Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-15 / 267. szám
V TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Csütörtök 1962. november 15. XII. évfolyam 267. szám * ARA 50 FILLÉR Jó úton A magyar mezőgazdaság helyzete még soha nem volt olyan biztató és ígéretes, mint amilyen ez év őszén a VIII. pártkongresz- szus küszöbén. Ami eleddig óhaj volt, az az átszervezés harmadik esztendejében kezd valóság lenni. A legmakacsabb kétkedők is kénytelenek belátni, hogy érdemes, és szükséges volt a kisparcel- lák százezreit nagyüzemekké átszervezni. A vetés országszerte befejezéshez közeledik, az őszi mélyszántás tekintetében jelenleg mintegy két héttel előbbre vagyunk, mint voltunk tavaly ilyenkor. A betakarítás üteme is jobb a tavalyinál, különösen a tavaly előttinél. Mindez világosan és félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a tsz- ekben dolgozó parasztság útja, a magyar mezőgazdaság színvonala felfelé ível, nincs visszaesés, megtorpanás, egyenletes és állandó a fejlődés. Az őszi mélyszántás tavalyi eredményei . az idén gyümölcsöztek. Úgy, hogy a kedvezőtlen, mostoha időjárás ellenére a termelőszövetkezetek zöme átlagosan, holdanként eléri, vagy méghaladja Tolna megyében is a 30 mázsa csöves kukorica termést. Nyilvánvaló, hogy az idei őszi munkák sikere jövőre ismét a termésátlagok növekedésében fog majd jelentkezni. A összehasonlítás azonban csak úgy lehet teljes és pontos, ha szemügyre vesszük, mi volt a helyzet az Őszi munkák terén, akkor, amikor a kisüzemek voltak túlsúlyban. Az átszervezés előtti utolsó esztendőben, november közepén a kenyérgabona vetési tervek teljesítéséből országosan még körülbelül 40 százalék hiányzott, .az őszi mélyszántásnak a mostanihoz viszonyítva csak a fele volt meg. Az összehasonlítás is azt mutatja, hogy jó úton járunk. Az őszi munkákkal, a tavalyihoz képest Tolna megyében is minden téren előbbre vagyunk. De a vetésnél az optimális időt még nem sikerült betartani, bár a gabona döntő többsége október 31-ig földbe került. S ahol földbe, került, ott máris bizonyos, hogy jövőre aratáskor 2—3 mázsával többet takarítanak majd be holdanként. Jelenleg az őszi mélyszántás befejezése a legfontosabb tennivaló. Ha ez a munka a jelenleginél jobb ütemben halad, akkor december végére Tolna megyében nem marad szántatlan tarló. A gépállomások dolgozóin múlik legtöbb. A jelenlegi helyzet biztató. A megye gépállomásai mély- szántási tervük teljesítésében a 65 százaléknál tartanak. A teveli és a Tamási Gépállomás még nem érte el, a többi azonban kivétel nélkül, és jóval meghaladta az 50 százalékot. Hogy az őszi mélyszántást december végéig be lehessen fejezni, az a szövetkezeti gazdák szorgalmán is múlik. Az idő kedvez, a betakarításnak nincsenek különösebb akadályozói és ha a betakarítás idejében befejeződik, akkor az őszi mélyszántást is el lehet végezni. A kongresszusi verseny során a szövetkezeti gazdák, a gépállomások dolgozói szép eredményeket értek el. E szép gazdasági eredményeiket azzal koronáznák meg méltóképpen, ha ez évben a megye történetében először, december végéig maradéktalanul befejeznék az őszi mélyszántást. Sz. P. A falvakban megkezdődött az oktatási szezon Készül a téli traktoros-képzés tematikája - Munkásakadémiák a mezőgazdasági üzemekben — Ötven szakmunkásképző tanfolyam A megye falvaiban megkezdődött az oktatási szezon. Szövetkezeti gazdák, gépállomási és állami gazdasági dolgozók százai tanulnak a téli hónapokban. Különböző tanfolyamokon vesznek részt, hogy még jobban helyt tudjanak állni a termelésben és még- inkább mesterei legyenek a szakmának. Ahogy a földeken véget ér a munka, úgy népesülnek be a művelődési házak, termelőszövetkezeti és gépállomási klubhelyiségek, a tanulni vágyó falusi dolgozókkal. A Gépállomások Megyei igaz-, gatóságának főmérnöke e napokban állítja össze a téli traktoros- képzés tematikáját. $ 1963 tavaszáig a megye gépállomásain 490 főt képeznek ki. A résztvevők három hónapon keresztül vesznek részt az oktatásban és a tanfolyam befejeztével traktor Vezetésre jogosítványt kapnak. A traktoros-tanfolyamok hallgatóinak többsége szövetkezeti gazda, olyan emberek, a leik a termelőiszövetkezetek megnövékedett gépparkjában foglalatoskodnak. A mezőgazdasági üzemekben á továbbképzésnek és az ismeret- szerzésnek több más lehetőségét is megteremtették. A MEDOSZ közreműködésével ez évben hét munkásakadémia kezdte meg működését és 19 mezőgazdasági üzemben ismeretterjesztő előadássorozat kezdődik. Ez évben először szervezett a MEDOSZ politikai iskolákat, azon dolgozók részére, akik még semmiféle szervezett oktatásban nem vettek részt. A politikai iskolák megindításával szélesedik á szakszervezetek nevelő munkája. A téli oktatási szezon jelentős eseménye, hogy megkezdték működésüket a szakmunkásképző tanfolyamok. A régi ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói is rendszerint a falu jobb gazdáiból derültek ki, akik hitték és vallották, sőt gyakorlatban is bebizonyították, hogy jobb felkészültséggel, nagyobb tudással, több jövedel- tnet tudnak kicsikarni mind a növénytermesztésből, mind az állattenyésztésből. A szakmunkásképző tanfolyamok országszerte tegnap kezdték meg működésüket. Ezekre minden 18 éven felüli termelőszövetkezeti dolgozó jelentkezhet. Három szakon, szántóföldi növény- termelési, állattenyésztési és kertészeti szakon indulnak tanfolyamok. Üj színfolt a Magyar Televízió segítsége: heti egy alkalommal szerdán, műsort sugároz a tanfolyam hallgatói részére, amelyen szakmai előadás hangzik el, majd a témába vágó kisi'ilm teszi szemléletessé az előadást. Megyénkben 50 szakmunkás- képző tanfolyam kezdte meg munkáját. A tanfolyamvezetők részére a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályán a hét elején tartottak értekezletet. A tanfolyamvezetők valamennyien gyakorlati szakemberek. Együttműkipdésiink alapja: érdekeink axonomá§*a Párton kívüli aktivisták tanácskoztak Tamásiban Az MSZMP Tamási Járási Bi-1 zottsága tegnap összehívta a .járás pártszervezetei mellett dolgozó párton kívüli aktivisták nagyszámú csoportját, hogy tájékoztassa őket a járási pártértekezlet anyagáról, legfontosabb határozatairól. Erre, az első ilyen tanácskozásra, közel kétszáz pártonkí- vüli jött el, s hallgatta meg Szabó István, a járási pártbizottság első titkára által előterjesztett referátumot. A beszámoló részletesen elemezte azt az utat, amelyet a három évvel ezelőtti pártértekezlet óta a járás pártszervezetei megtettek, majd ismertette a járás életében végbement gazdasági és politikai változásokat. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az iparban és az élet minden területén elért eredményeket csak a pártonkí- vüliak önzetlen támogatásával tudták megvalósítani, s a pártbizottság, a községi alapszervezetek a továbbiakban is igénylik segítségüket. A beszámolót széles körű vita követte, amelynek során többen felszólaltak. A hozzászólások kifejezték, hogy az együttműködés a pártszervezetekkel, azok munA Pravda pártunk kongresszusi készülődéseiről kájának segítése, támogatása a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdításában, s a munka más területein, reális alapokon nyugszik. Ez az alap nem más, mint az, hogy az érdekek azonosak, a pártonkívüliek számára éppoly jelentős a szocializmus építésében történő előrehaladás, mint a párttagok szempopt- jából. Suri Dénes, az értényi Búzakalász Tsz agronómusa a kenyérgabona-termelés feladataival, dr. Kiss Béla a termésátlagok egy szintre történő felemelésével, s a szakember-képzés fontosságával foglalkozott. Feleki Andor simon- tornyai, Dávid Gyula regölyi pár- tonkívüli a közélet néhány kérdéséről, a munkamorálról beszélt, Kovács Pál, a gyönki tűszelep üzem termeléséről és problémáiról tájékoztatta a résztvevőket. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Szigeti János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Beszédében a nemzetközi helyzet néhány kérdése után a pártszervezetek és a pártonkívüliek ösz- szefogásának fontosságát méltatta, majd részletesen foglalkozott a szocialista tudat kialakításának fontos problémájával, mint további előrehaladásunk egyik biztosítékával. A közvetlen hangú ankét Szabó István elvtárs összefoglalójával, a délutáni órákban ért véget. „MDRkás-üetnid és hagyományuk” A Legújabbkori Történeti Múzeum „munkás-életmód és hagyományok” című pályázatának beküldési határideje december végén jár le. A múzeumba máris számos érdekes tanulmány érkezett. A szerzők között találhatók ipari munkások volt agrárproletárok, nyugdíjasok értelmiségiek. Műveikben élményeiket, tapasztalataikat dolgozták fel. Különösen figyelemre méltók a magyar munkásosztály hazafias és internacionalista hagyományairól szóló írások, továbbá a szak- szervezetek életével kapcsolatban készített alkotások. Jólsvai Vilmos nyugdíjas „Föld alatt és föld felett” című munkájában például a bányászszakszervezet életével, múltjával foglalkozik, Szaniszló József „Nagykőrös tanyavilága” címmel az agrárproletariátus fel- szabadulás előtti nehéz sorsát írta meg, Kocsis István, a Beloiannisz Gyár történetét rögzítette papírra és Csepányi Árpád a jár- dánházai bányászok életéről készített rajzokkal illusztrált pályázatot. A Legújabbkori Történeti Múzeumba naponta számos levél érkezik, amelyben a pályázók munkájukhoz útmutatást és segítséget kémek. A múzeum a tervek szerint a pályázatra beérkező anyagokból könyvet állít össze. Eszperantó-tanfolyam Bátaszéken Eszperató-oktatás kezdődik rövidesen Bátaszéken a vasútállomás kultúrtermében. Ezt megelőzi Baján a József Attila művelődési ház kiállítási termében november 18-án, vasárnap eszperantó kiállítás és filmbemutató. A kiállítást Anka Béla MÁV főintéző, MESZ választmányi tag nyitja meg. Minden megyében működik már az alkoholizmus elleni társadalmi bizottság Baranya és Bács megyében is megalakult az alkoholizmus elleni társadalmi bizottság, s ezzel az ország valamennyi megyéjében működnek már e mozgalom helyi szervezetei. Munkájukban részt vesznek az állami szervek, valamint a Magyar Vöröskereszt és a többi tömegszervezet. Moszkva (MTI). A Pravda szerdai számában — a TASZSZ jelentése alapján — közli a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről szóló hírt. Ugyancsak a Pravda budapesti tudósítója, Geraszimov tollából cikket közöl „Magyarország egy nagy esemény előestéjén” címmel. Geraszimov cikkében összegezi a járási és megyei pártértekezletek eredményeit, megállapítja, hogy ezeken az értekezleteken széles körben megvitatták a VIII. kongresszus irányelveit. Az értekezleteken mindenütt részt vettek a legkiválóbb párton kívüli dolgozók is. „Az egész nép csaknem három hónapig vett részt a VIII. kongresszus irányelveinek megvitatásában — írja a tudósító. — A párt 17 000 szervezetében, a járási, kerületi és megyei konferenciákon több mint 100 000 kommunista és több tízezer pártonkívüli foglalt állást az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei mellett. Csupán a csepeli kohó- és gépipari üzemekben több mint 600 gyűlés zajlott le, amelyeken csaknem 25 000 dolgozó vett részt és háromezren fel is szólaltak. Beszédeikben forró támogatásukról biztosították a párt politikáját.” A tudósító cikkének végén rövid nyilatkozatot közöl Sándor Józseftől, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjétől. Sándor József kijelentette: mint a gyűlések megmutatták, a tömegek kezdeményezése és aktivitása megelőzi a gazdasági vezetést. A Központi Bizottság lenini politikáját jóváhagyva, a kommunisták és a pártonkívüliek azt követelik, hogy még következetesebben haladjunk tovább e helyes politika alapján, távolítsunk el minden akadályt és lendületesen szilárdan haladjunk előre. KSvesút épül Tengelic-szőlltliegvig Nem jártam még Tengelic- szölőhegyen. De tudom, hogy arrafelé kissé homokos a talaj, s nincs olyan nagy sár, mint inás, agyagos talajú községekben. De tudom, rossz a homokos út is. Nagyon rossz télen, ősszel és tavasszal is. Különösen amikor esik az eső. S ilyenkor elzárja a községet, tanyavilágot az országtól, a világtól a tengernyi sár. De már csak az idén lesz ez így a tengelici szőlőhegyen. Már épül a kövesút. A nyár derekán kezdték az út alapjait ásni. Töltést húztak, s most már nagy, erős gépkocsik hordják a leendő út tengelyig érő alap-sarába a követ. Paksról hordják a követ. A MAHART 3-as úszódaruja simul a partnak, hosszú, kanalas karja az uszály gyomrába nyúlik, követ emel ki, halomba rakja. Azután fordul még egyet a daru gémje, és már teherkocsira borítja nehéz terhét. Épül az út, közelebb hozza a tengelici szőlőhegyet is a mozgalmas városi élethez. A télen kihordják a követ, tavasszal útépítő munkások, meg gépek fognak a munkához, s mire eljön a jövő év végi esős idő, köves úton gurulnak a kocsik a kis településre. *
