Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

teöä. jonaár iS. TOLSA «Ecm JíEPCJSAfí ' 5 AMIKOR A CSALÁDOT nem érheti me, A szekszárdi járás termelőszö. vetkezeteinek vezetői Belvárd. gyulán, a Közös Ut Termelő- szövetkezetben tanulmányozták a családi tervezés módszereit. Eb ben a Baranya megyei termelő- szövetkezetben alkalmazták elő­ször és a legnagyobb sikerrel a tervezésnek, a munkaerő-gazdál­kodásnak és a munkadíjazásnak ezt a módszerét. A vélemények megoszlottak; Voltak, akik azzal az elhatáro­zással hagyták el Belvárdgyulát, hogy szószólói lesznek a családi tervezésnek. Voltak olyanok is, akik fenntartásokkal jöttek el, s egész hazáig vitáztak a családi tervezés állítólagos hátrányait bi zonyítván. Mindenesetre megyénkben ter­jed a családi tervezés híre, s ezért hasznosnak látszik ismer­tetni a iátokat. belvárdgyulai tapaszta­ni sertésgondozó meglepő válasza Koncsos Jánossal — aki sertés­gondozó a hassányi üzemegység­ben — váltottunk néhány szót. Megkérdeztük, mennyit keresett az elmúlt hónapban. — Ketten dolgoztunk a fele­ségemmel, 400—500 sertést gon­doztunk. A múlt hónapban alap. keresetünk 4T75 forint volt. Erre jön még természetesen a »nyere­ségrészesedés«. Hogyan tudja mindenki ebben a termelőszövetkezetben bármikor azt, hogy mennyit keres? Hogyan jutott el idáig a termelőszövetke­zet, hogy a munkadíjazásnak ezt a legfejlettebb módszerét tudja alkalmazni? Mi a családi ter­vezés lényege? A belvárdgyulai tsz is gyenge volt, amikor a családi tervezést alkalmazni kezdte. A tsz vezető­sége abból indult Id, hogy nem lehet reális a gazdaság terve, ha azt nem alapozza meg a termelő­szövetkezeti tagok, a családok vállalása. Mielőtt tehát az éves termelési és pénzügyi tervet el­készítik. tisztázni kell, ki mit iud adni a tsz-nek és ki mit vár a közös gazdaságtól. Ennek az elgondolásnak az alapján elbeszélgettek minden tsz-taggal. Az elbeszélgetést írás­ban rögzítették, az írást a tsz-tag és a tsz vezetői aláírták. így két­oldalú megállapodás jött létre, amely a családi tervezés alap­okmánya. Ma már jól megszerkesztett nyomtatványon történik a meg­állapodás. Ismerkedjünk meg egy ilyen nyomtatvány tartalmának a lényegével. Mit vállal és mit Imp Papp Józsefné? Öttagú családjának két tagja eltartott, férje az iparban dolgo­zik. Papp Józsefné másodmagá­val vesz részt-a közös munkában. Vállalja három hold kukorica, 200 öl burgonya, 400 öl cukor­répa, 200 öl takarmányrépa, 800 öl napraforgó megművelését, úgy, ahogy azt a tsz tőle minden te­kintetben megkívánja. Részt vesz egy hold gabona learatásában és egy hold takarmány betakarítá­sában. összesen teljesítenek ket­ten 400 munkaegységet. A belvárdgyulai tsz garantált munkaegység-értékkel dolgozik. Egy munkaegység tervezett értéke 42 forint. Ebből a tsz 30 forintot garantál, a többit év végén nye- reségrészesedés-szerűen fizeti ki a tagoknak. Papp Józsefnének te­hát Í2 000 forint keresetet garan­tál a tsz a 400 munkaegység után. Mit kér Papp Józsefné? Kér 11 mázsa , búzát. 6 mázsa árpát, 18 mázsa kukoricát. 3,6 mázsa burgonyát, 100 öl lucernát, 1630 forint értékű fuvart. Terheli még 450 forint SZTK-díi. Ez összesen 8468 forint érték. Marad még 3532 forint készpénz." Ezt a pénzt ő a köyetkező módon kívánja igénybe venni: májusban 2000 forintot, év végen 1532 forintot. Ka meg­lesz a munkaegység tervezett ér­téke, akkor év végén kap még: 4800 forint nyereségrészesedést. (400x42=16800', ebből ha levon­juk a 12 000 forintot, akkor ma ­rad még 4800 forint). Nem adódhat nézeteltérés fiz elmúlt év tükrében Csattognak a számológépek fürge kezek sebesen róják a számoszlopokat, s az eredmények­ből villanásnyi képek jönnek ki. Mutatják mi történt az elmúlt esztendőben. Néhány helyre ma­gunk is bekukkantottunk, s né­hány ilyen eredményt lejegyez­tünk. Akad benne vidámságot és szomorúságot keltő is. mint maga az élet. A városi tanácsnál az összesítés során érdekes szám­adatok derülnek ki az anya­könyv lapjairól. Születési be­jegyzés 1962-ben 1227 esetben történt. Külön érdekesség, hogy ez kevesebb, mint az 1961-es adat, amely 1343 volt. A házassági anyakönyv viszont emelkedést mutat. 1961-ben ugyanis 133 esküvőt jegyeztek be, míg 1962-ben 143-at. Az elmúlt évben 548-an hal­tak meg. Természetesen ezek a számok nemcsak a szekszárdi ál­lapotokat tükrözik, hiszen az egész megyéből érkeznek a kór­házba szülés és betegség miatt, s az adatokat itt jegyzik be. A szerencsét ostromlók körében is csak a nyertesek ré­szére tudtunk örömhíreket fel­fedezni. Azt pedig ők már enél- kül is tudják. Perspektívaként adjuk közre a többieknek, hogy megyénkben 21 négytalálatos nye­remény volt az elmúlt évben, több mint egymillió 600 ezer fo­rint nyereménnyel. Köztük is a legnagyobb volt Tamásiban. Ma­darász István, közel 180 ezer fo­rintja. De ha a lottónyeremény e- ket összeadjuk, több mint három­millió forint jön ki. S ebben míg nincs benne a totónyereményként kifizetett 276 ezer forint. A megyében nyert lottó-tárgy- nyereményeket nézve pedig ezt látjuk: 2 motorkerékpárt, 16 tele- víziót, 22 öttől—tízezer forintos vásárlási utalványt. 27 rádiót, 7 hűtőgépet. 5 bútorgarnitúrát, 10 mosógépet, 6 villanytűzhelyet és 63 további értékes tárgyat nyer­tek a szerencsés lottózók, A Vöröskeresztnél sokkal komolyabb. életbevágó problémákkal találkozunk. Több, mint félezerrel növekedett az ön­kéntes véradók, az életet adók száma. S a régiek közül tizen- ketten nyerték el az érdemes vér. adó, és huszonhármán a több­szörös véradó kitüntetést. S ami a legörvendetesebb, nőtt azoknak a tábora, akik térítés- mentesen adják a vért. Ezt mutatja az 1961-ben össze­gyűlt 100 liter vérrel szemben, az 1962-ben leadott 300 liter. A Vendéglátóipari Vállalatnál ismét vidámabb dolgokra búkká, nunk. Nagyon megnőtt az előfize­téses étkeztetés forgalma. Majd­nem 800 ezer forinttal forgalmaz­tak többet az elmúlt évben, mint annak előtte. A kávé olcsóbb lett, egyre többen főznek otthon, még­is nőtt a vendéglátóipar presszói­ban a kávéfogyasztás is. 1961-ben 2 millió 279 ezer forintot forgal­maztak, s a múlt évben 2 millió 557 ezer forintot. Emelkedett a süteményfogyasztás is, mintegy 200 ezer forint értékkel. Örvendetes jelenség, hogy csők. kent a bor-, sör- és szeszfogyasz­tás. Elfogyott az elmúli évben 16 200 hektoliter sör. 3400 hekto- liier bor. s az 1961-ben elfogyott 381 hektoliter szeszáruval szem- i ben alig 700 hektoliter. Miután átrágtuk magunkat ezen a sok számon, láthatjuk, hogy Papp Józsefnél nem érheti meg­lepetés. Akkor, ha teljesíti mara. déktalanul vállalásait, meg is kapja azt, amit kér. A tervezett és tényleges bevételeit, illetve ki­adások között ugyanis a tapaszta­latok szerint nem lehet nagyobb ingadozás, mint a 42 és 30 forin­tos munkaegység-érték között. Azt. hogy valaki teljesíti-e a vállalásait, év közben ellenőrzik. Olyan mértékben kapja meg ré­szesedését a közösből, amilyen mértékben ő is beváltja adott szavát, teljesíti írásban vállalt kötelezettségét. így tehát, rekla­máció egyik fél részéről sem me- rülhet fel. Belvárdgyulán a tagoknak na­gyon tetszik ez a módszer. Egy jól megszerkesztett nyomtatvá nyon hetenként, sőt naponként figyelemmel kísérhetik, mivel tartoznak még a közösnek, mit kell tenniök azért, hogy meg­kaphassák azt a pénzt és ter­ménymennyiséget, amire szük­sége van a családnak. Nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki ne teljesítette volna írásban vál­lalt kötelezettségét. A tsz vezetőinek Is hasznos ez a módszer. Pontosan tudják, hog.y mennyi munkáskézre számíthat­nak bizonyos területeken. Tud­ják azt is, kinek mire van. szük­sége. tehát nem fordulhat elő, hogy bizonyos termékekből a szükségesnél többet, vagy keve­sebbet termelnek. Nagyon röviden ez a családi tervezés lényege. Egy tény: Bel­várdgyulán nagyon jól bevált, és bevált eddig még minden tsz-ben, amely átvette a belvárdgyula- iak módszerét. Baranyában általános vélemény, hogy a csa­ládi tervezés módszere nagy se­gítséget jelent a gyenge termelő, szövetkezet megszilárdításában. A szekszárdi járási tanács kez­deményezése, — hogy a járás tsz-ei a helyszínen ismerkedjenek meg a családi tervezés mód­szereivel — helyes volt. Remél­jük, hamarosan hírt adhatunk majd arról, hogy több tsz a saját adottságaihoz igazítva alkalmazni fogja a belvárdgvulaiak jól be­vált módszerét. Gy. J. Fiatalok, éppen csak betöltötték a tizennyolcadik életévüket, s törvényeink értelmében nagykorúvá váltak. S mindennapi mun­kájukon kívül talán első állampolgári kötelességüknek tesznek ele­get, amikor az urnák elé lépnek és leadják szavazatukat. Ennek jelentőségével többé-kevésbé tisztában vannak, hisz már u mi rend­szerünk nevelte ölcet, a szülői; segítségén kívül élvezhették álla- munk támogatását, amikor az iskolapadba beültek, vagy a munka­pad mellé álltak. Mivel hasznosítják magukat, milyen elképzelésük ran sorsul; alakulásáról? — kérdeztünk- meg kettőt az először sza­vazók közül. A eaaládfö helyett Az álmodozó­szemű, fiatal lányhoz sehogy sem illene]: a komoly szavak, a családfőt — akit nem is is­mert — akarja helyettesíteni. A második világ­háborúban ma­radt el apja Anyja a varrásból szerzett jöve­delméből nevelte, iskoláztatta. Ta­valy érettségizett, a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban. Első munkahelyét nem így, azaz nem egészen így képzelte el. Na­pi négy órát dolgozik a dombó­vári TST-nél, lelkiismeretesen, becsületesen végzi a rábízott fel­adatot. Kívánsága? Egész napos munkát szeretne. — Bár nagyon boldog voltam így is, amikor az első fizetésemet megkaptam, éppen karácsonyra Hogy mire költöttem? Nagyma­mánál':, anyukának, magamnak könyveket vettem, nagyon szere­tek olvasni. Kétszáz könyv díszük házi könyvtárában, s valamennyit ol­vasta. Előfizetője a Jókai soro­zatnak, legkedvesebb írója. Egyéb szórakozása? Tagja a dombóvári ifjúságii ldubnak, ahol tetszés sze­rint töltheti szabad idejét, A leendő családfőnek nagy, de nem megvalósíthatatlan tervei vannak. Ha végleges munkahelyei talál, megoldódik eddigi problé­májuk. Anyu keresete az apróbb kiadásokat fedezi, nagymama nyugdíját, — ami eddig 260 forint volt, — felemelik, az én kerese­temből lehetne vásárolni. így ter­vezem — mondja jövőjét vázolva Majsa Ibolya. Ezeket a terveket viszi magá­val, s ezek megvalósulásában bíz­va teszi le szavazatát a tanácsol; választásakor. A% önállóság első esztendejében Bállá Pál gépszerelő a Dalmandi Álla­mi Gazdaság­ban . Második éve éi a család­tól távol, mun. kahelye a gép­javító műhely, otthont a mun. kisszálláson ka­pott. Az utób­bival kicsit elégedetlen, zsúfolt; s rendfenntartás nincs biztosítva. — De nem sokáig tart ez az ál­lapot, mái- épül az új. ott majd igazán otthont kapunk, — Mennyit keres? — Az ezemégyszázam mindig megvan, de néha több is. A fiatalember nagy beosztással él. Okosan használ fel minden fillért. Erről tanúskodik a három öltöny ünneplő, a több pár cipő és a postai bizonylatok, melyek a szüleinek küldött összegeket iga­zolják. — Kötelességemnek tartom, hogy segítsem őket, hisz ezt tet­ték ők is három éven keresztül, míg tanultam. A kötelességet majd minden mondatába beleszövi, ha a KISZ- ben vállalt funkciójáról, ha a munkájáról- beszél. S hogy most az országos dolgokba is beleszól­hat? , — A lehetőséget megadták rá, kötelességem. Úgy mondja, a legszebb. ünneplő­jét. veszi fel, ha majd szavazni megy. Hát ilyenek ők, a mai fiatalok, az egyen jogúvá vált állampolgá­rok. RÁCZ MÁRIA Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jelentése Genf (Reuter). Az ENSZ Euró­pai Gazdasági Bizottsága nyilvá­nosságra hozta jelentését Európa gazdasági helyzetéről 1962. első felében. A jelentés szerint Nyugat- Európában a gazdasági fejlődés lassúbbodásának irányzata volt tapasztalható a megvizsgált idő­szakban. Kélet-Európa országai­volt. a globális ipari termelés emelkedése. A bizottság jelentése beszámol arról is, hogy az Egyesült Álla-* mok gazdasági életében nem fe-r dezhetők fel határozott tenden­ciák és a jövő alakulására árnyé­kot vetnek az olyan tényezők, mint az a bizonytalanság, hogy az európai Közös Piac kibővül-é Nagy-Britanniával és más orszá­gokkal. ban viszont ismét nagyarányú A szövetkezet udvarán a prémium-kukoricái mérték, s ahogy ilyen­kor lenni szokott, sok minden előkerült. Csak­hamar kiderült az is, mi AZ ELNÖK MARAD tunk-e? Ragaszkodunk ahhoz, hogy velünk ma­radj. A kötetlen és nem hi­vatalos beszélgetéseket, terhére a beszélő, az ér- meggyőző és elgondol- ___^ _________ _ deklődő ember. A kér- kostató érvelés. Beszél hivatalos megbeszélés f oglalkoztatja "az embe- Msekre sorra, rendre Jakab elvtárs a fegyel- követte. Az elmúlt he­teket. A zárszámadási megkapjak a választ, mezeit, és jó minőség- tökben összehívták a tsz eredmény a sokat for- ^gyik beszélgető a pré- ben elvégzett munka közgyűlését. Az. egyéni gatott téma. muimkuikorica mennyi- hasznosságáról. — A jő- beszélgetések eredmé­A tsz elnökét, Jakab segevel nincs meg,elé- vő évben is allcalmazni gyét szentesítették és a Albertet, amikor csak nedve, mondván, gyen- fogjuk a jobb munkára három évre állami fű­szerét tehetik, körülfog- Oébb területeit kapott, s serkentő premizálási nógatással kihelyezett bar annyiszor megkapál- módszert, mert ennek a Jakab Albert tsz-elnö­ják a tagok, s aziránt érdeklődnek, mikor lesz a zárszámadási közgyű­lés, és mikor kezdik u földjáradék kifizetését, Ast, hogy egy munka egység értékére mennyit fizetnek, nem igen kér­dezik. Tudják, a 35 fo­rint a kisdorogi Március 15 Tsz-ben bizonyoson meglesz. Azt is tudjál;, hogy ti fhídjára eléí:rn 130 000 forint kerül kiű­zetésre. de megbeszélni való azArt akad. A. tsz- elnökkel mindig leírni beszélni és soha sincs ta, mint a szomszédja, alacsonyabb lelt termés­átlaga, A másik érdeklő­dő, egy fiatalasszony ar­ra kíváncsi, lesz-e még gabonaosztás, mert ö ke­vesebbet kapott, mint hallottuk, az idén lejárt, amennyi a munkaegysé­ge után járna neki. Nem nagy ügyek, de a tsz-elnök, akit három évvel ezelőtt helyeztek ki a gyenge tsz megerő­sítésére. derűsen vála­szol. A válasz nem afféle !; i n y i la tkoz ta t ás, h a nem közösség és az egyén is kot, a kisdorogi Március hasznát látja. — mondat- ír, Tsz tagsága újravá-, *w* losztotta elnökének. Egy­— A jövő év? — kap- hangúiag vállalták az el- ja fel a szót az egyik nők saját erőből történő idősebb tsz-tag. — Úgy javadalmazását. Jalcab Albert, akit az állami támogatásod, három évvel esel öt i ál- Hát továbbra is velünk lanti támogatással he­akarsz maradni Jakab lyeztek ki a gyenge Március 15 Tsz megerő­sítésére, jelesre vizsgáz elvtárs? — Miért ne marad­nék, maradok én, ha to­vábbra is számot tarta­nak a munkámra —így a válasz. — Hogy számot tar­zott, úgy is, mint gaz­dasági vezető, ét úgy is. mint komm’1 em­ber. POZSONYI IGNÁCNí

Next

/
Oldalképek
Tartalom