Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

90LSA MEGYEI NEPÜJSAO 1963. január 6. GYERMEKEKNEK 'Jtíede- így. kid nyuMúM Hol volt, hol nem, volt egyszer egy nyuszi-családi Házuk egy nagy mező közepén állott. Vólt is gondja nyuszi mamá­nak. Négy kis tapsifülesének nagy fáradsággal és sok vesze­delem között tudta csak megsze­rezni az ennivalót. Féltette is fiait, eleget figyelmeztette pket: — Lapuljatok a fűben, meg ne moccanjatok, hosszú fületekkel se áruljátok el magatokat. Szürkés- barnák vagytok, ki látna meg benneteket! A kis nyuszik nem is mozdul­tak a mezéi házikóból. Csak a legkisebb vólt elégedetlen, mert bizony sovány koszton élt. Gon- kodóba esett, hogy világgá kelle­ne menni. Eszébe jutott, amit a szomszédék tapsifülesétől hallott, hogy a közeli városban élő embe­rek milyen finom káposztát és sárgarépát termelnek kertjükben. Az ő szemében ezek voltak az el­képzelhető legjobb falatok. :■— Óh, be jó is lenne ilyen sár­garépát rágcsálni, azután meg városban nincsen se.róka, se far­kas.’. Miért is lakunk itt a mezőn és miért éppen ebben a lyukban? — mondogatta magában. A finom falatok egyre vonzot­ták és a könnyelmű kis, nyuszi elfelejtette nyúl-anyó intését. El­határozta, hogy útnak indul és addig meg sem áll, míg ahhoz a kerthez nem ér, ahol finom ká­poszta és sárgarépa terem. Amikor nem vették észre, óva­tosan kidugta orrát, kikukucskáit a mezei házikóból. Azután elin­dult, csak ment, mendegélt, majd elkezdett futni, hogy mielőbb a káposztás kertbe érjen. Már jó ideje futott, messze elkerült a Tréfás kérdések 1. Hogy nevezik a fegyverdörre- cést? 2. És a sírásót munka közben? 3. Mi az? Hét betűből van a neve, kezdőbetűje K, az utolsó O. Kályhaféle? 4. Nyolc betűből van a neve, kezdőbetűje V, az utolsó A. Gombaféle. 5. Négy betűből van a neve, kezdőbetűje M, az utolsó I. Szó­rakozóhely. Az elmúlt heti Tréfás kérdések megfejtései: 1. összead. 2. Eloszt. 3. Pandúr. 4. Búvár. 5. Széle, hossza egyenlő. Gyűjtötte: HAMAR LAJOS Téli verseny Fehér az út, '' hull a hó, ' 'Palkó kiált: ,:,Jaj, de jó!” .„Szánkót elő, ■'üljünk rá!” Andris húzza — •és hajrá! Remek verseny alakul, Bodri is fut konokul, S mivel Bodri jobb futó, lemarad a két lurkó. „Sebaj” — mondják a fiúk — „ha a babér neki jut...” Fehér az út, hull a hó, Palkó kiált: „Jaj, de jó!” SZABÓ IBOLYA házuktól, de a város, még mindig nem látszott; Nyuszi gyomra meg már nagyon üres volt. Éppen az erdő széléhez ért. Bizony nem volt elég figyelmes, egyszerre csak valami a fülénél fogva megragadta és a magasba emelte. Nagy fájdalmat érzett, mozdulni sem tudott. Egy róka fogta meg a nyuszit. — Jó falat lesz végre — gon­dolta, amint vitte és rohant be az erdp sűrűjébe, hogy. mielőbb földalatti barlangjába érjen éhes fiaihoz, akik már várták a lako­mát. Egyszercsak mi történt? Az erdő távolabbi részén ép­pen vadászok jártak, puskaropo­gás, nagy durranás hallatszott. A róka ijedtében a földre lapult, megfeledkezvén a lakomáról. Nyuszit hirtelen kiejtette a szá­jából. Tapsifülesnek több, se kellett. Futott, ahogy csak bírt, egyre arra gondolt, csak mielőbb haza kerülne. Nyúl-anyót soha többé Livingston és az oroszlán David Livingston angol szár­mazású misszionárius volt. Élete legnagyobb részét Afrikában töl­tötte és térítő munkája mellett kutatásokat is végzett. Egy al­kalommal az egyik falut ahol ak­kortájt tartózkodott, csapatostól keresték fel az oroszlánok és rendre lopkodták a bennszülöt­tek marháit. Végül a bennszülöt­tek összeálltak és elindultak, hogy ártalmatlanná tegyék az Törd a fejed! 2. Jégverés T. T. y. 3. 4. 5. Ér Z Z Y O T. y. A legutóbbi Törd a fejed! rejt­vények megfejtései: 1, Féltékeny, 2. Károly, 3. Korzó. TTTTTTTTVTTWTTTTTTTTyTTVTTTyrT Jóéjszakát Csendes lett a széles udvar, a gyerekek szétszéledtek. Elvitték a zajt magukkal, s a zugok üresek lettek. Nem pattog a fürge labda, a homokban vár nem épül, csillagfény hull az ablakra, aztán minden elsötétül. Almos lett a mackó: ásit Lefektetem Zsuzsi babám, én sem leszek fenn sokáig, jóéjszakát, Édesanyám! ANTALFY ISTVÁN Vasárnapi HUMOR Fejlődéstörténet a kerítésen el nem hagyná. Közben még min-^ dig reszketett félelmében. Amint futott, egyszercsak mező közepén talált egy lyukat, bebújt gyorsan. Hosszú ideig még^ a szemét sem nyitotta ki. Elhatá­rozta, hogy itt meghúzza magát, j Amikor aztán egy kicsit magá­hoz tért, körülnézett, hogy ugyani hová is került? Valósággal el-* kábult az örömtől, amikor saját! kis házikójukra ismert, amelyet! olyan könnyelműen elhagyott. Hát még mikor nyúl-anyó ésl testvérei is hazajöttek, akik már/ össze-vissza keresték a kis tapsi-1 fülest, akkor bukfencezett ám, nagyokat örömében, hiszen nyu-í szi-mama még elébe is rakott egy' szép sárgarépát. Héj boldog isf volt és megígérte, hogy soha töb­bé nem hagyja el őket. Azóta mindig hallgat nyúl- anyó szavára. Nem is indult töb­bé vándorútra. Még ma is ott! élnek talán a nagy mező közepén. t Antal Károly oroszlánokat. Ezekhez csatlako-j zott Livingston is. Cserkészés közben egy kis i domb mögött észrevették néhány* oroszlánt. Nosza gyorsan körül- ! kerítették a dombot, de az orosz-* lánok áttörtek a gyűrűn és kere­ket oldottak. A társaság a sikertelen vadá-i szat után hazafelé indult. Az’ úton Livingston megpillantott! egy hatalmas hím oroszlánt, mely" nem messze tőlük egy sziklán ült./ Rálőtt, de mivel nem találta el' újra töltött. Ez a művelet a mái-, hája miatt körülményes volt. Mi-‘ közben a töltéssel volt elfoglalva,, hallotta a kiáltást: Vigyázz!* Tüstént megfordult és látta, hogy, az oroszlán ráugrik. Az állat! megragadta a két vállát és meg-, rázta, mint macska szokta az* egeret. Livingston később leírta az/ esetet és bevallotta, milyen féléi-" met érzett, mikor az oroszlán rá­ugrott, de azután, hogy megráz­ta már mint egy kellemes álom­ban érzékelte az egészet és ki-’ váncsian várta, mit csinál vele/ az oroszlán. Az abbahagyta a rá-’ zást és mancsát Livingston fejé­re tette. Egy pillanat múlva lövés' dörrent. Az egyik ember tüzelt Az oroszlán megugrott, majd fel-’ fordult, — kimúlt. így menekült meg Livingston.' Angolból fordította: Andrásfy András Télországban Csim-bum, csim-bum, mi dörög a dombon? Két fejsze, ha mondom! Ide üt, oda vág, törik a fa derekát! Csim-bum, csim-bum, tekeredik a gyökér — hó-rukk, rajta, délutánra teli lesz a pajta! BŐSZ JENŐ Macmillan: — Sajnálom, hogy nem sikerült Önnel- tető alá^ 'hoznom ezt a Sky-boltot! Kennedy: — Épp ezért Polárisz-unk a további együttműködésreli (Endrődi 1st v ép rajza)' Megalakult az új nyugatnémet kormány nr Adenauer: Rögtön jövök vissza uraim, remélőm, addig nem, [buknak meg! * >*Az ügynök halála« \\ __ Hello, old Boy! A főnök azt üzeni, hogy ezentúl ha tárgyalni ” f jön, csak’ a személyzeti bejárót használhatja! |! (Endrődi István rajza)]

Next

/
Oldalképek
Tartalom