Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

4

TOI .NA MFC. TFT

1983. január I.

Hetvenezer vendég háza

Nem olyan világot élünk — negyvenszer — Nyugdíjasok, fiatalok, cigányok — Titok, vagy nem titok ?

Számokkal sok mindent ki lehet fejezni. A népművelés eredményei azonban nehezen mérhetők az araboktól ránk hagyományozott egyezményes jelekkel, inkább funkcionális hatásában szeretjük vizsgálni. A bonyhádi járási művelődési' ház esetében azonban mégis a számokat választjuk, mert egészséges fejlődését igen szépen bizonyítják az adatok is. Major Mátyás, a művelődési ház igazgatója és munkatársai méltán könyvelhetik el jó évnek az 1962-es esztendőt, mert az, hogy a szakkörök látogatóit nem számítva,, tavaly több mint 70 ezer ember fordult nrieg a művelődési ház termeiben, nem kis részben az ő érdemük. Mert ment volna-e valaki oda, ha nem lett volna jó a program, nem nyújtott volna kielégítő szórakozást, s megfelelő alkalmat az önművelésre? Aligha, hiszen az emberek természetük szerint csak azt hallgatják, vagy nézik meg, ami megnyeri tetszésüket.

Mit látott a 70 ezer ember Bonyhádon, a külsejében nem a legszebbek közé tartozó művelődési házban? Sok hasznosat és szépet, s amellett érdekeset. Vegyük elsőnek a színházi programot. A járási székhelynek nincs ugyan színháza, de mégis három társulat lép fel a színpadán. A Pécsi Nemzeti, a Déryné, a Kecskeméti Katona József színházak egyformán szívesen látott vendégek Bonyhádon, s a közönség hálás a jó előadásért. A hivatásos társulatok mellett kedvelt a művelődési ház öntevékeny színjátszó csoportja is. Híre a tavalyi évben túljutott a megye határain, vendégszereplésük már egészen megszokott esemény Baranya megye néhány községében. Módszerüket, darabválasztásukat pedig máshol sem ártana átvenni. így elérhetnék, hogy csakúgy, mint a bonyhádiak, a többi nagyobb művelődési otthon színjátszó gárdája is a hozzá közelebb eső községekben több alkalommal mutasson be egy-egy darabot. Az anyagiakat nem számítva is többféle haszon származna ebből. Egy-egy sikeres turné jobban összekovácsolja a társulat tagjait. így formálta ösz- szetartó kis közösséggé a Nem olyan világot élünk című

szellemes, kacagtató, s minden részletében mai vígjáték a bonyhádi öntevékeny színjátszókat. A járás községeiben és Baranya megye néhány falujában összesen negyven alkalommal vitték színre telt ház előtt.

Jubileumi esztendő volt a tavalyi. Tíz éve, hogy megnyitotta kapuit a Vörösmarty művelődési ház. Ezalatt úgy hozzánőtt Bony- hádhoz, hogy nélküle már elképzelhetetlen a község és a járás is. Működésében nem minden jó még, de, hogy napról napra javul a munka színvonala, gazdagodik a tartalma, ez bizonyos. Csak egy példa: az ismeretterjesztő előadások szervezésével és megtartásával a legtöbb helyen probléma volf. Az ok szinte minden esetben, hogy nem mertek új módon próbálkozni vele, féltek a kísérletezéstől, s a régi formák sablonossá szegényültek. A bonyhádi nélda viszont azt mutatja: a kísérletezés meghozza az eredményt. A tarka, sokszínű ismeret- terjesztést szeretik az emberek. Ennek tulajdonítható, hogy a megtartott 110 előadás során sosem volt üres a klubterem. De- zséry László, dr. Ábrahám Ambrus, Ráday Ödön, Pataki Ferenc előadásait különös érdeklődéssel hallgatták a bonyhádiak, s hasonló magas színvonalú, érdekes előadásokat kérnek most is.

Fontos szempont művelődési házaink munkájában, hogy programjuk kiterjedjen minden korosztályra. Nagy hiba, ha csak külön az idősebbeknek, vagy csak a fiataloknak kínál szórakozási, tanulási lehetőséget. A komplex

(Tudósítónktól.) Jövő héten, hétfőn Tolna megyében megkezdődik a nagyarányú traktorosképzés. A mezőgazdasági üzemekben a múlt évben mindenütt nehezítette, sőt lassította a munkák végzését a szakemberhiány. Emiatt nem lehetett egyebek között teljes egészében a szükségnek megfelelően alkalmazni a kettős műszakot. A hiányzó szakemberek pótlására megfelelő intézkedések történtek. A Gépprogram valahogy úgy fest,-ahogy a bonyhádi, ahol a klubélet, a gyermekfoglalkoztatás, a cigányok alapfokú tanfolyama épp oly szerves része a programnak, mint mondjuk a műsoros estek. Utóbbin a már említett időszak alatt 17 ezer látogató fordult meg, míg a bábszínház 42 gyermekfoglalkozását hatezer apróság szórakozta végig. Ejtsünk szót a klubokról is. Ebből háromféle ismeretes a Vö- vörösmartyban. A nyugdíjasok, a fiatalok és a cigányok klubja. A három klub összesen 79 foglalkozást rendezett tavaly, s programján 3200 klubtag és kívülálló jelent meg. S hogy teljes legyen a felsorolás: egyéb rendezvényeken .340 alkalommal 19 ezer falubeli, illetve közeli községből való látogató jelent meg tavaly a művelődési házban.

Egy cikk keretében nem lehet mindent felsorolni egy művelődési házzal kapcsolatban, hiszen annál sokkal gazdagabb az élet, mint amennyire e cikkben érzékeltetni lehet. Ám egy megállapítás, idekívánkozik: a bonyhádi művelődési ház szép eredményeket könyvelhet el tavalyról. S egy kérdés: van-e valami titka az eredményeknek? Egy beszélgetés alkalmával Major Mátyás igazgató ezt mondta: Nincs ebben semmi titokzatos. Csupán csak jót kell adni, jól, s akkor már sohasem üres a művelődési ház.

Sz. I.

! állomások Megyei Igazgatósága által kidolgozott tematika szerint január 7-én 17 helyen kezdődik meg az alapfokú traktoros- és vontatóvezetőképző tanfolyam.

A 778 résztvevő március 15-től március végéig tesz majd vizsgát és utána valamennyien gépre ülnek. Ezzel az új traktorosgárdával egy időre Tolna megyében megoldódik a traktor- és a vontatóvezetők hiánya.

Új traktorosok

Kiérdemelte a

A CSALÁDI FÉNYKÉPEKKEL EGYÜTT őrsi megyei lapunk 1954. október 24-i számát Retkes István, a nagykónyi Icö.r- ségi tanács vb-titkára. As újság egy cikk miatt került a családi ereklyék közé. Akkor is abban az évben, tanácsválasztásra készültünk, s talán egy kicsit kuriózumnak is számított egy olyan „régi” értelmiségiről írni, mint Retkes István, aki a felszabadulás előtt a községben jegyzösködött.

Ma már — és jó, hogy ez így van — idegenül hangzik a megkülönböztetés. A „régi" és „új" értelmiségként való osztályozása.

„Az úgynevezett régi értelmiség is a felszabadulás óta eltelt több mint 17 esztendő alatt szemléletében és magatartásában gyökeresen megváltozott. A magyar értelmiség ma munkás- osztályunkkal és parasztságunkkal egy sorban halad, dolgozik, építi a szocializmust és szemléletében is mindinkább szocialistává válik." — mondotta a VIII. pártkongresszuson előadói beszédében Kádár János elv-társ.

Retkes István a felszabadulás előtt került a közigazgatásba, s azóta is ott dolgozik. Az érettségi, majd a kitűnő eredménynyel elvégzett jegyzői tanfolyam után néhány évi gyakor- nokoskodás következett, mire Nagykónyi községben kinevezték jegyzőnek. A kinevezés jóllehet. késett, mert a felettesek talán nem bíztak eléggé a kerékgyártó mester fiából lett liözigazgatási tisztviselőbe n.

Sok mindent látott, tapasztalt. Éppen ezért jól ismerte a múlt közigazgatását. Retires István a felszabadulás után az értelmiségiek azon csoportjához tartozott, aki a kezdet kezdetén megértette, hogy körülötte milyen átalakulás történt. Magúval ragadta az építés lendülete, nem szemlélődött, hanem nyíltan az új, a fejlődő mellé állt.

A TANÁCSOK MEGALAKÚ- LÁSA ÓTA visel tanácsi funkciót a községben. A falu lakosmegbecsiilést

ságától munkájáért és emberségéért meglzapta és megkapja az elismerést, a megbecsülést. Retkes István könnyen tehet összehasonlítást. A leözség — bár a jó adózó leözségek közé tartozott — a felszabadulás előtt nem volt villamosítva. A felszabadulás után elsőként kapták meg a villanyt. Ez nagy esemény volt, de az egyik legnagyobb eredménynek Nagykónyi termelőszövetkezeti községgé alakulását tartja, mert ezzel elindult egy olyan folyamat, amely az emberek gondolkodásmódjára is kihatott. A tanács munkájában, a község fejlesztésében nagy helyet foglalt el a járdásítás, amely talán kissé elcsépeltnek hangzik, hisz erről sokat és sokszor írtunk már. De a község lakossága szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy minden utcába el lehet jutni anélkül, hogy a járókelők a sarat taposnák.

— A tanácsok megalakulása óta solcat fejlődött községünk, de munkánknak vannak gyengeségei is. A la-kosság fejlődésével együtt nem tudtuk kielégíteni a kulturális igényeket. Régi tervünket — a művelődési ház építésének tervét — még nem tudtuk megvalósítani. De nem mondunk le róla — tette hozzá sietve. Ha a sorrendiséget nézzük, nehéz eldönteni, melyik az előbbrevaló. Azt hiszem, helyesen cselekedtünk akkor, amikor a község villamosítása után a külterületre Medgyes-pusztára juttattuk ki a fényt — mondotta.

NAGYKÖNY1BAN ÉPPEN ÜGY, mint szerte az országban, tanácsválasztásra készülünk. A községben 41 tanácstagi körzetben tartanak majd jelölőgyűléseket. A jelölőgyű- léselzen lesz miről beszélni, számvetést tenni. Desz mondanivalója Retkes István i>b-titkárnak is, aki munkájával és emberségével kiérdemelte a községtől a megbecsülést és elismerést.

POZSONYI IGNÁCNÉ

Magyar filmhét Olaszországban

és Franciaországban

Egyiptomi filmhét hazánkban

A HUNGAROFILM tájékoztatása szerint Olaszországban és előreláthatóan Franciaországban rendeznek az idén magyar filmhetet, de több más országban is

ünnepi bemutatókra s magyar filmhetekre készülnek. Hazánkban viszont egyiptomi filmhetet rendeznek — előreláthatóan májusban.

«uiUMuut «iipm1' •iimnimmHuii- <u«íiimiiii; «mimiii «Mwauiit' «ummium» «wawuiwi. «mmimhui «uimiiuiim «umm» «mimiiii» «mn«. -hmini ihhihh «huimiiw«» «»»««»•

Gyerekkel van áldva ez a tanya, Bartháéknál is van öt vagy talán hat is, egyik kicsi, másik pici, a fiataloknál is van még egy botolgó, és Csótó Júlia köztük a dada, az óvó néni, a gyerekek pásztorolója.

Mert Bartháné természetre éppen olyan mint az ura. Lompos, kövér asszony, ha nekiáll a munkának, némelyik férfit is megszégyeníti, ha meg elhagyja magát, akkor mehetnek a gyerekek, amerre látnak, még enni se igen ad nekik: — ott a kenyér, vágjatok. Az ördög se érti, hogyan tudnak ilyen erős, bumfordi gyerekeket nevelni, nincs ezeknek soha semmi bajuk, talán még a jégeső se ártana nekik.

Hogy miből élnek egész évben? Mert. ha itt van, akkor van ro- gyásig. Igaz, a szőlőmunka, ha nem is könnyű kereset, de jó kereset. Az is tiszta haszon, hogy italra se igen költ az ember, fis Barthának biztos munkája van

több gazdánál is, mert amit vállal, azt jól elvégzi, dolgozni azt tud, le a kalappal előtte. Próbált is már sok mindent, jó helyé volt a baromfisoknál is, könnyű munka, jó kereset, mégis otthagyta, nem bírta az amerikázást. És leginkább mégis a disznók tartják el mind a két családot. Megtanulták a malmosnál már gyerekkorukban, hogyan kell vele bánni, innen még a beadási években is került ki disznó fölösen, szerződésre is. És Barthának Nagyligeten is vannak jó emberei, micsoda pénz az, levágnak egy másfél, kétmázsás hízót itt a tanyán és földolgozva, füstölve viszik be a városi kamrába!

Szóval megélnek. Nem is cigánymódra. hanem valami gyermeki bizakodással. A munkájukban bíznak, a világban, holnap is nap lesz, a fene se kuporgat. úgyis dolgozni kell holnap is. ha meg dolgozunk, fizetnek is érte.

Csótó Julianna ott áll telten, kipirosodva a Csótó ház

eresze alatt. Áll és félszegen mosolyog a vendégre, mert nem tudja, hogy idegen férfiakra nem illik mosolyogni. Még szól is kedveskedve:

— Nincs itthon a keresztanyám, csak keresztapa van itthon, most jött taxival.

Bartháné valóban nincs itthon, elment valahova, szomszédolni vagy dolgozni, a gyerekek megkapták zsíros kenyér adagjukat és most hogy az apjukat itthon érzik, enne mind. Bartha a_ konyhába küldi őket, rájukhagy.ta az egyik kenyeret meg egy darab szalonnát. A sofőr a szobában ül, előtte kenyér, kolbász, szalonna, az asztal sarkán demizson s Bartha buzgón tölt a poharakba.

— Nem számít! — mondja. — Semmi sem számít. Az asszony elkódorgott, majd hazahozza a hasa. Takács úr, nekem tíz süldőm van, eleven, étkes mind. Körüljárjuk a határt, aztán kihozzuk az állatorvost, oltsa be őket, mert a szomszédba beleesett a dög. Ki fizet akkor nekem jövőre? Ki fizet, ezt mondja meg Takács úr? Sokat dolgoztam én a maga apósánál. Takács úr, itt a Katahegven. Sokszor csak úgy figyeltem az öreget, mit babrál a szőlővel. Azt mondja: — Sándor, te leselkedsz! Na gyere ide, megmutatom. Sokat tanultam én az öregtől, isten nyugosztalja.

És tölt és emeli a poharát, nyújtja a kenyeret, a kolbászt,

a sofőr fal emberül és a poharat is meg-megemeli, a két csámcsogó ember között János is ráeszmél, hogy éhes. Szel hát a kenyérből, szalonnából, de csak mértékletesen, közben próbálja magyarázni Barthának, hogy az állatorvost kellene kihozni mindenekelőtt, a határt meg megnézheti máskor is, járhat még benne annyit, hogy meg is unja, meg ismer is itt minden dűlőt, mi a fenének akar most furikázni. A sofőr elkomorul, mint akinek az üzletét' rontják, Bartha meg a fejét ingatja: azt nem lehet. Hogy ő most visszalépjen, ne lássa a birtokot, most frissen, mikor összeírták az egészet.

— Hej! — kiált föl hirtelen. — Milyen vagyok, eszembe se jutott. Lehet, hogy az asszony mát hozza is az állatorvost. Biztosan odament. És már ugrik is föl az asztaltól, megy ki a konyhába. az ajtóból kiált át a túlsó házhoz:

— Juli, Julikám. hova ment keresztanyád?

— Nem mondta, csak elment.

— Nem mondott semmit? — Nektek se szólt? — kérdi a gyerekeket, akik már nagy szelet kenyerekkel igyekeznek kifelé a konyhából.

— Azt mondta, délre megjön.

— Adott zsíros kenyeret — selypíti a kisebbik lány.

— Biztosan az állatorvoshoz ment — tér vissza Bartha a szobába — különben már itthon volna.

— Na, menjünk mi is, mert

az óra jár — kel föl János az asztaltól. j

— Annyira azért nem sürgős — és Bartha újra teletölti a poharakat. Nem hajt bennünket senki. — De a sofőr is bekattint- ja a bicskát s már állva isszák meg a János áldását.

A gyerekek elszéledtek, isten tudja, hová, talán még mindig a kenyéren osztozkodnak a tanya napos oldalán. Csotó Juli átjött a sáron és az autót nézegeti nagy kíváncsisággal. A kerekeket, csa-. varokat, bent a kormány alatt a különféle órákat, az üveget, mely így sárfoltosan is tükröt tart elé- ;K János bűcsúzkodik, hogy indulhasson már, a sofőr beül az autóba, megfordul, kiáll a tanya kivezető útjához, Bariba meg zárja már az ajtót és fölakasztja a kulcsot a kisablakba a szokolt helyre.

János még hátralép az ól mellé. mikor indulna vissza, látja, hogy az ól sarkánál a hosszú Bartha szinte rádőlve szorongatja a hibás kezű lányt.

— Te. bögyös galamb, te ...

— Ne, Sándor bácsi, igazán, hagyjon ...

De semmi ellenkezés nincs a mozdulatában és az arca tüzel mint a hajnali ég.

(Folytatjuk)