Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-13 / 291. szám

^ mAG PROtOTÄRJÄI. EGTESÜLJETEKl TOLNA r XII. évfolyam 291. szám ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1962. december 13. Hruscsov elvtárs beszéde a Legfelső Tanács ülésén Moszkva (MTI). Szerda délután együttes ülésre jöttek össze a Szö­vetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács képviselői. Az ülés részt­vevői viharos tapssal köszöntöt­ték az SZKP és a szovjet kor­mány vezetőit, valamint a velük együtt a terembe lépő Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnököt, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége főtitkárát. Carlos Rafael Rodriguezt, a Kubai Nem. zeti Földreform Intézet igazgató­ját, a kubai kereskedelmi kor­mányküldöttség vezetőjét. Az együttes ülésen Venyiamin Dimsic a Népgazdasági Tanács elnöke, miniszterelnök-helyettes, majd Garbuzov pénzügyminiszter zárszót mondott. Mindketten megállapították, hogy a képviselők több módosító indítványt terjesztettek be. A Legfelső Tanács költségvetési bi­zottságai ezeket az indítványokat elfogadták, s megbízták a Mi­nisztertanácsot. hogy az indítvá­nyokat a gyakorlatban is való­sítsa meg. Ezután a képviselők egyhangú­an jóváhagyták az 1963. évi nép. gazdasági tervet és a költség- vetést. Szünet után a Legfelső Tanács hozzálátott a következő napirendi pont — a Szovjetunió nemzetközi helyzete és külpolitikája — meg­vitatásához. Zúgó taps fogadta a napirendi pont előadóját, Nyikita Hruscsov miniszterelnököt, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkárát. Á jelenlegi nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája Erdőtelepítés fúróval Érdekes kísérletet végez az Erdészeti Tudományos Kutatóinté­zet a kistápéi homokon; mélyültetéssel kísérletezik olyan területen, amelyen eddig semmiféle fa nem kötött meg. A kísérlet lényege: fúróval lefúrnak a talajvíz szintjéig — két, három, négy méterre, — és megfelelő hosszúságú nyárfa-suhángot dugnak le a lyukakba, ifj. Molnár József erdészeti szakmunkás-tanuló és Blázer Ferenc, már közel négy méter mélyről húzza fel a fúrót. Küldött Elvtársak! — A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának legutolsó ülésszaka óta eltelt hét hónap alatt rendkívül fontos események játszódtak le a nemzetközi porondon. Ez esemé­nyek némelyike komoly veszélybe sodorta a béke ügyét. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy elemzést adjon a jelenlegi nemzetközi helyzetről, és ismer­tesse az utóbbi időben tett kül­politikai lépéseit. Hruscsov ezután utalt arra, hogy a szovjet kormány, szilárdan követve a békés együttélés po­litikájának lenini elveit, minden szükségeset megtett és megtesz a béke megőrzése érdekében. Itt rámutatott a Karib-tenger térsé­gében támadt válság során végre­hajtott akciók eredményeire, me­lyek igazolták, hogy a békéért Ságokat, képesek az imperialista! van: a békés együttélés, vagy a agresszorok megfékezésére. | pusztító háború. De háborús ka­Hazánk magabiztosan halad a tasztrófára egyetlen állam népé- gazdasági és kulturális fejlődés j nek sincs szüksége. Az új hábo­útján. Ugyanezen az úton, velünk együtt haladnak a szocialista or­szágok népei is, amelyekkel jól fejlődnek és erősödnek baráti, testvéri kapcsolataink. Nemrégiben tartották meg a Bolgár Kommunista Párt. a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusát. Hamarosan összeül a Német Demokratikus Köztársa, ság kommunistáinak kongresz- szusa. E kongresszusok határoza­tai és a kongresszusok előtt ki­adott dokumentumok megmutat­ják, hogy a szocialista országok testvérpártjai fő figyelmüket bé­kés, alkotó célokra — a szocia­lizmus építésének befejezésére és a kommunizmusba való fokozatos küzdő erők képesek leküzdeni a | átmenet feltételeinek előkészíté- legveszélyesebb nemzetközi vál- sére — fordítják. Célunk — a béke, az alkotás, a kommunizmus A Szovjetunió békepolitikája I össznépi államunk szocialista jel­legéből, a kommunista társadalom felépítésének nemes céljaiból ered. Minden gondolatunk az al. kotásra és csakis az alkotásra, a kommunizmus felépítésére össz­pontosul. Pártunknak, népünk­nek e magasztos céljait ismét megmutatta az SZKP Központi Bizottságának novemberi plé­numa. A párt Központi Bizottságának plénuma megvitatta a szovjet tár­sadalom, a párt- és államépítés fejlesztésének, a népgazdaság pártirányítása megjavításának igen fontos kérdéseit. A plénum határozatai arra irányulnak, hogy mielőbb megvalósítsuk a kommu­nizmus építésének az SZKP új programjában megjelölt felada­tait. A plénum egész menete és határozatai meggyőző erővel bizonyítják, hogy pártunk — támogatva és fejlesztve mind­azt, ami új és haladó, el­hárítva útjából mindazt, ami idejét múlta —, szilárdan és következetesen megy előre a lenini úton. A párt irány­vonala, kül- és belpolitikája intézkedései, amelyeket az utóbbi évelsh n tett a gazda­sági vezetés megjavítására. nagyszerű gyümölcsöket te­remnek. Hruscsov ezután beszélt a Szovjetunió iparának és mező- gazdaságának fejlődéséről, majd így folytatta: Amikor a szovjet emberektől meg kérdezik, hogy „akamak-e az oro­szok háborút?” a mi válaszunk világos: határozott nemet mon­dunk a háborúnak! Ugyanilyen választ adnak a többi szocialista ország népei is, de nem egyedül élünk ezen a bolygón és nekünk számolnunk kell azzal, hogy az agresszív imperialista erők foly­tatják a hidegháborút, egyre in­kább fokozzák a fegyverkezési versenyt Korunkban az emberiségnek egyfajta választási lehetősége rú — ha megengedik, hogy kirob­banjon — milliókat pusztítana el, függetlenül nemzeti hovatar­tozásuktól, vagyoni helyzetüktől. Egyetlen lehetőség marad: a bé­kés együttélés. Ez pedig annyit jelent, hogy le kell mondani a háborúról, mint a nemzetközi vi­tás kérdések megoldásának esz­közéről, tárgyalások útján kell megoldani a vitás problémákat. A Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a békés együttélésre és a nemzetközi prob­lémák békés megoldására irányu­ló politikájával szembenáll egy másik irányzat: az imperializmus agresszív köreinek a hideg’háború fenntartását és a nemzetközi fe­szültség fokozását célzó politiká­ja. Az ő bűnük, hogy olyan vál­ságok keletkeznek, amelyek éle­zik a nemzetközi helyzetet és a világháború szakadéka felé ta­szítják az emberiséget. Az imperializmus legagresszí- vabb kalandor körei oly módon igyekeznek kiutat találni a kiala­kult helyzetből, hogy tovább fo­kozzák a fegyverkezési versenyt és agresszív háborút készítenek elő a szocialista országok, vala­mint Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika fiatal, szuverén államai el­len. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az imperialisták teremtet­te agressziós fészkek olyan szik­rákat rejtenek magukban, ame-i lyek felgyújthatják az általános rakéta-nukleáris háború lángját. Az imperializmus agresszív erői hurkolják össze a nemzetközi fe­szültségnek az emberiségre nézve rendkívül veszélyes következmé­nyekkel járó csomóit. E feszült­ség' kulminációs pontja volt a Karib-tenger térségében keletke­zett válság. A Karib-tenger térségében előállt válság leküzdése békepolitika nagy győzelme Mi idézte elő ezt a válságot? Hogyan robbant ki? Milyen ta­nulságokat kell levonnunk belőle? E kérdések tüzetes elemzést tesz­nek szükségessé, amely segít a békeszerető erőknek abban, hogy jobban kiismerjék magukat a ki­alakult helyzetben és meg tudják határozni feladataikat a béke to­vábbi megőrzéséért és megszilár­dításáért folyó harcban. Mielőtt azonban rátérnék erre az elemzésre, szeretnék emlékez­tetni rá, hogyan bontakozott ki (Folytatás a 2. oldalon) Száz hold közös szőlőterület lesz Tamásiban Nagy lendülettel folyik a szek­szárdi szőlővidék rekonstrukciója. Ugyanakkor megyénkben több helyen lehetne szőlőt telepíteni, vagy pótolni a leromlott szőlőket. Ezidáig 4 csak Dunaföldvárott lehctc* tapasztalni nagyobb arányú munkát, hiszen az ottani ter­melőszövetkezetek közös vál­lalkozásában az ötéves terv végére ötszáz holdas öntözött szőlőterületet hoznak létre. A legújabb hír Tamásiból érke­zett, amely arról szól. hogy az egykor híres bortermő vidéken a tél folyamán nagyarányú mun­kát végeznek a leromlott szőlők pótlására és új telepítésekre. Hároméves szőlőtelepítési prog­ramot dolgoztak ki a tamási ter­melőszövetkezetek. Jelenleg csak a Vörös Szikra Tsz rendelkezik húszholdas közös szőlőskerttel, de három év múlva már 100 | hold lesz Tamásiban a közös szőlőterület. A telepítésekhez oltványokra lesz szükség és pillanatnyilag ez okozza a legnagyobb gondot. Je­lenleg 13 holdas gyökereztető te­rülettel rendelkeznek. Ezt 35 holdra kívánják fejleszteni, amelyből 30 holdon sima vesszőt, öt holdon pedig oltványt gyöke- reztetnek. A vállalkozás meg. teremti Tamásiban a közös sző­lészet alapjait. A Vörös Szikra Termelőszövet­kezet kezdeményezésére, a tagok téli foglalkoztatásának biztosítá­sára szőlővesszőoltó-tanfolyamot szerveznek az elkövetkező hetek­ben. A tanfolyamon nyolcvanas tanulják meg majd a szőlővessző oltását és a jövő őszre telepítés céljaira 90 ezer gyökeres kész­oltványt adnak át a termelő­szövetkezeteknek, <cs. gy.) Fejér és Tolna megye állattenyésztési szakembereinek ankétja Dunaújvárosban Szerdán két megye, Fejér- és Tolna megye állatorvosai, főállat­tenyésztői, megyei és járási párt­ós közigazgatási vezetői, mezőgaz­dasági szakemberei Dunaújváros­ban közös ankétot tartottak. Az ankét háromszáz résztvevőjének jelenlétében a szarvasmarha- gümőkór kártételeinek leküzdésé­vel kapcsolatos feladatokat be­szélték meg. Részt vettek a tanács­kozáson Somogy, Baranya. Békés, Heves és Hajdú megye képviselői is. Az előadók járványtani és köz- igazgatási szempontból ismertet­ték a szarvasmarha-gümőkor el­leni védekezés közegészségügyi és népgazdasági fontosságát. Tizen­két felszólaló sok érdekes tapasz­talatról számolt be és több ja­vaslatot is előterjesztett. Vala­mennyien helyeselték a kormány­nak azt az elhatározását, hogy or­szágos akciót indított a szarvas­marha-gümőkor felszámolására és, hogy ez az akció három nyu­gati megyében: Vasban, Zalában, valamint Győr-Sopron megyében már elkézdődött, és évről évre más megyékben tovább folytatódik. Addig is amíg a széleskörű akció Fejér és Tolna megyékben is eljut már most in­tézkedéseket tesznek a gümőkór elleni védekezés területén. He­lyeselték a kormánynak azt az el­határozását, hogy a negatív tehe­nészetek részére januártól kezdve a tej után literenként harminc filléres prémiumot fizetnek. Dr. Barocsai György, a Tolna megyei állami gazdaságok igazgatósága főállatorvosa indítványozta, hogy ahol lehet már most különítsék el az egyébként jól tejelő, de fertőzött állatokat. Dr. Reglődi József, a Tolna megyei tüdőbeteg­gondozó intézet igazgató főorvosa bejelentette, hogy náluk olyan in­tézkedést hoznak, amely szerint negatív tehenészetekben az olyan volt tüdőbeteg-gondozott sem dol­gozhat, aki egyébként meggyó­gyult. Kolos István, a tamási járási tanács mezőgazdasági osz- Vilyvezetője azt indítványozta, hogy termelőszövetkezeti közös társulásokat hozzanak létre bor­jak nevelésére. Az ankét végén, délután a résztvevők együttesen megtekin­tették a Dunai Vasművet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom