíriai küldött­ség érkezett Bagdadba. A küldött­séget, amely fontos tárgyaláso­kat kíván folytatni az iraki ve­zető személyiségekkel, Ali Szalah el Szadi helyettes miniszterelnök és belügyminiszter üdvözölte a repülőtéren. Aref iraki elnök, a Tanjug bagdadi tudósítójának kedden adott interjújában kijelentette: a február 8-i felkelés sikere lehe­tővé teszi Irak számára, hogy „pozitívabb szerepet töltsön be az arab világban”. Az elnök el­mondotta, hogy bár még csak kevés idő telt el, máris tanul­mányozzák az ország jövő politi­kájának részleteit. A politikai program rövidesen nyilvános­ságra kerül. Az iraki elnök hangsúlyozta, hogy Irak hű marad az el nem kötelezettség politikájához és ki­emelte az el nem kötelezett poli­tikát valló országok belgrádi ér­tekezletének jelentőségét. Az elnök végül a két ország kapcsolatáról beszélt. A Nemzetközi Vöröskereszt még nem nyilatkozott a Szovjet Vöröskereszt végrehajtó bizottsá­gának arra a sürgető kérelmére, hogy lépjen közbe az életveszély­ben levő iraki kommunisták ér­dekében. A katonai főkormányző felhív­ta a lakosságot, szüntesse be a panaszok és feljelentések özönét. Az indokolatlan feljelentéseket és panaszokat szigorúan büntetni fogják. Ezt megelőzően a bagdadi rádió felhívta a lakosságot, hogy jelentsék be az ismerős kommu­nisták nevét és címét. Hivatalosan bejelentették Bag­dadban, hogy újból érvénybe léptették az Iraki Köztársaság és az EAK között 1958-ban megkötött kereskedelmi egyezményeket, amelyek Kasszem rendszere ide­jén gyakorlatilag érvényüket vesztették. A Franciaország és Irak között régóta szünetelő diplomáciai kap­csolat helyreáll. Az új iraki kormányt elismerte Kanada, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Vene­zuela és Ausztria, ' Belgrád (MTI). Szerdán a Ju­goszláv külügyminisztériumban a Magyar Népköztársaság és a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársa­ság között 'konzuli egyezményt írtak alá, amely a konzuli kap­csolatok szabályozásán és az e te­rületen történő együttműködés ki­bővítésén túl hozzájárul a két ország kölcsönös, baráti kapcso- i latainak fejlesztéséhez. Az egyezmény aláírását meg­előző tárgyalások, amelyeket Belgrádban ez év február 13-a és 20-a között folytattak, baráti szel­lemben és a kölcsönös megértés légkörében zajlottak le. Az egyezményt a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében dr. Ustor Endre külügyminiszlé- riumi főosztályvezető, a tárgyalá­sokat folytató magyar küldöttség vezetője, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya nevé­ben pedig a jugoszláv delegáció vezetője, Milan Matijasevics, a külügyminisztérium főosztályve­zetője írta alá. A magyar delegáció dr. Ustor Endre vezetésével csütörtökön utazik haza a jugoszláv főváros- I ból. Befejezte munkáját az ENSZ tudományos és műszaki értekezlete Genf (MTI) Szerdán délelőtt tartotta Genfben záróülését az ENSZ védnöksége • alatt rendezett nemzetközi tudományos és mű­szaki értekezlet, amely az elma­radt országok fejlesztésének kér­désével foglalkozott. Az értekezlet, amely február 4-én nyílt meg, 16 napon át 95 plenáris és speciális ülést tartott Ezeken az üléseken több mint 1800 javaslatot, illetve okmányt terjesztettek elő. Áz értekezlet munkájában száz ország képviseletében csaknem kétezer küldött vett részt. A tanácskozásokról készülő ál­talános beszámolót 3—4 héten be­lül beterjesztik U Thant ENSZ- főtitkámak. A kisipari szövetkezetek 12 milliárd forintos termeléssel zárták a múlt évet Bevált a hozom-viszem szolgálat, javítómunka újabb ezer községben javítják, vagy hozom—viszem szolgálat formájában gondoskod­nak a munka elvégzéséről. Ily- módon tavaly több mint ezer el­látatlan községet tudtunk bekap­csolni a munkánkba. Uj szolgál­tatási formákat is bevezettek szö­vetkezeteink; az áruházakban gyorsjavító részlegek működnék, a vidéki városok egy részében pe­dig létrejöttek a családsegítő, kül­dönc- és takarítószolgálatok is. Szolgáltató központot, úgyneve­zett szolgáltató házat nyitnak több vidéki városban is. Szerdán a Magyar Sajtó Házá­ban Erdős József, az OKISZ el­nöke tájékoztatta az újságírókat a kisipari szövetkezetek munká­járól és feladatairól. — Tizenkétmilliárd forintos ter­meléssel zárták a múlt évet a kis­ipari szövetkezetek, s feladataikat nagyjában-egészében jól teljesí­tették — mondotta. — A legfőbb követelmény az volt, hogy kiter­jesszék a javító, szolgáltató tevé­kenységet. 1961-ben nyolcezer ja­vító-szolgáltató egység működött az országban, számuk tavaly már meghaladta a tízezret. Ez évben csupán Budapesten 80 új egység­gel bővül a hálózat. Eredményes­nek bizonyult a földművesszövet­kezetek és a kisipari szövetkeze­tek együttműködése, amelynek az a lényege, hogy a földművesszö­vetkezeti fiókhálózatban össze­gyűjtik a javításra váró holmikat, a ktsz emberei vagy ott meg­Szekszórd, Fadd és Dombóvár több részét veszélyeztetik a belvizek Az olvadás szerdán több helyen I ságba helyezniük a lakásban lévő okozott komoly belvízveszélyt értékeket. Súlyos helyzetbe ke- Tolna megyében. Faddon mint-1 rült az egyik malomépület. El­egy 5 ház került közvetlen ve­szélybe. A helyi önkéntes tűz­oltók megkezdték a víz eltávolí­tását, helyi erővel azonban nem boldogultak, s ki kellett vonul- niok a szekszárdi tűzoltóknak is. A tűzoltók egész nap dolgoztak a faddi Sport és Arany János utcában a belvízveszély elhárítá­sa érdekében. Több helyen keletkezett ko­moly belvízveszély Szekszárdon is. Délutánig a Mérey, Kiss János, Kadarka, Baka és Beloiannisz ut­cából jelentettek elöntést. Az ut­cák egy részében a hegyoldalról alázúduló hóié okozta a veszélyt. A Kadarka utcából 4—5 ház ke­rült veszélybe. Segítséget kértek a tűzoltóságtól a Szekszárdi Nyomdából is, ahol a pincehelyi­ségeket veszélyeztette a hóié. Nagyobb károk keletkeztek Dombóváron. A 4-es utca 16 szám alatti ház a nagy mennyiségű hó­létől összeomlott. A lakók éppen munkahelyükön tartózkodtak, így a tűzoltóknak kellett bizton- ■ árasztotta a víz az alagsori helyi­ségeket, amelyekben gabonát és különféle gépi berendezéseket tá­roltak. A körülbelül 30—40 köb­méternyi vizet kiszívatták a pin­céből s intézkedéseket tettek a további beömlés megelőzésére. Nyugat-berlini terroristák rálőttek az NDK egyik jégtörőjére Berlin (MTI). A Nyugat-Berlin- be irányuló áruszállítás több mint egyharmadát vízi úton, a jól ki­épített csatornahálózat segítségé­vel bonyolítják le. Ugyanez a helyzet a városból kifelé irányuló teherszállítással is. A nyugat-ber­liniek legközvetlenebb érdeke fű­ződik tehát ahhoz, hogy zavar­talan legyen a forgalom a város csatornáin. A víziutak egész Nyu- gat-Berlinben a Német Demok­ratikus Köztársaság közlekedés- ügyi minisztériumának irányítása alá tartoznak. A minisztérium mindent el is követett, hogy a legnehezebb időjárási feltételek közepette is biztosítsa a vízi áru- szállítás folyamatosságát: állan­dóan jégtörőhaiók járták és jár­ják a csatornákat. A Nyugat-Berlinen át vezető Potsdam—henningsdorfi víziót biztosítása felett egész télen át az NDK Einheit nevű' jégtörő- haiója őrködött. Hétfőn a késő esti órákban Nyugat-Berlin Spandau kerületében, a Charlot- ten-hídnál frontvárosi terroristák rálőttek a jégtörőhajóra és meg­sebesítették a hajó kapitányának feleségét. Az NDK közlekedésügyi minisz­tériuma a legélesebben tiltakozott a provokációs cselekedet ellen, amely veszélyezteti az NDK ál­lampolgárainak életét és egyúttal megnehezíti a nyugat-berlini áru- szállítás zavartalan lebonyolítá­sát. — A lakosság ellátásában egy­re nagyobb teret kapnak az építő­ipari ktsz-ek. Tavaly 70 olyan műhelyt hoztak létre, amelyek lakáskarbantartási és más kisebb javítómunkát végeznek el. Csalá­di és társasházakban tavaly 4800 új lakást építettek, s az idén még több megbízás teljesítésére ké­szültek fel. A ktsz-ek legfőbb fel­adata, hogy gyorsan a lakosság rendelkezésére álljanak, munká­juk minősége megfeleljen, és a felszámított árak ellen se merül­jenek fel kifogások. Ez utóbbi ér­dekében igyekeznek az árakat rögzíteni. Már megjelent a la­káskarbantartó munkák árjegy­zéke, amely általában 14 százalé­kos árcsökkentést jelent. E sze­rint például a lakásfestés négy­zetméterenkénti ára 4 forint 50 fillér. A lakáskarbantartási mun­kák elvégeztetése még kedve­zőbbé vált azzal, hogy több k+sz-t is bevonjak az OTP hitelakcióba. Az OTP hitellevél beszerzése azonban sok utánjárást kíván és szeretnénk, ha kiadását egyszerű­sítenék. Újabban a tanácsok anyagilag is érdekeltté váltak abban, hogy a szövetkezetek javító-szolgáltató munkájukat kiterjeszthessék, és remélhetőleg ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a kt«z-ek job­ban ellássák a lakosságot. Tavaly az üzletekből hiányzó több mint száz gyártmány készí­tését szervezték meg a ktsz-ek, ezek között található például kü­lönböző típusú kávéőrlő, zsebkés, sodronyszeg, pázgvújtó. zománco­zott kályhacső. Ez évben ötven hiánycikk megszüntetésében aka­runk résztvenni, — mondotta be­fejezésül Erdős József, az OKISZ elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom