Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA nEGYEI .A "MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁS,P A k T JGLNA MEGYE! BÍZÓT ÍSAGA ÉS A MEGGYE! UMÁCS l A.PJ .A XIII. évfolyam, 39. szám. ARA: 50 FILLER Szombat, 1963. február 16. Mezőgazdasági szak­iembereket tüntettek ki (3. o.) A györkönyiek elindultak (8. o.) Rádiómelléklet (4. o.) „Vadszámlálást” tartanak tavasszal (6. o.) Félévi mérce Osztják a félévi bizonyítványt. Tanár, szülő, diák — egyformán következtethet arra. milyen mun kát végzett a tanév kezdete óta A tanár azért, mert látja: a gon dozására bízott gyermekek ho gyan sajátították el a legszüksé gesebb ismereteket, a szülő azért, mert láthatja most, megtett-e mindent a tanulási feltételek biz tosításáért. A gyermek, különösen ha középiskolás, azt látja az ér íesítőben: milyen szorgalommal dolgozott szeptember óta. A félévi bizonyítvány mérce, Rögzít egy állapotot, egyben azonban előre is mutat. Megmu­tatja, hol kell erősíteni, melyik az a tananyag, amelynek elsajá­tításához alaposabb szorgalom kitartóbb magyarázat, több türe­lem szükséges. Mert nem minden tantárgy egyforma. Szinte isko­lánként változnak a tapasztala­tok, sőt osztályonként. Egyik he l.ven azt látjuk, hogy a matema­tikával, fizikával, kémiával van inkább baj. Más helyen viszont, különösen ott, ahol szakirányú képzés folyik, inkább a humán­jel legű tantárgyak anyagának el sajátítása nehézkesebb. Néhány iskolában szerzett ta­pasztalat azt bizonyítja: az idei tapév első felével vizsgázik munkaok'tatás, s azt is mutatja hogy az elmúlt tanévhez képest tapasztalható-e színvonaiemelke- dés, javult-e a tartalmi munká­ban történő elmélyülés. A. ta­pasztalatok többnyire jónak mondhatók. Az általános iskolák­ban már érződik az új oktatási elképzelések, irányelvek hatása A tanulók nagyobb hányada dönt már úgy a pályaválasztásnál hogy iskolái elvégzése után nem a városban próbálja keresni élet­pályáját, hanem visszamegy a fa­luba. Ez feltétlenül arra vall, hogy a munkaoktatás elérte célját: megszerettette a fizikai munkát. A bizonyítványok kiosztásának idején szokott kerülni néhány kel­lemetlen meglepetés. Leginkább azért, mert minden szülő, aki egy kicsit is törődik gyermeke tanu­lásával, azt szeretné, ha az ő fiá­nak, vágy lányának iskolai mun kaja lenne a legeredményesebb. S ha ez a kívánság valami foly­tán nem teljesül, gyakran a pe­dagógust marasztalja el. Pedig -így, nemhogy segítené, hanem hátráltatja a gyermek előrehala­dását. A félévi bizonyítvány egy ál­lapotot tár fel, úgy, hogy közben már előre is mutat, a második félévre, s a tanév végére. így tob bek között arra utal: mit kell tenni a tanárnak, a szülőnek és a gyermeknek, hogy az év végi értesítőben már másként mutat­kozzanak az eredmények. A mos­tani bizonyítványban szereplő egyes még nem végleges, elbírá­lás. Nem jelenti, hogy a tanuló­nak osztályt kell ismételnie. Azt azonban feltétlenül jelzi, hol kell szorosabbra fogni a gyeplőt, me­lyik tantárgynál kell következe­tesebbé tenni a számonkérést, s egyben mindjárt tárgyilagosságra is int. Arra, hogy nemcsak az is­kolán, hanem a szülői házon is múlik, milyen képet mutat, és milyen helyzetet tár fel majd az év végi bizonyítvány. így, komplexumában szükséges nézni a félévi bizonyítványt. Ezt nemcsak a tárgyilagosság, hanem a tanulók előmenetelének javu­lása is megkívánja. Közúti baleseteket okozott megyénkben a pénteki köd Az autóbuszok és vonatok rendesen közlekedtek Pénteken a reggeli órákban sű rű köd ereszkedett alá megye- szerte. Ez meglehetősen szokatlan természeti jelenség, hiszen inkább az esti órákban szokott köd ke­letkezni, ami rendszerint reggel eloszlott. Péntekén délelőtt gyak­ran csengett a telefon a közleke­dési rendőrség szobájában. Bal­esetet jelentettek BátaszékrŐl, Bonyhádról. Kocsoláról, Simon- tornyáról, de itt még nincs is vé­ge a felsorolásnak. Bátaszéken szembe haladt egy­mással az AKÖV és a bátai ter­melőszövetkezet teherautója. Ér­tesülésünk szerint a bétái kocsi gyorsan hajtott, megcsúszott, s ne­kivágódott az AKÖV kocsijának. Az összecsúszás következtében je­lentős anyagi kár keletkezett. Bonyhádon a 6-os út és a Zrínyi utca torkolatánál volt baleset. Egy pótkocsis teherautó haladt a 6-os úton Pécs felől Budapest irá­nyába. Ekkor érkezett a torkolat­hoz az egyik autóbusz a bonyhá­di megálló felől. Az autóbusz rieifi adta meg a fő közlekedési úton haladó járműnek az elsőbbséget, ráhajtott az úttestre, s nekiment a teherautó pótkocsijának- Jelen­tős anyagi kár keletkezett. Simon tornyáról is jelentettek balesetet. Egy teherautó és egy zemélykocsi akarta egymást ke­rülni. Az úttesten azonban csak keskeny nyomtáv volt járható, i-á- adásul a vezetők sem voltak kel­lően óvatosak, ezért összecsúsztak. A Szekszárd melletti deltánál is baleset történt. Itt az úttesten lévő hóborda okozta a balesetet. Egy pótkocsis, teherautó és egy autóbusz találkozott. A pótkocsi a hóborda miatt, nem tudta kö­vetni a teherautót, hanem kicsit félrecsúszott, s nekivágódott az autóbusznak. Kocsolánál teherautókaravánnal találkozott az egyik autóbusz és összecsúszott at egyik teherkocsi­val. A sok baleset viszonylag sze­rencsés kimenetelű jvolt, mert em­beréletben nem esett kár. A köd a baleseteknél másodrendű volt, a vigyázatlanság volt a döntő. A nagy köd megnehezítette’ a vonatközlekedést is, nagyobb za­vart azonban nem okozott. A simon- tornvai vasútállomás szolgálatte­vője, Karbóczki György pénteken délután arról adott hírt, hogy ad­dig minden vonat menetrendsze­rűen közlekedett. Az AKÖV szek­szárdi telepének szolgálattevője, | Szőke József is azt közölte, hogy [ tőivel, tanáraival a mérnökké1 Szirmai Isaván a Műszaki Egyetem választási gyűlésén Szirmai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a. Központi Bizottság titkára, pén­teken ellátogatott a Budapesti Műszaki egyetemre Délelőtt az Műszaki Egyetemre. Délelőtt az egyetem rektori tanácsában esz- intézmény, a Budapest: Műszaki' Egyetem és az Építőipari és Köz­lekedés: Műszaki Egyetem yeze­nem volt különösebb zavar, az autóbuszok kisebb késéssel elér­ték rendeltetési, helyüket, bár a deltái baleset hosszú időre meg­akasztotta a forgalmat.1 zés problémáiról, időszerű félad tairól. Délután az egyetem nagy előadói termében Választási gyű­lést tartottak, amelyen Szirmai István mondott beszédet. Az időszerű gazdasági és politikai kérdésekről tárgya It a Szekszárdi Járási Pártbizottság Kibővített ülést tartott az MSZMP Szekszárdi Járási és Vá­rosi Bizottsága február 15-én, délelőtt 9 órai kezdettel a megyei pártbizottság nagytermében. Az ülésen három napirendi pontot tárgyaltak. Az első napi rendi pontot a párt VIII. kong­resszusának határozataiból adódó feladatok címmel Rúzsa János, pártbizottság titkára ismertette. A járás szocialista ipara a ren­delkezésekre álló számadatok sze­rint 1962-ben teljesítette tervét. A minisztériumi ipar termelésé­nek értéke 64 millió forinttal, azaz 16 százalékkal volt maga­sabb az 1962. évinél — mondotta majd az állami helyi ipari és a szövetkezeti ipar helyzetét ele­mezte. Eredményes volt az ipar exporttervének teljesítése, amely 30.4 millió forint értéket kép­viselt és 10 százalékkal volt ma­gasabb a tervezettnél. A szocialista munkaversenyről és a brigádmozgalomról elmon­dotta, hogy 1962-ben 103 brigád Szovjet—magyar baráti est Moszkvában Moszkva (MTI). Pénteken 'este Moszkvában, a Kreml Színházban rendezték meg a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkal. mából a szovjet főváros dolgo­zóinak baráti estjét. Az ünnepségen megjelent Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, Leonyid Szolovjev, a Szov­jet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkára, Pjotr Fedo- szejev, az SZKP Központi Bízott, ságának tagja, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, valamint a társaság több más vezetője. Magyar részről ott volt Apró Antal, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnökhelyettese, I az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Czottner Sándor nehéz, ipari miniszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese. valamint moszkvai nagykövetségünk több tagja. Az ünnepségen Fedoszjev aka­démikus mondott beszédet, hang­súlyozva, hogy az elmúlt 15 esz­tendő meggyőzően demonstrálja, hogy a szerződés teljes mérték­ben megfelel népeink létérdekei­nek. Részletesen foglalkozott azokkal az eredményekkel, ame­lyeket a Szovjetunió és Magyar- ország 15 év alatt a gazdasági élet és a kultúra területén elért. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság a béke megszilárdítá­sára és a fontos nemzetközi prob­lémák megoldására irányuló va­lamennyi külpolitikai megnyilvá­nulásban teljes egységben és köl­csönös egyetértésben lép fel és támogatja egymást, ‘ , ban 1269 ipari munkás vett részt a Szocialista Brigád cím elnye­réséért indított mozgalomba^. Közülük 38 brigád elnyerte a megtisztelő címet. Tovább fejlődött a munkások alkotó kedve, amelybe bizo­nyíték a megnövekedett újí­tások száma. Az elmúlt évben 361 újítást ad­tak be a dolgozók, s ebből 181-et elfogadtak és a gyakorlatban al­kalmaznak. A közlekedés és a kereskedelem munkájának ismer­tetése után a feladatokról szólt. Az idén a népgazdasági tervek szerint 8 százalékkal nő az ipari termelés. Az élelmiszeriparban 8.5 százalék, a könnyűiparban 5 százalékos növekedést kell elérni, 1962-höz viszonyítva. A feladatok mellett a lehetőségekről és a be­ruházásokról adott ismertetést. A járás és a város területén 64.2 millió forint lesz az ipari beru­házások összege, amelynek jelentős részét az épülő mérőműszergyár kapja. Ezután a mezőgazdaság fejlődé­séről beszélt. 1962-ben fontos volt a mezőgazdasági termelés növe­lése, az áruértékesítési tervek tel­jesítése, a termelőszövetkezetek politikai .és gazdasági megerősí­tése. A főbb termelési ágak ered­ményeit összevetve megállapít­hatjuk, hogy számos növényféleségből túl­haladtuk az 1958—1960-as évek termésátlagát. Búzából 36.6, őszi árpából 23, kukoricából 16,5 százalékkal magasabb terméshozamot értünk el járási viszonylatban. A tsz-ek politikai és gazdasági megerősö­déséről szólva megállapította, fi­gyelemre méltó, hogy az elmúlt évben a gyenge termelőszövetke­zetek közül jónéhány a közepesek illetve a jók színvonalára emel­kedett. A tervek szerint a mezőgazda­ságban 1962-höz viszonyítva 12— 14 százalékkal kell növelni a ter­melést, ezen belül a növényter­melést 20 százalékkal. A -termés­hozamok növelésének egyik fel­tétele az idejében és jóminőség­ben végzett munka. Az idei ta­vasz nagy erőpróbája lesz a me­zőgazdaságnak. A járásban 15 000 holdon kell elvégezni a talaj­munka sürgősségére való tekin- az őszi vetések ápolásával és az egyétj . tav.aszi munkákkal. A munka, sürgősségére való tekin­tettel javasolta, mihelyt az idő engedi és a gépekkel rá lehet menni a földekre, mindenütt szervez­zék meg a gépek két műszak­ban való üzemeltetését. A mezőgazdaságról szóló tájé­koztatót a termelőszövetkezeti zárszámadások eddigi tapasztala­taival foglalta össze. Ez után a pártszervezetek munkájáról. a termelés pártellenőrzéséről és a küszöbönálló választásokkal kap­csolatos politikai tennivalókról szólt. Az első napirendi pont vitájá­ban tízen vettek részt. Dr. Rappar József, járási főállatorvos az állattenyésztésben mutatkozó hi­bákra és az ésszerű takarmányo­zásra hívta fel a jelenlévők fi­gyelmét. Czapári László, a Közép- hidvégi Kísérleti Gazdaság igaz­gatója tanácsolta, a takarmány- termelési tervek elkészítésénél fi­gyeljenek a tsz-vezetők arra, hogy a vetésre kerülő takarmánynak meglegyen a tápanyag-egyensú­lya és a biológiai hatása. Felföldi János, a bátai November 7 Ter­melőszövetkezet elnöke a tavaszi munkák sürgősségéről szólt, Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke a járás mezőgazdasá­gi eredményeinek. hagsúlyozása mellett szólt a felvásárló szervek munkájának hiányosságáról is és a műtrágya biztosítását sürgette: Kemény István, a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság párttitkára a pártszervezetek és a pártcsopor­tok politikai munkájához adóit megszívlelendő tanácsokat. Az értekezleten jelen volt és felszólalt Hornok István, a me­gyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője is. Beszélt a tavaszi munkákkal kapcsolatos tennivalókról, a gépek két mű­szakban való üzemeltetéséről. Az első napirendi pont után Harmat József, a pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője a végrehajtó bizottság első fél­éves munkatervét ismertet ’-:, majd a pártbizottság mellett működő társadalmi bizottságok tagjaira tett javaslatot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom