Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-07 / 286. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLI*» 1EGYEI m jg*- am ^ m A MAGYAR-SZOCIALISTA MŰNK A:;PAÍ.‘ I rQLNA;.MEGYEI' BIZOTTSÁGA FS A MSC-^ ! . TÁ N AG? LAß3.A Péntek 1962. december 7. XII. évfolyam 1 J& magyar sajtó napjóra Alig terjedt el a híre annak, hogy megalakult a Kommunis­ták Magyarországi Pártja, már­is megjelent a Vörös Újság, a párt lapja Ma már csak keve­sen emlékeznek erre a kommu­nista újságra, amely a hosszú időn át uralkodó opportunista nézetekkel szemben hirdette a forradalmi tanokat. A kommunista lap. amely először 1918 december 7-én je­lent meg, segített a rendkívül bonyolult belpolitikai helyzet tisztázásában. A -magyarországi forradalmi változásokról, vala­mint a feladatokat illetően a Vörös Újság 1918. december 21-i számának vezércikkében ezt írja: „A magyar burzsoá­zia akkor ért el a maga »for­radalmához-«, mikor mindenütt a proletárforradalom erjed, ak­kor akarja a maga osztály ural­mával felváltani a nagybirtok és pénzarisztokrácia osztály­uralmát, amikor minden osz­tályuralom megszűnéséért folyik már a harc, s akkor akar sze­gény »demokráciát«, mikor a demokrácia egy évszázados ha­zugsága és szennye hátrálni kezd mindenütt a proletár- diktatúra előtt, hogy ezzel az eszközzel minden burzsoázia és osztályuralom romján a kom­munizmus termelő és társa­dalmi rendje épüljön fel”. A Vörös Ujság,világosan meg­mondja; a magyar társadalom a szocialista forradalomtól terhes: az a társadalmi berendezkedés, amit az őszirózsás, polgári de­mokratikus forradalom után a burzsoázia akar megteremteni, bármennyire is haladóbb az új rend a feudális berendezéstől, már reakciós. A lap következe­tesen harcol a tömegek felvilá­gosításáért, azok megnyeréséért. Ennek a harcnak az eszköze — az igazság. A hatalomra jutott burzsoázia, mint a tűztél, úgy félt a társadalmi fejlődés tör­vényszerűségeinek feltárásától, azért üldözte a lapot, a kom­munista újságírókat, a lapot előállító nyomdászokat és a lap terjesztőit. December 21-én az egyik üldözött lapterjesztő vé­delmében emel szót a lap. 1919. február 6-án pedig — néhány nappal a kommunista párt el­len indított széles körű rendőri akció előtt, amikor az ellen- forradalmi erők feldúlták a szerkesztőséget — így ír: »Az ellenforradalom nyíltan fel­ütötte a fejét. Határozottan munkásellenes formában. Nem válogat, nem kérdi, vajon a szociáldemokrata párthoz tar­tozik a munkás, vagy a kom­munista párthoz...« Március 18-i számában a többi között üd­vözli a Tolna megyei akciót és annak eredményét, amelynek eredményeként már a Tanács- köztársaság kikiáltása előtt a munkások kezébe került a köz- igazgatás vezetése. A lap részt vesz a forradalom szubjektív feltételeinek meg­teremtéséért vívott gigászi mun­kában, s amikor a magyar vi­szonyok lehetővé tették, hogy a párt kitűzze a fegyveres fel­kelés idejét, a lap szalagcím­ben hívja fel a tömeget a már­cius 23-i fegyveres felkelésben való részvételre. A kommunista lap az első magyar proletárdiktatúra lel­kes agi‘,fora volt. Betöltötte a kollektív agitátor, propagan­dista és szervező szerepet. Se­gítette a felvilágosító munká­val az élelmezés megszervezé­sét, az új társadalmi rend meg­teremtését. Agitációt folytat az építőmunka mellett és fel­szólít a haza védelmére, aktív szerepe volt a Vörös Hadsereg szervezésében. Sokoldalúan — de mindig szem előtt tartva az osztályszempontokat — tájé­koztatja olvasóit a bel- és kül­politikai eseményekről. Aktív harcot fejt ki az ellenséges suttogó propaganda, a feketé- • zők. a tanácsrendeletek sza- botálói ellen. 