Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-09 / 6. szám
6 TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 1963. január 9. SPORT I! KISZ feladatai a sportmunkában Az 1963-as év fordulat a magyar sport történetében. Először kerül széles társadalmi alapokra a testnevelés és sport, ,s így valóban mozgalommá válik. Egységes tömegszerv, a Magyar Test- nevelési Sportszövetség irányítja és vezeti ez időtől kezdve országunk testnevelési munkáját. Nézzük meg, hogy ez a tömegszerv vajon önmagában-e. avagy az egyéb szervek segítségével fog dolgozni? Ezúton a KISZ sport- tevékenységével kívánunk foglalkozni. A KISZ megalakulása óta igen nagy gondot fordít áz ifjúság fizikai nevelésére, a maga sajátos és szerény eszközeivel segítette elő a testnevelési és sportmozga* lom fejlődését. Azonban ha visz- szatekintünk az elmúlt néhány esztendőre, tárgyilagosan kell megállapítanunk, hogy az ifjúsági szövetség sporttevékenysége viszonylag szűk körre korlátozódott. Döntő mértékben az iskolai sportkörök, kevésbé a falusi sportkörök irányításában és a versenyek szervezésében, lebonyolításában nyilvánult meg. Az átszervezésig a magyar sport egy területén töltötte be az ifjúsági szövetség a „gazda” szerepét, most az új helyzetben az egész magyar sport gazdáivá váltunk. Azért váltunk gazdáivá, mert az ifjúsági szövetség aktivistáinak ott kell lenni, ott is vannak és lesznek az alapszervezetektől az országos szervig a sportmozgalom vezető testületéiben. S nemcsak reprezentálják a KISZ-t e testületekben, hanem tevékenyen részt vesznek a sportmozgalom határozatainak kidolgozásában és azok végrehajtásában. Az új helyzetben a KISZ sport- tevékenysége két irányú: Egyik a KISZ-en belüli sajátos sporttevékenység további szélesítése, a szervezet munkájának minél színesebbé tétele érdekében nem a versenyeztetés, hanem a szabad idő hasznos eltöltése a fő cél. Ezek a sportfoglalkozások legyenek játékosak, terjedjenek ki az alapszervezet minden egyes tagjára és biztosítsák az ISZM sportkövetelménye teljesítési lehetőségét. A másik: a sportszerveken és sportegyesülcteken belül végzett sporttevékenység. Itt alapvető követelmény: segíteni a párt sportpolitikájának maradéktalan megvalósítását. Részt vesznek a fiatalok a sportszervekkel közösen kidolgozott feladatok megvalósításában, s ezzel párhuzamosan a sportszervek segítik a KISZ sportfeladatainak megvalósítását. Igen fontos feladatuk a KISZ-szervezeteknek a sportoló fiatalok eszmei, politikai nevelése. Segíteni kell az edzőket, sportvezetőket a sportoló fiatalok emberré formálásában, hogy azok majd megállják helyüket a munkában, tanulásban, az élet minden területén. Hatékony munkát kell folytatni a sport még nagyobb népszerűsítése érdekében, fontos feladatnak tartjuk a fiatalok minél nagyobb számú bevonását a sportba. A KlSZ-alapszerve- zetek feladatai „ .. .az ifjúság fizikai nevelését .... minden szinten a KISZ- munka szerves részévé kell tenni” — mondja ki a KISZ KB Intéző Bizottságának határozata. Már a fentiekben említettük, hogy az alapszervezeti sportmunka célja nem a versenyeztetés, hanem a szórakoztató, játékos, sportmozgás biztosítása. Ezek formája nem kötött annyira, mint a bajnoki versenyek, vagy mérkőzéseké, pl. a különböző labdajátékokban nem kell feltétlenül ragaszkodni a játékszabályok maradéktalan betartásához, vagy az előírt játékos-létszámhoz. Kevesebb játékossal, kötetlenebb formában is lehet játszani őket.. Igen fontos, mint sporttevékenység, a túrák és kirándulások szervezése. Gondosan kell azonban ezeken ügyelni arra, hogy a fiatalok jól szórakozzanak, jól érezzék magukat. Ajánljuk az ilyen alkalmakra a járőrversenyek, sportjátékok, szellemi vetélkedők stb. megrendezését. Törekedni kell arra is, »hogy alapszervezeteink minden tagja vegyen részt a sportban, hiszen csak így tudják teljesíteni az ISZM negyedik követelményét. S e követelmény teljesítésének biztosítása nem kampányfeladat, hanem az alapszervezet tevékenységének szerves része. A vezetőség munkatervében konkrétan határozza meg a sporttal kapcsolatos tennivalót. Ez kettős irányú legyen. Egyrészt tartalmazza azokat a feladatokat, melyeket a KISZ-alapszervezet vezetősége szervez az alapszerven belül a fiataloknak (háziversenyek). Másrészt azon feladatokat tartalmazza, melyeket a sportkörök tűznek ki célul, melyek megvalósítása érdekében a vezetőség mozgósítja a fiatalokat. Feltétlen szükséges, hogy a munkaterv tarAz első és legfontosabb feladat elősegíteni a párt sportpolitikájának érvényesülését, a sportegyesületek tevékenységében. Ehhez minden alapszervezeti tag és vezető ismerje meg az „MSZMP Testnevelési és Sporttéziseit”. E tézisek alapján évente legalább két alkalommal taggyűlésen vitassák meg az ifjúság testnevelési és sportjának helyzetét. Alakítsanak ki egységes közös programot a sportegyesületek elnökségeivel. E program tartalmazza a szakosztályi sport színvonalának emelése mellett a sportoló fiatalok nevelése, a tömegsport érdekében való feladatokat is. A közös programok megvalósítása érdekében küldjenek az alapszervezetek megfelelően képzett KISZ-tagokat a sportkörök vezetőségeibe, szakosztályaiba. Igen jó tapasztalataink vannak az elmúlt évekből, amikor is a középiskolákban a KISZ sportfelelős a sportkör ifjúsági elnöke volt. Helyesnek tartanánk, ha a tsz, falusi, vagy üzemi sportkörökben — és a középiskolákban továbbra is — a KISZ sportfelelős elnökhelyettesi funkciót töltene be. A sportegyesületekbe küldött KISZ-aktivisták feladatukat KISZ megbízatásként lássák el, számukra a vezetőség más megbízatást ne adjon. Ellenben ellenőrizze tevékenységüket és időnként számoltassa be őket munkájukról és határozza meg feladatukat az elkövetkezendő időszakra. Az alapszervi vezetőségek rendszeresen látogassák az egyes szakosztályok edzéseit, versenyeit, mérkőzéseit. Ismerjék meg ezek munkáját és segítsék a felmerülő problémák megoldását. A problémákról tájékoztassák a sportköri vezetőket is, de ez ne kívülről jövő bírálat, hanem a közös munka tapasztalatának megbeszélése legyen. Igen fontos feladata az alapszervezeteknek az, hogy a fiatalok összességét mozgósítsa a sportban való részvételre. Vonják be azokat is, talmazza a sportkörrel közösen meghatározott célkitűzéseket. Értékelje rendszeresen a vezetőség az alapszervezeten belül folyó sportmunkát, taggyűlésen időnként vitassa meg a fiatalokkal annak helyzetét, kérje azok észrevételeit, javaslatait. Ez az értékelés személyig lemenően legyen konkrét. Főleg azokra, akiknél nehézség van a negyedik követelmény teljesítésénél. A sportkérdéseket tárgyaló vezetőségi és taggyűlésekre hívják meg az alapszervezetek a sportköri vezetőségeket. Tanácskozzak meg közösen az ifjúság sportproblémáit és kérjék a sportvezetők szakmai segítségét az egyes sportfoglalkozások, rendezvények lebonyolításához. Azokat a fiatalokat, akik az alap- szervi sportfoglalkozásokon megszerették a versenyzést, küldjék a sportegyesületek szakosztályaiba, hogy ott magasabb szinten sportolhassanak. De ne szakadjanak el tőlük, hanem használják fel őket az alapszervi versenyek megszervezésére és lebonyolítására. Szervezzenek az alapszervezetek baráti sporttalálkozókat egymás között, e találkozókat tegyék hagyományossá, törekedve arra, hogy ezen a találkozón minden fiatal vegyen részt, aki benevezett az ISZM-be. akik még semmiféleképpen nem sportoltak. Rendezzenek számukra játékos foglalkozásokat, versenyszabály-könnyítéssel. Ismertesse az alapszervi vezetőség a fiatalokkal a sportkör által rendezendő versenyeket. Hívja fel a fiatalokat a sportba való részvételre, javasolja, hogy minden sportoló fiatal egy nem sportolót szervezzen be és szerettesse meg vele a sportot. Szervezzenek az alapszervezetek az ifjúsági napokon aktív sportolók részvételével élmény- beszámolókat és ezeken ismertessék a fiatalokkal a testnevelést és sportot. Vitassák meg velük annak egészségvédő hatását, győzzék meg őket a sport nagyszerűségéről. Azokon a helyeken, ahol nem működik sportkör, a KISZ- szervezet vegye kezébe a sport- irányítást, szervezze meg a különböző versenyeket, s ha ezeken a helyeken szakszervezeti bizottság van, feltétlenül azzal közösen dolgozzék. Mivel a KISZ-nek, a sportolók között is alapvető feladata az eszmei, politikai nevelés, az alapszervezetek javasolják a sportköri vezetőségeknek olyan előadások, beszélgetések szervezését, melyek a szocializmus építéséről, a hazafiságról, népünk életéről stb. szólnak. Vidéki versenyeken a sportolókkal ismertessék meg a vendéglátó csapat lakhelyének történetét és nevezetességeit. (Pl. megyénkben az ozorai, simontor- nyai, dunaföldvári várak és helységek története.) Tartsanak az alapszervi vezetőségek kapcsolatot a sportoló fiatalok munkahelyével, iskolájával, időnként látogassák meg őket. Ismerjék meg a sportoló fiatalokat a munkában és a tanulásban is. Törekedjenek arra, hogy minél több sportoló vegyen részt az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomban, igyekezzen szakmai és politikai műveltségét emelni, mert csak így tud erős, egészséges és művelt, az élet területén mindenhol helyt álló ember lenni. VARGA ISTVÁN KISZ MB sportfelelős Feladatok a sportegyesületi vezetésben a közös sporttevékenység kialakításában 1982. évi legjobb atlétikai eredmények IX. közlemény NŐI DISZKOSZVETÉS Listavezető Hármas ötös átlag Tizes Tízéves átlag: 33,17 30,32 29,09 27,20 Legjobb eredmények: 38,75 35,79 33,63 30,38 1961. évi eredmények: 38,42 34,36 32,03 29,10 1962. évi eredmények: 38,75 35,79 33,63 30,38 Talán ez a versenyszám volt a legnépszerűbb 1962-ben a megyében, helyesebben a Szekszárdi Dózsánál, amelynek nem kevesebb, mint hét versenyzőjét találjuk a legjobbak között. Nemcsak Hartungné ért el új egyéni csúcs- eredményt, de az átlagokban is nagy javulást értünk el: diszkoszvetésben is csúcsátlagok születtek. 1962. évi ranglista: 1. Hartung József né, Szekszárdi Dózsa 2. Török Sándorné, Szekszárdi Dózsa 3. Bánóczky Magda, Szekszárdi Dózsa 4. Dorogi Mária, Szekszárdi Dózsa 5. Péterbencze Erzsébet, Szekszárdi Dózsa 30,30 6. Kiss júlia, Bátaszéki VSK 29,36 7. Márton Gizella, Szekszárdi Dózsa 27,80 8. Kovács Éva, Bonyhádi Közg. Techn. 27,69 9. Keresztes Ágnes, Bonyhádi Gimnázium 25,50 10. Papp Aranka, Szekszárdi Dózsa 25,20 38,75 új csúcs 37.62 30,90 30.62 (38,42) f. (35,22) f. (28.05) i. (27,95) i. (29,45) i. ( - ) f. (29.05) f. ( - ) i. ( — ) i. ( - ) S. Hartung Józsefné új megyei csúcseredménnyel búcsúzott. Több éves szekszárdi versenyzés után búcsút mondott a megyeszékhelynek. Benne ízig-vérig atlétabajvívót vesztett a megye sporttársadalma. Kívánjuk, hogy új munkahelyén se hagyja abba a sportolást és további sikereket érjen el. Törökné, Bánóczky, Dorogi és Péterbencze is szépen javult tavaly óta. Egyedül Márton Gizi esett vissza. Tehetséges az utánpótlás is. 1963-ban visszaeséssel számolunk, de kellemes meglepetés lenne, ha a visszaesés mérve nem lenne túlságosan nagy. (Folytatjuk.) Antikor tétlen lest Is büntetni kell Január 5-én, szombaton az Alsóhídvégen megrendezett sportköri est keretén belül labdarúgó-szabálymagyarázatra is sor került. Ennek során több Alsóhídvégi labdarúgó állította, hogy a tétlen lest az esetben sem kell és szabad a játékvezetőnek büntetni, ha a csatár jelenléte a kapust zavarja. E téves nézet megszüntetése érdekében közöljük Tataák Endre: A zöld gyepen című szabálykönyvének két kitételét. Felső képünkön a jobba zélső (7-es) lefutotta az egész védelmet, s már csak a kapussal áll szemben. Mivel a labda és az alapvonal között így csak egyetlen védőjátékos van, ezúttal a labda vonala — az ábrán szaggatott vonal — jelenti a leshatárt. E szerint a túloldalon lévő balösszekötő (10) leshelyzetben tartózkodik, azonban egyelőre nem lehet őt büntetni, mert a jobbszélső a labdát még nem adta le. Az alsó ábra megtárgyalása: A középcsatár (9) kapura lő, s a labda érintés nélkül, közvetlenül a hálóba kerül. A gól szabálytalan, lesállás miatt szabadrúgást kell ítélni. Amidőn a középcsatár (9) a labdát kapura irányította, a bal- összekötő (10) leshelyzetbfen állott. Annak ellenére, hogy nem ért hozzá a labdához, mégis befolyást gyakorolt a játékra, mert jelenléte akadályozta a kapust a labda szemmel tartásé ban. így vélik a játékos puszta jelenléte szabálysértéssé. Tehát teljesen téves az alsóhídvégiek álláspontja, amit az ábra is tökéletesen igazol. Nem szükséges, hogy a játékos beleavatkozzon a játékba, már a puszta jelenléte is szabálysértésnek számít, ha a kapuvédőt a kilátásban, vagy a védésben akadályozza.
