Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

1962. tfecembcr 2. TOLNA MEGYEI NflPŰJS VG 1 Lengyelországi útinaplómból (3) Krakkó ősi belvárosában a Flo- rianska utca egyik régi, hagyo­mányairól neves kávéházában ülünk. Évszázadok óta diákok ta­lálkozóhelye, fiatal művészek vita­fóruma. Több száz évi emlék rakódott le itten a régmúlt idők patinája keveredik az ultramo­dern mával, Az asztaloknál, bárpultnál rö­vid szoknyás, tupírozott hajú fiatal lányok, bohém külsejű fiúk. Bel­városiak. Mi négyen ülünk a sarokban parányi asztal mellett. Kísérőm pozsonyi szemészprofesszor, társa­ságunkban krakkói szociológus és egy krakkói belvárosi vegyész- mérnök, aki elméleti munkát vé­gez, doktor. A szociológus nem marxista, világnézete eklektikus, nagyon művelt... Nem nehéz a vita. A pozsonyi orvos kommunista, ő tolmácsol is egyben. Szociológiáról, filozófiá­ról, közgazdasági elméletekről és esztétikai kérdésekről folyik a be­széd. Legképzettebb közöttünk a vegyészmérnök, látszik már az első percben. Negyedóra után csodálom mély marxista műveltségét, vitá­jának szenvedélyes heve lenyűgöz. Németül kérdem halkan, párttag- e? Fejével nemet int. Tovább kérdem, világnézete-e a marxiz- mus-leninizmus? Fejével igent int. Magamban a lengyel értel­miségnek azt a típusát látom ben­ne, akit már csak egy lépés vá­laszt el a kommunista párttól. Mi lehet ez a lépés? Töprengésre nincs idő, Lukács György került szóba, s illik, hogy belekapcsolódjam ismét a beszél­getésbe ... Délután van, elmúlott már négy óra. A mérnök feláll, búcsúzni készül. Kérjük, maradjon még, olyan jó most együtt. — Nem maradhatok, litániára kell menni. Arcunkra fagy a csodálkozás ... A marxista műveltségnek, világ­nézetnek hordozója elmegy most litániára. — Október van ... Szombat... Mária tiszteletére... Látja a zavart arcunkon, vissza­ül néhány percre és magyaráz. — Régi krakkói polgári család­ból származom. A családnak kü­lön padja van az egyik templom­ban. A vasárnapi nagymiséről és néhány jelentős ájtatosságról nem hiányozhatunk. Amióta apám meghalt én kísérem el mindig anyámat a templomba. Formaság az egész... Kegyeletsértés talán családommal szemben, de beval­lom: únom a szertartásokat, s egyre rosszabbul érzem ott ma­gam. Marxizmus-leninizmus, szo­cializmus és néha szertartás. Meg­döbbentő kontraszt, igen, ez így van ... Negyvenöt éves vagyok, 16 éves fiam van, ő már nem folytatja a családi tradíciót. • Mégegyszer megnézem a búcsú­zás előtt a Mária templom csodá­latos oltárképét Wit Stwosz len­gyel fafaragó művész készítette hársfából a monumentális szobor­csoportot a XV. században. A mű­vész és negyven társának 12 esz- tendeji munkája (1477—1489) tes­tesül meg Krakkónak eme egyik leghíresebb művészettörténeti ne­vezetességében. (A nácik 1939-ben elrabolták, Nürnbergbe cipelték, s csak a háború után került vissza megrongálódva.) Az oltárkép maga köteteket ér­demelne. Mondják, még Ausztrá­liában is adtak ki róla könyveket Ismeri az egész világ. Bámulom Wit Stwosz remekét és akaratlanul fiatal, tupírozott hajú, nylon kendős, perzsabundás lányra leszek figyelmes, aki köny- nyezve térdel a szentély rácsos kerítése előtt. Kezeit tördeli, s az oltárra függeszti szemét. Vallásos túlbuzgóság, művészi élmény kü­lönös átélése?... .., Az éjszaka egy részét egyik krakkói belvárosi lokálban töltöt­tem. Vijjog a dzsessz és twistéi­nek, rokiznak ... Két hatalom uralkodik itten, az alkohol és a dzsessz. Megszűnik minden gátlás, mámorba és féktelen ritmusnél­küli vonaglásba olvad fel minden érzelem, minden értelem. Kombinészerű kisestélyibe láp be a Mária templombéli fiatal lány, egy szakállas, lázas szemű fiatalember karján. Le sem ülnek, mennek a táncparkettra és el­merülnek a vonagló sűrűségben. A lány nagyon csinos, és ruhá­ja nagyon kevés. Nem sír nem imádkozik, nem tördeli a kezét. De lám... A nyakában kereszt lóg, nagy, arany, drágakövektől csillogó kereszt. Ruhátlansága mellett ez minden dísze. Éjfél után már vagy részeg, vagy a dzsessz megszállott ja. Fur­csán, feltűnően viselkedik ... Két órakor hazaindulnák. Mi is éppen menni készülünk. A vé­letlen hozta, gyalog mennek ők is, mi is és egyirányba tartunk. A Florianska kapun megyünk keresztül. A kapu alatt van egy oltár. A lány kibontja magát lo­vagja ölelő karjaiból, s leborul az oltár előtt. Perzsabundája föl­det ér. Talán könnyezik is megint. Vezekel? • Lengyelországban az ember gyakran szembetalálkozik a ka­tolikus vallással. Az utcákon még láthatók szerzetesek is, apá­cák is.., A templomok népesek. Látszatra nagyon vallásosak az emberek. A valóság? Néhány val­lásos emberrel megismerkedtem. S rájöttem, sok ebben a vallásos­ságban a külső máz. A szokás ha­talma. A tradíció túlhajtott tisz­telete. S ahogy bontakozik az ország­ban az élet szocialista formája, úgy kopik le a vallásos máz az emberekről, mert külsőségről, mázról van szó és egyáltalán nem mély belső meggyőződésről. Tisz­telet az egyre kevesebb kivétel­nek ... Gyenis János VIHART ARATOTT Megjegyzések az „Aki szelet vet” című filmről A vádlott egy fiatal tanító, aki tanítványainak Darwin elméletét magyarázza és ezért egy furcsa per középpontjába kerül. A vád és a védelem szócsatájában kiszé­lesedik a kör, a haladás és a ma- radiság csap össze és egyre kevés­bé lesz lényeges a tanító figurá­ja, mert a vád egyre inkább a gondolkodáshoz és a szóláshoz való joggal helyezkedik szembe, a védelem pedig ennek ellentétére, a megismerés vágyának felszaba­dítására vállalkozik. A színhely egy amerikai kisvá­ros, Hilsbourogh, pontosabban a törvényszéki épület tárgyalóter­me. Itt csap össze a per kereté­ben a feltételnéküli hitet követelő középkoriság, és a gondolkozás szabadságát követelő újabb esz­meiség. Az érvek, ellenérvek és keresztkérdések pergőtüzében a védő fokozatosan támadásba megy át, mint ahogyan az új gondola­tok és tanok támadásba indulnak mindenütt. Feszült légkört teremt a vász­non az alapszituáció is, és ez még jobban pattanásig feszül, amikor a néző tudomást szerez a sze­replők egyéni tragédiájáról is. A védelem hívei kezdetben igen ke­vesen vannak, mindössze a védő­ügyvéd, a cinikus újságíró és a vádlott jegyese, a helybeli lelkész lánya állnak az oldalán. Ellenük, és a vádlott ellen zúdul az egész város bigottan vallásos lakossága, és bár az esküdtek kimondják a vádlott bűnösségét, a győzelem mégis a védelemé, hiszen jóné- hány ember fejében teremt ren­det, hozza meg bennük a szabad gondolkodás iránti vágyat. Sokak­ban dől össze egy korhadt világ képe, és ha újat még nem is emel a helyébe, az alapokat le­rakja annak felépítésére. Jerome Lawrence és Robert E. Lee színdarabját bámulatos ér­zékkel vitte filmre Stanley Kra­mer rendező, akinek nem ez az első alkotása, amivel a magyar közönség találkozik. Haladó gon­dolkozásáról már egyszer hitet tett a Megbilincseltek című film megalkotásával. A rendezőnek nagyszerű segítőtársai akadtak az operatőr, Emest László és a ze­neszerző, Ernest Gold személyé­ben. Híres színészek játszák a főszerepeket, amelyeknek alakí­tásáról csak felső fokban lehet beszélni. A védőügyvédet alakító Spencer Tracy, az ügyészt meg­formáló Frederich March és az újságíró szerepében nagyszerűt alakító Gene Kelly teljesítménye egymagában az átlag fölé emelné a filmet. A film szinkronhangjai kivételesen eltaláltak, hűen ad­ják vissza a szócsaták hevét, han­gulatát. M. M. TOLLFORGÁCSOK Rendkívül lelemé­nyes a kereskedelem, rendkívül naivak a jia.ta.lok. A dunántúli város egyik üzletét valósággal megroha­mozták; az üzletben twist-pulóvert árul­tak. Egy twist-hódoló ifjú diadalmasan lo­bogtatta a pulóvert nagyapja — nyugdí­jas kereskedő — előtt. — Nézd csak, mi­csoda klassz twist­pulóver... — Twist-pulóver? — nézte meg az öreg. — Az én időmben az ilyen árut bóvlinak neveztük. * Tüzelőt szállított egy házhoz az AKÖV teherautója. A hás elölt megfeneklett a nagy sárban. Hiába volt minden kísérlet, a maga erejéből nem tudott kijutni a sár­ból. És nem jött sem­miféle jármű, már több, mint egy órája. Aztán mégis... A közelben dolgozott a komlói építőipari vál­lalat daruskocsija. Segített az első szóra, nem szabad­kozott azzal, hogy el­foglaltsága van. Ami­kor a segítséget meg­köszönték, azzal há­rította el: — Kötelességért nem jár köszönet. Mindenkinek köteles­sége, hogy segítsen. Lehet, hogy holnap én kerülök hasonló helyzetbe, és akkor nekem fognak segíte­ni. KILENC HÓNAPPAL EZ­ELŐTT, március 1-én jelent meg a Tolna megyei Népújságban az a cikk, amely lehangoló szen­zációjával nagy port vert fel megyeszerte. Tavaly egy mázsa kukoricát termeltek holdanként a cikói tsz-tagok. Ez volt a le­hangoló szenzáció. A cikk meg­írása előtt a község utcáit járva mást se hallottam, mint panaszt és kétségbeesést. Megfordultam több földműves portáján, és ne­hezen bírom elfelejteni, hogy az embereket alig lehetett szólásra bírni, összeszorult a torkom, ami­kor egy asszony hangosan elsírta magát: előtte való nap dagasz­totta be az utolsó sütet lisztet Mindezek után a cikk megírása­kor nehezen bírtam tárgyilagos maradni, szüntelenül az járt az eszembe, hogy akik az ottani állapotokért felelősek, azoknak legalább félévig nem lenne sza­bad fizetést adni, akkor majd átéreznék, mit jelent fillér nél­kül, kenyér nélkül lenni. Látnom kellett azonban azt is, hogy nem­csak a községi és a járási ve­zetők, a tsz-tagok is hibásak. Amikor végül a cikk is meg­jelent, a járási tanács két, ez ügyben felelős vezetője, hosszú levelet küldött a szerkesztőség­hez: Tiltakoztak és bizonygatták, hogy a maguk részéről mindent megtettek. A tények, sajnos, en­nek ellenére tények maradtak. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy az ilyen írások közlése az ellenség malmára hajtja a vizet. A megye vezetőinek azon­ban az volt az álláspontja, hogy az elhallgatástól nem szűnnek meg a bajok, az előidéző okok fel­tárásától annál inkább. S Cikón Cikó se más világ az egymázsás átlagtermés nem a Az első félévben napirenden nak 30 százaléka még talpon áll. nagyüzemi gazdálkodás életkép- voltak az ilyen és az ehhez hason- Volt olyan vélemény, hogy a ta- telensége, hanem a vezetés szé- ló dolgok. Az év második felé- goktól tartsanak vissza néhány gyene. Az élet ebben az esetben ben viszont megszűnő-félben van- mázsa csöves kukoricát és csak a is a helyes politikai irányvonal nak. Az utóbbi időben ritkán for- szárvágás után adják ki. Kiszler betartását igazolta. dúl elő, hogy valakit felelősségre Albert tsz-elnök erre azt mondta: kell vonni, mert a közösség ja- — Tagjaink egész évben helytáll- HASZNOS ÉS SZÜKSÉGES vaival felelőtlenül, gondatlanul tak, bíztak abban, hogy a vezető- VOLT közvélemény elé tárni az bánt Ez bizonyítja legjobban, ség állni fogja a szavát, most mi ottani bajokat, mert ezzel is elő- hogy az emberek jobban magú- is bízzunk bennük, hogy a szárat segítettük az illetékesek felelős- kénak érzik a közöst. Kezdik be- akkor is rendbe teszik, ha nem ségének fokozottabb érvényesülő- látni, hogy nekik abból kell meg- tartunk vissza kukoricát, sét. A napokban, kilenc hónap élniök, és meg is élnek belőle, ha után ismét Cikón jártunk. Ismét rendesen dolgoznak, ha megbecsü- A TAGOK VALÓBAN HELYT- találkoztam az ottani emberek- lik azt, ami van. ÁLLTAK évközben minden műn­kéi és ha kilenc hónappal ezelőtt kát jól, és idejében végeztek el. le kellett írni az igazat a hely- Kicsit furcsán hangzik, de a A termelési tervet teljesítették, zet normalizálásának érdekében, cikói körülmények ismeretében túlteljesítették. Cukorrépából pél- akkor most se szabad másként jelentős előrehaladásnak számít, dául 190 mázsát termeltek hol­tenni a tsz megszilárdításának hogy jól működik a fegyelmi bi- dánként, krumpliból 150 mázsát, érdekében. Cikón a helyzet vál- zottság, s egyszer sem marad el a Áruértékesítési tervüket hízó ser- tozott. A teljes rendtől még mész- jogos felelősségre vonás. Haladás- tésből is, tejből is túlteljesítik, sze járnak ugyan, de annyi bizo- nak számít, hogy ez év őszén Egy jól dolgozó tsz-tag, vagy csa- nyos, hogy az emberek tudatában mindössze egy embert kellett fe- ládtag átlag 18—20 mázsa cső- végbemenő változásokat, a tér- lelősségre vonni. A közös kuko- vés kukoricát, 6 mázsa krumplit, melésben beállott fordulatot szín- ricát lopta, és nyakoncsípték. Azt 60 kiló cukrot, 16 mázsa takar- te statisztikusi pontossággal lehet is fel lehet tételezni persze, hogy mányrépát kapott. Ehhez jön a kimutatni. Beszéljenek most is a azért lopott csak ez az egy em- háztáji föld termése és a meg- tények. bér, mert a többit nem fogták szerzett munkaegység, amelynek Február: Egyik tsz-tag szaka- meg. Lehet, hogy így van, de az értéke a premizálás címén ki- dékba hajtotta a lovakat. A kár is biztos, hogy ezt az embert adott terményeket nem számítva 3150 forint. azért fogták el, mert az idén a körülbelül 20 forint lesz. Bár a Március: Az egyik éjjel kutyák tsz-ben úgyszólván minden tag tagok úgy tudják, eléri a 22 fo- rohanták meg a birkanyájat, egy vigyázott a termésre. Érdekeltté rintot, ezt azonban ma még nem birkát valósággal fölfaltak, töb- lettek téve. Ez az érdekeltség a lehet pontosan megállapítani, bet kikezdték. Az éjjeliőr meg- termésátlagok növekedésén is le- mert a könyvelés pontatlan. Elég akadályozhatta volna, de nem tét- mérhető. Tavaly a gazdaságnak baj, hogy ezt az arra illetékes te, arra hivatkozott, hogy nem összesen 200 mázsa kukoricája szervek csak most, év végén vet- tudta, hogy neki ez is kötelessé- termett. Az idén a holdankénti ték észre. ge- átlagtermés 35 mázsa csöves ku- A cikói változások tehát a még Április: Egyik tsz-tag kiszemelt korica. A tagok prémium címén, meglévő nagyon sok gond ellené- magának 800 négyszögöl földet, és törés után 1785 mázsát vittek ha- re is biztatóak. Egy év alatt be- birtokba vette. za. A törés befejezve, de a szár- következett a változás, s azért következett be, mert a vezetők nem a tagok nélkül, hanem velük együtt láttak hozzá a gazdaság megszilárdításához. „Mit szólnak hozzá emberek?” — Ez a kérdés egyre gyakrabban hangzik el a vezetők szájából, akik azáltal te­remtették meg a munkakedvet, hogy megfelelő javadalmazást dolgoztak ki és annak minden pontját betartották. Egy év alatt sokra mentek, pedig a nagyüzem adta lehetőségek kihasználása te­rén még csak a kezdet kezdetén tartanak. A jövőben több ötlet, több kezdeményezés kellene. CIKÓ SE MÁS VILÁG. A na­pokban a községi tanács vb. és a termelőszövetkezet vezetőinek javaslatára az egyik tagot szesz­elvonó kúrára kötelezték. Akad a községben több hozzája hason­ló, tekergő, felelőtlen ember, aki nehezíti a kibontakozást. Kilenc hónappal ezelőtt úgy szerettem volna befejezni a riportot, hogy mindenki levonta a tavalyi év­ből a megfelelő tanulságot. Ezt akkor még nem volt bátorságom leírni, de most sincs. Rengs leget fejlődött a tsz, az emberek is so­kat változtak, jobb kedvűek, be­szédesebbek, bizakodóbbak. Ez mind igaz. Az asszonyok, a lá­nyok örülnek, hogy nem kell már Bonyhádra bejárni hajat „csinál­tatni”, mert megnyílt a női fod­rászat. Ez már a jó gondok közé tartozik. De ahhoz, hogy a tsz végképp rendbejöjjön, még leg­alább egy ilyen szorgos esztendő kell, mint amilyen az idei volt és még nagyon sok felvilágosító munka, hogy végképp megszűn­jön az iszákosság, a tekergés, a felelőtlenség. SZEKUUTY PETER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom