Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

19C3. január 27. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 7 Tudomány—TECHNIKA Vasutak - 569 km/óra sekességgel 1962-ben Münchenben a világ pályát az utak felett vezetik át), tekercsrendszerrel ellátott álló­vasúti társaságainak képviselői A Hovercarhoz hasonló megoldás részét kiterített (síkba kifejtett) nemzetközi értekezletet tartottak, a képünkön ugyancsak bemuta- formában. Az elektrotechnika tör* Ezen a kongresszuson vetődött tott Levacar, amely azonban a vényei ilyen »kiterített«, vagyis fel a városok közötti forgalom közönséges vasúti sínekhez ha- »lineáris« motor esetében is ér­új távlatainak kérdése. sonló szerkezeten halad: a sín- vényesek: az álló és a — most Csak néhány példát az újabb szálat minden oldalról légfúvókák mór csalt képletesen mondhat- elgondolások közül: Veszik körül, és az általuk be* juk — »forgó« rész között ä vil­A Német Szövetségi Vasutak táplált levegő körülbelül 1 cm lamos áram nyomán most is expresszútvonalat akar építeni vastag »levegőfilmet« képez a létrejönnek elmozdulást biztosító Hamburg és Hannover között, sín körül. erőhatások. A légpárnás jármű­Ezen a pályán a szerelvények Felvetődik; még a kérdés: ke- veknél ilyen lineáris motorokat tervezett sebessége elérné a 200 rekek hiányában milyen hajtómű használnak: a sínszál képezi a km/órát. Japánban a két nagy- biztosítja a jármű előrejutását? síkbaterített forgórészt, míg a város, Tokió és Oszaka között Itt több lehetőség kínálkozik: a sínszálat kétoldalról ugyancsak 250 km/óra sebességet biztosító hagyományos légcsavarok, to- síkbaterített, és most a motor­sínrendszert építenek és nem sok- vábbá sugárhajtóművek alkal- kocsi alvázára szerelt tekercs­kai marad el emögött a francia mazása, a legkorszerűbb megoldás rendszer fogja közre. A tekercs- vasutak Basel—Mülhausen—Sírás- azonban az úgynevezett »lineá- rendszer (ez veit korábban a nor- burg között haladó korszerű sze- ris villamos motor«. Ennek mű- malis villanymotor állórésze), va- r-elvényeinek sebessége. Úgy lát- ködése a közönséges háromfázisú Jamint a sínszál között a tekercs­szik azonban, hogy az említett indukciós aszinkron motoréhoz ha- ben keringő áram hatására létre- értékek túllépése ma már égyre sonló. Képzeljük el azonban a jövő erőhatások biztosítják a ko- nehezebben megy, s éppen ezért motornak mind a forgó-, mind a esi mozgását, új technikai megoldásokra van szükség. Angliában dolgozták ki a légpárnás hajókkal folytatott eredményes .kísérletek nyomán a légpárnás vasúti motorkocsi, a Hovercar tervét. A számítások szerint a várható haladási sebes­ség 300 és 500 km/óra közötti le­het. Az újtípusú motorkocsinak nincsenek kerekei. Hajtóművei sürített levegőt, állítanak elő és ezzel mintegy 10—15 centimétel vastagságú légpárnát alkotnak. Ezen a légpárnán igen csekély súrlódással haladhat a kocsi. Ter­mészetesen kerekek hiányában a Hovercar pályaszerkezete is új­szerű lesz — ezt rajzunkon mu- ,, . ,. ,. ,, . ,. . . _ tatjuk be olvasóinknak. Egyelőre Bal®ld,a,t a !*.over,c?f’ jobboldalt a Levacar légpárnás kocs.k met. _ .. , .... liPHP r lO'YPí Ilik YnPfir *-> I . «r tn holcoüpltpn rct ívnU siirilítlra< 15 0 személyes motorkocsikat ter­veznek, 500 km/óra csúcssebes­séggel. Mit jelent a gyakorlat szempontjából ez az érték? Angliában, ahol az első Hover­car pálya épül majd, a London— Edinburghi távolság megtételére, az express Vonatnak 7 órára van szüksége, repülőgéppel ugyanez az út — figyelembe véve a vá­rosközpont és a repülőtér közti távolság megtételére szükséges időt —, mintegy 3 és fél óra Ugyanakkor a Hovercar 1 óra 40 perc alatt teszj meg az utat, A Hovercarnak további előnyei is vannak: oszlopokon nyugvó pályaszerkezete ugyan drágább, mint a közönséges vasutaké, de ugyanakkor — mivel teljesen el. különítve kell felépíteni — csök­kenti a balesetveszélyt: a Hover, car pályaszerkezete ugyanis men­tes a közutakkal való kereszte­ződésektől (az oszlopokra épített szeíi képe. Figyeljük meg a Levacar belsejében rajzolt nyilakat, amelyek a levegőíilmct létrehozó légsugár betáplálásának irányát mutatják. A hajszál harmadrésze Izlandiak 50Ö évvel Kolumbusz előtt jártak Amerikában Helge Ingstad norvég tudós omlodékot talált, amely meg- hét skandináv • állambeli tudós- egyezett az északon dívott házak társával most fejezte be harma- beosztásával és alaprajzával. A dik expedícióját, amelynek ku- most befejeződött expedíció so- tatásaival meg 'kívánta magya- rán folytatták az ásatásokat és rázni és igazolni'azokat az izlan- hét újabb ház alapjait hozták di ..sagákat”, amelyek az első ez- felszínre. Találtak egy kovács- redévből maradtak reánk és ame- műhelyt és igen számos házi lyek szerint a wikingek „messze szerszámot és felszerelést. Ezek távolságban a tengereken túl” igazolják, hogy a wikingek való­új világot járták be. Már az első ban jártak ott és településeket lé­expedíció során végig járta Ka- tesítettek. Ingstad előterjesztésére nada és New Foundland nyugati New Foundland kormánya hozzá- partját és ennek csücskében Lance járult, hogy az omladékok fölé of Meadows-ban egy csomó ház- védőházakat építsenek, hogy így azokat az időjárás további viszon­tagságai ellen megoltalmazzák. Ingstad a talált tárgyakkal és az azokon végrehajtott analízisek se­Vlagyimir Budakov komszomolisía a gravitációs mérő kvarc-rend­szerét szereli. Nagy precizitást követel ez a munka, mert a mű­szer egyes alkatrészei az emberi hajszálnál 2-szer, 3-szor véko­nyabbak. A moszkvai Kőolajipari El» er őrző és Mérőműszergyár SÓ különféle műszert gyárt, ásván: /termékek minőségi ellen­őrzésére, a gázok elemzésére és a geológiai kutatóexpedíciók számára. gítségével igazolni akarja, hogy Amerikát tulajdonképpen már ötszáz évvel Kolumbusz előtt felfedezték. Paradicsom­kombájn Kaliforniában a nagyüzemi pa­radicsomtermesztők régi kíván­sága volt olyan gép munkába ál­lítása, amely az érett paradicso­mot betakarítaná. A kívánt gép megszerkesztésénél a nehézséget az okozta, hogy az egyes paradi­csom-töveken a gyümölcs nem egyszerre érik be. Évek során olyan fajtákat tenyésztettek ki, amelyek szinte percnyi pontos­ságai egyidőben érlelődnek. Eze­ket egy betakarítógép segítségé­vel dolgozzák fel. A gép a nö­vényt a gyökere fölött elvágja és rázórostélyon továbbítja a gyümölcselválasztó szerkezethez, amely az érett gumót a levelek­től elválasztja és válogatószalag­ra továbbítja. Négy személy osz­tályozza itt nagyság szerint a gyümölcsöt és ' futószalagon to­vábbítja a géppel párhuzamosan haladó tehergépkocsin elhelye­zett ládákba. — Miért Van ilyen feldúlt állapotban? — Olvastam a Nép­sportot. — Aztán? — Felbőszített az a nyilatkozat, melyet olvastam Török, Vo- na, Dienes és Nagy távozásával kapcso­latban. A tatabányai intéző szerint a négy ökölvívó azért ment Tatabányára, mivel ott nagyon szeretik az ökölvívást, és így majd NB I-es csa­pata lesz Tatabányá­nak. — Miért kell ezen feldühösödm? — Ne mérgesítsen már maga is. Elkép­zeli, hogy ez a négy derék ökölvívó csak azért ment Tatabá­nyára, hogy az otta­ni dolgozók NB I-es ökölvívó-mérkőzése­ket láthassanak majd egy év múlva? Egy frászt. Akármi le­gyek, ha itt nincs anyagi a háttérben. Ha megvizsgálnánk, hogy a négy ökölvívó mennyivel kap több fizetést Tatabányán, mint az eddigi mun­kahelyén, biztos meg­lepődnénk. — Hát, ami azt il­leti.:. — Ugye? Csak egy kicsit kell gondol­kodni ezen a játékos- vándorláson, és mind­járt látni, hogy mi van a háttérben. Éa mindezt szentesíti az ökölvívó-szövetség. — Mindenesetre úgy érzem, most kö­zei jár - az igazsághoz. — Es mi van a ba­jai ökölvívó-csapat­S Ä K K A Tolna megyei Sakk­szövetség és a Népújság nemzetközi témaversenye 119. sz. IFJÚSÁGI feladványkor (Dr. Németh J., Kovács F„ Takács I.) í^rekszárd) Matt két lépésben (Látszólagos és megtévesztő játékkal.) Vil.: Kf3, Ve2, Bc6, Bgl, He2, Fg3, d3, g7 — Sőt.: Kh3, Be8, Hd5, He7, Fa3, f4, Í6, h2 (8+8), A 119. sz. feladvány