Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

6 TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 1963. január 9. SPORT I! KISZ feladatai a sportmunkában Az 1963-as év fordulat a ma­gyar sport történetében. Először kerül széles társadalmi alapokra a testnevelés és sport, ,s így va­lóban mozgalommá válik. Egysé­ges tömegszerv, a Magyar Test- nevelési Sportszövetség irányítja és vezeti ez időtől kezdve orszá­gunk testnevelési munkáját. Néz­zük meg, hogy ez a tömegszerv vajon önmagában-e. avagy az egyéb szervek segítségével fog dolgozni? Ezúton a KISZ sport- tevékenységével kívánunk foglal­kozni. A KISZ megalakulása óta igen nagy gondot fordít áz ifjúság fi­zikai nevelésére, a maga sajátos és szerény eszközeivel segítette elő a testnevelési és sportmozga* lom fejlődését. Azonban ha visz- szatekintünk az elmúlt néhány esztendőre, tárgyilagosan kell megállapítanunk, hogy az ifjúsá­gi szövetség sporttevékenysége viszonylag szűk körre korlátozó­dott. Döntő mértékben az iskolai sportkörök, kevésbé a falusi sport­körök irányításában és a verse­nyek szervezésében, lebonyolításá­ban nyilvánult meg. Az átszervezésig a magyar sport egy területén töltötte be az ifjú­sági szövetség a „gazda” szere­pét, most az új helyzetben az egész magyar sport gazdáivá vál­tunk. Azért váltunk gazdáivá, mert az ifjúsági szövetség aktivis­táinak ott kell lenni, ott is vannak és lesznek az alapszervezetektől az országos szervig a sportmoz­galom vezető testületéiben. S nemcsak reprezentálják a KISZ-t e testületekben, ha­nem tevékenyen részt vesz­nek a sportmozgalom hatá­rozatainak kidolgozásában és azok végrehajtásában. Az új helyzetben a KISZ sport- tevékenysége két irányú: Egyik a KISZ-en belüli sajátos sporttevékenység további szélesí­tése, a szervezet munkájának mi­nél színesebbé tétele érdekében nem a versenyeztetés, hanem a szabad idő hasznos eltöltése a fő cél. Ezek a sportfoglalkozások le­gyenek játékosak, terjedjenek ki az alapszervezet minden egyes tagjára és biztosítsák az ISZM sportkövetelménye teljesítési le­hetőségét. A másik: a sportszerveken és sportegyesülcteken belül végzett sporttevékenység. Itt alapvető követelmény: se­gíteni a párt sportpolitikájá­nak maradéktalan megvaló­sítását. Részt vesznek a fiatalok a sport­szervekkel közösen kidolgozott feladatok megvalósításában, s ez­zel párhuzamosan a sportszervek segítik a KISZ sportfeladatainak megvalósítását. Igen fontos fel­adatuk a KISZ-szervezeteknek a sportoló fiatalok eszmei, politikai nevelése. Segíteni kell az edzőket, sportvezetőket a sportoló fiatalok emberré formálásában, hogy azok majd megállják helyüket a mun­kában, tanulásban, az élet min­den területén. Hatékony munkát kell folytatni a sport még na­gyobb népszerűsítése érdekében, fontos feladatnak tartjuk a fiata­lok minél nagyobb számú bevoná­sát a sportba. A KlSZ-alapszerve- zetek feladatai „ .. .az ifjúság fizikai nevelé­sét .... minden szinten a KISZ- munka szerves részévé kell ten­ni” — mondja ki a KISZ KB In­téző Bizottságának határozata. Már a fentiekben említettük, hogy az alapszervezeti sportmunka célja nem a versenyeztetés, hanem a szórakoztató, játé­kos, sportmozgás biztosítása. Ezek formája nem kötött annyira, mint a bajnoki versenyek, vagy mérkőzéseké, pl. a különböző labdajátékokban nem kell feltét­lenül ragaszkodni a játékszabá­lyok maradéktalan betartásához, vagy az előírt játékos-létszámhoz. Kevesebb játékossal, kötetlenebb formában is lehet játszani őket.. Igen fontos, mint sporttevékeny­ség, a túrák és kirándulások szer­vezése. Gondosan kell azonban ezeken ügyelni arra, hogy a fia­talok jól szórakozzanak, jól érez­zék magukat. Ajánljuk az ilyen alkalmakra a járőrversenyek, sportjátékok, szellemi vetélkedők stb. megrendezését. Törekedni kell arra is, »hogy alapszerveze­teink minden tagja vegyen részt a sportban, hiszen csak így tudják teljesíteni az ISZM negyedik kö­vetelményét. S e követelmény tel­jesítésének biztosítása nem kam­pányfeladat, hanem az alapszer­vezet tevékenységének szerves ré­sze. A vezetőség munkatervében konkrétan határozza meg a sport­tal kapcsolatos tennivalót. Ez ket­tős irányú legyen. Egyrészt tar­talmazza azokat a feladatokat, melyeket a KISZ-alapszervezet vezetősége szervez az alapszerven belül a fiataloknak (háziverse­nyek). Másrészt azon feladatokat tartalmazza, melyeket a sportkö­rök tűznek ki célul, melyek meg­valósítása érdekében a vezetőség mozgósítja a fiatalokat. Feltétlen szükséges, hogy a munkaterv tar­Az első és legfontosabb feladat elősegíteni a párt sportpolitikájá­nak érvényesülését, a sportegye­sületek tevékenységében. Ehhez minden alapszervezeti tag és vezető ismerje meg az „MSZMP Testnevelési és Sporttéziseit”. E tézisek alapján évente legalább két alkalommal taggyűlésen vitas­sák meg az ifjúság testnevelési és sportjának helyzetét. Alakítsanak ki egységes közös programot a sportegyesületek elnökségeivel. E program tartalmazza a szakosztá­lyi sport színvonalának emelése mellett a sportoló fiatalok nevelé­se, a tömegsport érdekében való feladatokat is. A közös progra­mok megvalósítása érdekében küldjenek az alapszervezetek megfelelően képzett KISZ-tagokat a sportkörök vezetőségeibe, szak­osztályaiba. Igen jó tapasztala­taink vannak az elmúlt évekből, amikor is a középiskolákban a KISZ sportfelelős a sportkör ifjú­sági elnöke volt. Helyesnek tarta­nánk, ha a tsz, falusi, vagy üzemi sportkörökben — és a középisko­lákban továbbra is — a KISZ sportfelelős elnökhelyettesi funk­ciót töltene be. A sportegyesületekbe küldött KISZ-aktivisták feladatukat KISZ megbízatásként lássák el, számuk­ra a vezetőség más megbízatást ne adjon. Ellenben ellenőrizze te­vékenységüket és időnként szá­moltassa be őket munkájukról és határozza meg feladatukat az el­következendő időszakra. Az alap­szervi vezetőségek rendszeresen látogassák az egyes szakosztályok edzéseit, versenyeit, mérkőzéseit. Ismerjék meg ezek munkáját és segítsék a felmerülő problémák megoldását. A problémákról tá­jékoztassák a sportköri vezetőket is, de ez ne kívülről jövő bírálat, hanem a közös munka tapaszta­latának megbeszélése legyen. Igen fontos feladata az alapszervezetek­nek az, hogy a fiatalok összessé­gét mozgósítsa a sportban való részvételre. Vonják be azokat is, talmazza a sportkörrel közösen meghatározott célkitűzéseket. Értékelje rendszeresen a veze­tőség az alapszervezeten belül fo­lyó sportmunkát, taggyűlésen időnként vitassa meg a fiatalok­kal annak helyzetét, kérje azok észrevételeit, javaslatait. Ez az értékelés személyig lemenően le­gyen konkrét. Főleg azokra, akik­nél nehézség van a negyedik kö­vetelmény teljesítésénél. A sportkérdéseket tárgyaló vezetőségi és taggyűlésekre hívják meg az alapszerveze­tek a sportköri vezetőségeket. Tanácskozzak meg közösen az ifjúság sportproblémáit és kérjék a sportvezetők szakmai segítségét az egyes sportfoglalkozások, rendezvé­nyek lebonyolításához. Azokat a fiatalokat, akik az alap- szervi sportfoglalkozásokon meg­szerették a versenyzést, küldjék a sportegyesületek szakosztályaiba, hogy ott magasabb szinten spor­tolhassanak. De ne szakadjanak el tőlük, hanem használják fel őket az alapszervi versenyek megszer­vezésére és lebonyolítására. Szer­vezzenek az alapszervezetek bará­ti sporttalálkozókat egymás kö­zött, e találkozókat tegyék hagyo­mányossá, törekedve arra, hogy ezen a találkozón minden fiatal vegyen részt, aki benevezett az ISZM-be. akik még semmiféleképpen nem sportoltak. Rendezzenek számukra játékos foglalkozásokat, verseny­szabály-könnyítéssel. Ismertesse az alapszervi vezető­ség a fiatalokkal a sportkör által rendezendő versenyeket. Hívja fel a fiatalokat a sportba való részvételre, javasolja, hogy min­den sportoló fiatal egy nem spor­tolót szervezzen be és szerettesse meg vele a sportot. Szervezzenek az alapszerveze­tek az ifjúsági napokon aktív sportolók részvételével élmény- beszámolókat és ezeken ismertes­sék a fiatalokkal a testnevelést és sportot. Vitassák meg velük an­nak egészségvédő hatását, győzzék meg őket a sport nagyszerűségé­ről. Azokon a helyeken, ahol nem működik sportkör, a KISZ- szervezet vegye kezébe a sport- irányítást, szervezze meg a külön­böző versenyeket, s ha ezeken a helyeken szakszervezeti bizottság van, feltétlenül azzal közösen dol­gozzék. Mivel a KISZ-nek, a spor­tolók között is alapvető feladata az eszmei, politikai nevelés, az alapszervezetek javasolják a sport­köri vezetőségeknek olyan elő­adások, beszélgetések szervezését, melyek a szocializmus építéséről, a hazafiságról, népünk életéről stb. szólnak. Vidéki versenyeken a sportolókkal ismertessék meg a vendéglátó csapat lakhelyének történetét és nevezetességeit. (Pl. megyénkben az ozorai, simontor- nyai, dunaföldvári várak és hely­ségek története.) Tartsanak az alapszervi vezető­ségek kapcsolatot a sportoló fia­talok munkahelyével, iskolájával, időnként látogassák meg őket. Ismerjék meg a sportoló fiatalo­kat a munkában és a tanulásban is. Törekedjenek arra, hogy mi­nél több sportoló vegyen részt az „Ifjúság a szocializmusért” moz­galomban, igyekezzen szakmai és politikai műveltségét emelni, mert csak így tud erős, egészséges és művelt, az élet területén minden­hol helyt álló ember lenni. VARGA ISTVÁN KISZ MB sportfelelős Feladatok a sportegyesületi vezetésben a közös sporttevékenység kialakításában 1982. évi legjobb atlétikai eredmények IX. közlemény NŐI DISZKOSZVETÉS Listavezető Hármas ötös átlag Tizes Tízéves átlag: 33,17 30,32 29,09 27,20 Legjobb eredmények: 38,75 35,79 33,63 30,38 1961. évi eredmények: 38,42 34,36 32,03 29,10 1962. évi eredmények: 38,75 35,79 33,63 30,38 Talán ez a versenyszám volt a legnépszerűbb 1962-ben a megyé­ben, helyesebben a Szekszárdi Dózsánál, amelynek nem keve­sebb, mint hét versenyzőjét talál­juk a legjobbak között. Nemcsak Hartungné ért el új egyéni csúcs- eredményt, de az átlagokban is nagy javulást értünk el: diszkosz­vetésben is csúcsátlagok születtek. 1962. évi ranglista: 1. Hartung József né, Szekszárdi Dózsa 2. Török Sándorné, Szekszárdi Dózsa 3. Bánóczky Magda, Szekszárdi Dózsa 4. Dorogi Mária, Szekszárdi Dózsa 5. Péterbencze Erzsébet, Szekszárdi Dózsa 30,30 6. Kiss júlia, Bátaszéki VSK 29,36 7. Márton Gizella, Szekszárdi Dózsa 27,80 8. Kovács Éva, Bonyhádi Közg. Techn. 27,69 9. Keresztes Ágnes, Bonyhádi Gimnázium 25,50 10. Papp Aranka, Szekszárdi Dózsa 25,20 38,75 új csúcs 37.62 30,90 30.62 (38,42) f. (35,22) f. (28.05) i. (27,95) i. (29,45) i. ( - ) f. (29.05) f. ( - ) i. ( — ) i. ( - ) S. Hartung Józsefné új megyei csúcseredménnyel búcsúzott. Több éves szekszárdi versenyzés után búcsút mondott a megyeszékhely­nek. Benne ízig-vérig atléta­bajvívót vesztett a megye sport­társadalma. Kívánjuk, hogy új munkahelyén se hagyja abba a sportolást és további sikereket érjen el. Törökné, Bánóczky, Do­rogi és Péterbencze is szépen ja­vult tavaly óta. Egyedül Márton Gizi esett vissza. Tehetséges az utánpótlás is. 1963-ban visszaesés­sel számolunk, de kellemes meg­lepetés lenne, ha a visszaesés mér­ve nem lenne túlságosan nagy. (Folytatjuk.) Antikor tétlen lest Is büntetni kell Január 5-én, szombaton az Alsóhídvégen megrendezett sportköri est keretén belül labdarúgó-szabálymagyarázatra is sor került. Ennek során több Alsóhídvégi labdarúgó állítot­ta, hogy a tétlen lest az eset­ben sem kell és szabad a já­tékvezetőnek büntetni, ha a csatár jelenléte a kapust za­varja. E téves nézet megszün­tetése érdekében közöljük Ta­taák Endre: A zöld gyepen cí­mű szabálykönyvének két kité­telét. Felső képünkön a jobba zélső (7-es) lefutotta az egész védel­met, s már csak a kapussal áll szemben. Mivel a labda és az alapvonal között így csak egyet­len védőjátékos van, ezúttal a labda vonala — az ábrán szag­gatott vonal — jelenti a les­határt. E szerint a túloldalon lévő balösszekötő (10) leshely­zetben tartózkodik, azonban egyelőre nem lehet őt büntetni, mert a jobbszélső a labdát még nem adta le. Az alsó ábra megtárgyalása: A középcsatár (9) kapura lő, s a labda érintés nélkül, köz­vetlenül a hálóba kerül. A gól szabálytalan, lesállás miatt szabadrúgást kell ítélni. Amidőn a középcsatár (9) a labdát kapura irányította, a bal- összekötő (10) leshelyzetbfen ál­lott. Annak ellenére, hogy nem ért hozzá a labdához, mégis be­folyást gyakorolt a játékra, mert jelenléte akadályozta a kapust a labda szemmel tartá­sé ban. így vélik a játékos pusz­ta jelenléte szabálysértéssé. Tehát teljesen téves az alsó­hídvégiek álláspontja, amit az ábra is tökéletesen igazol. Nem szükséges, hogy a játékos bele­avatkozzon a játékba, már a puszta jelenléte is szabálysér­tésnek számít, ha a kapuvédőt a kilátásban, vagy a védésben akadályozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom