Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-30 / 304. szám
fŐLNA MEGTE1 NÉPÜJSAG 1862. december 30. SPORT Testnevelési és sportmozgalmunk továbbfej lesztésének feladatai írta: Vida László, az SZMT sportfelelőse, a megyei TST elnökhelyettese A: magyar testnevelési és sport- mozgalom fejlődése a felszabadulást követően felfelé ívelő. A magyar sportolók az elmúlt évtizedekben sok dicsőséget szereztek hazánknak. El'ég azonban egy pillantást vetni az utóbbi évek statisztikájára, hogy észre vegyük a szembetűnő különbségeket. A fejlődést leginkább a sportolók számának növekedésén, valamint a nemzetközi és világ-versenyeken elért eredményeinken mérhetjük le. Mindez azt mutatja, hogy a testnevelés és sport dolgozó népünk, ifjúságunk életeben mindinkább kulturális szükségletté válik, Az üzemekben, falvakban, hivatalokban ma mór minden sportolni vágyó számára nyitva áll a lehetőség, .hogy tehetségének, érdeklődési körének megfelelően felüdülést, _ szórakozást találjon. Ifjúságunk iskolai testnevelése pedig szerv'es részét képezi az általános nevelésnek. Az iskolák nevelői, a tanulók sokoldalú fizikai fejlődésének biztosítása mellett arra is törekszenek, hogy megismertessék a különböző sportágakat. biztosítsák az eredményes sportoláshoz szükséges ismeretek elsajátítását és készségek kibontakozását. Ha az elmúlt évekre visszatekintünk, megállapíthatjuk, hogy az eredmények nagyok, de a jövő feladatainak maradéktalan végrehajtása határozottabb munkát-kö- vetel. Mint az már ismeretes, a testnevelési és sportmozgalom vezetése és szervezése állami" alapokról fokozatosan társadalmi, tömegszervezeti alapokra kerül. Az önálló egységes tömegszervezet a Magyar Testnevelési és Sportszövetség, (MTS) létrehozásának előkészítését az MTST végzi együttműködve a szakszervezetekkel, KISZ-szel és más társadalmi szervezetekkel, szervekkel. Tekintettel arra, hogy az MTS- létrehozása hosszabb időt igényel, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács határozatai alapján a testnevelés! és sportmozgalom vezetését átmenetileg centralizálni kell az MTST kezébe. Megyénk viszonylatában az átszervezés első szakasza lezárult. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a szakszervezeti sportkörök operatív irányítását a jövőben az MTST látja el. Az átszervezésnek, különösen az első időszakában, több szakszervezeti tisztségviselő aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szakszervezetek jelentősége a sportban csökkenhet. Az eddigiek során, mondották; a szakszervezetek testnevelési és sportszervező tevékenysége kedvezően befolyásolta a mozgalom fejlődését. Pontos szerepet vállaltak az MSZMP sportra vonatkozó határozatainak végrehajtásában. Ps most úgy vélték, csökkenni fog a szakszervezetek szerepe, ami károsan befolyásolhatja a testnevelési és sportmozgalmat. Voltak elvonok is, akik azt mondták: átadtuk a sportot, egy feladattal kevesebb lesz. A testnevelési és sportmozgalom széles társadalmi alapokra helyezésével kétségtelenül megváltozott formában, de nem »kevesebb, Hanem f okozottabb feladat hárul a szakszervezetekre. Az új tömegszervezetben a szak- szervezetek súlyuknak megfelelően minden szinten részt vesznek a vezetés munkájában. A Szaktanács 1962. június 23-i határozata az új helyzetnek megfelelően világosan meghatározza a ; szak- szervezetek feladatait a testnevelési és sportmozgalom továbbfejlesztésében. Tehát tartalmát tekintve semmit send adtak le a szakszervezetek, csupán formai változások történnek. E néhány utalás is világosan mutatja, hogy nem csökkent, hanem nőtt a szakszervezetek ' feladata a sportmozgalomban. Hosz- szú és szívós nevelőtevékenységet kell folytatni a sportolók, sportvezetők, sportszerető emberek körében a helyes szemlélet kialakítása, erősítése érdekében. Megyénkben minden szakszervezeti vezetővel meg kell értetnünk a feladatok elvégzésének szükségességét és meg kell nyernünk segítségüket a munkában. Az együttes munka eredményezi sport- mozgalmunk színvonalának emelkedésit. Ez most már főként rajtunk; sportolókon, sportvezetőkön. sportszerető embereken mú- likv" A' - jövőben - -mindinkább törekedni kell arra, hogy ahol a feltételek biztosítva vannak, új, életképes sportköröket hozzunk létre. Munkánk további sikere érdekében az eddigieknél jobban igénybe kell venni a szakszervezeti hálózatot, műhelybizottságok, bizalmiak munkáját. A testnevelési és sportmozgalom továbbfejlesztésének feladatait a szakszervezetekre vonatkoztatva a fentiekben kívántam ösz- szefoglalni. Ez a rövid áttekintés is világosan mutatja, hogy a szak- szervezetek sporttevékenysége nélkülözhetetlen a testnevelés és sportmozgalomban. Meggyőződésem, hogy a Szaktanács határozataiból adódó feladatokat eredményesen fogjuk megoldani, és ezzel nemcsak megyénk, hanem egész sportmozgalmunk továbbfejlődéséhez hathatós segítséget tudunk nyújtani. Ér em át a dá s A Szekszárdi Dózsa Sportkör A vasárnap este lejátszott elnöksége december 28-án, pén- Szekszárdi Dózsa—Salgótarjánt teken este az ökölvívó-szakosz- Bányász ökölvívó-mérkőzésen tály részére évzáró ünnepséget Markos Mátyás, a szekszárdiak rendezett. Dr. Solymosi Mihály, tehetséges ökölvívója balkezén a Szekszárdi Dózsa Sportkör el- törést szenvedett. Az ökölvívó a nöke tartott ünnepi beszédet, verseny hevében minderről nem melyben értékelte a szakosztály vett tudómé,st, csak a mérkőzés munkáját. Mint mondotta, a csa- végén panaszkodott erős fájdal- patot az egész város magáénak makrói. A röntgen-lelet törést érzi. A Dózsa vezetősége büszke mutatott-ki, arra, hogy a szakosztálynak olyan sportolói vannak, akik nemcsak a szorítóban, hanem a munkahelyen is példásan helytállnak. A sportköri elnök beszédére Leposa Dezső, a csapat edzője válaszolt. Köszönetét mondott a sportkör vezetőségének a támogatásért, majd leérte a sportolókat, hogy továbbra is az eddigiekhez hasonlóan küzdjenek az egyesület színeiért a szorítóban, és magánéletükben is mutassanak példát. A területi bajnokságért járó bajnoki érmeket a sportkör elnöke adta át az ökölvívóknak, majd ezt követően a Dózsa Sportkör ajándékait osztotta ki az ökölvívóknak. SAKK A Tolna megyei Sakkszövetség és a Tolna megyei Népújság Szerkesztőségének .szerzői és fej tői versenye. Rovatunk 114. sz. feladványa: Dr. NÉMETH JÓZSEF (Szekszárdi — eredeti — abcdefgh Matt 2 lépésben. Vil.: Kg7, Ba7, Bd5, Hg8, c4, e7,- f6. — Sőt.: Ke6, Bb7, Hb8, Fa4. (7+4). Megfejtése 2 pont. Határidő: 1963. január 19. Jelen feladványunk közlésével befejeztük I. számú versenyünk pályamű veinek közlését. Januártól kezdve XII. sz. nemzetközi témaversenyünk műveit közöljük. * Elemzés — javítás: 86. sz. (Schmieder F.) javítás utáni alapállása: Vil.: Ka4, Ve6. Hd5, Fd8, a7. — Sőt.: Kc6, Hd6, kulcslépés: l.Hb6! 108. sz. (Alföldi I.) mű javítása: Jagicza Sándor, a Tolnai Textilművek szövő művezetője 1949. Kf4. Ve3. Hfl. Hf8. e5, g4, óta dolgozik- a Tolnai Textilgyárban. Nagy része van, hogy a Kh4, Hf3. Fb4. Ff7, gyárban a röplabda-csapat megalakult, melynek az edzéseit tár- ] 8-3- Uj fejtési határidő: 1963. ja- sadalmi munkában Jagicza Sándor végzi. nuár 19. N. J. Nem volt kielégítő az NB III színvonala TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és o Megye* Tanács lapjo Felelős szerkesztő: Pelrits Ferenc (ladla* a Népújság Lapkiadó Vállalaté Felelős kiadó? Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszára, Mártírok tere 15—1? Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdábor Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Szél» István Terjeszti a Magyar Posta előfizethető a helyi postahivatalc' és kézbesítőimé' . . El$fltet«5i díj »8» Mnapio 11 ft I. közlemény Már nem sok van vissza NB III-as labdarúgóink teli szünetéből. Nemsokára mégkezdődnek, a tornatermi edzések. Szükség is lesz az alapos felkészülésre, mert szakkörökben általános a megállapítás, hogy az NB III. őszi idénye egyáltalán nem elégítette ki sem a szakembereket, sem pedig a szurkolókat.' A »gólt nem kapni« elv uralkodott az őszi idény legtöbb mérkőzésén. Itt, Szekszárdon is tanúi lehettünk annak, hogy a vidéki együttesek milyen zártan védekeztek, és sajnos, azt is tapasztaltuk, , hogy igen sok esetben a szekszárdi : együttesek egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a biztonságos védekezési taktikát alkalmazó ellenfelek ellen. Emlékezzünk csak vissza az Sz. Petőfi—Dombóvár, az Sz. Petőfi—Siófok, az Sz. Petőfi—Kiskunhalas, az Sz. Petőfi— Nagykanizsai Bányász, vagy az Sz. Dózsa—Mohács, az Sz. Dózsa —Székesfehérvár, az Sz. Dózsa— N. Dózsa mérkőzésekre. Lényegesen többet támadtak ezeken a mérkőzéseken, vagy, legalábbis legtöbbjén, a szekszárdi együttesek, de sokszor még helyzeteket sem tudtak összehozni, vagy pedig idegességükben a legjobb helyzeteket is kihasználatlanul hagy. ták a csatárok. Természetesen a biztonságos védekezésnek nem a lassú támadásszövés, az ötlet- telen csatárjáték az ellenszere, hanem éppen megfordítva. A biztonságos játékra törekvés, a gólt nem kapni elv pedig a csatárjáték rovására megy. Színtelenné válik a játék, a közönség ir. elszéled. az érdeklődés lecsökken, mert a szurkolók első- -orban jó csatárjátékban, gólokban akarnak gyönyörködni." Ebből a szempontból csapataink az őszi idényben nem vizsgáztak jól. A legjobban szerepelt Dózsa lassan lendült formába, és igazán jó csatárjátékot csak a Pécsi Bányász elleni mérkőzés első félideje] végén Dombj Kiskunhalaso! testől. A Petőfi inkább az idény elején szerepelt jobban, a Mohács elleni 3:0, a Dózsa elleni 3:2 (idegenben), de legfőképpen a Bajai Építők elleni 3:0-as találkozó volt az, amikor a csapat biztonságos védekezés mellett jó csatár- és csapatjátékkal rukkolt ki. Másik két együttesünk közül Nagy- mányok, két vesztes mérkőzésen szerepelt talán a legjobban. Székesfehérvárott, amikor egy félidőn át vezetett a csapat, de nem rendelkezett elég rutinnal ahhoz, hogy ezt a vezetést hogyan kell pontszerzésre felhasználni, és becsülettel helytálltak a listavezető Pécsi BTC-vel szemben is. Az edzőválsággal küzdő, és sérülések miatt megbontott csapató Dombóvárnak igazán jó játékot nem is sikerült produkálnia az őszi idényben. , Tehát kis kivételtől eltekintve, a védekező taktika nyomta rá bélyegét az őszi idény mérkőzéseire, és a sok egyforma képességű csapat között természetesen az állta meg jobban a helyét, amely fegyelmezetten betartotta az ebből a játékelvből folyó taktikai utasításokat. Sajnos, e tekintetben sem tudtuk felvenni- a versenyt a mezőny többi együttesével. Mert akkor, amikor együtteseink sokszor nem tudtak mit kezdeni a zártan védekező együttesekkel szemben, és nem egyszer végigvergődték a mérkőzést, ugyanakkor Tolna megyei együtteseink ném egy esetben fej étveszmeit ‘ védelmükkel nem tudtak .ellenállni az. ellenfél rohamainak. Gondoljunk csak a Petőfi 3:0-as székesfehérvári, az 5:l-es nagykanizsai; az 5:0-as pécsi vereségére, vagy a Dózsa 5:0-as kaposvári csatavesztésére, de ezeknél is szomorúbb volt Nagymányok Bajától elszenvedett 6:1 arányú, vagy két hét múlva Kaposvártól elszenvedett 5:1 arányú veresége. Ha a következő időszakban színvonalemelkedést akarunk elérni, akkor véleményünk szerint három tényezőt kell szem előtt tartani: 1. Először azt, aminek a Népsport hasábjain nem egyszer hangot adtak a. szakemberek: Lényegesen többet, és lényegesen sokrétűbben kell edzeni. 2. A támadójátékot előtérbe kell helyézni a védekező taktikával szemben. 3. A téli idő alatt elméletileg is sokat kell foglalkozni a labdarúgással, .és az elméletileg elsajátított taktikai elemeket be kell gyakorolni és el kell sajátítani azt a készséget. hogy játék közben taktikát változtatva megtaláljuk az ellenfél taktikájának az ellenszerét. A sport világméretekben fejlődik. Ma már nem elegendő, hogy ,a játékosok zöme. immel-ámmal végezze az edzésadagot, akár a felkészülés, az alapozás, akár a’ formába hozás, vagy a formában tartás időszakában. Nem elegendő az sem, hogy a labdarúgó csak labdával édzzen. Pedig e téren is sok kívánnivalót hagyott masa után az őszi idény. A labdák messze elpattantak a játékosoktól, nem volt kétséges, hogy súlyos labdakezelési hibák vannak, amelyeket csak sok gyakorlással lehet kiküszöbölni. Ma már csak az a játékos állja, meg a helyét még az NB Ill-ban is, aki megfelelő gyorsasággal rendelkezik, a labdakezelésben nem vét dur-va hibákat, álló- képessége lehetővé teszi, hogy formája ne ingadozzék túlságosan a 90. percben is majdnem ugyanazt a teljesítményt tudja nyújtani, mint az első negyedórában, megfelelő rugótechnikával bírjon, erősíteni kell a fe.ijátékot, stb, stb. Ehhez természetesen magát állandóan képezni akaró edzőkre, fegyelmezett, szorgalmas, szerény. és h labdarúgásért sok áldozatot hozni tudó, minden mérkőzésen lelkesen küzdő játékosokra ‘ van szükség. Másodszor, új és új taktikai elemeket kell elsajátítani, és ezeket a taktikákat nem szabad sablonosán alkalmazni. Arra kell törekedni, hogy a csatárok, de még a fedezetek is, amikor támad a csapat, minden idegszálukkal a játék céljáért, a gólokért küzdjenek. Harmadszor, ma mór mindinkább előtérbe kerül a többet ésszel, mint erővel elv. Hiába felkészültek a játékosok fizikailag, ha nem ismerik fel játék közben az ellenfél taktikáját és nem tudják megtalálni a játék folyamán ennek a taktikának az ellenszerét. Éppen ezért sokat kell foglalkozni elméletileg is a labdarúgással, mert igazán eredményesen1 csak minden vonatkozásban felvértezett játékos állhat helyt. (Folytatjuk)