megoldása két pont. A megfejtést a Népúj­ság Szerkesztősége címére kell beküldeni 1963. február 2-ig. A borítékón kérjük a „SAKK” jel­zést használni. Felhívjuk rovatunk fejtőinek figyelmét, hogy jelen, III. sz. versenyünk művei is részt vesz­nek fejtői versenyünkön, egyben kérjük is a fejtőket, hogy észre­vételeikkel segítsék elő a szer­zők és a rovat munkáját. A fej tői verseny folyamatos, ahhoz bármikor közben is lehet csatlakozni. Negyedévenként tárgyjutalmat kapnak azok a megfejtők, akik a fejtési létra tetejére értek. ba, mint ellenfél, de rajta kívül nem hi­szem, hogy a Dunán­túlon akadna ver­senyző, aki legyőzné. — Ez tényleg jó hír. Továbbfejlődik megyénk ökölvívó­sportja. — Viszont a fejlő­désről nem így nyi­latkoznak a paksiak. Ök arról panaszkod­nak, ha nem kapnak sürgős intézkedést és nem lesz hol edzeni ■— felkészülni labda­rúgó-csapatukr.ak, Pakson visszaesik n labdarúgás. — És mi az igazság ebben? — Sajnos, így van. Pálya nélkül maradi Paks, de bízva c.z V letékesekben: remé­lünk. — Ez még pénzbe sem kerül. — A múlt vasár­nap a. döbröközi ki- liánosokról beszélget­tünk. Itt újabb fejle­mények vannak. Ki­vizsgálták az ügyet és állítólag nem egé­szen úgy van, ahogy tájékoztattak. — Ezt honnan tud­ja? — Mert a cikk nyomán az illetéke­sek vizsgálatot indí­tottak, azonban an­nak eredményével sem elégedettek egé­szen, és ezt egy újabb vizsgálat köve­ti majd. Majd meg­látjuk, hogy mi lesz a vége. — Egy biztos... — Éspedig? — Hogy a mai be­szélgetésünknek vé­ge. Fantasztikus történet A megyei asztalitenisz-bajnok­ságon történt. Hátunkat a cserép­kályhának döntöttük, beszélget­tünk. A fiatal, lányosképű fiú fan­tasztikus történeteket mesélt leg­jobb asztaliteniszezőinkről. X. például Németországban Összetört egy asztalt, Y 20:19-es állásnál megvizezte a labdát, Z 30 percig mosatta a síkos parkettet, ezalatt ellenfele csaknem idegösszerop­panást kapott. Néha próbáltam közbeszólni, reális adatokkal megcáfolni a hi­hetetlen történeteket, eredmény­telenül. Nem hazudott a fiú, erre egy pillanatig sem gondoltam. In­kább valami öreg, tapasztalt pingpongos halandzsázta tele a fejét. Közben már hozzá is kezdett a legérdekesebb történethez'. — Prágában minden Szilvesz­terkor megrendezik az „ivók” versenyét. A versenyzőknek 30 korsó sört kell meginni, ezután kezdődik a verseny. Pár évvel ez­előtt két magyar indult, de az egyik nem bírta az iramot, öl labdát látott -egy helyett, s már az első mérkőzését elvesztette. A verseny kiesésre ment, a győzte­seknek minden forduló előtt újabb öt korsó sört kellett meg­inni. A döntőbe az egyik magyar és egy svéd srác került, ekkorra már 55 korsót ittak meg fejen­ként... Eddig jutottunk, amikor a lá­nyosképűt asztalhoz szólították. A mérkőzés után már nem volt alkalmunk a beszélgetés folytatá­sára. Habár egy szavát sem hit­tem el, mégis furdal a kíváncsi­ság, vajon ki nyerhette meg a versenyt, a szilveszteri „ivók” baj­nokságát? — Gy — SPORT —■•írni,»— tál, ha már az igaz­ságról beszélünk? Mi­lyen intézkedést ho­zott a Magyar Ököl­vívó Szövetség? — Nem tudom. Minden bizonnyal majd hoznak olyan intézkedést, hogy a jövőben ne legyen kedve a bajai vezető­ségnek hasonló „le­fekvésre”. Egy kellemes hí­rem van a maga szá­mára. Láttam Dara­dics Józsefet, a Bony­hádi Szpartakusz 100 kilós, „légsúlyú” ököl­Hallotta ? vívóját egy bemutató mérkőzésen. — Álljon meg egy pillanatra: Ha 100 ki­lós, akkor hogy lehet légsúlyú. — Hát ezt úgy ér­tem, hogy a fürgesé­ge olyan, mint egy légsúlyú ökölvívóé. Mint érdekességet mondom el, hogy 1956-ban abbahagyta az ökölvívást, de n bonyhádi szakvezetők, kérésére most újból, elkezdte az edzést. Ilyen remek nehéz­súlyú ökölvívót már régen láttam. Mint már mondottam, für­ge, jó lábtechnikája van, az ütései felér­nek egy lórúgással. — De ezzel nem azt akarja mondani, hogy nincs a környé­ken ellenfele?- — De igent S&erítt- tem csak a győri Szabó jöhet számítás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom