Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

Hatvanezer export-vállfa Az utóbbi időben egyre több kisipari szövetkezet kapcsolódik be megyénkben az export-terme­lésbe. Az év első három negye­dében tíz tolna megyei ktsz több mint nyolcmillió forint értékű árut készített közvetlen és köz­vetett exportra. A negyedik ne­gyedévben ismét bővült eggyel az exportra is termelő kisipari szö­vetkezetek száma. A Simontornyai Vegyesipari Ktsz október 1-ével megkezdte az export ruha-váll­fák gyártását. Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy a szövetkezet mind gazdaságosság, mind termelékeny­ség és minőség terén beváltja az export-termeléshez fűzött remé­nyeket. A vállfákat tűzifából ké­szítik, az előzetes számítások sze­rint naponta hat—hétszáz dara­bot tudtak volna gyártani. A szö­vetkezet alig több, mint egyhavi gyártás után már ott tartott, hogy a napi termelés 850—900 darab között mozog, sőt az év végéig előreláthatólag eléri a napi ezer darabos termelést is. A nagybani gyártás megindulá­sa előtt a szövetkezet negyven­ezer darab vállfa szállítására kö­tött a külkereskedelemmel szer­ződést. A próbagyártás után — a külkereskedelmi vállalattal egyet­értésben — e mennyiséget továb­bi húszezer darabbal növelték, így az esztendő végéig hatvan­ezer darab vállfát szállít a kül­kereskedelemnek a Simontornyai Vegyesipari Ktsz. Két bemutató az évad második felében Még több mint másfél hónap múltán ér véget az idei esztendő, de a Déryné Színház alkotóműhe­lyében már a színházi évad má­sodik felének programján dolgoz­nak. Mint arról tájékoztattak ben­nünket januártól a színházi sze­zon végéig két bemutatóra kerül sor. 1963 első hónapjában 8—11-ig Szekszárdon mutatják be Sophok­les Antigonéját. Az évad végén júniusban pedig őrei Ferenc új drámája kerül a közönség elé. Utóbbiról még csak annyit isme­rünk, hogy próbái a közeljövő­ben kezdődnek el, s a mai falusi élet néhány problémáját viszi színpadra a szerző. Érdekesnek és változatosnak ígérkezik a program nagyobbik fele is. E szerint január 1—7-ig a Fekete gyémántok, 14—24-ig a Siker titka című darabbal tur­nézik megyénkben a színház két társulata. Februárban ismét lát­hatja a megye közönsége a Csár­dáskirálynőt, s a Fekete gyémán­tokat. Márciusban zenés vígjáték­kal kezdődik a program: 9—18-ig gye több művelődési házának színpadán. Áprilisban a Csárdás­királynő mellett bemutatják a Twist, valamint a Sült galamb című, főként ifjúsági kérdésekkel foglalkozó vígjátékokat, majd az őrsi bemutatót megelőzően még egy operetttársulat turnézik a megyében. Újabb sikerek a lakásépítési program végrehajtásában A második ötéves tervben 250 ezer helyett 300 ezer lakást létesítünk Az év végének közeledtével a beruházásokkal foglalkozó szer­vek is tüzetesen megvizsgálták a várható eredményeket és a jövő esztendő előkészületeit. Hogyan látja a helyzetet a Magyar Be­ruházási Bank? — Erről a kö­vetkezőket mondta Vető Kálmán­ná, a bank vezérigazgató-helyet­tese: — A kongresszusi irányelvek, a párt gazdasági politikája messze­menően kihat a népgazdasági be­ruházásokra is. Anyagi erőforrá­sainkat elsősorban a legfontosabb népgazdasági ágak korszerűsíté­sére és jóléti célokra összponto­sítjuk. A vegyipar fejlesztését például nagymértékben segítik a Tiszavidéki Vegyikombinát és a Péti Nitrogénművek beruházásai, a közlekedést jelentősen javítja majd a miskolci vasútvonal vil­lamosítása, ötezer új vasúti kocsi beszerzése, újabb Diesel-mozdo­nyok üzembehelyezése, szárnyas- hajók. vásárlása és a fő közleke­dési utak pormentesítése. Az építkezések költségeinek és a kivitelezői * idejének Felbőszült anyamedve garázdálkodott három dél-szerbiai faluban A dél-szerbiai Metohija auto­nom terület három falujában szombaton egy felbőszült anya­medve garázdálkodott és hét sze­mélyt súlyosan megsebesített. A medve először Perkai község ha­tárában támadott meg a mezőn egy házaspárt, majd a közeli erdő felé vette irányát, s ott két férfit és egy nőt mart meg. Ezután a szomszédos Dobrusa falu felé ro­hant, közben letepert egy férfit, akit a közelben dolgozó egyik v eszékelő embert, traktorjával nagy sebességgel a dühöngő fene­vad felé hajtott. A medve meg­ijedt a gép dübörgésétől, eleresz­tette áldozatát és Romance falu felé iramodott, ahol az utcán megtámadott egy kilencéves isko­lás fiút. Musztafa Rugvaj — a kilencéves tanuló, amellett, hogy megvakult, életveszélyes sérülé­seket szenvedett a fején és más testrészein. Állapota válságos.1 A fegyveres erők tagjai és a helybeli vadászok nyomban a medve felkutatására siettek, de eddig eredménytelenül. _ traktorvezető mentett meg a biz- játszák a Szerelem nem válóok j tos haláltól olyképpen, hogy ami­című vidám zenés darabot a me- dőn észrevette a medve alatt jaj­A legnépszerűbb ételek: első a halászlé, második a rántott szelet, harmadik a pirított máj Naponta több mint harmincmillió forintot költ a lakosság éttermekben, cukrászdákban, büfékben A Központi Statisztikai Hivatal érdekes kimutatást készített a vendéglátóipar forgalmáról. Hogy képet nyerjenek a lakosság meg­változott igényeiről, ízléséről, most elsőízben azt is felmérték, hol mennyi fogy ä legkülönfélébb ételekből. Már az összefoglaló adat is jelentős fejlődést tükröz: naponta több mint harmincmillió forint értékű ételt-italt fogyaszt a lakosság éttermekben, cukrász­dákban, eszpresszókban, vendég­lőkben, büfékben. A különféle vendéglátóhelye­ken naponta átlagosan 927 000 adag meleg ételt szolgálnak fel, ebből 800 000 adagot az üzemi ét­termekben. Az üzemi konyhákon az előfizetéses étel a kelendő, a többi étterem közönségének több­sége — számszerint 53 százaléka — azonban étlap szerint választ­ja ki ételét. Menüt csak körül­belül hat százalék rendel, a töb­bi előfizetéses ebédet, vagy va­csorát fogyaszt. Bár a vendégek ízlése megle­hetősen eltér, néhány ételfajta nagy népszerűségnek örvend. Az első helyet jelenleg a halászlé tartja, naponta körülbelül 4500 adagot szolgálnak fel. Alig ma­rad el tőle a rántott sertésszelet. Rangsorban a harmadik á pirí­tott máj, szakemberek véleménye szerint azonban a máj is a rang­lista legelejére kerülhetne, ha volna elegendő. A nyilvános éttermekben vi­szonylag sok ital fogy, összetéte­lük azonban más, mint néhány évvel ezelőtt volt. A borfogyasz­tás csupán kis mértékben emel­kedett. Az ország egy-egy lakosá­ra számított évi átlagfogyasztás 29,9 liter bor. Sokkal magasabb azonban a sörfogyasztás. Az egy főre számított évi átlagfogyasztás sörből 1952 óta évi 13,1 literről 36,7 literre növekedett. A statisztika szerint érdekes tü­net, hogy az emberek többsége — mintegy 85 százaléka — nem ott­hon, hanem étteremben, vendég­lőben fogyasztja el az italt. Az otthoni kávéfőzés szinte elenyé­sző, e kedvelt italt az emberek inkább eszpresszókban fogyaszt­ják. 1952 óta ötszörösére nőtt ha­zánkban a kávéfogyasztás, e meg­növekedett forgalom ellenére azonban még mindig nem tarto­zunk á nagy kávéfogyasztó orszá­gok közé, Belgiumban és Hollan­diában például tízszerannyi az egy főre számított kávéfog'yasztás, mint Magyarországon. Az édessé­gek fogyasztásával azonban a leg­elsők közé kerültünk: a vendég­látóipar ételforgalmának több mint negyven százaléka cukrász- sütemény, édesipari termék, fagy­lalt és büféáru. csökkentésére folyamatban vannak a pécsi és a duna­újvárosi panelüzcmek beruhá­zásai. ezenkívül korszerű gépeket is be­szereznek az építkezések kor­szerűsítésére — A lakásépítkezések tekinte­tében az elmúlt években körül­belül hasonló eredményeket ér­tünk el, mint a többi szocialista ország, A második ötéves terv 250 000 lakás építését írta elő, az eddigi tapasztalatok szerint azon­ban ezt a feladatot túl is tudjuk teljesíteni: 250 ezer helyett legalább 300 ezer lakást létesítünk 1965-ig. A lakásépítkezések műszaki ter­vezése a korábbi évekhez képest javult, s további javulás várható az építőanyagipar fejlődő mű­szaki színvonalától, .az új építési módszerek bevezetésétől. A jö­vőre kezdődő lakásberuházások 50 százalékára a tervdokumen­táció más rendelkezésre áll, az ötéves tervben kialakuló lakó­telepek túlnyomó részére már az építési programot is jóváhagyták. A lakásépítkezésekkel függ össze a vízellátás javítása és a szenny­vízcsatorna-hálózat bővítése. 1930- hoz képest 1965-re a vízszolgál­tatást 24, a csatornahálózat hosz- szát pedig 20 százalékkal növelik, az igényeket azonban még ez az •redmény sem elégíti ki. — Ismeretesek a lakosság egész­ségügyi ellátásának javítását célzó tervek! Az elmúlt két évben 1890 új kórházi ágyat bocsátottak a betegek rendelkezésére s a kórházépítkezések folytatód­nak. Jövőre megkezdik a többi között a kazincbarcikai, a hatvani, a karcagi és a siófoki kórház épí­tését. — A Beruházási Bank minden rendelkezésre álló eszközt fel­használ, hogy a vállalatokát gaz­daságosabb beruházásokra ösztö­nözze. Ezt szolgálja a nemrég megszületett döntés, amelynek alapján kiterjesztik a vissza­térülő hitelek rendszerét. A be­ruházásoknak ez a formája arra ösztönzi az üzemeket, hogy hitelt csak olyan beruházá­sokhoz igényeljenek, amelyek gyorsan lebonyolódnak és a költségek viszonylag hamar megtérülnek, mert ezeket a beruházási Össze­geket a vállalat visszafizeti a banknak. Eddig évenként körülbelül 100 millió forint ilyen visszatérülő bankhitel állt a vállalatok ren­delkezésére. Ezt az összeget jö­vőre 360 millió forintra emelik, ami szükségessé teszi az eddigi hitelfeltételek módosítását is. Á vállalatok a jövőben a termelő jellegű értékhatár alatti beru­házásokra 3—4 éves időtartamra vehetnek igénybe hitelt, amely­nek összege magasabb lesz az ed­diginél. Bizonyos feltételekkel nemcsak gépek beszerzésére, ha­nem építkezésekre is engedélyez­nek megfelelő összegeket. A vezérigazgató-helyettes el­mondotta, hogy a beruházások tervcllátottsága még mindig nem kielégítő, a tervek hiánya gyak- ra késlelteti a beruházások meg­indulását és zavartalan lebonyo­lítását. A tervező vállalatoknak körülbelül a fele a kivitelezés alatt levő beruházások tervein dolgozik, tehát a tervdokumentá­ciók késve készülnek. Sokszor előfordul a túlméretezés is. A du­naújvárosi iskola és a miskolci toronyház építésénél például bő­ségesen megtalálhatók a luxusra való törekvésnek a vonásai. A tervezőmunka fogyatékosságai, miatt azonban nemcsak egyik, vagy másik tervezőirodát kell el­marasztalni, mert azok joggal hi­vatkoznak a beruházási célok gyakori bizonytalanságára, az építtetők hiányos adatszolgáltatá­sára, vagy a hatóságok adminiszt­rációs munkájának lassúságára. <, > „ ' — > : A Tamási Sajtüzemben készülő sajt minősége nagymértékben függ az üzemi laboratórium munkájától, ahol a gyái tási folyamat­hoz szükséges színtenyészetet készítik. Az üzemben k észülő sajtnak nagy része kerül exportra, amelynél különösen fontos a kiváló mi­nőség. Felvételünkön Siklós István művezető a sajt savfokának el­lenőrzését végzi. (bj) //S '(x ,-v

Next

/
Oldalképek
Tartalom