Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

2 TOLNA megyei nfpűjsaö 1963. január 4. LEVÉL A LEVÉLRE „JOBB EM Egy hónapban öt nagy program Gazdag műsort igér a városi művelődési ház januárra Először idéznék levelükből, a “ jobb megértés kedvéért. Ön, Nagyszokoly községből, egye­bek között ezt írja: »Ha a hajós a hajót nem jól vezeti, akkor az utasok örvénybe kerülhetnek... Nálunk is vannak olyan tsz- tagok, akiknek aZ alapszabály ér­telmében 800 négyszögöl háztáji föld járna, és van nekik három­négy hold is... (Mások) kupec- kodnak, feketéznek, s lopják a közöst, mert hiányzik az ellen­őrzés. Ez a nagy hiba«. A másik levélíró Harc község­ből névtelenül, egyebek között a következőket írja: »Még a tavasz- szal elveszett 130 hold föld, bár­milyen furcsán hangzik is, el­veszett. (Fogyóeszközzé vált), ezt senki nem keresi, úgy látszik, érték nélküli... Azaz az elnök és a főkönyvelő megbízott egy föld­kereső brigádot, amely elkezdte mérni a határt. Addig mértek, amíg az öreg-hegyhez nem értek, hát ott szőlők vannak. A szőlő nem hiányzik, itt földről van szó, a szőlőt nem kell felmérni, hiszen az úgyis azé, aki behozta... Elég az hozzá, nem lett meg a föld, elveszett... Mivel a föld elveszett, még jövőre is hiányozni fog a takarmányalapból«. Önök visszaélésekről, korrup­cióról Írnak. Szeretném, ha el­olvasnák Galambos Lajos elbeszé­lését, az Uj írás legutóbbi száma közli, »Jobb emberek vakációja«, ez a címe az elbeszélésnek. Úgy látszik, a jobb emberek keserítik meg Harc községben és Nagy­szokoly községben is a becsülete-_ sen élő, dolgozó és gondolkodó szövetkezeti parasztok életét. Ga­lambos Lajos elbeszélésében a korrupt, kiskirályoskodó járási funkcionáriusokról ír. akiket be­osztásukból elmozdítottak ugyan, de — az elbeszélés főhőse, a já­rási párttitkár szerint — »még megvannak, ha nem is itt. Vala­hol ott van még mindegyikük«. Úgy látszik, került belőlük Harc­ra is, Nagyszokolyra is, ahonnét Önök levelüket megírták. De itt jutottunk el ahhoz a ponthoz, ahol a két levelet — minden jó­szándék ellenére — külön kell választani. A nagyszokolyi levél­írónak ugyanis hinni lehet, de a harci levélírónak nem, mert a névtelenség biztos fedezékéből szórja nyilait. »A névtelen levél íróját viszont elvileg nem korlá­tozza semmiféle erkölcsi, vagy jogi konzekvencia. írhat igazat, de félreteheti az elemi tisztes­séget, rágalmazhat és besározhat bárkit... A névtelen levélírók kö­zött nem éppen ritka a lesipuskás, aki biztos fedezékből lövöldöz és mérgezett nyilakat ereget... És van a névtelen levélíróknak egy olyan csoportja is, melynek a személyes bosszú, a vélt, vagy valóságos vetélytárs elleni gyű­lölet adja kezébe a tollat és kész­teti rágalmakra«. — így ír Rózsa László, a Népszabadság december 12-i számában a névtelen levél­írókról. És ezekután felmerül a kérdés, mitől tart az az ember, aki a harci Petőfi Tsz egyik állat­gondozójának tünteti fel magát. Ha becsületes jószándék, ha a szövetkezeti élet tisztaságának féltése vezeti, ha igaz, amit állít, akkor miért hallgatja el a nevét. Ahhoz ma már nem kell bátorság hogy valaki becsületes legyen. Féljenek a konjunktura-lovagok, az élősködők, a kiskirályok és félhetnek is, mert az igazat ki­mondani ma már nem bűn, még- csak nem is bátorság, hanem erény, még pontosabban a párt igaz szolgálata. Aki tehát biztos a dolgában, az nem bújik meg a névtelenség fedezéke mögött. A kinek nem a szocializmus­sal van pőre, hanem a rendszerrel össze nem egyeztet­hető ügyeskedőkkel, , csalókkal, rágalmazókkal, látszatra-dolgozók- kal, az ne használjon álarcot. S nekünk nem a szocializmussal van porunk. Csanádi Imre, a költő a Hitvalló című versében ezt így mondja: (Nincsen pöröm a szocializmussal, (hiszek benne és akarok is hinni, (vallom ma­gam kölykének annyi jussal, (mint nem egy, aki magát beleenni, (tudta ügyesen, mint kukac a sajtba, (és bizalmatlan, fölülről, hízottan (sandít most rám, go­noszul kapva rajta, (hogy nem faltam, mint ő, sőt fintorogtam). De ez a hitvallás kizárólag csak azokra vonatkozik akik szemtől szembe mernek színt vallani és felelősséget vállalni. Jó hát, hogy a nagyszokolyi Vörös János megírta levelét. De arra szeretném őt kérni, hogy termelőszövetkezetében a zárszám­adó közgyűlésen is mondja el azt, amit ide, hozzánk írt. S ha a Petőfi Tsz névtelen állatgondozó­ja is igazat állít, akkor neki sincs mitől tartania. A politikai vonal- vezetés ebben a megyében is szi­lárd, szigorúan ragaszkodik a VIII. pártkongresszus szellemé­hez. Egyre erősödik a teljesen tiszta közéletért küzdők tábora, és éppen ezért ma már a név­telenség akkor is gyanús, ha a névtelenség igazságokat takar. Harcon elveszett 130 hold föld, s ön, a névtelen levél írója felteszi a kérdést; mit csinált a tanács, a törvényesség őre, annak hallatára, hogy elveszett száz hold föld? Mit csinált az ellenőrző bizott­ság? Azt állítja, hogy nem kezd­ték keresni, mert először ön­maguknál kellett volna keresniök. Ha ez így igaz, ahogy írja, ha igazak a korrupciós ügyleteket elősegítő vadászvacsorák, disznó, toros vacsorák, akkor merje megírni a nevét is, akkor álljon Az Orion .gyár összesen csak­nem 115 ezer televíziót készített a múlt esztendőben. Termelésé­nek több mint a fele exportra került. Az Orionban az idén már a mikrohullámú összekötte­tésekhez szükséges berendezések egyes részeit fogják gyártani. Rádióból és televízióból a tava­lyihoz hasonló mennyiséget ké­szítenek. A televíziógyártásuk A Révai Nagy Lexikon ezt írja a településről: Borjád. Uj- Dombóvárhoz tartozó puszta, Tolna vármegye dombóvári já­rásában; Petőfi Sándor kedvelt tanyája volt..'. Lehet, hogy a fentiek korrigálásra szorulná­nak, mert ami azt illeti, Uj- Dombóvárhoz meglehetősen tá­vol esik ez a Borjád, de hát ki firtatja ilyenkor már, hogy té­vedett-e az irodalomtörténész, vagy éppen a geográfus. Nem is ez a lényeges Borjád esetében hanem az, hogy mi van ma, ebben a községgé sehogysem cseperedő településen. Kiszakít­va a világból, a maguk csendes­ségében élnek az öregek, az idősebb generáció, mert fiatalt, 15 éven felülit' csak nagy ritkán talál az ember: akit pedig ta­lál, az inkább vendégségben jár Itthon a messze városból, Pest­ről, Pécsről, vagy még távo­labbról. A falu közepén szinte sértet­len állapotban áll a Sass kúria, Petőfi kedvenc tartózkodási he­lye. Előterében múlt századból ittmaradt, ripityomra tört asz­tal, távolabb gazdasági épüle­tek. A hajdani kertlábban szá­zadosnál is régibb magányában a híres méhes, áhol annyi szép szó hangzott el Sass Erzsiké­hez, s néhány remek vers is fogant a falak között. Most a kis szobában szenet tárolnak Kurucz tanító idejében tervek voltak arra, hogy virágos kert övezi majd a méhest, hogy rendbehozzák, s talán még bo is rendezik a költő pislákoló ablakú kis szobácskáját, de a tanítót elhelyezték, s vele együtt elszálltak a tervezgeté- "ck ís. Ki törődne most velük? Két tizenötéves forma legény­ke fakutyázik a gyengén pán­célozott, néha még reccsenő jé­majd fel a zárszámadó közgyűlé­sen is, és bíráljon! Pártunk ke­zeskedik, hogy a bíráló dolgozók­nak nem lehet semmi bántó- dásuk. Eent rend van, de ha önök * társaikkal együtt a szo­cializmusért való aggódás jegyé­ben lent is beszélni, bírálni kez­denek, altkor a bűnös dolgok el­követői kénytelenek lesznek észre, venni, hogy nem lehet külön törvények szerint élni, még lent, a legkisebb falucskában sem. Ar­ról van itt szó, hogy a személyi kultusz maradványaitól meg kell tisztítani végre azokat a falvakat is, ahová az SZKP XXII. és a mi pártunk VIII. kongresszusá­nak szelleme még nem tudott be­hatolni, mert akadnak, akik nem engedik behatolni. Ám a kongresszusok tisztító levegőjének be kell hatolnia mindenüvé. Ez törvény. Ezt a tör­vényt — úgy van, ahogy Önök írják —, a kommunista sajtónak kötelessége elősegítenie, hogy mi­nél jobban, gyorsabban és hatá­sosabban érvényesüljön. Meg­tesszük. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa a kommunista újságírók számára kötelezővé tette. Kötelezővé tette a szókimondást, a párttól idegen, a néptől idegen, rossz módszerek üldözését, a visszaélések feltárá­sát, és mindazt, ami gátolja előre­haladásunkat. De amit lehet, azt önök is tegyék meg, otthon, falu­jukban. SzekuHty Péter is százezren felüli, azzal a kü­lönbséggel, hogy az Orion a nagyképcsöves televíziók gyára lesz. Eddig a gyár termelésének nagyrészé' exportra került::!; 1963 lesz az első év, amikor előre­láthatóan egyenlő mennyiséget adnak exportra és belföldre. Eszerint így az idén már több nagyképcsöves Orion televízió kerül a hazai üzletekbe. gén. Őket faggatom. A vállukat vonogatják: —■. Elmennek a fiatalok, nem akarnak a tsz-ben dolgozni. A következő percben Mónus Józseffel, a községi pártszerve­zet titkárával már a termelő- szövetkezet irodájában bújjuk a munkaegység-könyveket. Csak úgy, közbevetően jegyzi meg: — A könyvelőnkkel beszél­gettünk éppen tegnap, ö mond­ta: ha egyéni korában kétezer forint volt valakinek a jövedel­me, elég volt. De most, ha négyezer lenne, azt is kevesell­né... Rosszul fizet talán a Haladás? — Azt nem mondhatnám. Az idén 36 forint körül lesz az egység. Számolunk egy kicsit. — Az álattenyésztésben jól keresnek az emberek. A tehe­nészetben nem ritka, akinek 6((0—700 munkaegység van a könyvében. A sertéseknél 500— 600, a növénytermesztőik sem panaszkodhatnak. Lassan bukik ki a szó Mónus Józsefből. Szinte darabonként áll össze a kép. Ezt mutatja: ala’posan meglennének áldva bajjal, ha a borjádi asszonyok nem olyanok, mint amilyenek, mert férfi bizony jobbadán csak idősebb van, az is kevés. Az asszonyok hát férfi helyett dolgoznak... De hova lettek a férfiak, a^ fiatalja, és az úgynevezett kö­zépnemzedék? Mónus József széles kört ír le a kezével. — Elmentek, elszálltak, csak A szekszárdi Soós Sándor Vá­rosi Művelődési Ház januári programja változatos szórakozást ígér az esztendő első hónapjára. Ma délután ifjúsági előadáson mutatják be a Déryné Színház művészei A fekete gyémántok cí­mű színművet, s öt nappal ké­sőbb, 9-én pedig ugyancsak a Déryné szerepel a színpadon. Ez alkalommal Szophoklesz örök- értékű tragédiáját, az Antigonét hozzák színre. Január 13-án, va­sárnap az ifjúsági hangverseny- sorozat IV. előadásán a Pécsi Nemzeti Színház balettkara lép fel, s A balett gyöngyszemei cím­mel ad szép összeállítást a fiata­loknak. A hónap második felében, az Országos Rendező Iroda a Fővárosi Operettszínház művé­Az idei tanévben végeznek először szakközépiskolákban ta­nuló fiatalok A közeljövőben ideiglenes szabályzatot ad ki a Művelődésügyi Minisztérium a szakközépiskolai érettségi (képe­sítő) vizsga lebonyolítására. Vég­leges szabályozásra csak az új gimnáziumi érettségi vizsga- szabályzattal összehangoltan kerül majd sör. A tervezetről tájékoz­tatták az illetékesek az MTI mun­katársát: A szakközépiskolai érettségi (képesítő) vizsga — a tervezet szerint — három részre tagozód­nék: írásbeli, gyakorlati és szó­beli vizsgára és kötelező, s sza­badon választható tárgyakból áll­na. A teljes értékű szakközép­iskolai érettségi vizsgához ele­gendő a kötelező tárgyakból tett vizsga. Ezek a következők: ma­gyar nyelv- és irodalom (írásbeli és szóbeli), matematika (írásbeli és szóbeli), történelem (szóbeli), szakmai elmélet (írásbeli és szó­látogatóba jönnek haza. Pedig itt is megkeresnék azt a pénzt, amit a városban... Ha nincs anyagi baj, akkor mi űzte el őket? — kopog visz- sza, mint láthatatlan távírózaj a nyugtalanító kérdés. Választ keresek, s valaki, akinek a ne­vét közben elfelejtettem, azt mondja: — Kevés már- a puszta az embereknek, nincs itt semmi olyan, ami itt tartaná őket... Tehát megint a régi és nyug­talanító probléma, amibe már annyiszor belebotlottam. Nincs ami itt tartsa az embert, mert egy kicsit megállt a puszták, s így Borjád felett is az idő. Amíg az anyaközségben, Kölesden majdnem városias az élet, itt még a tanyasi a divat. Furcsa helyzet, de sajnos igaz. Az is, hogy ennek a 300 lakosú tele­pülésnek olyan művelődési há­za van, hogy azt méltán meg­irigyelhetné tőle minden köz­ség. A Sass kúria termeiben azonban csak bálok alkalmá­val, filmvetítéskor, meg a tele­víziós estéken zajlik valamilyen élet. Máskor azonban kihalt, csen­des. — Igen, mert a program meglehetősen alacsony színvo­nalú — így Mónus József. — Karácsonykor tanultak be a gyerekek valamilyen bohóza­tot, de hogy lesz-e mostanában ilyen, azt nehéz volna meg­mondani. Mi tagadás, nem könnyű fel­adatra vállalkozik, aki választ ízeinek felléptével rendez operett­estet. Az Emlékalbumban a leg­szebb operettrészletek kerülnek bemutatásra. Ismét ellátogat me­gyénkbe a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház is. Január 21-én Ta­mási Áron: Boldog nyárfalevél cí­mű háromfelvonásos színművét mutatják be a művészek. Érdekes és érdeklődésre számot tartó a művelődési ház program­jának más része is. A hónap so­rán tovább folynak az előadások a tsz-akadémián, a nők akadémiá­ján, a szülők iskolájában, vala­mint az egészségügyi előadás- sorozaton is. A színháztörténeti sorozatban ebben a hónapban a Nemzeti Színház két világháború közötti helyzetéről hangzik majd el ismertetés. beli) a szakmai gyakorlat. Á szabadon választható tárgyak: orosz nyelv (írásbeli), fizika és elektrotechnika (szóbeli). Szakmai ismeretekből az írás­beli vizsgán — szakmai számí­tást, műszaki rajzot, munkaszer­vezési feladat megoldását köve­telik. A szóbeli vizsgán az anyag és gyártásismeretük, továbbá a munkaszervezésről kell számot adni. Az állattenyésztő szak- középiskolákban (két ilyen osz­tály tanulói végeznek) az állat- tenyésztés, a takarmánynövé­nyek termesztése, az állattenyész­tés gépei, valamint a munka- szervezés anyagának ismeretét követelik meg. A szakmai gyakorlati vizsgán a jelölteknek mind az ipari, mind a mezőgazdasági szakközépisko­lákban legfeljebb egy műszak (nyolc óra) alatt, szakmunkástól megkövetelhető valamely fela­datot kell megoldaniok. akar adni a borjádi kérdésre, mert most az a helyzet, hogy a művelődés, a népművelés majd­hogynem gazdátlan a települé­sen. Takács János postai kéz­besítőben, a művelődési otthon vezetőjében ugyan minden jő szándék megvan, de ez mái kevés, ennél több kell, valami olyan, ami — hogy egy megszo­kott mondást ismételjünk — nevel, tanít, szórakoztat, őrá csak úgy ráerőltették ezt a megbízást, s a nagyon elfoglal* embernek nincs megfelelő ide­je a program kidolgozására éi végrehajtására. Nem ismerhet­tem Kurucz tanítót, azt sem tudom, miért került el a pusz­táról, de annyi bizonyos: aki­vel beszéltem, mind azt mond­ta: az ő idejében nem voll olyan unalmas és csendes a borjádi élet. Most egy tanítónő van Borjúdon. Tőle lehetne se­gítséget várni, viszont nála két apró gyerek várja tanítás után az anyai gondoskodást. Az is lehet, hogy más oka van, amiért nem veszi kezébe a dol­gok irányítását, erre azonban nehéz volna ismét csak mara­déktalan választ adni anélkül, hogy magánügyeibe bele ne szólnánk. Távozóban, a barangolás vé­gén még sokáig gondolkozíam Borjád helyzetén. Az anyaköz­ségbe is benéztem egy szóra, de ott sem hallottam sok vi­gasztalót. Pedig a borjádiak erejéhez nagyon hiányzik a kö- lesdiek segítsége. S hiszem: nem hagyják magukra őket, ab­ból, ami jó Kölesden, visznek egy keveset Borjúdra is. Vigyenek, mert a puszta, kü­lönösen így télen, roppant csen­des, s feltétlenül vidámabbá kell tenni... SZOLNOKI ISTVÁN Nagyképcsöves televíziók gyára less as Orion BARANGOLÁS Marjádon Szabályozzák a szakközépiskolák érettségi vizsga-rendszerét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom