Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-11 / 264. szám
8 fntlW Mr cm ftEPTTJSÍO 1963. november If. GYERMEKEKNEK V íf.. Száz darab tojás E‘ i gyszer volt, hol nem volt, már- bizony nagyon régen volt, élt egy ember. Három dologról volt híres országszerte: szegénységéről, furulyá- ■ járói és szókimondó bátorságáról. Szegény volt, mondom, mint a templom egere, de olyan gyönyörűen tudott furulyázni,, hogy tizenkét falu járt csodájára. Délben, amikor megette szegényes ebédjét a gazdagok földjén, ,csak élővette a furulyát és fújta, fújta a szebbnél szebb • dalokat. AZ erdő madarai mind köréje telepedtek és vele csicseregtek, daloltak, fütyültek. Aztán meg vasárnaponként, amikor el-elment egy pohár borra a kocsmába! De sok hallgatója volt! Egész délután szólt a nóta a szegények keserűségéről, bánatáról. Amint ott furulyázgat, bejön ám egy gazdag ember, hogy megfogadja Szegény Jánost — mert így hívták — munkára. Amint kinyitotta az ajtót, a huzat eloltotta a lámpát és egyszeriben sötét lett. Azt mondja a gazda: T- De sötét lett egyszerre! — Ne csodálkozzon kegyelmed, hiszen bejött! — szól János. Hej, lett erre nagy kacagás, Tréfás kérdések 1. Vizeken képződik, jo rajta ringatózni. Mi az? Z. A hordó nélkülözhetetlen tartozéka, különösen szüret után. Mi az? 3. Öt betűből áll, a fúvódás egyik fajtájánál emlegetik. Visszafele olvasva is azt jelenti. Mi az? 4. Hogy nevezhetjük a mezei nyulat? 5. Miért nyűi a nyúl? 6. Hogy nevezhetik a képesített ácsmestert? A legutóbbi „Tréfás kérdések” megfejtései: 1. Sertés. 2. Lohol. 3. Körözött. '4. Lélegzetet. 5. Görög. Gyűjtötte: Hamar Lajos Ozora nevetés. A paraszt meg- öklét rázva, leforrázva hátrált ki az ajtón. De-bántani nem merte, mert erős ember volt ez a Szegény János. , ■ Hát mondom, sok gazdag és balga embert tett' nevetségessé tréfáival. Egyszer a királyhoz is eljutott a híre. Hintóbá ült hát, a legokosabb miniszterével, és János falujáig meg sem állt Nagyon kiváncsi volt erre a szegény, de híres emberre. Megszállt a fogadósnál. Estére aztán elhivatta Jánost, aki mit sem tudott a király érkezéséről, mert egész estig árkot ásott. Sok ember szorongott a kocsmában, hogy lássa a királyt. Na, amikor Szegény János belépett az ajtón, illéndően köszöntötte a királyt, a minisztert, meg a falu népét. Aztán így szólt: — Kérek egy darab sós-paprikás kenyeret, meg egy pohár bort, mert a gazdám annyira jóllakatott, hogy még száz darab tojást is meg tudnék enni ültő helyemben. Hej, elcsodálkozott ám minden ember, de főleg a király. A miniszter meg kapva az alkalmon, így szólt: — Hallottam, amit mondtál János! Én nem hiszem el, hogy te száz darab tojást megennél egy ültő helyedben. — Fogadjon velem kegyelmed! Ha nem tudom megenni, köttessen a ló farkára, és a faTörd a fejed! 1. 85 éves Az elmúlt heti „Törd a fejed!” rejtvények megfejtései: 1. Érzé-' kény. 2. Hatékony. 3. Eleonóra. ély eg gyűjtőknek Szakkifejezések magyarázata TJtó-gumizás a bélyeghamisítá- tásoknak egyik legveszélyesebb módja, amikor is vegyi úton eltávolítják a : pecsételés nyomát a bélyegekről, majd a hátlapra új gumizást juttatnak, s mint használatlan példányt értékesítik. Ezen hamisítási mód a régi bélyegeknél fordul elő, ahol a bélyegzett és bélyegzetten példányok ára között nagy különbség van az utóbbiak javára. Ezeket a hamisításokat egyrészt arról lehet megismerni, hogy a gumizáshoz használt ragasztó mihősége lényegesen eltér az eredeti bélyeg ragasztójának nemcsak minőségétől, hanem legtöbb esetben a színétől is. Elsősorban a kezdő gyűjtőket csapják be ilyenekkel a lekiisme- retlen bélyeghamisítók, így nagyon ajánlatos, hogy régi kiadású pecsételetlen bélyegeket csak teljesen megbízható helyről vásároljunk. !'V '■ ' ' ’ ?• " Utánvésctt akkor a bélyegnyomó lemez, ha az a használat közben annyira elkopik, hogy a bélyegképeken a bélyegrajz egyes részletei egyáltalában nem, vagy csak hiányosan jelennek meg. A krajcáros kiadású bélyegsoroza- tunk egyes értékeinél, amelyből nágyobb mennyiséget nyomtak, fordul elő igen gyakran. Türelmes és nagy tömeganyaggal rendelkező gyűjtők az után vésett] ívek lenyomatát teljesen összeí tudják gyűjteni. Rendkívül tanul-] ságos egy ilyen összeállítás. Azl ősz folyamán rendezett bélyeg-] napi kiállításon lehetett látniJ egy nagyon szép, — teljes — ilyen] gyűjteményt, illetve tanulmányt.^ Vágott bélyegeket az irodalom] mint fázisnyomatokat tartja nyil-i ván. Nem teljesen egyezik meg a] két fogalom. Amikor a bélyeg ké-i szül, a nyomda a végleges ki-1 adás elkészülte előtt a Bélyeg-i múzeumnak — dokumentáció cél-1 jára — nem fogazott példányokat^ küld. Ezek az igazi fázisnyoma-] tok. Ennek minősülne a szakíró-J dalom szerint minden olyan bé-i lyeg, mely a fogazott példányoki mellett nem fogazva is elkészül.] 1947 óta az ilyen fogazatlan bé-i lyegeket is árusítja . a Filatélial Vállalat, s ezeket a posta bérmen-j tesítésre elfogadja mindaddig,! amíg a fogazott példányok is for-J galomba vannak. Városi bélyegek a múlt szä-l zadban készültek, vagy a világháborúk alatt, amikor az ország] központi postai anyagraktára nem] tudta az egyes .hivatalokat bélyeggel ellátni, .ezért, kényszerűitek] maguk nyomtatni a helyi, nyom-1 dában .bélyegeket. P.Gy. Vasárnapi HUMOR Bekötötték a legény fejét... lu szeme láttára huzasson há-. romszor végig a falun. Ha viszont megeszem a száz darab tojást, kegyelmedet húzássá végig a király a falun háromszög a falu szeme láttára. — Áll az alku! — csapott Já-( nos tenyerébe a miniszter. És' már előre örült a jó mulatság-^ nak. Na, a fogadós mindjárt ugrott, és megfőzte a száz to-i jást. Kiszámolta az asztalra Já-’ nos elé. Az meg vette, a csilla-, gos bicskáját, és szépen meg-' tisztította őket. Amikor ez meg-, volt, minden tojást négyfelé vá-‘ gott. Azután minden negyed, darabot még kétfelé. Akkor kiszámolt magának száz kis darabot és jóízűen eszegetni kezd-( te. Amikor megette, megtörölte1 a száját és így szólt: — Megettem a száz darab tojást. A miniszter erre felugrott: — Nem így volt az egyezség, hékás! — Hogy hogy nem így volt? — Hát nem etted meg mindet! — Hohó, uram! Csak nyugodtan. Én azt mondtam, meg- eszek száz darab tojást. — Ez) tojás? — mutatott a darabokra. — Igen. — mondta a minisz-' tér. — Hát akkor én most meget-' tem száz darab tojást, és megnyertem a fogadást. — Igen! — emelkedett fel aj király — megnyerted a fogadást. Erre magához ölelte Szegény Jánost és kijelentette, hogy’ mától kezdve ő lesz a főminis?- ter. A megszeppent atyafit meg, aki eddig bitorolta a miniszteri’ széket, és nyúzta a szegény né-, pet, a ló farkára köttette és há-‘ romszor végighurcoltatta a falun. Bele is halt szégyenélje és' azóta nincs szegény ember ab-, ban az országban. KELEMEN ZOLTÁN Derűre ború Faluvégre Eső szakad, Közepén meg Ragyog a Nap. Nagy fa alól Amíg nézem, Csak nevetek Az egészen. Am szellő jő Lombot rázva S búsulok már Bőrig ázva! BORSI DARÁZS JÓZSEF — oOo — Kip-kop Erdő szélén, patak partján kopácsol egy kicsiny harkály. Kip-kop, kip-kop, vajon csőre mit fog? Bogarat, vagy kukacot? Van ám a fán csuda-sok! Semmit se, mert kicsi még, — anyukája konyhájából néki is jut eleség! — Ne lógasd az orrod, Jani! Tavaly a tsz-be szerveztelek be,, és azt se bántad meg.., (Szegő Gizi rajza.)] A tenyésztés teteje Ez a fajta nemcsak rendkívül szapora, hanem illemtudó Is.i (Fülöp György rajza.)] Szállítják a cukorrépát Látjátok, gyerekek, ez a bácsi a mi jótevőnk! (Fülöp György rajza.) Vigasz QÖSZ JENŐ Mit sírsz, Marian, nem először történt!... (Gerő Sándor rajza.))
