Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-19 / 296. szám
2 TOLN/S Megyei nEpűjsaq 1962. december 19. Senator elnök statáriumot hirdetett ki Szenegálban és átvette a fegyveres erők parancsnokságát Dakar (AP). A dakari rádió közlése szerint Leopold Senghor szenegáli elnök kihirdette a statáriumot és átvette a fegyveres erők parancsnokságát. Ezt megelőzően az elnök azzal vádolta Mamadou Dia miniszterelnököt, hogy a rendőrség és. a katonaság felhasználásával ki akarja űzni a képviselőket a nemzetgyűlés épületéből. ahol azok éppen bizalmatlansági határozatot akartak elfogadni a kormány ellen. Hétfőn a miniszterelnök parancsára négy képviselőt letartóztattak, később azonban szabadon enged, ték őket. Közben a többi képviselő a nemzetgyűlés elnökének lakásán — amelyet az elnöki palotával együtt a Senghor elnökhöz hű ejtőernyős-csapatok őriztek —, összeült és a kormány hét lemondott tagjával együtt elfogadta a Mamadou Dia miniszterelnök elleni bizalmatlan- sági indítványt. A szenegáli nemzetgyűlés szerdai ülésén törvényjavaslatot tár. gyalnak, amelynek értelmében népszavazást kell tartani 'az alA« ENSZ-kozgyűIés befejezte a gyarmati kérdés vitáját New York (AFP). Az ENSZ- közgyűlés hétfői ülésén befejezte a vitát a gyarmati kérdésről és határozatot fogadott el, amely megújítja és megerősíti a gyarmati kérdés megoldására alakított 17-hatalmi különleges ENSZ- bizottság mandátumát. A határozat mellett szavazott 101 ország, ellenszavazat nem volt. négyen tartózkodtak a szavazástól: Fran. ciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Dél-Afrika, a szava, zásban, nem vett részt Portugália A 22 afrikai és ázsiai ország által előterjesztett határozat lényege az, hogy a különleges bizottságnak újabb utasításokat kell adni a közgyűlés 1960. évi gyarmat-ellenes nyilatkozata végrehajtásának előmozdítására. A szöveg a többi között tartalmaz egy olyan javaslatot is, hogy a különleges bizottság tagjainak számát az eddigi 17-ről 24-re emeljék fel. Az újabb hét tagot a bizottság elnökének kell majd kijelölnie. . A határozat eredeti szövegéből kimaradt azonban egy nagyon fontos rész; az, amely hangsúlyozta, hogy határidőt kell szabni a gyarmati rendszer teljes felszámolására; s amely felkérte a különleges bizottságot, hogy tegyen ilyen értelmű indítványokat. A közgyűlés különleges politikai bizottságában a palesztínai menekültek ügyének tárgyalása során Nagy-Britannia és Francia- ország elutasította azt az indítványt, hogy jelöljenek Ki ENSZ- megbizottat az Izraelben lévő arab birtokok gondnokaként. Ellenezték azt is, hogy Izrael és az arab államok közvetlen tárgyalásokat folytassanak ebben a kérdésben. Mindketten támogatták viszont azt az amerikai határozati javaslatot, amely indítványozza, hogy két évvel hosszabbítsák meg a palesztínai menekültek segélyezését célzó ENSZ-program időtartamát. Az amerikai határozati javaslat végül felhívja a Palesztina! békéltető bizottságot, folytassa erőfeszítéseit az Izraelt és az arab államokat elválasztó kérdések megoldása érdekében. Macmillan brit miniszterelnök megérkezett a Bahama szigetekre Nassau (MTI). Macmillan brit miniszterelnök kedden a kora reggeli órákban megérkezett a Bahama szigeteken lévő Nassau- ba, ahol, kétnapos tanácskozást folytat majd Kennedy amerikai elnökkel. Kennedy elnök és kísérete kedden, magyar idő szerint 17.00 órakor érkezett a Bahama szigetekre. A brit és amerikai vezető államférfiak szerdán kezdik meg széles körű eszmecseréjüket, amely — az angol rádió washingtoni tudósítója szerint — a legfontosabb angol-amerikai tanácskozásnak ígérkezik a világháború óta. Mint ismeretes, a napokban sok szó esett a Skybolt-rakéta jövőjének kérdéséről. A feszült helyzet, amely többek között ezzel kapcsolatban jelenleg az angol—amerikai szövetséget jellemzi, kihathat az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolataira. De • Gaulle francia államfő köztudomásúan szintén azt vallja, hogy Franciaországnak önálló atomerőre van szüksége és a Nyugaton ne az Egyesült Államok rendelkezzék egyedül nukleáris fegyverekkel. Kennedy és Macmillan előreláthatólag megvitatja tehát Franciaország szerepét is a NATO-szövetség egyéb problémái keretében. Az amerikai küldöttség összeállításából a hírügynökségek arra következtetnek, hogy a kétnapos tanácskozáson felvetődő kérdések között jelentős helyet foglal majd el a kínai—indiai határviszály, továbbá India és Pakisztán kapcsolatának kérdése. ______ M aurice Thorez az egységfront kérdéseiről és a nemzetközi kommunista mozgalom problémáiról Párizs (MTI). Az Humanité közli Maurice Thoreznak, a Francia Kommunista Párt legutóbbi központi bizottsági ülésén elhangzott felszólalását. A Francia Kommunista Párt főtitkára a francia kommunisták és szocialisták együttműködéséről, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom problémáiról beszélt. A francia belpolitikai életet — mondotta — két folyamat jellemzi. Az egyik, a reakciós erők tömörülése de Gaulle körül, a másik a jelen és a jövő szempontjából fontosabb jelenség. A köztársaság híveinek összefogása a személyi hatalom ellen. Thorez kiemelte: a degaulleista rendszer tömegbázisa csökkent. Az októberi népszavazáson de Gaulle egyliarmaddal kevesebb szavazatot kapott, mint négyéves uralma kezdetén. A Francia Kommunista Párt szerepe, tömegbefolyása megnőtt, a munkásosztályból, a középrétegekből kialakult és egyre növekvő ellenzék leglényegesebb erejeként jelentkezik. Jelenleg az a legfontosabb feladat — hangoz tatta az FKP főtitkára —, hogy a szocialistákkal, a köztársaság többi hívével együtt megkeressük és megtaláljuk egy egységes álláspont, egy közös akció alapját a belpolitikai és a nemzetközi élet valamennyi kérdésében. »-Egységfrontot akarunk a szocialistákkal — mondotta Thorez —, olyan szövetséget, amely nemcsak mára szól, hanem a holnapra is, hogy velük együtt valósítsuk meg a szocializmus építését«. Nemzetközi kérdésekről szólva Thorez rámutatott: a világ eseményeinek alakulása a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi értekezletein és az SZKP XX. kongresszusán hozott határozatokat igazolta. Az FKP főtitkára végezetül foglalkozott a dogmatizmus elleni harccal és keményen megbírálta az Albán Munkapárt vezetőinek politikáját. kotmány módosításáról. Az új alkotmány az elnöki kormányzás rendszerét vezetné »be, vagyis Senghor elnök állna a kormány élén, és annak tagjait is ő nevezné ki. A népszavazás megtörténtéig is az elnök venné át a kormány vezetését. Mamadou Dia miniszterelnök a legújabb jelentések szerint több hívével és a vele tartó rendőri egységekkel a központi kormányépület legfelső emeletén bariká- aozta el magát. Az épületet az 'elnökhöz hű ejtőernyős-csapatok veszik körül. Senghor elnök bejelentette, hogy a miniszterelnököt és társait a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt bíróság elé állítják. Az elnök Diallo ezredest nevezte ki az ejtőernyősök parancsnokává. az állítólag a miniszterelnökkel szimpatizáló Aliou. ne Fali tábornok helyére. A szenegáli események krónikájához tartozik, hogy sajtótudósítók szerint a hatalomért folyó harc során eddig egyetlen puskalövés sem dördült el. A magyar kormányküldöttség Nigériában Lagos (TASZSZ): Mint már jelentettük, hétfőn megérkezett La- gosba, Nigéria fővárosába a Kállai Gyula miniszterelnökhelyettes vezette magyar kormányküldöttség. A küldöttséget a repülőtéren Zanna Bucar Bipcharina kereskedelem- és iparügyi miniszter, valamint több minisztérium felelős munkatársai, a helyi sajtó, a rádió és a televízió képviselői fogadták. Megérkezése után a repülőtéren Kállai Gyula rövid sajtóértekezletet tartott. A kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának határozata Peking (TASZSZ): Pekingben ülést tartott a kínai országos népi gyűlés állandó bizottsága. Az ülésen elhatározták, hogy 1963 második negyedében összehívják a kínai országos népi gyűlés negyedik ülésszakát, majd az év második felében népi gyűlési választásokat tartanak. Az ülés résztvevői meghallgatták Csou En-laj miniszterelnök beszámolóját. Eredménytelen kormányalakítási tárgyalások Bécsben Bécs (MTI). Kedden ismét eredménytelenül ért véget az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocialista Párt — koalíciós kormányalakítást célzó — tárgyalása. A megbeszéléseket ismét félbeszakították. Habár a koalíció megalakítását elsősorban még mindig a gazdaságpolitikai ellentétek gátolják, kedden az új kormány összetételének személyi kérdései is kiéleződtek. A néppárt megbízottai kijelentették: elfogadhatatlan számukra a szocialista Kreisky külügyminiszter személye. A szocialista párt ugyanakkor ragaszkodik a külügyminiszteri tárcához és Kreisky-hez, aki a párt alelnö- ke. Az angol—amerikai ellentétek kérdése az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap most, hogy Macmillan párizsi útja után a Bahama szigeteken találkozik Kennedy elnökkel. A ma kezdődő kétnapos tanácskozás az angol rádió kommentátora szerint „a legfontosabb tanácskozásnak ígérkezik a világháború óta”. A tanácskozás valóban fontos szerepet kap a nyugati szövetségesek egymáshoz való viszonyában, mert nem csupán a két ország kapcsolatára szorítkozik, hanem — mindenekelőtt az atomfegyverkezés szempontjából — kihat az egész nyugati politikára. Közismert tény, hogy az angol—amerikai viszony az elmúlt időben megromlott, s Amerikában egyesek Macmillant okolják ezért. A háttérben viszont olyan kérdések állnak, mint a NATO-országok fegyverkezési költségének aránya, az atomfegyverkezés, legutóbb a Sky- bolt-rakéták ügye, ami mind Anglia háttérbe szorítását és az Egyesült Államok korlátlan hatalmát jelenti szövetségesei felett. Nem oszlatta el a kételyeket, sőt csak növelte Kennedy televíziós nyilatkozata, amelyet abból az alkalomból mondott, hogy rövidesen két éve lesz hivatalba lépésének Kennedy mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatokról szólt, s úgy fogalmazta meg, hogy „még időbe telik, amíg lehetségessé válik számunkra, hogy megértsük egymást Hruscsov miniszterelnökkel.” Az elnök szemmel láthatóan megkerülte a probléma lényegét, mert ugyanakkor beismerte, hogy a nemzetközi helyzet veszélyes, amit csak tetézett azzal a kijelentéssel, hogy bár „az Egyesült Államok nem szán-' dékozik biztonságát háborúval megvédeni”, de „vannak olyan alapvető érdekei, amelyekért harcolni is hajlandó.” i Tekintettel arra, hogy a nyilatkozat közvetlenül az angol miniszterelnökkel történő tanácskozás előtt hangzott el, fokozott fontosságot kap benne mindaz, amit Kennedy a nyugateurópai szövetségesekkel fennálló viszonyról mondott Először is kifejtette, hogy az Egyesült Államok elvárja, szövetségesei vállaljanak nagyobb részt a fegyverkezésbél, majd kereken kijelentette: „Az Egyesült Államok nem óhajt hat vagy hét nukleáris hatalmat Európában.” Ez nyíltan Anglia és Franciaország számára szólt, hisz közismert, hogy mindkét ország önálló nukleáris atomhatalommá akar előlépni. Az amerikai elnök azonban kénytelen volt hozzátenni, . „ha a franciák elhatározzák, hogy atomhatalommá akarnak válni, ez az ő dolguk. A kérdés csak az, hogy az Egyesült Államok hajlandó lesz-e támogatni Franciaországot, majd Olaszországot, aztán Nyugat-Németor- szágot és Belgiumot...” Az ellentéteket csak bonyolítja a Skybolt-rakéták ügye, amelyről Kennedy kijelentette, hogy ez annyira megterhelné az Egyesült Államok hadügyi költségvetését, hogy a nemzetbiztonsági érdekek szempontjából sem lenne ésszerű. Nem sokkal később azonban, hogy Kennedy nyilatkozata elhangzott, az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek egyesített bizottsága megszavazta a Skybolt-rakéta fejlesztési programját. A Pentagon tehát szembehelyezkedett Kennedy elnökkel, s ez a tény ismét csak nem válik javára az angol—amerikai kapcsolatoknak. Malinovszkíj szovjet honvédelmi miniszter fogadta Spychalski lengyel nemzetvédelmi minisztert Moszkva (TASZSZ). Malinovsz- kij marsall, szovjet honvédelmi miniszter fogadást adott Spychalski vezérezredes, lengyel nemzetvédelmi miniszter tiszteletére. A fogadáson a lengyel katonai küldöttség tagjai vettek részt. A szovjet—lengyel fegyverbarátság nagyszerű megnyilvánulása volt az a fogadás, amely hétfőn este zajlott le a moszkvai helyőrségen. Az estet Jepisev hadseregtá- bomok, a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta politikai főcsoport-főnöke nyitotta meg, ezután Spychalski vezérezredes méltatta a lengyel és a szovjet nép fegyverbarátságát, amely még jobban megszilárdult a hitlerista hódítók ellen vívott közös harcban. Malinovszkíj marsall válaszában hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek nagyra értékelik, és sohasem felejtik el azt a hősiességet, amelyet a lengyel nép legjobb fiai tanúsítottak, akik harcoltak a külföldi intervenció és a polgárháború évéiben. „Barátságunk megerősödött és kiiková- csolódott a Nagy Honvédő Háború éveiben”, mondotta Mali- novszkij. ítéletet hirdettek az Egyesült Államok Kommunista Pártjának perében Washington (TASZSZ). A Washingtoni szövetségi bíróság esküdtszéke hétfőn 35 perces tárgyalás után bűnösnek mondotta ki az Egyesült Államok Kommunista Pártját az ellene felhozott tizenkét vádpontban. A vádpontokat a kormány állapította meg, azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja nem volt hajlandó a McCarran- törvény alapján bejegyeztetni maDánia csatlakozik a Montanunióhoz Luxemburg (DPA). Az európai szén- és acélközösség (Montan- unió) tagállamainak Luxemburgban tartott értekezletén Haekke- rup dán külügyminiszter kijelentette, hogy Dánia kész a Mon- t.anüniót létrehozó szerződés alapelveit és céljait elfogadni. Haekkerup megemlítette, hogy Dánia hajlandó a nyugat-európai politikai unió létrehozására irányuló munkálatokban is részt- venni. Az európai gazdasági közösség miniszteri tanácsa hétfőn megegyezett abban, hogy óvatos formában figyelmezteti a közös piachoz társult, függetlenné vált afrikai országokat: „Kerüljék az NDK kormányának elismerését". Néhány héttel ezelőtt Nyugat- Németország azzal fenyegetőzött, hogy nem írja alá az említett afrikai országok társulására vonatkozó megállapodást, amennyiben nem kap biztosítékot ezen országok kormányától arra, hogy nem létesítenek diplomáciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal, gát ,,a Szovjetunió ügynökeként” az igazságügyminisztériumban, s nem volt hajlandó előterjeszteni tagjainak és vezetőinek névsorát, pénzügyi helyzetéről szóló beszámolóját, nyomdagépeinek jegyzékét, stb. Mint ismeretes, az Egyesült Államokban a Smith-törvény alapján börtönbüntetést és pénzbír ságot szabhatnak ki arra, aki „idegen hatalom ügynökének” tekinthető. Az F.gyesült Államok Kommunista Pártja tehát, ha a McCarran-törvény alapján bejegyeztette volna magát — a Smith-törvény értelmében — tulajdonképpen saját büntetéséi írta volna alá. A washingtoni esküdtek döntése sérti az amerikai alkotmánynak azt a cikkelyét, amely tiltja az önelmarasztaló nyilatkozatokat. A Reuter jelentése szerint a Í zövetségi bíróság esküdtszéke 20 ezer dollár pénzbüntetésre ítélte az Egyesült Államok Kommunista Pártját. A párt védői bejelentették, hogy az ítélet ellen fellebbezést fognak benyújtani.
