Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

1963. január 10. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 5 Antigoné A Déryné Színház Szophoklész előadása Szekszárdon Olyan merésznek .tartottuk a vállalkozást, hogy a Déryné Szín­ház görög tragédiát tűzött műso­rára,... még a sikerben is kétel­kedtünk. Nem Szophoklész örök­becsű alkotását féltettük, inkább attól tartottunk: a vidéki kis- színházakban olyan helyen ko­pogtat ezzel a művel, ahol a ke­vés igazi színházi élményt magáé­nak vallható közönség közömbös marad. Nem újkeletű az az aggodalom sem, amellyel a színházhoz értők az olyan próbálkozások felé for­dulnak, amely célja antik művek megszólaltatása. Mindenütt gon­dot jelent ugyanis, hogyan tolmá­csolják a mai közönségnek a két- két és félezer éves klasszikusokat. A kérdés mindig ott lebeg: vajon a mozgalmas cselekményű szín­darabokhoz szokott közönség ho­gyan fogadja a méltóságos rit­musú, monológikus, élményt esek gondolatokban nyújtó, antik ve­retű tragédiákat? Érthető ez, hi­szen csak az elmélyült, átgondo­ló szemlélődés bonthatja ki ma­gának az igazi értéket, az örök aktualitást. Kétszeres hát az örömünk, mert úgy érezzük, hogy Szophoklész- nek ez a megszólaltatása méltó az Antigoné művészi értékeihez, és megtalálta az utat a mai néző leikéhez is. Kertész László, Jászai-dijas ren. dezőnek nagyszerűen sikerült biz­tosítani a darab ri típusosságát, amelyet elsősol'bán azzal ért el, hogy az egyébként sok feldolgo­zásban passzívságra ítélt kart úgy mozgatta, hogy ítélet-kimondó méltóságukban is cselekvő ré­szesei voltak a történésnek. Ugyancsak a rendezés érdemei közé sorolható, hogy megtartotta az álpátoszt könnyen kínáló hely­zetek egyszerűségét, tiszta, han­gulatát. Figuráit jól mozgatta Cselényi József artisztikus, ki­fejező díszletei között. Az Antigoné címszerepében Kassai Ilona, Jászai-dijas szín- művésznő kiemelkedő alakítást nyújtott. Árnyalt, kifejező játéka meggyőzővé tette figuráját, a tra­gédiába sodródó, gyenge nő össze­roppanásában is győzedelmeskedő alakját. Iszméné megformálásában szin­tén dicséretes Blaha Márta, aki kitűnően érzékeltette az áldozat- vállalás előtt megtorpanó, de a bűnhődésben már részt vállalni akaró testvér vívódását. Hetes György Kreón megfor­málásáról a premier kritikája azt írta, hogy szerepének csak második felében nyújtott kiemel­kedő alakítást. Azóta törlesztette adósságát, mert nemcsak Kreón károsa csak az lehet. -----------------------------------------------------------láthatta. meghasonlását. formázta meg szé­pen, hanem az első felvonás zsar­noki szerepében is meggyőző volt. Megdöbbentő élményt nyújtott Teirésziász, a jös szerepében Olasz János, párperces indulato­kat és érzéseket felkavaró nagy­szerű játéka. Különösen otthonosan mozgott 8 színpadon Hollay Bertalan, aki Kreón fiának. Haimon-nak sze­repében nemes pátoszával ugyan, csak a legjobb alakítók közé so­rolható. Szántó Margit Eurüdiké néma fájdalmú. méltóságos szere­pében kiválót nyújtott. Hajdú Endre a fecsegő és ki­állás nélküli őr figurájában külön dicséretes, de nem marad el mel­lette a hírmondó, Szalay Károly és a karvezető, Vajda Dezső sem. A szép díszletekről már szól­tunk, de leginkább ilyen elisme­rés illeti a jelmeztervező, Rima- nóczy Yvonnet, aki a kor hangú, latát visszaadó ruházatokat meg­tervezte. A szekszárdi színpadon nem érvényesülhetett teljes szép­ségében Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző alkotása, de így is ki­fejezően szolgálta az előadást hangulatgazdag színpadi muzsi-1 kája. A summázás egyszerű: remek előadás, valódi színházi élmény... aki nem Az utcán Attól függ sok minden, honnét „Nagyobb társaságban szememre nézi az ember — a kiralcatot. vetették, hogy céda vagyok. Mit A cipőbolt előtt hallottam: tegyek?” A Nők Lapja válaszol; ..Gyönyörű ez a félcipő, és nem „Ne menjen ismerős társaságba.” is drága”. „Gyönyörű ez a fél­cipő, csak egy kicsit drága.” Az egyik vélemény tulajdonosa 2800 forintot leeres havonta, a másik vélemény tulajdonosa 1300-at. * Kritika. A főagronómus elköl­tözött a faluból, magával vitte csinos feleségét. A tagok most így beszélnek: Utánuk kellene külde­ni egy ökörfejet. Vajon kinek? Rettenetes időket élünk: Mi­cisapkával, lódenkabáttal, topis- Sággal nem lehet érdemeket szerezni. Kubanyik segédmún- kást viszont Mnevezték igazga­tónak, pedig nincs nieki semmi érdeme, csalc hát most ő a menő — megszerezte a mérnöki dip­lomát. * Nehéz az élet. Mi van már megint? Ne kérdezd öregem, dü­hös vagyok. Mégis, mi bajod? X-ről azt mondják, hogy jó Megvettem azt a vacak tv-t, ki­nézető. Miért? Azért, mert ah- dobtam érte majdnem nyolcezret.- hoz is van bátorsága, hogy időn- És? És hetek óta nincs futball- Icént az utcaseprő szemével néz- mérkőzés. ze a világot. Na és? így aztán Az emberinek ilyenkor falra- észrevesz olyat is, amit autó- mászni lenne kedve. ban ülve nehéz meglátni. Irigyelt ember. „Nézd, kannát cipel!” ,..Ta, kérlek, teheti, olaj- kályha- tula j donos," Micike boldog. Régi lovagja csak a szívét kínálta. Vj hódo­lója lábai elé rakta szíve he­lyett as — autóját. Téli csemeteültetés A Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulás a patakok, vízleveze­tő árkok szabályozása mellett nagyarányú fásítást is végez; most, a tél és a tavasz folyamán 42 000 csemetét és suhángot ültetnek el a partszegélyeken. A társulás regölyi brigádja a regölyi út­elágazástól kiindulva a Kövespatak mentén 3100 csemetét ültet el. — M — Olyan vagy, mint a Pirosbe- A termelőszövetkezet .elnöke tűs hétköznapok: Beszélsz, be- felsóhajt: „Minek is születtem a szelsz, de nem mondasz sem- világra, mióta elnök vagyok, nem mit. értek semmihez, bezzeg, ha inst­Ki meri ezek után állítani, ruktor lennék, akkor igen, akkor hogy a magyar filmek egyike, tudnám, hogyan kell a gazdaságot másika keveset ér. Lám, kivá- vezetni.” lóan felhasználhatók képletes beszédre. * Tegnap mesélték a viccet. Ki­csit kikozmetikázva így hangzik: A lány levelet ír a Nőle Lapjának. Pistike: — Te hogy állsz a nőklcel, Feri? Ferike: — Sehogy. Nálunk édesapa foglalkozik velük. — szp — vwiiWiWíMsvvrtAW.^wívau»\viw»M/if#«i#/f/i/wrAnrjyriwaArjwj,wvyA.,in.vrw< Marika nehezen tájékozódik Vasárnap reggel hétkor ki az ágyból! Nyolckor gyerünk a szentmisére! Első pénteken reg­gel hat órakor felkelni! Félhétkor usgyi a templomba: szentgyónás szentáldozás, kilenced, teljes bú­csú... Esté közös úrangyala, evés előtt, és utána ima. így ment ez évek óta. Marika életének szerves része, elmarad­hatatlan kelléke volt a vallás. Most húszéves. Amikor még gimnáziumba járt, panaszkodott. — Nehezen tudok tájékozódni az életben. Mást hallok otthon, mást az iskolában. Mást monda­nak. mást látok. Látom néha egyik tanárnőmet is első pénte­ken áldozni.... Irigylem azokat a lányokat, akik egyértelműen hal­lanak és vélekednek a becsület­ről, tisztességről, erkölcsről, vi­lágnézetről... Érettségi után döntött a családi tanács. — Marika fodrásztanuló lesz. Ott nem kell politizálni, de azért keresni is lehet. Leesik valami itt Konstantinápolyban pusztult el Mátyás király könyvtára Mátyás király híres könyvtárá­nak, a Corvinának sorsa élénken foglalkoztatja a tudományos köz­véleményt. Az 1927-ben meg­jelent irodalmi lexikon szerint a nagy király halála után »roha­mosan pusztult« a »bibliotheca corviniana«, a mohácsi vész ide­jén legértékesebb kódexei már kézen-közön eltűntek. Miksa csá­szár budai követe Cuspinianus szinte rendszeresen »mentette át« Bécsbe a nagy értékű ritkaságo­kat. Később olasz és cseh huma­nista tudósok valóságos üzérke­dést folytattak a gyönyörű könyv­anyaggal. Az utolsó 300 kötet Buda visszafoglalásakor vitték a bécsi udvari könyvtárba — az irodalmi lexikon szerint. Abból a töredékből — mondja a lexikon, — amelyet a török vitt magával még a XVI században Konstanti. nápolyba, 1875-ben II. Abdul Fia­mid szultán ajándékaként 35 da­rabkerült vissza Magyarországra. Az irodalmi lexikon fenti meg­állapításaival ellentétben Csapodi Csaba professzor, az akadémiai könyvtár kézirattárának vezetője nemrégiben közzétett tanulmá­nyában a XVI. és a XVII. század­beli kútfőket elemezve megálla­pítja, hogy Buda eleste után a könyvtár Kostantinápolyba hurco- lása vetett véget a kultúrtörté­neti szempontból oly jelentős gyűjteménynek. Csapodi Csaba, megvizsgálva az 1686-ban Bécsbe vitt, és ott őrzött 300 könyvről készített jegy­zéket, arra a megállapításra ju­tott, hogy ezek a könyvek semmi­képp sem alkothatták részét a nagy király legendás hírű könyv­tárának. Nemcsak az szól ez el­len, hogy sok közöttük a nyom­tatott könyv, holott Mátyás ki­rály corvinái pergamentre má­solt, kecskebőrbe, vagy selyem­bársonyba kötött és a corvin- címerrel ékesített könyvek voltak, emezeken pedig címer nem talál­ható. A Bécsbe vitt könyvek között Erasmus-, Luther-, Calepinus­művek is voltak, ezek pedig a király halála után jelentek meg. A döntő bizonyíték azonban a könyvek tartalma. A Corvina- könyvtárban a művek többségét az antik irodalom alkotásai, to­vábbá történeti, filozófiai, föld­rajzi, stb. könyvek, egyszóval vi­lági alkotások tették ki, az egy­házi irodalom, elsősorban az ó- keresztény írók művei a könyv­állomány egyharmadát sem je­lentették. A Bécsbe jutott 300 kö­tetnek viszont kétharmada egy­házi és csak egyharmada világi mű. Hogy a könyvtár valóban Kons- tantinápolyba kerüli, azt az is bizonyítja, hogy onnan már a XVI. századtól kezdve II. Abdul Hamid ajándékáig állandóan ju­tottak Európába egyes kötetek. A magyarországi corvinák című, legutóbb megjelent értékes dísz­kötet szerint a világon 170 körüli hiteles Corvina található, s ennek egynegyede. 43 corvina vezeiő könyvtáraink féltett kincse. is, ott is. Van kis mellékes is... Megéri. Most olyan a világ, hogy az úrilány nem válogathat. Marika nem tudott és nem mert ellentmondani. * # Munkába menet szokott talál­kozni vele. Magas, fekete és csi­nosan öltözött. Észrevették egy­mást. Egyszer Marika visszanézett és látta, hogy a fiú megállt egy fa mellet a járdán, bámult utá­na. Amikor másodszor nézett vissza, akkor már mosolygott a fiú. Közös ismerős mutatta be neki Lacit. Azóta Marikát minden reg­gel várta, minden délután haza­kísérte. — Holnap bemutatod a lovago­dat — adta ki a parancsot a ma­ma. — Kicsoda egyáltalán ez a fiú? * Ülnek az ebédlőben, a kihúzha­tó asztal mellett. Panaszkodik a mama, hogy a szalonban társbérlő lakik. Laci kicsit feszél yezetten, de határozottan viselkedik. <— Ugye, nem idevalósi ked vés? — faggatja a mama. — Nem. Pesten születtem, és ott laknak a Szüleim. Ide helyez­tek. technikus vagyok... — Jó lebet a fizetése. — Ezerhétszáz. — No, no, kezdetnek nem rossz. Mellékes? Laci csodálkozik. — Honnan lenne? Töltenek a poharakba, sós sü­temény kerül az asztalra. — Nem szeretem, ha a Marika fiúkkal csúszkál. Maga hogy gon­dolja ezt, fiam? — teszi fel a sorsdöntő kérdést a mama. — Azt hiszem, szeretjük egy­mást — felel kicsit pirulva a fiú. Kínos csend következik. — Vallásos? — támad újra a marna. — Kommunista vagyok... Megfagyott a levegő, Marika is megdöbbent. Erről nem is beszél­tek ők még ketten. A mama ha­tározott. Döntött, — Ehe., Hát nézze, elvtárs,. A lányom még nem foglalkozhat fiúkkal, kérem, kímélje meg a továbbiakban. Szívesen láttuk, de ezt szerettük volna megmondani. * Zsibongott a piac, ott járkált kofáról kofára a mama, fitymálta az árut, alkudott, tellett a szaty­ra. De nini, ott a Kovácsné. Nála lakik az a kommunista technikus. — Jé., Jónapot, Kovácsné. — Pá angyalom, de jó színben van!'”''" ......... '......... — Magánál lakik ez az izé., ez a teptynikus Laci? — Ott lakik,. — Aztán kifele, miféle? Kovácsné mesél, dicséri a fiút, milyen művelt, szolid, rendes, okos és jól szituált. Minőségi min­den ruhadarabja, holmija. Apjá­nak autója van, és most Készült el a villájuk a Hűvös-völgyben, viskendházuk van Zamárdiban. — Persze — s a mama szétnéz, majd Kovácsaié füléhez hajol —, adott nekik a párt — súgja. — Nagy kommunisták. Kovácsaié vissza. — A fiú igen. munkásőr is. Az apja nem. Maszek építész. A mama tágranyitja a ..szemét,; Majd elájul. — Lehetetlen.’ — így van. A nem várt fordulat viharokat kelt a mama leikében. Maszek építész, villa, autó,, vikendház... — A lányomnak akart ezá fiú udvarolni. Mit gondol, komolyan gondolja? — Komoly fiú ez, tudja mit csinál. — Jaj. csak ne lenne istentelen, * Karácsonykor megvolt az el­jegyzés. Májusra tervezik az es­küvőt. Laci kikötötte: templom­ban nem esküszik. — Titokban sem lehet? — csak ezt az egy kérdést kockáztatta meg a mama. Amikor határozott NEM volt a válasz, mindenbe be­leegyezett. Maszek építész, villa, vikendház, autó,. S milyen finom fővárosi úr az a papa. Marika nehezen tud eligazodni. Még mindig eljár a templomba, de Lacinak bevallotta már, hogv tizennégy éves kora óta csak pis­lákol a hi te. A két fiatal szereti egymást. Laci mellett majd Marika is el­igazodik egyértelműen, a becsü­let, a tisztesség, erkölcs és világ­nézet dolgaiban. De sok Marika van, aki nem ilyen szerencsés. Sok Marika van, aki még nehezen tájékozódik. GYENIS JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom