Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

2

TOLNA WTT5VPI NfiPTTJSÄß

#963. január 6.

Egyszerűség és szerénység

a kommunista ember egyik legszebb

erkölcsi tulajdonsága

Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermét, ahol pártunk Vili. kongresszusa tanácskozott, Lenin domborművű arcképe díszítette. A képet nemzeti színű és vörös zászlók szegélyezték, a felirat: Világ proletárjai, egyesüljetek! Más dísze nem is volt a kongresszusi teremnek.

Lenin arcképe, az egyetlen dísz, egyben hangsúlyozott is valamit, kizárólagossá tett valamit. Azt: hogy pártunkban maradéktalanul győzedelmeskedtek a lenini elvek és a párt további politikáját is ezek az elvek szabjál: meg, egyre teljesebben, egy* ve következetesebben.

Lenin tanítása, amely Marx tanainak nemcsak követése, hanem folytatása is, halhatatlan. Ennek a tanításnak alapigazságai, alapelvei, módszere, szelleme soha nem veszítheti el korszerűségét. A kommunistáknak azonban nemcsak Lenin tanítása jelent vezérfonalat a munkában, hanem maga Lenin is: Lenin, mint ember, a kommunisták örök példaképe marad. Lenin nemcsak tudós, forradalmár, államférfi és politikus volt, hanem olyan nagyszerű tulajdonságokkal is rendelkezett, amelyek örök példaképpé teszik őt, a kommunista ember jellemének, erkölcsi arculatának példaképévé.

Pártunk VIII. kongresszusa határozattá emelte a Központi Bizottság irányelveinek 41. pontját is. Ez a pont arról beszél, milyen legyen a kommunista ember, milyen erkölcsi tulajdonságok kell, hogy jellemezzék a kommunistákat. A többi között a határozatnak ez a pontja hangsúlyozza, hogy a kommunista embert jellemezze erkölcsi tisa taság, egyszerűség és szerénység.

Amikor ezeket a sorokat ol-' vasisuk, Leninre keli gondolnunk.

Leninre, aki megtanított bennünket arra, hogyan értelmezzük öz egyszerűséget és a szerénységet, aki egész életében kemény harcot folytatott minden elbizakodottság, önfejűség, nagyképűség, hiúság, gőg és büszkeség ellen.

Nemrég adták ki Lenin részletes életrajzát, amely nemcsak a legteljesebb, de a leghitelesebb is minden eddig kiadott Lenin- életrajz közül. Az életrajz szerkesztői már a bevezető sorokban hangsúlyozzák, hogy akik Lenint ismerték végtelenül egyszerű, szerény embernek tartották. A munkások úgy beszéltek róla egy-egy találkozás után ■ -..Lenin egyszerű, mint maga az igazság ...” Mi jelentette vajon Lenin egyszerűségét, szerénységét, hogyan vetült ki ez a nagyszerű emberi tulajdonság társadalmi és magánéletére, környezetére, élet és munkakörülményeire?

Lapozzuk csak fel Lenin életrajzát. Nézzük meg mit ír a 434. és a további oldalakon, ahol Lenin dolgozószobájáról és lakásáról tudósít, arról, hogy milyen körülmények között élt és dolgozott a szovjet állam és a kommunista párt nagy vezetője. Arról olvashatunk a könyvben, hogy 1917-ben Lenin és Krupsz- . kaja — Moszkvába érkezésük után — egy ideig a szovjetek első székházában laktak, majd átköltöztek a Kremlbe. Leninnek egy kisebb helyiségben rendeztek be dolgozószobát. A szovjet állam vezetője egyszerű, fonott, támlás széken ülve dolgozott. Az íróasztal mellett hosszúkás asztal állt, nagy bőrfotelekkel a látogatók részére. Lakása, négy lakóhelyiségből állott. Ezekben lakott Lenin feleségével és húgával. Ó maga a legkisebb szobát foglalta el, amely házi dolgozó- szobául és hálószobául szolgált. Az ablaknál íróasztal, a falnál vaságy volt, rajta kockás takaró, amelyet még édesanyjától^ kapott ajándékba 1910-ben, utolsó találkozásuk idején. Lenin legtöbbször családjával együtt a lakás konyhájában étkezett, teázott.

Nagyon sok példát sorolna!: fel életrajzírói, a különböző visszaemlékezések alapján arról, hogy Lenin mennyire önzetlen volt és mennyire nem tudott addig nyugodt lenni, amíg látta, hogy mások körülötte nélkülöznek. A polgárháború ínséges' éveiben mindenki aggódott, Lenin egészségéért. és a parasztok, meg a vidéki elvtársak élelmiszereket küldtek neki. ö semmiféle élelmiszert nem fogadott él, a küldeményeket hiánytalanul a kórházaknak, a napközi otthonoknak és a nélkülöző, sokgyermekes munkásoknál: küldte. Lenin úgy élt; családjával, mint az egyszerű m u n kásemberek.

Életében számtalan példáját adta annak, hogy semmiben sem szabad kivételes helyzetet élveznie a kommunistának. 1920-ban szüksége volt néhány olyan könyvre, amelyet csak a Rumjancev Múzeum könyvtárának olvasótermében lehetett használni. A szovjet állam fejének egy szavába került volna és a könyveket — amelyeket egyébként nem kölcsönöztek ki — neki kívánsága szerint átqdták .volna. Nem, Lenin :nerp fogadott el kiyételt.’ Arra kérte a könyvtárat, hogy este zárás után adják át neki a szükséges könyvöket, s reggelre, a nyitásra hiánytalanul visszaküldte mindig azokat.

1920-ban volt Lenin 50 esztendős. A IX. pártkongresszus- utolsó napján a küldöttek egy. csoportja javasolta, hogy a születésnap közeledvén rendezzenek ünnepséget. Lenin * a javaslatot helytelenítette. Mivel eriiíek ellenére is megrendezték az ünnepséget, két felköpzöntő után zavartan eltávozott. Nem szerette sohasem, ha személyét dicsőítették, vagy őt bármilyen alkalommal is ünnepelték. Lenin körül eleve nem alakulhatott ki a személyi kultusznak semmiféle formája.

Egy alkalommal beszédet tartott a frontra induló katonáknak. A katonák búcsúztatásáról filmet készítettek. A filmoperatőr Leninre irányította a felvevőgép lencséjét, mire Lenin figyelmeztette: „Ne engem fényképezzen elvtársam, inkább azokat, akiknek beszélni fogok, a frontra induló elvtársakat.”

Mindig szerényen beszélt önmagáról, soha nem kérkedett tudásával. Életrajzírói feljegyezték róla, hogy a kommunista Internacionálé kongresszusain németül, angolul, franciául, olaszul is felszólalt és beszélgetett a küldöttekkel Olvasott lengyel, cseh és svéd nyelven. Egy kérdőív „Milyen nyelven beszél” rovatába államfő korában ezt irta: „Angolul, németül, franciául rosszu.J, olaszul nagyon rosszul.”

Sok elfoglaltsága mellett arra is jutott ideje, hogy részt vegyen a kommunista szombatokon rendezett társadalmi munkáoan.

Sokunk előtt ismeretes a fénykép, ahogy Lenin egy moszkvai építkezésen gerendát cipel a vállán...

Ilyen emberi tulajdonságok váltották ki azt a szívből jövő szeretetet, megérdemelt tiszteletet, amellyel Lenint a dolgozók illették. Megható sorokat írtak

neki betegsége idején 1923-ban,

ötvenhármad:!: születésnapja

alkalmával Gorkioa a kijevi Ar- szenál gyár munkásai. Többek között a következőket olvashatjuk levelükben: „Kapcsolataink szorosabbra fűzése végett, gyűlésünkön elhatároztuk, hogy felveszünk téged gyárunk munkásainak jegyzékébe, mint a kijevi Vörös Arszenál gyár esztergályos műhelyének tiszteletbeli vasesztergályosát.”

Sok mindent elmondottunk Leninről. Olyan tulajdonságait elevenítettük fel, amelyek egyre jobban kell, hogy jellemezzenek minden kommunistát Őszinte törekvésünk végrehajtani a VIII pártkongresszusnak azokat a határozatait, amelyek fontos feladatunkká teszik, hogy elsősorban a párton belül, de azon kívül is mind következetesebben harcoljunk a kommunistákat jellemző erkölcsi tulajdonságok, így az egyszerűség és szerénység minél tökéletesebb érvényesítéséért.

Pártéletünkben nem véletlen, hogy a lenini elvek diadalával egyidőben uralkodóvá válnak minden területen az egyszerűség, és szerénység szép vonásai. Feladatunk az, hogy a társadalmi élet mellett egyéni életünkben, minden emberi kapcsolatunkban érvényesüljenek az egyszerűség és szerénység lenini normái. A kommunista embertől ugyanis idegen minden urhatnámság, gőg, büszkeség, hiúság, kérkedés, nagyképűség, dicsekvés, beképzeltség. A kommunistái: erkölcseivel nem egyeztethető össze sehol semmiféle jogtalan előny, vagy kivétel élvezése. A kommunista ember csak olyan életkörülmények biztosítását várhatja el a szocialista társadalomtól, amelyek között nyugodtan elvégezheti azt a munkát, amivel a párt őt megbízta. Ezeket az életkörülményeket mindig az adott lehetőségekhez, a társadalomban meglévő átlagos életkörülményekhez kell mérni, s nem önkényesen megszabni.

A szerénység és egyszerűség nemcsak azért lényeges tulajdonsága a kommunistának, mert szép és tiszteletre méltó emberi tulajdonság, hanem azért is! mert formája a kommunista politika tartalmának, alapvető eszköze, a párt és tömegek őszinte kapcsolatának, a bizalomnak. Tíz kommunista agitátor nem tud a legékesebb szóval sem annyit használni a párt és a tömegek közötti kapcsolatnak, bizalomnak, mint amennyi kárt tud okozni egyetlen párttag, a kommunista erkölcsöt megsértő viselkedésével, magatartásával, cselekedetével, jogtalan előnyük igénybevételével. Ezért kell egyre többet foglalkoznunk ezzel a vonzó emberi tulajdonsággal. Egyre többet kell erről írni, beszélni és harcolni érte, mert ezt követeli meg tőlünk pártunk lenini politikája.

Legyünk olyanod:, mint Lenin volt. Jellemezze az erkölcsi tisztaság, az egyszerűség, a szerénység társadalmi és magánéletünket egyaránt. így lehetünk a lenini politika igazi harcosai, így valósíthatjuk meg nagy terveinket, s így juthatunk mind közelebb az emberiség áhított jövendőjéhez, a kommunizmushoz.

Gyenis János

Megjelent az első összefoglaló mii a magyar földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak történetéről

A Mtezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége 1957-ben határozatot hozott a hazai földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak történetének feldolgozásáról; Egy tíztagú történészkollektíva ugyanebben az évben megkezdte a hatalmas és szerteágazó anyag ösz- szogyüjtését, A fejezetne ingóit, több mint 1100 oldalas munka „Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848—1948” címmel, az év első napjaiban került ki a nyomdából. A magyar parasztság történetéről Acsády Ignácz közismert munkája óta nem jelent meg hasonló átfogó mű.

Szappanfőzés

A Szekszárdi Szesz- és Üdítőital-ipari Vállalat telepén szappanfőzést is végeznek. Az üzem szappanfőzőjében évente 700 métermázsa szappant főznek. A szappanfőzés a felek által beszállított zsiradékokból történik. Képünkön: Heil Jánosné szappanfőző az

üstnél.

Címzett:

a Gyönki Epületkarbantartó Ktsz

éhány hónappal ezelőtt tudósítást írtunk arról, hogy Gyünkön a községi malomban kihelyezett kosárfonó-részleget létesített a Budapesti Kosárfonó és Háziipari Szövetkezet. Az üzemben, amely kezdetleges volt (ma is az) 30 nő tanulta a kosárfonás mesterségét. A többségük háziasszony, mellettük néhány fiatal lány. Főleg nőket foglalkoztató üzem a gyönki kosárfonó — férfi csak öt van Arról is hírt adtunk, hogy a malomépület átalakítására 14.0 000 forintot folyósítottak. Akkor még jó idő volt, a dolgozók épp úgy, mint a telep vezetője, bizakodtak abban, hogy november végére korszerűen átalakított üzemben dolgozhatnak.

így szólt a terv, de... Itt álljunk meg. A dolog úgy történt, hogy az emberek — már mint a kihelyezett üzem vezetői — terveztek, a Gyönki Épületkárban■ tartó Ktsz pedig végzett. Azaz, dehogy végzett, hiszen éppen itt van a bökkenő. Késve fogtak a munkához, egyrészt azért, hogy a többi mellett szaporodjék a megkezdett, de határidőre be nem fejezett építkezések száma. De jóllehet, úgy ■ is okoskodtak: a malomépület tető alatt van. A belső építkezési munkálatokat pedig esős időben is el lehet végezni. Hogy ez nem történhetett meg, ebben nagy szerepe van a téliesre forduló időjárásnak. Mi- .nusz 10 fokos hidegben nem lehet betonozni, hivatkoznak az objektív nehézségekre az építők.

Az építkezés ,megkezdése óta a kosárfonó-üzem dolgozói a gyönki Vörös Csillag Tsz egyik gazdasági épületében húzták meg magukat. Az üzemi életeit most próbálgató asszonyok — a kedvezőnek éppen nem mondható körülmények között is — zokszó nélkül dolgoztak. Azt tartották szem előtt: vállaljuk nehezebb körülmények között is a munkát. Nekünk se mindegy, hogy a szövetkezet eleget tud-e tenni szállítási .kötelezettségeinek, vagy nem. (A

papírkosarakat exportra gyártják.) Másrészt a keresetre is nagy szükségük van. Ezzel ugyan nem mondtak nagy, és világrengető dolgot, de arra érdemes felfigyelni, hogy eleget akarnak tenni a vállalt kötelezettségüknek.

Nem lennénk igazságosak, ha a Gyönki Épületkarbantartó Ktsz részéről kétségbe vonnánk a jószándékot. Három hónappal ezelőtt ugyanis hozzáfogtak a malomépület átalakításához. Egy részen felhúzták a választófalakat. Elkészült az ebédlő és az öltöző, és ez nagv szerencse. A kosárfonó-üzem dolgozói ennek is örülnek, mert ha nem is a legjobb körülmények között, de legalább fűtött helyiségben kezdhették meg az év első munkanapját, és a tsz-ből a saját portájukra költözhettek.

A malom udvarán három vagon fűzfavessző van kazalba rakva. Előreláthatólag még vagy 8— 10 vagon újabb szállítmány érkezik. Az átalakítási munkálatok befejezése után ugyanis itt rendezik be a hámtoló üzemet és akkor teljes kapacitással beindul a termelés. Az idei év első hónapjában háromezer papírkosarat leéli elkészíteni a gyönki kosárfonó üzemnek. Erre a feladatra a jelenlegi körülmények között is vállalkoztak.

Amikor az iránt érdeklődtünk, mit üzennek a Gyönki Épület- karbantartó Ktsz-nek, az asszonyok így válaszoltak: — Örülünk, hogy elkezdték a munkát, de még jobban örülnénk,. ha minél előbb befejeznék, hogy mi is rendes körülmények között dolgozhassunk. Mert mi lett volna, ha az építkezés miatt leoltunk a kosárfonással? Hiánycikk lenne a papírkosár, s nem lenne hova dobni a határidő be nem tartása miatt érkező sürgetéseket és a határidő lejártával feleslegessé vált papírokat.

Nagyjából így szólt az üzenet, és a mi feladatunk nem lehet más, mint hogy továbbítsuk a címzettekhez, P. M.