Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-16 / 268. szám
1962. november 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Ami egy hirdetés mögött ran Több alkalommal tettük már zonyos, hogy egyre több hiányszóvá, hogy a megye néhány zó iparos kerül falvainkba, községében kevés a javítómun- hogy kielégítse a lakosság igékét végző kisiparos, de a ktsz- nyét. ek sem rendelkeznek megfelelő Tudunk arról, hogy tucatnyi szakemberekkel. Hónapokkal, községben már eljárnak a föld- tálán évekkel ezelőtt volt si- művesszövetkezetek begyűjtő ralmas a helyzet, ami írásra helyeire a ktsz-ek, s ott, a jakésztetett akkor bennünket. S vitásra adott cipőt, rádiót, stb. most, hogy azt tapasztaljuk, elviszik jól felszerelt műhe- egyre javul a falusi lakosság lyükbe, s megjavítva, néhány ellátása, örömmel veszünk is- nap után visszaszállítják a turnét tollat, hogy arról írjunk, lajdonosnak. jó a megye helyi iparának po- Az új szakmák jó iparosait litikája. kenesik a ktsz-ek. S ez jó. S az Lapunkban több alkalommal is jó, hogy már előreléptünk, olvasható, hogy a szövetkeze- már mind kevesebb a fehér folt tek sorra keresik az új szak- a megye térképén, csaknem mákhoz, mint tv-szerelő, hű- mindenütt van már a különböző tőgépjavító, stb. értő iparoso- szakmákhoz éftő iparos. A héjait. Legutóbb a Paksi Építőipa- lyi iparpolitikai tervek valósulni Ktsz hirdetését olvastam, nak meg, a lakosság igényének T V-szerelőt keresnek. S bizo- kielégítése húzódik meg egy- nyára találnak is. S az is bi- egy hirdetés mögött. A védőberendezés nem elég a baj megelőzésére Munkavédelmi ankét a Tolnai Selyemgyárhan M. MARIA KISSÉ ZAVARBAN VAN, amikor elkezdi mondókáját. Nem először mondja el annak az emlékezetes pillanatnak a történetét, de ilyen sok ember előtt még nem beszélt. Közben bekötött ujjára néz, a kötés eltakarja a sebet, de az így is látszik, hogy a jobbkéz mutatóujja rö- videbb. Két ujjperc hiányzik. Hogy is történt? — Félkettő volt már és kettőig fel akartam dolgozni az összes anyagot, ami még volt. Gondoltam, megtisztítom a gépet is, bár ez nem az én dolgom lett volna... Felnyitot tam a védőlemezt, a kis söprűvel tisztogatni kezdtem a tengelyt és a fogaskerekeket. Aztán a fogaskerekek bekapták a söprűt, vele a kezemet is. Hát így történt... — Kioktatták arról, hogy mozgásban lévő gépet nem szabad tisztítani? — Igen. De én azt hittem, nem lesz baj. AZ A BIZONYOS PLUSZ A mikor Váczi János, a kö- lesdi Kossuth Tsz tagja ez év tavaszán felállt és kijelentette társainak, hogy mindenki úgy vállaljon területet, hogy becsülettel eleget is tudjon tenni a munkának — akkor ezekből a szavakból a felelősségérzet csendült ki. A párttag felelőssége a közösséggel szemben. Csakhogy amit Váczi János mond, annak a tsz-tagok előtt kevés a hitele, ö is azok közé tartozik, akik a felelősségről szépen tudnak beszélni, másokat szívesen buzdítanak jó munkára, de szavaiknak mégsincs lelkesítő, mozgósító erejük, mert a szavak és a tettek nem mindig fedik egymást. S itt jutottunk el ahhoz, a VIII. kongresszus irányelveiből is olvasható követelményhez, amely a párttagokra kötelező erkölcsi mércéről szólva egyebek között ezt is mondja: „A kommunistákat jellemző erkölcsi tulajdonságok ... a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka, a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés ...” A kommunistákat jellemző erkölcsi tulajdonságok együttesen adják meg a tsz-ekben munkálkodó párttagoknak is azt a rangot és azt a tekintélyt, amelynek birtokában nemcsak lelkesedni tudnak, szép szónoklatokat tartani, hanem lelkesíteni is képesek a tagokat a többtermelésre, a jobb, lelkiismeretesebb munkára. S itt nem kell valami élettől elvont, megfoghatatlan valamire gondolni. Az a bizonyos, kommunistáktól megkívánt plusz ne úgy jelentkezzék, hogy a párttag úton, útfélen szónokol, s ezzel azt hiszi, megtette a magáét. Ezzel nem adott többet, ezzel még nem vált a közösség legfontosabb bajainak orvosává, s a különböző fontos gazdasági célok megvalósításának előmozdítójává. Dehát hogyan is néz ki a kommunista tsz-tagok helytállása a tsz-ben? Vannak, akik úgy vélik, ez az, ami megfoghatatlan, vannak, akik nagyon nagy dolgokra gondolnak, s emiatt a létezőt sem veszik észre, mások tanácstalanok és ebből adódik, hogy a tsz-ekben működő párt- szervezetek taggyűlésein néha vagy átsiklanak a téma fölött, vagy általában beszélnek helytállásról, a kommunistáktól megkívánt pluszról. A kölesdi' Kossuth Tsz-ben, ” de más közös gazdaságban is viszonylag könnyű megállapítani, melyik párttag miként jut el odáig, hogy szavának súlya, mondanivalójának tekintélye legyen. Bíró József párttag. A Kossuth Termelőszövetkezetben I helytállása a Kossuth Tsz-ben. „csak” tehenész, rangja azonban Kiss István párttitkár és Kovács ennél is jóval több. Ez év tava- | János, a tsz-elnök jó segítőtársaszán neki is az volt a véleménye, ami Váczi Jánosé, de ő ennél többet is tett. A kapálással, a betakarítással igyekezett; jó, minősé gi munkát végzett. Csakhogy ebben még nincs semmi plusz, mert a termelőszövetkezetben valamennyi gazdának kötelessége szem előtt tartania a közösség érdekeit és szót emelni minden rossz ellen. Végeredményben tehát jól dolgozni, a termelőszövetkezet ügyeivel, törődni természetes igény és követelmény. Bíró József azonban a tehenészettel foglalatoskodik, s még e munkán felül vállalt kapálnivalót ezzel mutatva a példát, s a2 ilyen helytállás a közösségben a legjobb ösztönző. A közügyek iránti szenvedélyes érdeklődése is bizonyítja, hogy a párttagság szá mára a szokásosnál nagyobb felelősségvállalást. jelent, nagyobb figyelmet és körültekintést. Ebben jelentkezik ismét a plusz. Munkája végeztével nem mindig ül vacsorához, mert várják a köz dolgai. A nyáron észrevette, hogy a szérűkben van bizonyos köny- nyelműség, mert az asztagrakók nem tartják be a tűzrendészet előírásait. Ezt nyomban szóvá- tette, a tagok és a vezetők hallgattak rá és a hibát kijavították. Azt is megtehette volna, hogy vállat von, s azt tartja, hogy mivel tehenész, semmi köze az asz- tagrakókhoz. Csakhogy Bíró elvtára kommunista. Nála a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés tettekben nyilvánul meg. Abban is például, hogyan legyen elcsépelve a bab, abban is, hogy ameddig legeltetni lehet, addig a jószág ne fogyassza a kész takarmányt, stb. Október elején történt; a vezetőség figyelmét arra hívta fel, hogy a jószágokkal legeltessék le a sarjú lucernát. Felelősséget 'is vállalt, hogy nem történik baj, felfúvódás. íme, ezek azok a bizonyos pluszok, így segíthetik a kommunisták a megszilárdulás érdekében történő erőfeszítéseket. %/áczi János kinyilvánította " ugyan, hogy jó munkát kell végezni, de éppen a saját területe volt a legjobban elhanyagolva-. A 30 hold krumpli szedését a tagok valamennyien befejezték, amikor Váczi János 4Ö0 négyszögöle még mindig a határban volt. A kommunista Szalai Jánosné elvtársnő nem nézhette a hanyagságot és munkacsapatával a határban hagyott krumplit felszedte. így néz ki a párttagok létező kát talál, mert egy kivételével valamennyi párttag helytáll. Ök mondták el, hogy Váczi Jánosnak néhány dologban ma még az a szokása, hogy cselekvés helyett inkább szónokol. Évközben többször kinyilvánítja, hogy jó munkát kell végezni, de elfelejti, hogy ez rá is vonatkozik minden téren legjobb mozgósító erő a személyes helytállás többet ér minden szónál. A Kossuth Tsz-ben dolgozó kommunisták .jó mtmkájáYé!.. magyarázható, hogy a gazdaság erősödik, szilárdul. Tavaly 18 mázsa volt kukoricából az átlagtermésük, ez évben 28—30 mázsa lesz holdanként. Tavaly még nagy gondot okozott az állatállomány takarmányozása és főleg az áttelelte- tés. Ez évben ilyen gondjuk nincs. Persze még nagyon sok azért a tennivaló, s ebben nyilván nem közömbös továbbra sem, a párttagok munkája. — sz p — Felszólal a művezető is, sok újat nem tud mondani, majd elmondja véleményét az üzemi orvos is. Több mint ötven szövő- és fonónő, műszaki vezető jött össze a Tolnai Selyemgyár ebédlőjében a két gyárból, hogy tanácskozzék, hogyan lehetne elkerülni a baleseteket. Köztük vannak az utóbbi hónapokban történt balesetek sérültjei is. A helyzet nem súlyos, hiszen az utóbbi egy évben előfordult balesetek legsúlyosab- bika. M. Máriáé volt. akinek jobbkezén a mutatóujj csonkult meg. A Pamutszövőgyárban igen nagy a javulás, az idén mindössze húrom baleset történt — ezek is csak párnapos keresőképtelenséget okoztak. A Selyemfonógyár ban azonban a tavalyinak kétszeresére emelkedett a baleseteit száma, bár az itteni sérülések is a könnyebbek közé sorolhatók. A félszáz érdekeltet azonban — az «•ügyben« lényegében érdekelt mindenki, aki az üzembe jár dolgozni —, azért hívták össze, hogy megvitassák, hogyan lehetett volna ezeket a baleseteket is elkerülni, hogyan lehetne még biztonságosabbá tenni a munkát. Mint kiderült, a két tolnai gyárban ma már nem azért kell csatázni, hogy a vezetőség gondoskodjék biztonságos munka- körülményekről, védőfelszerelésekről a gépekre. Megtartják rendszeresen a biztonsági szemléket is, megtörténik a dolgozók kioktatása is és a mulasztókkal szemben nem marad el a felelősségre vonás. Most már a hangsúly inkább a nevelésen, felvilágosító munkán van. ÉRDEKES MOMENTUMRA hívta fel a figyelmet dr. Vass Lajos üzemi orvos. M. Mária, ha nem veszíti el lélekjelenlétét és elengedi a söprűt, legfeljebb azt töri darabokra a gép. a munkáslány ujja nem sérül meg. Hasonló eset B. Margit pamutszövőgyári szövőnőé is. Öt gyors egymásutánban két baleset érte. az első »szülte« a másodikat. Először a szövőgép forgódobja csípte be és repesztette meg a körmét. Az ujja gyulladásba jött (erről a balesetről még a művezetője sem tudott). Pár nap múlva a megrepedt köröm megakadt a henger recés részében. B. Margit hirtelen elrántotta a kezét, a körme leszakadt. Az orvos szerint,, ha az első sérülést annak rendje és módja szerint lekezelik; nem fordul elő a második. Le akkor sem, ’ha. nem kapja el ijedtében a kezét. A főművezetője elmondta, hogy három évtizedes gyakorlata alatt ez a második ilyen baleset. Ha Margit neki kiált, ő ki tudta volna szabadítani a kezét. Fő tanulság: Ha bármi történik, igyekezzünk lélekjelenlétünket megőrizni. Ha pedig bármilyen — jelentéktelennek tűnő — sérülés is ér bennünket, mutassuk meg az orvosnak. Hiába a legjobb védőberendezés, a legjobb előírás, a baleseteket csak úgy lehet elkerülni, ha mindenki jobban vigyáz testi épségére — ez derült ki a hozzászólásokból. Kaiser József, a selyemgyár egyik művezetője elmondta, hogy új technológiai eljárást alkalmaztak, de nem mérték föl, hogy ez milyen új baleseti veszélyekkel járhat, nein figyelmeztették erre a dolgozót. ÉRDEKES TAPASZTALATOKRÓL számolt be Gravencz József, a gyár biztonsági megbízottja, aki nemrég a Szovjetunióban járt. Két szövőgyárat néztek meg. Az egyik — ötezer-kétszáz fővel dolgozó — üzemben megkérdezték az igazgatót, hogy hány balesetük volt az idén. — Egy sem. — Válaszolt a kérdezett. Nem akarták elhinni. Csak egy órával később, a szövőteremben találták meg a »titok« nyitját. Alighogy megálltak az egyik szövőgép mellett, a szövő, ahogy megpillantotta őket, intett, hogy álljanak kicsit odébb. Később, amikor a szövővel beszélgettek, az elmondta, hogy a vendégek éppen ott álltak meg, ahol, ha kiugrik «a vetélő, eltalálja' őket. Arra a kérdésre, hogy mikor fordult elő ez legutóbb, a szövő megnyugtatta őket, hogy ő évek óta dolgozik ezzel a géppel, ezalatt még nem ugrott ki. Van védőberendezés is. Dehát az ördög nem alszik, hátha épp most történik baj. Tehát a fegyelmezettség, a körültekintés az a tényező, amit semmiféle védőberendezés nem tud pótolni. A tolnai ankétnak ez a legfőbb tanulsága. <J) GERENCSÉR MIKLÓS: Padgalambok XVII. gott az eperfa lombja, a maka- dám út ridegen csengett a muraközi lovak szakállas patája alatt. A por elnehezült a hidegtől, nem libbent belőle lágy gomoly, ha masíroztak rajta a fuvaroslovak. Pedig sok kocsi nyöszörgött a tompa estében, hordták az építő- rangozott rövidet a lábával, hát- anyagot a város felől, ahonnan radőlt a széken, csak ökle ma- halvány lámpák pislogták idáig A parasztok egészségeset hall- radt az asztalon. Fejét a mellére vidéki szegényességüket, gattak, ki-ki a maga kontójára, hajtotta, mintha számolni akarta Kláriék az országúton csava- Nerr. -.s néztek egymásra Noha volna, hogy hány gomb van a rogtak, lassan és szótlanul, a szorosan ültek, mégis magányo- mellén. névtelen idegenek elhagyatottsásak voltak, féltőn figyelt minden- — Így igaz — bólintott révede- gával. Megszeppent érzéseik tü- ki a saját sorsára. zőn. — Elküldtem. A falu meg relmetlenül vergődtek, keresték Egyszer csak nevetgélni kéz- marasztalta. Sírtak-ríttak, amikor a nyugvóhelyet, mint a késői dett az a paraszt, aki szemben elment. Micsoda hálátlanság! fecskék, melyek így december ült Kincses Józseffel. Hordófejét Amikor pedig a férfiak megtán- derekatáján a föld közelében bo- jókedvű kétkedéssel hajtogatta, coltatták a lakodalmán, az asz- lyonganak, szárnyuk kétkedve mint akit furfanggal akarnak rá- szonyok meg bekötötték a fejét, billen, de repülnek, repülnek fá- szedni. mintha csak a lányuk lett vol- radhatatlanul, míg el nem bújna... De én elzavartam. Kell a hatnak a fagy halálos érintése — Mézbe mártod a szavaidat, pénz. Földet veszek a keresetén, elől. József! De nem nyalogatom tőle Inkább szalonnát eszem főtt étel Az asszonyka Dani hóna alá a szájam, ne búsulj. Engem nem helyett, magam mosom az ingei- bújt, onnan nézte szomorú elér- csapsz be. Bort iszol, aztán vizet met, aztán inkább lefekszem zékenyültséggel az építkezést, prédikálsz. aludni, ha beszélgetni szeretnék, ahol már harmadik hete dolgozKincses meglepetten fülelt. Másképp nem lehet meggazda- tak. Nem látott semmi vígaszta— Iliiről beszélsz? ... godni. Ti mindent jobban tudtok, lót. A majdani textilkombinát — Tudod te, hamis apostol! — emberek... egyelőre még feketén, zordonul emelte föl a hangját a hordófejű Előrehajolt a dermedt csend- magasodott az országút mentén, és már nem nevetett. ben újratöltötte a poharakat. Estére mindig meghalt és ilyen— Ha tudnám, nem kérdezném * kor ijesztővé vált, mintha a mun• mondta keményen Kincses. Ez esztendőre végképp kihűlt a ka hatalmas koporsója lett volna. — Bennünket csalogatsz az világ. Napnyugta után már érez- Klári tudta, sok-sok nap milliegérfogóba, a lányodat meg suty- ni lehetett a tél közelségét, a °nyi meleg mozdulata kell ah- tyomban elküldted pénzt keresni, város széléig osont a hideg, az b°z, hogy estére se hüljön ki az Nekünk is van ám eszünk, hal- erdők szélén megállt ólálkodni, építkezés, hogy az emberi kezek- lod-e?! mint a csikasz farkasok. Az bői áramló élet önállósuljon és A házigazda szórakozottan ha- árokban összezsugorodva kucor- (Folytatás a í. oldalon)
