Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-17 / 269. szám
1962. november 17. TOLVA MEGYEI VEPÜJSAG 3 NEM LEHETNE kicsit gondosabban, s gyorsabban? Valahol utat tévesztettek Több Zrínyi utcai lakos keresett fel. Panaszkodtak. S miután magam is meggyőződtem, igazat kell, hogy adjak annak a tízegynéhány családnak, akik nem értik, miért dolgozik -ilyen gondatlanul Szekszárdon a Vízgépészeti Vállalat. . Ugyanis az történt, hogy több mint egy hónappal ezelőtt hozzákezdtek. a Zrínyi utcában a kétszázas csővezeték lefektetéséhez, amely majdan majd mentesíti a régi százas nyomóvezetéket, jobbá teszi a vízellátását a városrésznek. Másfél méter mély és hetven centi széles árkot ástak, mintegy kétszáz méter hosszan. S az árkot ásó munkások, lehet, hogy vezetőik utasítására, nem voltak tekintettel arra, hogy a családi házakhoz szabadon hagyják a bejáratot. Most nem tudnak tüzelőt vinni, az udvarokra nem tudnak beállni kocsikkal. S történt már szerencsétlenség is. Igaz, csak egy tehén esett bele a mély árokba,' | de csak a tűzoltóság tudta kisza- j badítani szorult helyzetéből. Esett már a mély árokba gyerek is, de súlyosabb baj nem történt. Helyszínen van a cső, s összes tartozéka, csak a munka halad olyan lassú ütemben, hogy ehhez hasonlót keresni kell. Kérik a lakók, fejezzék be mielőbb a munkát, mert kétszeres munkát ad a késlekedés a vállalatnak is, ugyanis a kiásott árok az esőzés következtében beomlott, s a földet újból ki kell majd rakni a partra, ha azt akarják, hogy a csöveket a megadott mélységben helyezzék el. Nem egyedüli eset a Zrínyi utcaiak panasza. A kórháznál is e vállalat munkája miatt szakadt le az úttest. Valamivel gondosabban, és kicsit gyorsabban kellene a válla latnak dolgozni, hogy elégedettek legyenek munkájával azok, akik érdekében tevékenykednek.- Pj Fejlődik a falusi közétkeztetés — 100 falusi vendég öben vezetik be az olcsó ételszolgáltatást A falusi vendéglők az év első háromnegyedében a múlt évinél jelentősen több, együttesen mint' egy 4,5 millió adag előfizetéses menüt szolgáltak ki. Az év eddigi részében csaknem száz különböző típusú, élelmiszerszállításra alkalmas gépkocsit és motoros triciklit kapott a földművesszövetkezeti vendéglátóipar. Ezek üzembeállításával az év első háromnegyedében megoldódott újabb 572 község rendszeres ellátása cukrászipari és hidegkonyhai termékekkel. A falvakban az előfizetéses étkezés mellett mintegy száz földművesszövetkezeti étteremben bevezetik az úgynevezett „utcán át” történő ételszolgáltatást. A városokban már bevált gyakorlat szerint az e célra kijelölt földművesszövetkezeti vendéglők söntésáron kötelesek kiszolgálni a fogyasztókat. Elítélték dr. Benes Lajos volt kórházi A Szekszárdi Járásbíróság dr.l Horváth György tanácsa csütörtö-| kön ítéletet hirdetett dr. Benes: Lajos volt szekszárdi kórházi főorvos ügyében. A bíróság kétrendbeli foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés,1 négyrendbeli ajándék tiltott elfogadása és más bűncselekmé- j nyék miatt nyolchónapi felfüg-' gesztett börtönbüntetésre és 5000 forint pénzbüntetésre ítélte. Ezen felül arra kötelezte, hogy a szabálytalanul elfogadott 1300 forintot fizesse be az állami pénztár-1 ba. Ugyanakkor felmentette a bíróság Durgonics János halálával főorvost kapcsolatos vádpont bűntette alól. A tárgyaláson beigazolódott, hogy egykori asszisztensnője az ő engedélyével operált, noha ehhez nem volt törvényes jogköre, az asszisztensek képesítése ehhez nem szolgál alapul. Négy különböző személytől ajándékot fogadott el a műtét előtt. Egy szekszárdi betegtől is elfogadott pénzt, a műtétre azonban csak egy év múlva került sor, s végülis nem ő operálta meg, hanem egy másik orvos. Dr. Benes Lajos bűncselekményei közé tartozik az is, hogy meghamisította az ambuláns-naplót. A vita a bérelszámolók irodájában kezdődött. Behúzódtak oda néhányan melegedni és néhány perc alatt olyan képet festettek az ozorai Petőfi Tsz helyzetéről, amely az ember szívét elszomorította. önkéntelenül vetődött fel a kérdés: kik a felelősek azért, hogy az Ozorai Petőfi Tsz-ben nem boldogulnak az emberek úgy. ahogy szeretnének? A válaszok lénvege az volt hogy nem az emberek, nem a tsz gazdái tehetnek erről. A tsz-t rajtuk kívül álló erők sodortál* ilyen helyzetbe, vagy talán a felsőbb szervek nem támogatják a közös gazdaságot úgy, ahogy kellene. Azonnal érezhetiük. hogy ezek az érvek hamisak. Az ozorai Petőfi Tsz gazdái nem mernek szembe nézni önmagukkal. Pedig amíg ezt nem teszik, addig nem tudnak előre lépni. Vegyék úgy ezt az írást, mint egy tükröt szeretnénk segíteni nekik abban, hogy szembenézzenek önmagukkal. | Alti lop az tolvaj, a > közösséget károsítja Megdöbbentő jelenetnek voltam a tanúja, amikor kiléptem az irodából. Odalépett az elnök, hoz egy. már a reggeli órákban ittas ember. — Kovács kartárs. szalma kellene... — Menjen be az irodába, kérjen papírt és vihet szalmát — így az elnök. —- Megy ám a fene az irodába, megyek a kazalhoz, itt a kötél, bekötöm a szalmát és viszem. Majd talán mászkálok itt iro- dáról-irodára... — Papír nélkül nem vihet szalmát. — Eddig is vittem, ezután is viszek. Most legalább bejelentettem, nem szólhatnak semmit... Igen, ő bejelentette... Sajnos ez a bejelentés már eredménynek számit. bizonyos embereknél az ozorai Petőfi Tsz-ben. Ugyanis többen vannak még olyanok, akii: nem jelentik be és viszik, herdálják a közösség vagyonát. Viszik a szalmát, a kukoricát, a szénát, a mezei lopások és egyéb tolvajlások nagy száma szerepel . minden vezetőségi ülés napirendjén. Nagyon kevesen háborodnak fel mint más reggelen. — Nagy csodálkozással várta sorsára a pontot, amely e pillanatban még a kés hegyén szikrázott, amint az öreg Kustán ráérősén fente az acélt. Kosárnyi kucsmában, ujjatlan birkabekecsben állított be Kulcsár Bertalan. Hatalmas csizmatalpa sötét foltokat hagyott az udvar vértől hamvas agyagján. Kedvetlenül köszönt. — Áldás, békesség. Kezdhetjük? Az asszony nem szólt, csak az embere felé .mozdította fejét, hogy ő tudja. Kustán gyermeki örömmel mosolygott rá a fénylő késre. — Lina, hozd a vajlingot. Berci, kerülj beljebb. Elébb iszunk egy kis pálinkát. Ráérősen, csaknem lustálkodva kászálódtak a konyhába, ahol fekete vasfazekakban lobogott a víz a téglából rakott tűzhelyen. Kustán Dániel maszatos pohánkákat válogatott ki az ablakmélyedés kacatjai közül, a törpe demi- zsonból törkölypálinkát csöpögtetek a kupicákba. Kulcsár húsos, lilaeres arcán az látszott, mintha rosszul aludt volna. Vörhenyes bajusza rendetlenül burjánzott duzzadt szája körül. Titkon a körülöttük settenkedő asszonyra figyelt, szót- Uan maradt mindaddig, amíg Kustánrié ki nem ment a konyhából. Kelletlenül nyúlt a kupicáért. — Te Dani. Amikor jöttem, rendőröket láttam a községháza előtt. Meg három idegen szekeret. Mit gondolsz, miért jöttek? ... Kustán keserű közönnyel vonta fel a vállát. — Ök tudják. De ha jöttek, akkor el is mennek. — A nyugalommal megáldott emberek rá- érősségével döntötte bajusza alá a pálinkát, jókedvű borzongással krákogott. A poharat nem" sietett letenni. Üjra töltött. — Nekem elég! — fogta le a karját Kulcsár. Alattomosan fürkészte barátja szelídségtől révedező arcát. Maga is hinni kezdte már, hogy Kustán szemei mögött, az erős bikahomlok alatt történt valami félelmetes. Ügy unszolta, ahogy a betegeket szokás: — Kezdjük, Dani. A kést bízd rám... De Kustán nem bízta rá. Megmarkolta kimérten, vizsgálódó szeme sokáig, mosolyogva gyönyörködött a karcsú pengében. — Hogy gondolod, Berci. Tizenhét éves koromtól nem volt olyan esztendő, hogy ne magam nyitottam volna utat a vérnek ... — Egykedvűen, határozatlan léptekkel indult ki a konyhából. A tornácon jókedvű szelídséggel szólt a feleségének: — Gyere, Lina. Szomjas vagyok, meleg vért akarok inni. Mintha vékony jégen jártak volna, némán, lassan közeledtek az ól felé. Kulcsár váltig azon töprengett szorongva, hogy miképpen csalja el a kést Kustán- tól. Az ól korlátjánál megálltak, rákönyököltek, nézték a disznót, amely rémületébe feledkezve ácsorgott a járó közepén. Kustán á reteszért nyúlt, vi- gyázatos mozdulattal nyitotta meg az ajtót, amikor az utcai kapu is megnyílt. Tisztán lehetett hallani a sarokvas nyöszörgését. összenéztek. Léptek dobbanása gyűrűzött szétt a fagyos földben. — Nézd már meg, ki a vendég — szólt a feleségének Kustán. Aztán a góré sarka mögül előbukkant három rendőr. Prémes sapkát, bundagalléros köpenyt viseltek, vállukon vadonatúj karabély sárgállott. Nem néztek erre mindjárt. Kettő az udvaron maradt, egy bekémlelt a konyhába. Amikor jött vissza, akkor látta, hogy a háziak az ól mellett állnak. — Idős kustán Dánielt keressük — kiáltotta olyanformán, mintha folyó fölött szólt volna át — Én lennék — vakkantotta meglepetten Kustán és most, hogy eltűnt arcáról az a titokzatos mosoly, egyszerre nagyon józannak, nagyon ébernek látszott. — Hát akkor jöjjön előre, beszédünk van magával — mondta a rendőr közvetlenebb hangon, de a szavaiban valami bizonytalan balsejtelem lappangott Kustán bátorságot szívott mellébe a tél forráshideg levegőjéből és megindult a tornác felé. Az udvar közepén álló két rendőr közül az alacsonyabbik barátságtalanul parancsolta: — Tegye le a kést. (Folytatjuk) a közös vagyon herdálásán. Sokan megvonják a vállukat: keveset fizet a tsz, azért lopnak. Pádig fordítva áll az igazság: azért fizet keveset a tsz. mert a megtermelt javak jó része nem a munka szerinti elosztás utján, nem becsületes módon, hanem lopással kerül a portára. I Fekete földek, i| fekete fuvarok A 629 tagból fele sem dolgozik rendszeresen, napról napra a közösben. Az alacsony termelési hozamoknak ez az egyik oka. Hol dolgoznak hát a tagok, hogyan lehet az, hogy mégis megélnek és sokan szénen gyarapodnak? Nem csinált rendet a régi vezetőség a háztáji területeken. Jóval nagyobbak a háztáji föl dek annál, mint amit megenged a törvény. Emellett szinte ellenőrizhetetlen úton-módon külön böző fekete földeket művelnek az emberek, földbér nélkül, adó nélkül. A fekete földek művelése együttjár a fekete fuvarokkal és a spekulációval. A kocsisok, traktorosok útjai eddig kifürkészhe- tetlenek voltak, s óriási volt körükben a fegyelmezetlenség, a zűrzavar. Az új vezetőknek sok energiáját veszi igénybe a szállítások rendszabálvozása. Most, hogy szűnőben vannak a fekete fuvarok, naponta 6—7 pár ló áll az istállóban, kihasználatlanul. ? Miért nem terem jól csak a tanulságok levonása érdekében érdemes rágódni, többet ér a jelennel, és a jövővel foglalkozni, megkeresni a kibontakozás útját. ; a közösség földje? Az ozorai Petőfi Tsz-ben nem lesz rózsás hangulat a zárszámadáson. Ez már, sajnos, bizonyos. Nagy termelési kieséseik voltak és igy árutermelési terveiknek csak a felét tudiák teljesíteni. Egy-két példa: 33 vagon búza helyett 12 vagont tudtak csak értékesíteni, mert 37 vagonnal tér- mett kevesebb kenyérgabona a tervezettnél. Kiesik 11 vagon kukorica értékesítése is, a kertészet pedig 152 000 forinttal hoz kevesebbet a tervezettnél. Hízott disznókból 880 helvett csak 500-at tudnak értékesíteni, ami önmagában több mint félmillió forintos kiesés. Mi ennek az oka? Megnéztük, és kiderült, hogy például a búzát tavaly decemberben vetették, rossz volt a talaj művelés, elmaradt a trágyázás. Miért nem boldogulnak úgy az emberek, ahogy szeretnének? Azért, mert mint kiszámítottuk csak a búzának a terméskiesése mintegy G—3 forinttal csökkenti a munkaegység értékét. Ez hát a helyzet az ozorai Petőfi Tsz-ben. A múlton persze £ Minden a szövetkezeti J gazdákon múlik A hibákat is. a kibontakozás útját is a szövetkezeten belül kell keresni. A hibákat a szövetkezetben követték el azokért ők maguk a felelősek és a kibontakozás útját is nekik, maguknak kell megkeresniük. Államunk segít. Állami dotá* cióval új, szakképzett vezetők kerültek a szövetkezet élére. Elnöknek Kovács József elvtárs, aki a Tolna megyei MÉK Vállalat igazgatója volt régebben. Uj főagronómus irányítja a termelést, Török Ferenc elvtárs, aki nagy szakértelemmel látott munkához. Az új vezetőket alig két hónappal ezelőtt választották meg a szövetkezeti gazdák. Ea a választás jele annak, hogy a Petőfi Tsz többsége a jövőben új módon akar élni, ki akar lúbolni a jelenlegi helyzetből. Az új vezetők bizakodva tekintenek a jövőbe, meggyőződésük, hogy lehet jó, kiváló termelőszövetkezet az ozorai Petőfiből. Megnéztük a közös gazdaság 4000 holdas határát, a majorokat, az állatállományt. Az ozorai Petőfi Tsz-nek minden olyan adottsága megvan, amelynek birtokában kiváló gazdálkodást lehet folytatni. A talajok jók, a domborzati és éghajlati viszonyok is kedvezők a belterjes, sokoldalú gazdálkodás kialakításához. Ott van a Sió, amely mellett öntözéses kertészetet, legelőt, víziszár. nyas-tenyésztést lehet megterem, teni. A dombokon gyümölcsöst, szőlőskerteket, a völgyekben halastavakat lehet létesíteni. Soha nem. ...ismert gazdagságit, kínál Ozorán a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, éppen csak ki kell aknázni a falu kincseit. Az ő^zí határ képe most bíztató. A gabona jól előkészített, szépen megmunkált talajba került, nagyresze buján zöldell. Jövőre már a gabonatermelés eredményei miatt nem kell a Petőfi Tsz gazdáinak szégyenkeznie. A munka neheze azonban hátra van. A határban is, de főleg az emberi fejekben kell rendet teremteni. A Petőfi Tsz gazdáinak szembe keil nézniök önmagukkal és őszintének keil lenniük önmagukhoz. Ez az első lé. pés. Ka est megteszik, akkor sok minden megváltozik a szövetkezetben és ez a közös gazdaság Is alkalmas lesz arra. hogy minden tagját szocialista módon boldogítsa. ^ Gy. J. n<?ŐZML IIUICJ — Nagyfokú feledékenységnek, vagy pedig beteges szórakozottságnak isszák a levét Várong község egyre dühösebb polgárai, akik még februárban megrendelték a rózsákat, de se tövis, se rózsa. Pontosan február 27- én történt, hogy beállított a községbe egy magát Vince Jánosnak nevező „dolgozó", felmutatván az iregszemcsei Haladás Tsz bélyegzőjét és megkezdte az akkor még hasznosnak vélt áldatlan tevékenységét, ami abból állt, hogy megrendeléseket vett fel különböző rózsafajtákra. A várongiak jóhiszeműen azt tartották, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, és Vince Jánosnak előlegezték a szállítás költségeit, aki ennek fejében megígérte, a fagy elvalami bűzlik múltával a rózsákat a megrendelők részére leszállíttatja. A tudományos és a tapasztalati meteorológia egyaránt bizonyítja, hogy a fagy már hónapokkal ezelőtt elmúlt, ám a rózsának se híre, se hamva, sőt Vince János is eltűnt, akár a csodaszarvas. A községi tanács vb-titkára tanúsítja, hogy a várongiak leveleit — amit ez ügyben Iregszemcsére írtak — még csak válaszra se méltatták. Ez úton hívjuk fel tehát az arra illetékes szervek figyelmét, hogy Vince János beteges szórakozottságát célszerű lenne' kikúrálni, esetleg úgy, hogy a várongiak visszakapják pénzüket, ő pedig — ha már rózsa nincs — legalább tövisből részesüljön.
