Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

1963. január 5. »OLNA MEGYEI VEPÜJSÄG 3 Csőmbe bukása úgy látszik, végleges tény: az ENSZ-csapatok jadotvillei be­vonulása után, mint a . washing­toni külügyminisztériumban ki­jelentették, Csőmbe „nincs tár­gyalóképes helyzetben”. Jadot- ville elfoglalása után az Union Miniere felszerelésének, gép­gyárainak körülbelül háromne­gyed része került az ENSZ-csa­patok ellenőrzése alá, az Union Miniere nélkül pedig Csőmbe kezében nem maradt tényleges hatalom. Megszűnt az elisa- bethvillei, úgynevezett katangai nemzeti bank is, amelynek el­lenőrzését a kongói központi kormány hatóságai vették át. A legutóbbi jelentések szerint Ka- tangában nincs már központi hatóság, s az ENSZ parancsno­kai az egyes városok polgár- mestereivel tárgyalnak, ami azt jelenti, hogy Csőmbe uralma közigazgatási szempontból is megszűnt. Egyes jelentések tud­ni vélik, hogy az Union Miniere vezetői megérkeztek Leopold- vülebe, hogy az eddig Csom- bénak fizetett adóról tanácskoz­zanak. Hivatalosan bejelentették, hogy Bunche, az ENSZ főtit­kárának helyettese U Thant ké­résére Kongóba utazott, hogy megbeszélést folytasson Gardi- nerrel, az ENSZ kongói főbiz­tosával. Ezzel kapcsolatban azt is közölték, hogy Bunche nem fog találkozni Csombéval, aki állítólag a nyugat-katangai Kol- wezi repülőtámaszponton tar­tózkodik, míg szétvert csendőr­ségének sorait az észak-rhodé- ziai határ közelében próbálják rendezni. A kongói események kihatása minden bizonnyal jóval több, mint amit a gzakadár diktátor bukása jelent. Jadotville elfog­lalásával ugyanis újabb ellen­tétek merültek fel a katangai szeparatistákat támogató angol és belga körök, valamint az ENSZ között. Egyes hírek szerint U Thant, vonakodva bár, de meg­ígérte Belgiumnak, hogy az ENSZ-csapatok megállnak a Lufira folyónál, s nem vonul­nak be Jadotviílebe. Az ENSZ- haderők azonban ezt a megálla­podást nem vették figyelembe, s a washingtoni külügyminisz­tériumban tartott sajtóértekez­leten az angolok magatartását „habozónak” nevezték. Ugyan­akkor Washington sürgeti a kongói akció mielőbbi befeje­zését, mert csak nyárig állnak rendelkezésre az ENSZ-hadmű- veletek finanszírozására szolgá­ló összegek, az indiai csapato­kat pedig rövidesen kivonják az ENSZ-haderőből. Éppen ezért az ENSZ célja az, hogy mielőbb úgy vonulhasson ki Kongóból, hogy távozása ne okozzon sem­miféle zavart. U Thant a katangai szeparatis­tákat „bohóc társaságnak” ne­vezte, de közismert tény, hogy e társaság között Anglia, Bel­gium, valamint Franciaország tőkései állnak. A kongói akció sugallmazója pedig Washington volt, sőt Kennedy azt is beje­lentette, hogy az Egyesült Álla­mok katonai missziót küld Leo- poldvülebe „az ENSZ katonai szükségleteinek tisztázására.” A belga, angol, francia tőkések minden erejükkel igyekeznek megakadályozni Kongó egysé­gét, Washington viszont, amely az elmúlt két év alatt körül­belül ötmilliárd belga frank hi­telt adott a kongói központi kormánynak, most Adoula se­gítségével igyekszik minél na­gyobb befolyást szerezni a ka­tangai bányaipar felett. A jelek arra mutatnak, hogy Csőmbe szánalmas figurájának eltínése zavart és viszályt tá­maszt az atlanti szövetsége­sek között. Az indonéz kormány intézkedései a krunei helyzet miatt Djakarta (MTI) Maradinata, az indönéz haditengerészet altenger- nagya fokozott készültségi álla- ... pótba helyezte a Kalimantan kormány visszautasította azt az (Borneo) térségébe irányított angol jegyzéket, amely biztosíté- badi tengerészeti egységeket az kokat kért Indonéziától, hogy éleződő brunei feszültség miatt — jelenti az An tarára hivatkoz­va az AP hírügynökség. mények menetébe. Az indonéz hírügynökség arról i tájékoztat, hogy az indonéz nem avatkozik be a brunei ese­De Gaulle feltétlenül ragaszkodik a francia atomliaderő tervéhez Párizs (MTI). De Gaulle Ken- natnyilag nem tartja időszerűnek, biztosítéka, hanem előfeltétele nedyhez intézett — egyelőre csak de hajlandó róla tárgyalni. Ez a annak, hogy egy politikailag nagyvonalakban ismert — vála- tárgyalás hosszúnak ígérkezik, de egyesített Európa élén „harma- szát francia politikai körökben lehetőséget nyújt arra, hogy Fran- dik erőként” léphessen fel. De udvarias elutasításként értékelik, ciaország bizonyos atomtitkok Gaulle nincs meggyőződve arról, A válaszból kitűnik, hogy de birtokába jusson és ezzel meg- hogy az Egyesült • Államok érde- Gaulle a francia nemzeti atom- erősítse hatalmi pozícióját a nyu- kei azonosak az európai szövet­haderő építését élesen elválaszt- gáti táborban. < ségesek érdekeivel és attól tart, ja az Egyesült Államok által ja- A France Soir kommentárjá- hogy az Egyesült Államok az ál- vasolt közös NATO atomhaderő ban kiemeli: de Gaulle szemében talános szovjet—amerikai enyhü- tervétől. Az elsőhöz feltétlenül a nemzeti atomfegyver nemcsak lés érdekében felújítja a hagyo- ragiaszkodik, a másodikat pilla- Franciaország függetlenségének mányos „elszigeteltségi” politikát. A tábornokot az Egyesült Álla­A moszkvai sajtó megemlékezése Burma függetlenségének 15. évfordulójáról A moszkvai lapok megemlé­keznek Burma függetlenségének 15. évfordulójáról. A Pravda szerkesztőségi cikkében megjegyzi, »■ez a történelmi győzelem annak eredménye, hogy az ország haza­fias erői egységes imperialista­ellenes frontba — a népek sza­badsága antifasiszta ligájába tö­mörültek«. A gyarmaturalomtól örökölt gazdasági nehézségekkel foly­tatott. küzdelemben kivívott sike. reket érintve a lap hangsúlyozza, hogy ezek az események »jelentő­sebben lehettek volna, ha az or­szágban megőrzik azt a nemzeti egységet, amely a külföldi hódítók elleni harcban kovácsolódott ki«. A függetlenség kivívása után, bi­zonyos idő elteltével, ugyanis szakadás történt, s ez lehetőséget nyújtott az imperialistáknak ah­hoz, hogy beavatkozzanak az or­szág belügyeibe. A lap ezután a jelenlegi Win-kormány tevékenységével foglalkozva rámutat: az új kor­mány elhatározta, hogy a pozitív semlegesség és az összes orszá­gokkal való barátság politikáját folytatja. A Szovjetunió és Bur­ma között szoros barátság jött létre, amelynek alapját a békés együttélés elvei képezik. Pasztuhov a Trudban a »gazda­sági újjáélesztés« kormányprog­ramjával foglalkozik, amely elő­irányozza a földreformot, a mező- gazdaság szövetkezetesítését, gé­pesítését és öntözését. A program szerint tervbe vették az állami szektor megszilárdítását, a kül­földi tőke államosítását. A burmai kormány konkrét példákon győződhetett meg a szocialista országokkal folyta­tott együttműködés hasznosságá­ról. A szovjet emberek további sikereket kívánnak. Burmának függetlensége megszilárdításában Ne — fejezi be cikkét Pasztuhov. Stikker NRTO-Htitkár „európai egységfront“ kialakításáról tárgyai Ossülan Bonn (MTI) Stikker NATO-fő- titkár pénteken Bonnba érkezett és több órán át tárgyalt Adenau­er kancellárral, Strau-ss-szal és Schröder külügyminiszterrel, va­lamint a hadügyi és külügyi, ál­lamtitkárral. A megbeszélésekbe bevonták Förtsch tábornokot, a külön pénzt, háromezret, és be- poharat és tagolva mondja, hogy SZENTHE TIBOR ültem a Kék egérbe egy rumos minden szótagnál kilöttyen a bor A két Szenthe gyerek, Sári és feketére. — ke-nye-ret hoz nekem. — Ne Tibor félárván nőtt fel, anyjukat Azzal kotorászni kezd a zsebei- menj, kisbogaram^ nem kell min- korán elvesztették, apjuk vala- ben. A nadrágzsebből félmarék- dig zabálni. Mikor ment el Sári, honnan Komárom megyéből ke- nyi aprópénz kerül elő, kivágja nem tudod? — néz szembe János- rült ide állomásfőnöknek, Szőllő- az asztalra, egy tízfilléres gurulni sál. Igyál. Nem jó? Persze, hogy sön se rokonuk, se ismerősük, kezd és egy kis ingadozás, pör- nem jó. az állomás különálló épülete az gés után János előtt állapodik . „ ... Ő gyerekkorukban még messze meg. ~■ Én iszom? Höhö! A személy- kint volt a falu szélétől, az össze­— Fej! — kiáltja Tibor és bi- ze^s az^ mondja: Szenthe kartás, kötő új házsor azóta épült, az zonytalanul kotorász tovább a maga tehetséges ember. Fényes egyik vasutas felesége dajkálta többi zsebben. — Látod, még ez is tehetségű. Fütyülök rátok, azt őket, ő főzött az anya nélkjil tehozzád fut, tudja hol van biz- nem ti mondjátok meg. Ez a ti- maradt családra. A két gyerek tonságban. A kutya is a dombra zennyolcadik helyem. Mind azt hamar elkerült a községből, csak a csinál. Igaz, sógorka? mondta: Szenthe Jánosnak az a kenyelmetlen ér- elvtá aztán kirugtak^Na ésV zese tamad, hogy fölénnyel néz _ szét’tárja _ T„vunk rá ez a részeg ember, mint aki szettarja Karjat. I0yunk. tud valamit és most mérlegeli, _ Igyunk — emeli János is a beszéljen-e róla. Sógorka? Máskor poharát, kár ellenkezni, megiszik ,, , , , „.. is szólította ísv. iosa van hozzá, min nóhínv nnhirrai mniH a falubeli lányokkal, nbor meg itt biciklizett horgászfel­szerelésével. Később már nyáron se látták őket, szabadjegyük volt, utaztak, apjukkal, nagyobb ko­rukban apjuk ’ nélkül. Vasutas­kartás, meg négy elemit járták itt végig, vigyázzunk: aztán Sárikát polgáriba Íratta az apja, Nagyligeten lakott egyik tanárcsaládnál, Tibor meg gim­náziumba került. Csak nyáron jöttek haza, Sárika barátkozga­is szólította így, joga van hozzá, még néhány pohárral, aztán majd ez a neve az ilyenfajta rokonság- lefekszik, nem aludt ez már két nak, de most mmíha gúnnyal napja, legföljebb széken bóbiskol- mondaná. Még egy félmarék apró- va. pénz kerül elő, egyik mellény- , „ zsebből meg egy gondosan össze- Olyanok mint a hullom hajtott tizes. Mert Tibor előrelátó mintha valami titkot magyarázna, gyermeknek könnyű volt akkor férfi az első százasok felváltása közelhajol — nem halak, hüllők, külföldre is kijutni, az utazás után minden zsebébe rak az apró- érted? Hal is van köztük, jó el- alig került valamibe, pénzből Ez már figyelmeztető is- ismerem. Bekerülnek egy vízbe, Az öreg Szenthe udvarias, pénzt kell kéri teni° valahol vagy vagZ lukba, tizenöt fok akkor ők csöndes ember volt, egyetlen mint a legutóbbi időben szokásává is tizenöt fokosak. Húsz fok—húsz szenvedélye amit a falubeliek vált- gyerünk'Szőlősre Sárikához. íok- Nincs sajat melegük. Meg- fura hóbortnak tartottak: festett. ‘ . , ’ ,c . ‘ szokták. Azt mondják nekik: mars Néha a szőlőhegyen telepedett , knnyi maradt. nézi a ^ a t;zfokosha, belehalnak, azt meg állványával, a malomárok pénzt örvendezve. — Nem sok, hiszik, vége a világnak. Nincs sa- partján valamelyik öreg épület mi. — és elveti magat a székén, — t mei€gük Érted? Félnek. Hül- előtt, és gyerekek, felnőttek lop- a az a®ztEd lök. Megyek, hát aztán? Szíve va nézték, hogyan alakul ki a oldalánál log ki. Nem iattaa van az emhernek, vére, igaz, só- kezdetben zavaros színfoltokból Sárikát. ^ _ gorka? Én ott is Szenthe Tibor a táj képe, fa lombja, vagy a Feleletet se vár, mintha magá- leszek. Azt mondják maga tehet- legelésző tehén. Nem szerelte, ha ban beszélne, motyog tovább: séges ember, Szenthe kartás. Nem nézik. A faluban nem is muta­— Az én kis nővérkém. Micsoda tudok semmit. Én tudom. — le- tott, nem is adott képet senki­szíve van! Aranyos gyerek. Ke- gyint keserűen. Nyúlna a kancsó- nek, csak az öreg tanítónak, vele nyere... kenyere... — belegaba- ért, de János megelőzi, teletölti a sűrűn összejártak, lyodik a szóba, aztán megfogja a poharakat. (Folytatjuk) Bundeswehr főfelügyelőjét, vala­mint Kunzen tábornokot, a Bun­deswehr vezérkari főnökét is. A megbeszélésekkel kapcsolat­ban von Hasé államtitkár, a bon­ni kormány sajtófőnöke kijelen­tette, hogy részletes közleményt nem adnak ki a tárgyalásokról, mivel „olyan jellegűek, hogy nem lehet róluk részletesebb formá­ban tájékoztatni a nyilvánossá­got.” Stikker látogatásával kapcso­latban a Die Welt hangsúlyozza: a bonni tanácskozás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a NATO-n belül „európai egység­frontot alakítsanak ki, különös tekintettel az eddigi NATO-stra- tégia felülvizsgálására”. — A tanácskozáson — foly­tatja a lap — elsősorban azokat a kérdéseket vitatták meg, ame­lyek a bahamai angol—amerikai megállapodás kihatásaival állnak összefüggésben. Mint ismeretes Adenauer, Stra­uss és Norstad 1960 nyarán ép­pen Stikkernek a Como-tó part­ján lévő villájában dolgozta ki az úgynevezett önálló NATO- atomhaderő tervét, amelynek ré­vén Bonn hozzájuthatott volna a stratégiai atomfegyverek feletti rendelkezés jogához. A decemberi NATO-értekezle- ten McNamara amerikai hadügy­miniszter által kifejtett tézisek, majd később a Kennedy és Mac­millan között létrejött bahamai megállapodások azonban úgy látszik keresztezik ennek az Ade­nauer—Stikker-—Norstad tervnek a megvalósítását. A mostani bonni tanácskozá­son nyilván árról van szó, hogy a Die Welt által emlegetett „eu­rópai egységfront” (amely alatt természetesen elsősorban a Bonn —Párizs tengely értendő) segít­ségével hogyan torpedózzák meg az új amerikai stratégiai elkép­zeléseket és hogyan próbálják kierőszakolni az „önálló NATO- atomhaderő” Bonn számára ked­vező formában való megvalósí­tását. mok javaslatában elsősorban az érdekli: vajon Franciaország adott esetben kivonhatja-e majd saját erőit a létrehozandó közös NATO-atomhaderőből. Az Aurore szerint nehezen kép­zelhető el, hogy Kennedy vég nél­küli tárgyalásba bocsátkozzék nassaui tervéről. Számára a ku­bai válság megoldása után itt a kedvező pillanat, hogy dűlőre vi­gye a közös NATO-atomhaderő tervét. Franciaország elutasító vá­lasza után előreláthatóan mindent megtesz, hogy a többi európai szövetségest megnyerje tervének. De Gaulle csak Adenauer részé­ről számíthat támogatásra — A nyugati hatalmak közötti ellentétek Hruscsov számára je­lentenek karácsonyi ajándékot. — jegyzi meg keserűen a szélsőjobb- oldali lap. Kuzny&cov és McCIoy ismét tanácskozott New York (MTI). John McCIoy, Kennedy elnök különmegbízottja' csütörtök délután újabb meg­beszélést folytatott Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes­sel, a Szovjetunió ENSZ-küldött- ségénck székhelyén. Amerikai forrás szerint kü­szöbön áll a különböző okmányok aláírása, amely pontot tesz a kubai válság után. Mihelyt meg­állapodás történik az okmányok aláírásában, azokat a Biztonsági Tanács elé7 terjesztik. Larfeí Buhali az algériai helyzettől Párizs (MTI). Larbi Buhali, az Algériai Kommunista Párt Poli­tikai - Bizottsága Titkárságának tagja, a Központi Bizottság első titkára a 1’ Humanitánek adott nyilatkozatában kijelentette: az Algéria] Kommunista Párt be­tiltásával nagyon kevesen értenek egyet Algériában; általában a de­mokrácia súlyos megsértésének tekintik. Olyan intézkedésnek, ami eltorzítja az algériai forradalom jellegét. Gyakori eset — főként a fiatalok között —, hogy a tör­vénytelen intézkedés elleni tilta­kozásuk jeléül felvételüket kérik a kommunista pártba. Buhali kitért Ben Bellának arra' a kijelentésére, hogy nem kommunistaellenes és nem is lesz az. Hangoztatta: a párt tagjait eddig nem érte bántódás, de az Algír melletti Fuka községben például leváltották a Nemzeti Bizottság elnökét — csak azért, mert kommunista. A párt be­tiltásáról nincs írásos végzés, csupán. szóban közölték a párt képviselőivel. Az algériai kom­munisták az ország érdekeit akar­ják szolgálni, nem - gondolnak arra. hogy ellenzékbe, vagy il­legalitásba vonuljanak. Újabb megbeszélések Pekir.gben Peking (TASZ3Z) Csütörtökön a Kínai Népköztársaság főváro­sában folytatódtak a kínai—in-, diai határkonfliktus békés ren­dezésére irányuló tárgyalások. A megbeszéléseken részt vett Csou En-laj, a kínai államtanács el­nöke, Banclaranaike asszony ceyloni miniszterelnök, Csen Ji kínai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, valamint Su- bandrio, Indonézia első minisz­terének helyettese, . külügy­miniszter.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom