Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

TŐI NA MTCVTI VPPÖJS ÁÖ

9

Í963, novpmber íl.

(J'ujátujok

az IcsáiSi völgyben

jMessziről csak a putrik

látszanak, a füstölgő kémények és néhány pózna. Itt laknak a szedresi cigányok, innét indult el egy fiatal ember Szekszárdra, hogy a Megyei Pártbizottságon előadja panaszát. Először a járási tanács mezőgazdasági osztályán próbálkozott, de úgy látszik, még mindig nagy átok, ha valaki cigány..; Fönt a parton, majdnem a putrik tetején idősebb asszony néz bele a borongós őszi határba. Hideget, havat ígér a csípős északi szél, lent a völgyben meglebbennek az ajtókra akasztott vékony lepedők, a putrilakók gondolatban már dideregnek is talán, mert jön a legnagyobb ellenség, a tél.

Az asszony leballag a völgybe, ahol a kút körül libák repdes- nek, tyúkok kapirgálnak. Első látásra feltűnik, hogy ezek a cigányok baromfit, jószágot tartanak. A putrik mellett mindenütt ott a góré és a disznóól.

— Nekünk kettő hízik — mutatja az asszony az ólat, ahol akkora két jószág hever, hogy egyik is, másik is megüti a két mázsát. Ezekből lesz majd bőségesén hús, zsír, hurka, kolbász.

— Levágják?

— Eladjuk. Kevés a pénz — mondja az asszony.

—■ Hát mit esznek akkor?

Variak szállnak, szitál az eső, az egyik pózna drótján piros pántlika lebeg. Az asszony a falu felé néz.

— Amit az Isten ád.

A válasz lehangol, elkedvetlenít. Hiába, a cigány az cigány. Lám tudna és mégsem akar normálisan élni, ahelyett, hogy levágnák, eladják, elkótyavetyélik, nem jut eszükbe, hogy élelmet eladni könnyelműség...

— KeH a forint — szól újból az asszony.

— Mire?

— A házra, ott bent — mutat a falu felé.

Velünk van egy legényke, akit az általános iskola igazgatója adott mellénk kísérőnek. Hetedikes. Szobafestő, vagy kőműves

akar lenni, esténként itt az Ácsádi-völgyben összeülnek a tűz mellé az öreg cigányok és ez a legényke betűvetésre tanítja őket. Putrijuk egészen hozzásimul a parthoz. Hallgat ő is, s néz a falu felé úgy, mint az asszony. Sóvárgással.

— Majd megmutatom, ha visszafelé megyünk, meglátják, a miénk már kész. Sátortetős. Két szoba, konyha, még nem lehet beleköltözni, de nagyon jó lesz. Elmegyünk innét — mondja a legény, s az asszony rásóhajt.

— Bizony, bizony.

1 Most

már prtPin miért akarják Hit” GílC eladni mindkét

hízót Inkább a szájuktól vonják meg a falatot, de el innét. Az Acsádi-völgyből a faluba készül mind a negyvenkét család. Sokan már fel is építették a házat. A község vezetői segítik őket és ők azért dolgoznak, hogy a putrikat széjjel lehessen szórni úgy, hogy még a porát is elfújja a szél. De milyen nagy az ellentmondás. Ignácz Imre, a panaszos fiatalember, akihez megyünk, annak issza a levét, hogy cigány. A tanácselnök azt mondja róla: — Panasz van ró, visszabeszél.

Hát hogyne beszélne vissza, amikor jogtalanul jártak el vele szémben? Dühösek rá, mert keresni meri az igazát. Hogy jön ehhez egy cigány’ Ezen az alapon kezelik le és nem veszik emberszámba. A termelőszövetkezetben dolgozott, traktoros, de a gépről leszállították. Elfogadható indok nincs, csak elfogultság van és vezetőkhöz méltatlan nacionalizmus. A háztáji földet a tsz vezetősége kicseréltette vele. Az Acsádi-völgyben kapott, ahol termését a szabadjára eresztett jószág úgyszólván mind tönkretette. S Ignácz Imre kártérítést követel, segítséget, hogy megkapja a kártérítést. De eddig hiába kereste az igazát.

A putri, ahol lakik, szegényes. Apró gyerekek bújnak félénken az anyjuk háta mögé, a bútor hiányos, tűzhely, deszkapriccs és egy világvevő telepes rádió. De

már Ignácz Imre is hizlalja a disznókat és dolgozik szorgalmasan, hogy összejöjjön a pénz, hogy el tudjon innen menni. Kitörni ebből a világból és emberként élni.

— Hol van?

— Dolgozik — mondja az asz- szony.

Háta mögött a kislány elsírja magát. Ösztönösen fél és riadtan rebben az asszonyka szeme is.

— Mit akarnak tőle? — kérdezi. A legénykéh^z cigány nyelven szól valamit, szemei kitágulnak a csodálkozástól, mert nem hiszi el, hogy Szekszárdiból csak azért keresik a férjét, hogy segítsenek.

I Beni a tanácsházán az,el™k

■------------------------------elvtars

s

zobájában találkoztunk végül is Ignácz Imrével. Mondtam neki: Ignácz elvtárs, a Megyei Párt- bizottságnál tett panaszát jöttünk megvizsgálni. A tanácselnök elvtársnak is az a véleménye, hogy kérése jogos, a tsz vezetőinek in- tézkedniök kell, hogy megkapja a kártérítést.

— Igen, de mikor és ki fizeti meg? Nem állnak szóba velem — mondta Ignácz Imre.

Álljanak vele szóba és intézzék el az ügyet ott helyben. Szedresen. De ne majd, hanem várakozás és halogatás nélkül. Az acsádi putrik lakóit sem elég csak ahhoz hozzásegíteni, hogy háztulajdonosok legyenek, ez még kevés. Több kell. Bánjanak velük úgy. hogy ne csak háztulajdonosnak, embernek is érezhessék magukat.

— szp —

Közgazdasági technikumi végzettséggel

ADMINISZTRÁCIÓS

MUNKÁRA

egy főt felveszünk. Jelentkezés önéletrajzzal.

Vegyianyag Nagyker. V. Szekszárd

(53)

A régi világ obrokoson

Találkozás egy műkedvelő régésszel

IJa Döbrököz utcáin jár az ember és eltekint a mai idők nagyarányú fejlődésének számos dokumentumától, az ősrégi világ szele csapja meg. A modern, új házak közelében, a „vasparipa" útja, a vasút mellett álló hatalmas kőfalmaradványok szinte lehelik a régi világ levegőjét.

A mai életből teljesen kikapcsolódó révületben szinte hallja az ember a kürtök rivalgását, a vámép mozgalmas életét. De haitik a szegény nép jajszava is, hiszen az urak a XVI. században sem bántak valami kíméletesen alattvalóikkal. Felemelték a terményadót, hogy minél több terményt vihessenek piacra, s még pénzadóval is sújtották a jobbágyságot.

Már maga a sok várúr-változas is nem cselcély teherrel nyomta, szipolyozta az itt élőket. Debre- gecz vára — akkoriban így hívták

— ugyanis sok gazdát cserélt az idők folyamán. Ezerháromszázötben, Ottó király alatt Apor Lászlóé volt, 1309-ben pedig Héder „nembeli” Henrik szlavóniai bán birtoka. A XIV. század végén a hűtlen Laczfiakról a királyra szállt. 1427 után Rozgonyi István bírta zálogba. Albert király a Héder „nembeli” Henriknek adta, aki azonban ezt az adományt

— valószínűleg hűtlensége miatt

— elvesztette. I. Ulászló 1441- ben Rozgonyi Simonnak és Jánosnak adományozta. 1443-ban

pedig a Héderváriak kezén van. Viszont a Rozgonyiák a későbbi években többször is magukénak mondják. A vár egykori birtoklásának kérdéséről nincs teljes képünk, sok kutatás lenne szükséges, hogy többet megtudjunk.

A gazdák folytonos változása csak ronthatott az itt lakó jobbágyság során.

Werbőczi István kezére házasság révén került Debregecz, aki akkori birtokosának, Latzkinak leányát vette feleségül. Werbőczi köznemesi származású, de a köznemesség vállán magas hivatalokba emelkedett: előbb kir. ítélőmester, 1516-ban személynölc, 1525-ben pedig nádor lett — írja az egykori forrásmunka.

De ha egy szakavatottabb kéz segíti itt az érdeklődőt a vizsgálódásban, még régebbi világról is hírt kap, szívesen települt ugyanis az ember ezen a tájon már ősidők óta. És a segítő kéz is itt van nem messze, Jegesi József állomásfőnök személyében. Munkája mellett szórakozásból, műkedvelő módjára keresi, kutatja

a fent említett világnál régebbi emlékeket.

— Szeretek azzal a környékkel foglalkozni, ahol élek — mondja. — S most különösen — teszi hozzá — mert gimnazista fiam is kedvet kapott hozzá. Együtt járjuk a határt és már sok mindent találtunk.

Az utolsó szavalcat már az ajtóból mondja, mert átmegy a másik szobába, hogy e talált „kincsekből” a számára legbecsesebbet megmutassa. Addig a könyvei közt lapozgatok és érdekes kép tárul fel belőlük erről a vidékről. Ezek szerint „az ember megjelenése előtt a Kapos vidékének területe mintegy öt méterrel magasabb volt a mainál. A jégkorszak (diluvium) idején ebbe vágódott bele a folyó. A régi ártér sokfelé megmaradt, félszigetszerű nyúlványokat alkotva. Máshol csak kisebb szigetek maradtak meg. A folyó most már hét— nyolc méterrel mélyebben járt, a régi mederfenék megmaradt, kimagasló részeit már nem tudta elönteni. Az ártérből kiemelkedő

Ára 1980 Ft.

OTP hitelakcióban 12 havi garanciával!

(36)

Rádióját,

televízióját,

mosógépét

ne vigye sehova !

A Dombóvári Vasipari Ktsa a helyszínen megjavítja !

Vállaljuk továbbá mindennemű háztartási kisgép, hőelektromos készülék, hűtőszekrény,

írógép, pénztárgép és varrógép javítását is.

Telefon: Dombóvár 13—16, rádió-, TV-, hűtőgépjavítós: 14—90 (47)

Folyadéktárolásra 200 literes

VASDRÖMÖK

eladók.

Vegyianyag Nagyker. V. Szekszárd

________________________(54)

A

próhirdetések_

A

z apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számit.

350-es Jawa oldalkocsival, vagy külön eladó. Szekszárd, Béke-ház, !l. eiri. 10. ___________________________________(48)

K

ét szobaberendezés Szekszárdon, Rákóczi u. 50. sz. alatt eladó. (52)

Eladó Szekszárdon, Tompa u. 14 a sz. szoba, konyhás ház. — Beköltözhető. (51)

Moszkvics személygépkocsi áron alul

régi völgy talpmaradvány okát nevezzük teraszoknak. Az új ártér berkeibe benyúló félszigetszerű teraszokon települtek a legnagyobb községek, így Döbrököz is.”

Míg idáig érek az olvasásban, három nagy papírzacskóval tér vissza vendéglátóm és már rakja is ki „kincseit”. A? avatatlannak csak egy egész halom kő és cserépdarab. Az értő szeme azonban meglátja az egyes köveken a pattintás világos nyomait. Arról nem is beszélve, hogy ilyen kövek a környéken sem találhatók.

A cserépdarabok sem közönségesek amint Jegesi elvtárs megmagyarázza és rávilágít érdekességére. Mutat egy fél mészbeté- tes dísztálat. Korong nélkül készült és még az alja is díszítve van. Egy másikon látni lehet, hogy a díszítést újjal nyomkodták bele. Bizonyára valamelyik akkori gyermek játékszere lehetett az a pici, ecsetes tálra emlékeztető cseréptálka, amelyik teljesen épen került elő. S végül mint egy különlegességet mutatja meg a csontból készített árt.

— Van egyébként ilyen kő és cserépdarabunk egy nagy ládával — mondja mosolyogva. — A hiba csak az, hogy mi a felszínen keresgélhetünk, s azt találjuk meg, amiket az ekék kiforgatnak.

— De mindegy — mondja búcsúzóul — nekünk ez is öröm, hasznos szórakozás.

(Sz-E)

eladó. Megtekinthető hétköznap a szekszárdi Tervező Irodánál, 8 és 17 óra 'között. Horváth mérnök. (50)

Pécsett, jó helyen szőlő, azonnal beköltözhető erős házzal, Dincével, felszereléssel, családi okok miatt alkalmi áron sürgősen eladó, 50 ezer készpénzzel átvehető, 20 ezer részletben fizethető. Orbán, Pécs, Szabadság út 6. (49)

Kálózná—Hőgyész—Mucsi útvonalon szakadt felnivel elmaradt 825—850x20-as gumiabroncsunk. Becsületes megtaláló értesítését kérjük, 'jutalom ellenében, O. M. H., Pécs, I., Postafiók 88. címre (35)

özvegyek, sorsüldözöttek figyelmébe! Csendes jellemű, nem dohányzó és nem

alacsony bérű bányász nyugdíjas várja leendő feleségét, szerény és megértő nő személyében. Ház és termő ingatlana van. Kizárólag kát. vallásuak levelét várja. Cím: Gubik Ferenc, Mekényes (Baranya). _________________________________________(27)

E

ladók elit törzskönyvezett 11 hónapos Cornwall kanok és kocák. Baja, Szent László u. 30. Buzási. (24)

Vegytisztítás, fonal- és ruhafestés divat- színekre (minta után) 8 nap alatt. Vi dékre postán, utánvéttel. Molnár Ferenc kelmefestő mester, Szekszárd, Csokonai u. 9. Telefon: 26—54. (41)

Belső ellenőri munkakörbe férfi munkaerőt keres a Szekszárdi Körzéti Sütőipari Vállalat, Rákóczi u. 10. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk. (9,2)

Öcsónyben, Dózsa u. 4. alatt bejáratás fekete és zöld Pannónia eladó. (46)