Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-18 / 14. szám
1963. január 18. TOLNA MEGYEI NEPŰJSÁQ 3 Kemény harcban 15-20 folios hideggel A szokatlanul kemény tél nemcsak a háztartások tüzelőkészletét teszi próbára, hanem számos üzem, vállalat dolgozóinak is megnehezíti a munkáját, s •nem egyszer hősies helytállást követel a 15-20 fokos hideg. AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALATNÁL kettős nehézséggel kell megküzdeni ezekben a napokban. A síkos utak mellett — mondotta Pech József a forgalmiosztály vezetője — még az is megnehezíti a dolgunkat, hogy az előző évek gyakorlatához képest nagyban megnövekedett áruszállítási kötelezettségünk. Az előző évek hasonló időszakában már 30—50 gépkocsink állt fuvar hiányában, most meg nem tudjuk valameny- nyit lebonyolítani. — Nehezíti a helyzetünket, hogy a búvárcsövek menetközben is befagynak a kocsikon. Nem kis gond a reggeli beindítás sem. Éppen ezért fagyszolgálatot rendeltünk el. E brigádok vég zik a motorok előmelegítését és for ró vizet öntenek a hűtőkbe. Ahol pedig nincs telephelyes autóbuszállomásunk, a gépkocsivezetők részére időt biztosítunk erre. Viszonylag kedvezőbb a helyzet azokon a helyeken, ahol a tanács biztosított a buszoknak garázst. — Műszaki vonalon különösen dicséretes munkát végeznek dolgozóink, hiszen a szerelőmunka jórészét kint a szabad ég alatt végzik. A hideg miatt azonban a 2—3 órás munka most fél napig is eltart. Biztosítjuk a védőitalt, dehát a hideg az csak hideg. A VADÁLLOMÁNY megvédése terén mi a helyzet? ■— kérdeztük Tarlós Istvánt, a megye erdészeti és vadászati felügyelőjét. — A különböző vadásztársaságokhoz tartozó területeken egyelőre nincs semmi baj, — mondotta — mert megfelelően felkészültek a társaságok az állomány megvédésére. — Mintegy 1200 fogoly és fácánetetőt helyeztek ki a területeken, s megfelelő mennyiségű élelmet is tartalékoltak. Nem egy társaságnál elhatározták, ha elfogy az élelem — most ugyanis többször kell az állatokat etetni — személyenként 15—20 kiló ocsut, kukoricát adnak össze az etetés további biztosítására. A SZIKVÍZ ÜZEMET azért hívtuk fel, mert tréfásan megjegyezte: nyáron azért nem volt szódavíz, mert meleg volt, most meg azért nincs, mert befagyott. — Véletlenül ráhibázott az illető — mondotta Szikora Sándor telepvezető. — Néhány nappal ezelőtt reggelre befagyott a szi kvízkeverő. Ez timéteres hótakaró alatt is kibírják a 25 fok körüli hideget. Jelenleg a hótakaró 20—25 centiméter a megyében. Az olasz búzák fagyállóságát még nem ismerjük. Eddig károkat nem észleltek az olasz búzákkal vetett valaki táblákon sem. Nem érkezett kárjelentés egyéb területekről sem. A legtöbb szakember véleménye szerint a szőlőket sem éri károsodás. Több tsz-ben az istállók télie- sítésével megkéstek. Most már azonban nincs olyan istálló, amelyet ne téliesítettek volna. A mintegy 6 órás kiesést okozott a lényeg az, hogy az állatokat jól termelésben. Ez nem történhet takarmányozzuk és mindenütt meg mégegyszer, mert éjjel is tüzelünk, nehogy befagyjanak a készülékek. A MEZŐGAZDASÁGOT NEM FENYEGETI VESZÉLY A mezőgazdasági szakembereknek az a véleményük, hogy a jelenlegi fagyhullám nem okoz nagyobb károkat a mezőgazdaságnak. A magyar búzák 10 cenbőséges és száraz legyen az alom. Most az állattenyésztők, takar- mányosok végzik a legnehezebb munkát. Fokozott erőfeszítésre és helytállásra van szükségük ahhoz, hogy jól el tudják látni a feladatukat. Nagymértékben függ az állattenyésztőktől, hogy az állatok a szokatlan hideget ne szenvedjék meg. A 13-as kilométerkőnél Bölcskét már elhagytuk, közeledünk Madocsa felé. Egyenletesen fúj a nyugati szél, porzik a hó. Emitt még az útról is elhordja, ami nincs letaposva, amott meg az úton rakja le a szántóföldről felkapott havat. Három akadályon már átvágtuk magunkat, nem kellett kiszállni a jól fűtött Warszawából. A gépkocsivezető azonban nyugtalan: Lesz még Madocsáig kocsitolás, sőt lapátolás is. Azaz, lapátolás csak lenne, ha volna lapátunk. De nicsak... mi az ott, a távolban? Elakadt autó?... Közelebb érünk, megnyugszunk. Tralctor- vontatású hóeke dolgozik. Nehezen küszködik a torlasszal, mi megállunk. Ha a traktor nem boldogul, akkor mi sehogy sem jutnánk tovább. Hátul „hóemberek” ülnek az ekén. Most a nehezék szerepét töltik be, de ha komolyabb a baj, leszállnak, és lapáttal segítenek. Egyikük leszáll, láthatóan ő a Kongói zászló leng Csőmbe volt hadügyminisztériumának épületén New York (MTI). Az ENSZ New York-i központjának szóvivője közölte, hogy az ENSZ eli- sabethvillei megbízottai üzenetet kaptak a Kolweziben tartózkodó Csombétól; csütörtökön visszatér a katangai fővárosba, hogy megkezdje a tárgyalásokat Kolwezi átadásáról az ENSZ kongói rend- fenntartó erőinek. ENSZ-körökben ugyanakkor hangoztatták, hogy a rendfenntartó erőknek Kolwezi felé előretörő egységei 40—50 kilométernyire megközelítették Csőmbe utolsó mentsvárát. Jól tájékozott ENSZ-körök szerint U Thant megkezdi annak mérlegelését, hogy — figyelembe véve az ENSZ zászlaja alatt Kongóban szolgálatot teljesítő indiai egységek március végére tervezett kivonását, — bizonyos mértékig csökkenti az ENSZ kongói rendfenntartó erőinek létszámát. A Reuter tudósítója helyzetképet ad Elisabeth viliéből, a kongói Katanga tartomány fővárosából, ahol szerdán kitűzték az egységes Kongó aranycsillagos kék zászlaját Csőmbe volt hadügyminisztériumának épületére. A tudósító szerint már Elisa- ! bethvilleben tartózkodik az Adou- la-kormány körülbelül háromszá: közigazgatási megbízottja és M. E. Kalala vezetésével megkezdő- , dött az egves közigazgatási fel- ; adatkörök átvétele. A város utcáin megindult a for- i galom, az üzletek felhúzták a redőnyöket, de észrevehető az áruhiány. Gyakori a sorbanállás. A vevőkön kívül Csőmbe volt csendőrei is sorbanállnak, hogy benyújtsák jelentkezésüket a kongói központi hadseregbe. „parancsnok”, néhány utasítást ad a traktorosnak és az embereknek. A hóeke távolodik, ő meg indul felénk. Lehúzzuk a kocsi ablakát, beszól: — Messze-e? — Madocsára, aztán meg Paks- ra. — Várjanak egy kicsit, mindjárt jön visszafelé a hóeke, akkor majd továbbmehetnek. — Mikor kezdték a műszakot? — Hajnalban. — Mekkora útszakaszt tartanak tisztán? — Hatvan kilométert. A hatos utat a baracsi halászcsárdától lefelé, ezt az utat Köralödtől Földvárig, aztán az ezekhez tartozó kisebb bekötőutakat. Ma már három személyautót segítettünk ki, meg egy buszt. A busz itt akadt el félórája. — Ez a legveszélyesebb része az útnak? — Igen, itt lesz leghamarabb hótorlasz. Tíz éve vagyok útör, ezalatt megtanultam, hogy ha otthon, a házamnál az utcaajtó tele van hóval, akkor itt, a tizen- hármas kilométerkőnél baj van, ide kell irányítani a hóekét. Tíz perc telt el, mióta megálltunk. Már itt is van a hóeke, tiszta előttünk az út. Emberünk, Keresztes Gyula, a bölcskei útör kucsmájához emeli kesztyűs kezét: — Szerencsés utat... Aztán siessenek, mert egy-kettőre tele lesz hóval megint az út. — Jó munkát... Aztán meddig dolgoznak? — Amíg a szél el nem áll. (J) Szovjet segítséggel épül Etiópia legnagyobb kőolajfeldolgozó-üzeme Á Gépjavító dolgozói csatlakoztak Prantner József elvtórs képviselői jelöléséhez Zsúfolásig megtelt munkásokkal Szekszárdon a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat nagyterme tegnap délután erre az alkalomra: csatlakozó jelölő gyűlést tartottak, amelyen Prantner Józsefet, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét újra jelölték ország- gyűlési képviselőnek. Rubányi János, az üzem párt- szervezete titkárának megnyitó szavai után Gyulai József, az üzem igazgatója beszélt a választás jelentőségéről, az ország, a megye, a város és az üzem fejlődéséről. Elmondotta a többi között, hogy míg' 1958-ban 180-as létszámmal évi 30 000 méter öntözőcsövet gyártottak, addig napjainkban a több mint 600-as létszám mellett évi 700 000 méter csövet állítottak elő. Tavaly elnyerték a büszke élüzem címet, s erre az idén is minden lehetőségük megvan. Nagy tapssal, és éljenzéssel egyhangúan jelölték a résztvevők Prantner Józsefet újra ország- gyűlési képviselőnek. Ezután a képviselő-jelölt mondott köszönetét a bizalomért. — Nagy megtiszteltetésnek tartom ezt a bizalmat — mondotta —, mert nincs nagyobb megtiszteltetés kommunista számára a dolgozók bizalmánál. Közös erőfeszítésre kérte a képviselő-jelölt a dolgozókat céljaink megvalósítására, mert — amint mondotta — elismerjük, hogy értünk el eredményeket, de nem vagyunk elégedettek. Kötelességünk úgy dolgozni, hogy legközelebb még szebb eredményeket mutathassunk fel. A gyűlés befejezése után a jelölt több dolgozóval elbeszélgetett, köztük olyanokkal, akikkel együtt töltötte fiatal éveit, s ké- I sőbb együtt is dolgozott velük. Ünnepség Szekszárdon a Szovjetunió fennállásának 40. évfordulója alkalmából Szerdán este a Zeneiskola nagytermében ünnepi megemlékezést rendezett a Magyar-Szovjet Baráti Társaság a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Szovjetunió megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezésen résztvevőket Scherer Sándor, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Tolna megyei szervezetének titkára üdvözölte, majd Kedves Henrik, a III. számú ált. iskola igazgatója mondott beszédet. Negyven esztendővel ezelőtt, 1923-ban a népek szövetségének új formája alakult ki, amely mai napig több mint ICO kisebb- nagyobb nemzetiséget forrasztott egybe, amelyek független köztársaságokban. autonom területeken élnek, és szinte példátlan fejlődést ért el ez az újtípusú állam- szövetség az elmúlt négy évtized során. A lakosság 159 millióról, 220 millióra növekedett. 1923-ban a munkások munkaideje átlagban napi 9,9 óra volt, ezzel szemben ma már 13 millió munkás napi 0—7 órában végzi munkáját stb. Az előadó megemlékezését, amelyet a jelenlévők nagy tetszéssel fogadtak, a szovjet-magyar barátság éltetésével fejezte be. A műsor második felében az Állami Gépjavító Vállalat Irodai, mi Színpada (Vörös István, Éber- hardt Teréz, Szabó Zsuzsa), a Gjmnázium (Jánosi András) és a Zeneiskola (Husek Rezső, Takler Ibolya, Kaczián János, Lányi Péter) ének-, zeneszámokból, sza. valatckból álló kultúrműsort mutatott be. Tizennégy éves a KGST Moszkva, (TASZSZ). A Vnyes- nyaja Torgovlja (Külkereskedelem) című szovjet folyóirat méltatja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 14 évét. A cikk hangsúlyozza, hogy 1949 óta a szervezet szép eredményeket ért el. Ma már — hangsúlyozza a cikk — a KGST nemcsak az európai országok előtt áll nyitva, hanem tekintet nélkül a földrajzi helyzetre, minden más állam előtt is, amely osztja a szervezet alapokmányának elveit. A KGST tevékenységének alapja a tagországok közvetlen és távlati népgazdasági terveinek ösz- szehangolása. A tagállamok gazdasági fejlődése szempontjából igen nagy jelentőségű a fűtőanyag és az elektromos energiaszükséglet maximális kielégítése. Erőfeszítések folynak annak érdekében, hogy az 1966—79-es időszakra egységes fűtőanyag-energetikai mérleget hozzanak létre. 8 ezer takarékoskodó 15 millió forint betét 1200 KST-tag i takarékossági napok mérlege Asszab, Etiópia: a Vörös-teaser partján szovjc; is c.ióp szakemberek közös munkájával indultak el a munkálatok. A képen: fúró- munkások vizet keresnek. MTI Külföldi Képszolgálat Amikor az 1962. évi Tolna megyei takarékossági napok mozgalmi jelszavául a „Céltudatos takarékosság — észszerű felhasz- nálás”-t választotta a takarékos- sági napok védnökségét vállaló Hazafias Népfront megyei elnöksége és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, az a cél vezérelte őket, hogy egy hónap alatt fokozott felvilágosító munkával a dolgozókat elsősorban a fáradságos munkával megszerzett pénzjövedelemmel való takarékosságra tanítsák és figyelmeztessék. A kiegyensúlyozott, boldog családi élet megteremtésének segítése mellett hasznos tanács volt az a társadalmi tulajdonnal való okos, takarékos gazdálkodáshoz is. Az észszerű felhasználáshoz tar- i ozik elsősorban a megfelelő, kulturált lakáskörülmények megteremtése, majd a lakás berendezése, melyet helyes ha a háztartás gépesítése, rádió, televízió, motorkerékpár, autó s egyéb használati tárgyak beszerzése követ. Ahhoz, hogy a megye dolgozóinak megfelelő lakása legyen, jelentős segítséget nyújtott .már eddig is az OTP útján államunk. Az 1962-ik évben közel 28 millió forintot bocsátott egyéni csa- ládiház-építésre Tolna megyében a lakosság rendelkezésére, amelyből egy év alatt több mint 500 család jutott megfelelő, kulturált lakáshoz. A társadalmi aktívák, a párt, az állami, a postai, takarékszövetkezeti és takarékpénztári dolgozók lelkiismeretes felvilágosító munkája azt is eredményezte, hogy a takarékossági napok egyhónapos időszakában a megyében több mint nyolcezer dolgozó helyezett el takarékbetétet, mintegy 15 millió forint összegben. Jól fejlődtek a bérből és fizetésből élő dolgozók üzemi bankjai, a KST-k is, melyek taglétszáma mintegy 1200 fővel növekedett az egy hónap alatt. (i-ó)
