Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-02 / 257. szám
Valamennyi dolgozóra támaszkodva A párton kívüli aktíva tanácskozása Pakson I ' [A M AC-YA?. SZOCIÁLIST, V . MUKffcAS'PA n ■ IQljlA MPGYfl ■ BUOJTSi G A tS -A 'í v. - . ■■■- A I XII. évfolyam, 257 szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1962. november 2. Pártonkívüliekkel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel tanácskozott szerdán a járási pártbizottság Pakson, az ifjúsági ház nagytermében. A tanácskozást azzal a céllal hívták egybe, hogy a járási küldöttértekezlet után, a párt szövetségi politikájának megfelelően, a pártonkívüliek részvételével, helyesebben velük együtt fogjanak hozzá a járás előtt álló politikai, gazdasági és kulturális feladatok végrehajtásához. A pártonkívüliek részvételével, velük együtt — ezen volt a hangsúly. Ezt tükrözte a beszámoló is, amelyet Soczó Lajos elvtárs, a járási pártbizottság titkára ismertetett. — A párt politikájának igazsága találkozik az emberek óhajával, akaratával, s ebben van a párt növekvő népszerűségének ereje. A kölcsönös bizalom alapján a párttagok és a pátonkívü- liek széles körű társadalmi összefogásával érhettük el eredményeinket, köztük a mezőgazdaság átszervezését is. Mindez amellett szól, azt igazolja, hogy a pártonkívüliek vonzódnak a párthoz. A tennivalók széleskörűek. A szocializmus alapjainak lerakását követi a szocializmus felépítésének periódusa. Éz a feladat az egész nép aktív közreműködésére épül — hangsúlyozta a beszámoló. A tanácskozáson a meghívottak lelkes aktivitása, őszinte segítőkészsége nyilvánult meg. Nem szemlélődően és vendégként mondták el véleményüket. Felelősséggel jöttek a tanácskozásra. Gondos körültekintéssel beszéltek arról, amit helyeselnek és amivel egyetértenek. Ugyanakkor türelmetlenül és szenvedélyesen ostorozták a még meglévő hibákat. A felszólalásokban az is kifejezésre jutott, hogy a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, s az abban felvázolt jövőt magukénak érzik. Megvalósításukért cselekedni is akarnak. A paksi járás mezőgazdasági jellegű. Ebből kövétkezően mind a beszámoló, mind a vita a mezőgazdasági témák köré csoportosult. Garai János, a bölcskei Petőfi Tsz eredményeiről beszélt. Bejelentette, hogy október 20-ra befejezték a vetést, 31-gyel pedig az ősziek betakarításával is végeztek. A továbbiakban a tsz-ek gépesítését és műtráevával való ellátását sürgette. Rada Antal, a madocsai Igazság Termelőszövetkezet elnöke és Béri Iván, a duna- földvári Aranykalász Tsz főkönyvelője a termelőszövetkezeti tagok óhajának voltak szószólói. A helyi tapasztalatok alapján a termelőszövetkezetet és a falut közelről érintő kérdésekkel elsősorban a termelés konkrét feladataival foglalkoztak a tanácskozáson. Igen megszívlelendő volt Örvös Ferencnek, a Paksi Konzervgyár termelési csoport- vezetőjének javaslata, aki a kipusztult homoki szőlők helyébe javasolta e terület egy részének cigánymeggyel történő betelepítését és hasznosítását. Aggódva beszélt arról, hogy megyei viszonylatban is kiveszőben van az aprómeggy, amelyből a konzervgyár meggypulp gyanánt sokat exportál. Az őszinte beszéd fonalát gombolyította tovább dr. Illés Gyula fogorvos és Hernádi Ferenc, a paksi posta vehetője is. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Hoffmann János elvtárs, a Megyei Pártbizottság pártós tömegszervezeti osztályának munkatársa is. aki többek között arról beszélt, hogy milyen helyes és jó kezdeményezés volt a pártbizottság részéről a pártonkívüliek tanácskozásának összehívása. A paksi járási pártbizottság munkájában a gyakorlatban jnt kifejezésre az új helyzethez alakuló munkastílus, amely valamennyi dolgozóra támaszkodva határozza meg a tennivalókat. Olyan politika támogatására kéri fel a pártonkívülieket, amelyek végrehajtása a párttagoknak és a pártonkívülieknek egyaránt érdeke, a szebb, a boldogabb élet. A párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei a lehetőségek figyelembevételével szabják meg további fejlődésünk menetét. A párt annyit ígér, ameny- nyit végre is tudunk hajtani. Nem tehetjük kockára felelőtlen ígérgetésekkel azt a bizalmat, amit eddigi munkánkkal elértünk. A bizalom megszerzése és megtartása nagy dolog. A párt politikájának nagyszerűsége éppen abban van. hogy célja és akarata megegyezik a nép akaratával és céljaival — mondotta. A paksi járási pártbizottság tanácskozása, amelyen pártonkívüliek vettek részt, jó hatással volt a meghívottakra, a bizalom megnyilvánulásának fogták fel a •meghívást, s felelősségérzette] vettek részt a tanácskozáson. Érezték, hogy amiről a párt tárgyal, az közügy, s azért hívták meg őket, hogy véleményüket kikérve. s őszinte bírálatukat megszívlelve gyorsítsák a paksi járásban is azt a fejlődést, amely a szocializmus felépítésére irányul, s amely nemcsak a kommunisták ügye, hanem az egész népé. P. M. Ötszázötven brigád — ötezer dolgozó versenyez megyénkben a szocialista címért A szocialista brigádmozgalom és a dolgozó nők között végzett politikai nevelőmunka problémáival foglalkozott az SZMT elnökségi ülése Csütörtökön délelőtt Szekszár- don ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége. Az első napirendi pont Körösi Istvánnak, az ÉDOSZ megyei titkárának beszámolója volt az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. Ezután került sor a szocialista brigádmozgalom helyzetéről és a mozgalommal kapcsolatos tennivalókról az SZMT termelési munkabizottsága által összeállított jelentés megvitatására. A napirend harmadik pontjaként vitatta meg az elnökség az SZMT nőbizottsága által készített jelentés alapján a dolgozó nők között végzett politikai nevelőmunka problémáit. Az úgynevezett egyéb kérdések között került sor az 1962. évi takarékossági napok szervezésében, célkitűzéseinek teljesítésében a szakszervezeti szervek feladatainak megbeszélésére. Ez alkalommal értékelték az egy évvel ezelőtt, a szakszervezeti megyebi- zottságok között meghirdetett KST szervezési verseny eredményeit. Az ülésen részt vett Huber Lajos, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkára, a SZOT Elnökségének tagja, dr. Jandek Géza, a SZOT termelési osztály- vezetője és Juhász Ferenc, a SZOT instruktora. Mindhárman felszólaltak a. vitában is és értékes útmutatásokat adtak a további munkára. A napirendre került kérdések közül a legnagyobb érdeklődést — és vitát — a szocialista brigádmozgalommal kapcsolatos jelentés váltotta ki. Az elnökség megállapította többek közt' hogy az idén jelentős mértékben szélesedett a szocialista verseny eme új formája. Jelenleg mintegy 550 brigád több, mint ötezer dolgozóval versenyez a szocialista brigád címért a megyében, 106 brigád — 1055 fővel — már el is nyerte a címet. A növekedés az utóbbi egy év alatt nagyobb volt, mint az .országos átlag. Sok a probléma még a szakszervezeti szerveknek a műszaki és gazdasági vezetőknek a szocialista brigádmozgalmat segítő tevékenysége körül. Egyik legfontosabb feladat ennek megjavítása, a szocialista munkaverseny — és ezen belül a szocialista brigádmozgalom — tartalmának helyes meghatározása, a kialakult jó módszerek elterjesztése. Igen fontos, hogy a szocialista, illetve a megtisztelő címért küzdő brigádok figyelmét az üzem előtt álló legfontosabb feladatok megoldására irányítsák, és ezzel kapcsolják össze a nevelés, a szocialista emberformálás tennivalóit. Állást foglalt az elnökség a nagyobb termelési egységeknek a „szocialista műhely”, „szocialista üzemrész” címért induló versenyével kapcsolatban is. Ezek szerint ma már az a cél, hogy elősegítsük az ehhez szükséges feltételek megteremtését, tehát nem szabad hátráltatni az ilyen verseny kibontakozását azzal az indokolással, hogy még „nincsenek meg a feltételek”. Több hozzászóló beszélt a termelési tanácskozások színvonalának emeléséről, mint az üzemi demokrácia e legfontosabb intézményeinek erősítéséről. A tapasztalat ugyanis az, hogy sok üzemben nem készítik elő megfelelően ezeket és nem is biztosítanak olyan jogkört a termelési tanácskozásoknak, mint amilyet az 1022-es MT-SZOT határozat előír. (Jutalmak, kiváló dolgozó, szocialista brigád cím odaítélése^ stb.j RESTAURÁLNAK (Bakó Jenő felvétele.) 1828-ban készítette el a Nemzeti Múzeum világhírű tervezője, Polláck Mihály a szekszárdi vármegyeháza terveit. Azóta sokan megcsodálták impozáns oszlopcsarnokát, arányos, kiegyensúlyozott méreteit. Oldalas tanulmányok jelentek meg róla építőművészeti folyóiratokban, kétségkívül Tolna megye egyik Iegremekebb épiíé- szeti műemléke. A vármegyei hivatal megszűnése után épülete sok hivatalnak adott szállást, amelyek visszaéltek a vendégszeretettel, belülről különféle toldalékokkal csúfították el. A közelmúltban megindult helyreállítási munkák során lebontásra kerülnek ezek a toldaléképületek és a falfestés is eredeti színét kapja vissza. Boszorkányok és betyárok, olimpiai élménybeszámoló — Gazdag műsor a tanácsi dolgozók szabad akadémiáján — A Megyei Tanács szakszervezeti bizottsága az idei őszön megszervezte a tanácsi dolgozók szabad akadémiáját. Az érdekes sorozat tíz előadásból áll, s az előadásokat filmvetítések egészítik ki. A március közepéig tartó akadémia már megkezdte működését, s október 29-én elhangzott az első előadás. A következőkben, november 12-én Kálandok a Csendes-óceánban címmel Rádai Ödön tudományos kutató tart előadást, november 26-án olimpiai élmény- beszámolóra kerül sor. December 10-én az MSZMP VIII. kongresz- szusáról Bársony Róbert, a köz- gazdasági technikum igazgatója mond referátumot. Januárban dr. Cenner Mihály színháztörténész ismerteti a 125 éves Nemzeti Színház történetét, s még ugyancsak januárban dr. Pataki József gimnáziumi tanár a megyeszékhely történetéről tart'elő- adást. Februárban és márciusban négy akadémiai foglalkozásra kerül sor. Boszorkányok ps betyárok Tolna megyében címmel dr. Hadnagy Albert megyei főlevél- tárnok tájékoztatja a hallgatókat, majd Kaszás Imre ország- gyűlési képviselő lengyelországi élményeiről tart előadást. Márciusban neves vendége lesz az akadémiának. Dr. Erdei-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus a tudományos világkép kialakításának problémáiról. ad elő. S végül március 18-án József Attila irodalmi esttel zárul az akadémia. A záróünnepségen az Irodalmi Színpad működik közre. Indiáról, Szekszárdon és Eonyháden Annak idején már jelentettük, hogy az őszi népművelési program keretében a Megyei Tanács népművelési csoportja és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat meghívására megyénkbe látogat dr. Ábrahám Ambrus kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus. A neves ideghisztológus 1959-ben a Tudományos Akadémia delegáltjaként Indiában járt, ahol megtekintették a tudományos intézményeket, s ismerkedtek az ország népének életével. Gazdag élményanyagából Szekszárdon a TIT-klubban, Bonyhádon pedig a gimnáziumban tartott beszámolót számottevő érdeklődés mellett. Egyebek között ismertette az Indiában gyűjtött tudományos tapasztalatokat, majd szóban és képekben bemutatta a távoli ország dolgozóinak életét. Részletesen beszélt azölcról a kiáltó ellentétekről, amelyeket kőrútjuk során láttak, de azt is elmondotta, hogy megfigyelései szerint India is rálépett a haladás útjára. Az előadásokon sok kérdés hangzott el, s ezekre részletes válaszokkal szolgált dr. Ábrahám Ambrus.