1919-ben Tolna megyének is volt kommunista lapja. Tolna megyei Vörös Újság néven na­ponta jelent meg a Tanácsköz­társaság időszakában. Ez a lap — feladatához híven, az or­szágos eseményeken túl — el­sősorban a megye életének va­lamennyi fontosabb eseményéről hírt adott. Híven szolgálta a proletariátus hatalmát. Az utókor számára csak kevés példánya maradt meg, s így munkájáról teljes képet adni lehetetlen. De a megmaradt példányok arról tanúskodnak, hogy a párt megyei lapja igen aktív szerepet játszott a megye po­litikai életében. A Tanácsköztársaság megdön­tése után egy ideig lehetetlen volt kommunista sajtóterméket itthon előállítani. De amint a párt rendezte sorait, azonnal megjelent más-más név alatt, illegálisan a párt lapja. A Vörös Újság harcos tapasztala­tait hasznosítva a békéért, a fasizmus ellen, a népfront meg­teremtéséért vívott harcot az illegálisan megjelenő Szabad Nép. Több mint négy évtizeddel ezelőtt jelent meg az első ma­gyar kommunista újság. Keve­sen emlékeznek már rá, de a megsárgult újságoldalakról nem egy cikk a mának is szól, int, figyelmeztet, tanít. A mai ma­gyar sajtó elődjének tartja a Vörös Újságot. Megvalósítja azokat az elképzeléseket, terve­ket, amire alig juthatott ide­jük 1918 december 7-től 1919. augusztus 1-ig a kommunista újságíróknak. Magunkénak vall­juk a Vörös Újság forradalmi lelkesedését, elvhűségét, céljait, követendő példának tekintjük munkásságát. Nagyszerű példaképek állnak a magyar kommunista sajtó mai munkásai előtt. Olyanok, akik hűen szolgálták a népet, hogy segítsék elvezetni az el­nyomatásból a hatalomhoz; olyanok, akik a legnagyobb ül­dözések idején is írták, nyom­ták, terjesztették a párt szavát; olyanok, akik életüket adták a kommunista sajtótermék előál­lításáért. A sajtó napján példa­mutató életükre, harcukra, szi­lárd elvhűségükre emlékezünk, az elődöket idézzük, akik életük árán is megmutatták a követ­kező nemzedék számára, a mi számunkra, a járható utat. Ez az út nem volt zökkenő- mentes. Voltak buktatók, a sze­mélyi kultusz éveiben. De a párt helyes politikája révén a sajtó megújhodva, visszatérve a lenini elvek által megjelölt út­ra, híven szolgálja az egész nép ügyét. Véget ért a magyar kormánydelegáció guineai látogatása Közös nyilatkozatot írtak alá — Sekou Touré Magyarországra jön Conakry (MTI). Kalmár György, az MTI tudósítója jelenti: Guineai tartózkodásának utolsó napján a magyar küldöttség, amely Kállai Gyula miniszterel­nök-helyettes vezetésével decem­ber 2-án érkezett Conakryba, szerdán Kassa szigetére látoga­tott el és találkozott az egy éve államosított bauxitbánya guineai és magyar vezetőivel, szakértői­vel és munkásaival. A küldöttség a szigetre vezető utat azoknak a magyar vízibuszoknak egyikén tette meg, amelyek menetrend- szerű forgalmat bonyolítanak le Conakry és a közeli szigetek kö­zött. A fellobogózott kikötőben guineai úttörők üdvözölték, s a magyar szakértők gyermekei vár­ták a küldöttséget és partraszál­lásukkor táncjátékot adtak elő. A sziget közigazgatási vezetője, Guinea demokrata pártjának he­lyi titkára és az üzem guineai és magyar műszaki igazgatója fo­gadta Kállai Gyulát és a küldött­ség tagjait. A bányatelep köz­pontjában gyűlést tartoítak, ame­lyen a sziget közigazgatási veze­tője kijelentette: a guineai nép hálás a magyar kormánynak azokért a szakemberekért, ame­lyeket rendelkezésére bocsátott, és megköszönte megértésünket és együttműködésünket. A magyar szakértők — mondotta — segít­ségünkre vannak abban, hogy le­hetőségeinket egész népünk érde­kében tárjuk fel és használjuk ki. Kállai Gyula válaszbeszédében kijelentette: „a mi népünk pél­dája is bizonyítja: az a nép, amely kivívta a szabadságot, nem kell; hogy továbbra is szegény­ségben éljen. Biztosítani kell or­szágaink függetlenségét és akkor szorgalmas munkával meg lehet teremteni a dolgozó nép jólétét.’* A gyűlés után, amely ősi ze­neszerszámok kíséretében, tánc­cal fejeződött be, a magyar dele­gáció Beavogui külügyminiszter és Alioune bánya- és iparügyi miniszter kíséretében meglátogat­ta az üzemet, majd ebéden vett részt. A közös nyilatkozat Szerdán este a magyar küldött­ség, amely Kállai Gyula vezeté­sével érkezeit Guineába, Co- nakryban a Guineai Köztársaság delegációjával közös nyilatkoza­tot írt alá. A nyilatkozatban a két küldöttség örömmel állapít­ja meg, hogy nézeleik korunk alapvető kérdéseiben azonosak. . Mindkét fél egyetértett abban: minden országnak joga van arra, hogy maga válassza meg barát­ját, akik erősebb hatalmak eset­leges fenyegetésével szemben se­gítik megvédeni területe sérthe­tetlenségét. Fegyveres nyomás, provokációs lépések csak zsák­utcába vezethetnek. Mind a gui­neai, mind a magyar fél elítélte a más államokkal szembeni meg­különböztető politikán alapuló gazdasági csoportosulásokat és le­szögezte, hogy kívánatosnak tart­ja a világkereskedelmi kapcsola­tokat rendező nemzetközi értekez­let összehívását. A két tárgyaló­Növeli export-termelését a Dunaiéidvári Kendergyár fél — hangzik a továbbiakban a nyilatkozat — megvizsgálta a két' ország közötti kapcsolatok továb­bi mélyítésének módját. A nyi­latkozat foglalkozik a gyarmati rendszer felszámolásának kérdé­sével és megállapítja, hogy a ma­gyar küdöttség szilárd támogatá­sáról biztosította Sekou Touré elnök indítványát, amely szerint 1963 október 24-ig a gyarmati rendszert az egész világon meg kell szüntetni. A nyilatkozat megismétli Sekou Touré-magyar- országi meghívását, és megelége­déssel veszi tudomásul, hogy az elnök 1963 első felében eleget tesz annak.. Ugyancsak tartalmaz­za a nyilatkozat —. amelyet ma­gyar részről Kállai Gyula, gui­neai részről Sekou Touré írt alá — a hivatalos meghívást a ma­gyar kormány elnöke, Kádár Já­nos számára egy guineai látoga­tásra. Szerdán este, a nyilatko­zat aláírása után a magyar de­legáció díszvacsorán látta vendé­gül Sekou Touré elnököt és a gui­neai demokrata párt, valamint a kormány tagjait. Tízezer szövetkezeti A Dunántúli Rostkikészítő Vál­lalat dunaföldvári gyárából év­ről évre több kenderrostot expor­tálnak. Míg két-három évvel ez­előtt a gyár egész szálkender és kóctermelésének csak 6—8 szá­zaléka került exportra, az idén össztermelésének mintegy ötödét exportálja a gyár. A dunaföld­vári gyárban kikészített kender nyugati exportra kerül, az idén bővült a külföldi vevők köre is. A megye termelőszövetkezetei­nek többségében befejezéshez kö­zeledik a mezőgazdasági munka. Már csak néhány közös gazdaság­ban töretlen a kukorica, s általá­ban mindenütt végeztek a beta­karítással. Ezzel egyidejűleg meg­kezdődtek a zárszámadás előké­születei. A dombóvári járásban a múlt hét végén az ellenőrző bi­zottságok elnökeinek részvételé­vel kétnapos értekezleten beszél­ték meg a tennivalókat. A mező- gazdasági osztály illetékes szak­emberei az. elnököknek gyakor­latban mutatták be, hogyan kell végrehajtani a megfelelő ellenőr­zést. E mintabemutatóra a dom­bóvári Alkotmány Tsz-ben került sor. Megkezdődött a termelőszövet­kezetekben dolgozó főkönyvelők szakmai felkészítése is. A szek­szárdi járás főkönyvelői Tolnán vettek részt négynapos oktatáson. Ma az oktatás befejeződik. A dombóvári járás főkönyvelői szá­mára rendezett négynapos érte­kezlet szintén ma fejeződik be; Svájc és Olaszország mellett — ezekbe az országokba ed­dig Is exportáltak — Auszt­riába és Nyugat-Németország- ba is adtak el kikészített ros­tot. A gyár decemberi feladatainak egyike: teljesíteni az exportkiszál­lítási kötelezettségeket. Az év utolsó hónapjában ugyanis kilenc- száz mázsa már eladott export­árut kell útnak indítani külföldre. December 15-én kezdik meg mun­kájukat a leltározó bizottságok és 31-ig a leltározást a termelőszö­vetkezetek többségében a dom­bóvári járás területén be is fe­jezik. A szekszárdi Jóreménység Tsz- ben már működik egy leltározó bizottság. A múlt hét végén kezd­ték munkájukat, s jelenleg a ter­mények mennyiségét állapítják December 12-én Dunaújváros­ban közös ankétot tartanak Fejér és Tolna megye állatorvosai az Aranycsillag Szálloda nagytermé­ben. Az ankéten a szarvasmarha gümőkór kártételeinek leküzdésé­vel foglalkoznak. Előadást tart dr. Szent-Iványi Tamás egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, dr. Karde- yál László, -a Földművelésügyi gazda üdül A termelőszövetkezeti dolgozók számára létesített különleges biz-r tosítási rendszer országszerte igen népszerű. Jelenleg már 350 000 tagja van a biztosítási ..és önse­gélyző csoportnak. A megyei intéző bizottságok a biztosítási szolgálta­táson kívül a befolyt díjak nagy­részét minden évben üdültetésre, országjáró társasutazásokra for­dítják. Ilymódon az elmúlt három évben 12 000 szövetkezeti gazda pihenhetett az ország legszebb üdülőhelyein. A mostani téli idényben ismét 10000 falusi dol­gozó veszi igénybe ezt a lehető­séget. Hévíz, Párád, Harkányfür- dő, Miskolc-Tapolca üdülőinek nagyrészét a pihenőidejüket töl­tő szövetkezeti gazdák foglalták el. Sok üdülőt a fővárosi Szabad­sághegyre utaltak be. Az állami biztosító emellett igen sok, több­napos országjáró kirándulást is szervez díjtalanul az önsegélyző csoport tagjainak. Minisztérium főállatorvosa. Fel­kért hozzászólók Tolna megyéből dr. Reglődy József, a Tolna me­gyei TBC gondozó igazgató főor­vosa, dr. Magyari Jenő ambulan­ciavezető szakállatorvos, dr. Nagy József sárszentlőrinci fő­állatorvos és Kolos István, a Ta­mási Járási Tanács VB Mezőgaz­dasági Osztályának vezetőié. Zárszámadási előkészületek meg. Tolna és Fejér megye állatorvosainak közös ankétja Dunaújvárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom