Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

fößVS tHrTrm nwijsac! 1962. november 11. Az UNESCO közgyűlése nem tárgyalja a Kínai Népköztársaság tagságának elismerését i Párizs (MTI). Az UNESCO köz­gyűlése szombaton állapította meg •napirendjét. A Szovejetunió ja­vaslatot terjesztett elő a Kínai Népköztársaság tagságának elis­meréséről. Több küldöttség a szovjet javaslat mellett szólalt fel. Nagy-Britannia és más nyu­gati országok képviselői ellenez­ték a szovjet javaslatot. A sza­vazásnál 33 ország a Kínai Nép- köztársaság mellett foglalt állást, 48 pedig a javaslat ellen szava­zott, 17 küldöttség tartózkodott a szavazástól, 10 pedig távol ma­radt. A UNESCO 12. közgyűlése tehát az idén nem foglalkozik a Kínai Népköztársaság jogainak elismerésével. A közgyűlésen több felszólaló bírálta a végrehajtó bizottságnak azt az állásfoglalását, amellyel elzárkózott az elől, hogy több nemzetközi demokratikus szerve­zet megfigyelőivel képviseltesse magát az UNESCO közgyűlésén. A felszólalók között volt Jóboru Magda is. A magyar küldött rá­mutatott, hogy az ifjúságnak a béke és a nemzetközi együttmű­ködés szellemében való nevelése, valamint az írástudatlanság el­leni harc az UNESCO közgyűlésé­nek legfontosabb porijai közé tar­tozik. Az olyan nemzetközi szer­vezetek bekapcsolódása, mint a DÍVSZ, vagy az oktatási dolgozók nemzetközi szövetsége, értékes hozzájárulást jelentene az UNES­CO munkájához. Ünnepi gyűlés Moszkvában a szovjet- milícia napja alkalmából Moszkva (TASZSZ). Minden év­ben november 10-én a milícia napját ünnepük a Szovjetunió­ban, annak emlékére, hogy 1917 november 10-én, vagyis a szovjet hatalom harmadik napján Lenin kezdeményezésére megalakították a milíciát. Az évforduló alkalmából a ünnepi gyűlést tartottak, amelyen jelen voltak: Hruscsov kormány­fő, Erezsnyev, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke. Erői Koz­lov, Dmitrij Poljanszkij és más hivatalos személyiségek. A ^ülésen Hruscsov is beszé­det mondott, jókívánságait fe­jezte ki a milícia dolgozóinak és moszkvai Dzerzsinszkij-klubban sikeres munkát kívánt nekik. Az Algériai Kommunista Párt az FLN egypárt-törekvéseiröl Párizs (MTI). Az Algériai Kom­munista Párt nyilatkozatban szö­gezte le álláspontját a kommu­nista összejövetelek betiltásával és az FLN politikai bizottsága .által szorgalmazott egypárt-rend- szerrel kapcsolatban. A nyilatko­zat rámutat, az FLN politikai bi­zottságának képviselői arra kérték az Algériai Kommunista Pártot, szüntesse be tevékenységét az FLN kongresszusáig és a kom­munista párt tagjai csatlakozza­nak az FLN szervezeteihez. Az As Saab, az FLN lapja kubai példára hivatkozva az algériai kommunisták szemére veti. hogy nem értik meg azt, amit a kubai kommunisták megértettek. — A kubai egységes párt — hangoztatja az Algériai Kommu­nista Párt nyilatkozata —' há­rom forradalmi szervezet, köztük a Kubai Kommunista Párt hpsz- szú egyesülési folyamatának ered­ményeként, testvéri vita, önkén­tes megegyezés útján jött létre a marxizmus—leninizmus elvi alapjain. Az Algériai Kommu­nista Párt is híve az egységes pártnak, amennyiben az a mun­kásosztály ideológiáján alapul. Kész testvéri vitát folytatni olyan egységes pártról, amelyet az algériai forradalom fejlődése ériéi megN amelyet nem mester­ségesen hoznak létre. Algériában azonban, mint azt az FLN vál­sága is megmutatta, nincsenek még meg az egységes párt fel­tételei. Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatában kitart ismert álláspontja mellett, hogy a jelen­legi helyzetben a legcélszerűbb, ha a különböző hazafias forra­dalmi szervezetek függetlensé­güket megőrizve a nemzeti front­ban egyesülnek. A párt nyilatkozata végül han­goztatja, továbbra is építő mó­don akarja támogatni az algériai kormány pozitív intézkedéseit, de felkéri az FLN politikai bizott­ságát. vesse el a tömegek moz­galmát gyengítő kommunista­ellenes séget. Tüntetnek a francia egyetemi hallgatók — Sztrájkéinak az argentin tanítók Párizs (MTI). Franciaország va­lamennyi főiskoláján tüntető Sztrájkot tartottak pénteken a diákok. A tanárok nagyrésze is szolidaritást vállalt velük. A Sorbonne udvarán mintegy há­romezer főiskolai hallgató és egyetemi oktató tüntetett. Lilié­ben, Lyonban, Strásbourgban és más egyetemi városokban több ezer diák tüntetett az utcákon. Grenobleban a rendőrök husán­gokkal estek neki a rektori hi­vatal épülete előtt összegyűlt diá­koknak. Több egyetemi hallgató megsebesült. Toulouse főterén több ezer fiatalember ülő sztrájk­ja »órákon át megbénította a forgalmat«. A francia főiskolai hallgatók diákszállásokat, új egyetemi épü­leteket, étkezdéket követelnek. Tiltakoznak az egyetemi tanárok és az oktató személyzet alacsony fizetése ellen. A párizsi főiskolai hallgatók röplapjukban rámutat­nak, hogy számuk a tavalyi 120 ezerről 140 pzerre emelkedett, a kormány azonban nem gondosko­dik elhelyezésükről, nem bizto­sítja tanulmányi feltételeiket. A kormány »tudományos kutatás« címén miliiárdokat költ fegyvert kezésre — hangoztatta a főisko­lások szövetségének főtitkára, majd így. folytatta: — »Azt akar­juk, hogy az atomerőre pazarolt összegeket békés célokra fordít­sák«; * Buenos Aires (TASZSZ). 200 ezer argentin tanító 24 órás sztrájkot tartott, tiltakozásul az állami költségvetés művelődésre előirányzott összegének csökken­tése, s a tanítók fizetésének és- nyugdíjának visszatartása miatt. Jellemző adat, hogy míg 1930- ban a költségvetésnek 24 száza­lékát fordították művelődésre, ez évben csak 8 százaléka jutott erre a célra. Ugyanakkor a hadi célokra kiadott összegek a költ­ségvetés 40 százalékát is felül­múlják. La Plata egyik hatalmas hús­ipari trösztjének három hónapja sztrájkoló 5000 munkása tünte­tést rendezett. A tüntetők köve­telték a munkabérek felemelését és »munkásokat a kormányba«- jelszót hangoztattak. A tüntetés­hez csatlakoztak más vállalatok dolgozói és diákok is. Utóbbiak feliratos táblákat emeltek ma­gasba, amelyek Kubát éltető jel­szavakat tartalmaztak, Események SOROKBAN New York (TASZSZ) A new yorki tőzsdére érkező ügynökök nem mindennapi eseménynek le­hettek tanúi. A börze hatalmas épülete előtt tüntetők meneteltek. Feliratos tábláikon a következők voltak olvashatók: „Békét aka­runk! Szüntessék meg a fegyver­kezési hajszát!’' A tüntetők tiltakoztak az Egye­sült Államok gazdasági életénsk mill iarizálása miatt és felszólí­tották a tőzsdére érkező ügynö­köket és üzletembereket, hogy fektessék tőkéiket olyan vállalko­zásokba, amelvek nem fegyvere­ket gyártanak. * Pénteken ülést tartott az ENSZ-közgyülés gyámsági bizott­sága. India küldötte felszólalásá­ban hangoztatva, hogy Dél-Afri- lcát gazdasági bojkott alá kell venni, így kényszerítve ki a Dél­nyugat-Afrikával szemben délaf­rikai részről tett elnyomó intéz­kedések megszüntetését. A kül­dött emlékezteiéit rá, hogy India I már 15 évvel ezelőtt megszakítot­ta a kereskedelmi kapcsolatokat Dél-Afrikával és példáját azóta más országok is követték. Ha az ENSZ legtöbb tagállama hasonló­képpen járna el, ez kényszerítené a délafrikai kormányt álláspontja megváltoztatására. Párizs (MTI). Louis Aragonnak és André Mauroisnak, a francia irodalom két kimagasló alakjának ,.A két óriás” című közös törté­nelmi műve elkészült. A kommu­nista Aragon a Szovjetunió fej­lődését, a polgári szemléletű Mau- rois pedig az Egyesült Államok történetét irta meg. A szerzők most mutatták be közös alkotá­suk első példányait, ötéves mun­kájuk eredményét. „A két óriás­nak" rövidesen nagy példányszá­mú, népszerű kiadása is megjele­nik. * A Jemeni Arab Köztársaság ENSZ-küldöttsége közleményt terjesztett a többi ENSZ-kiildött- ség tagjai elé. A közlemény elíté­li a szaud-arábiai és beduin tör­zsek, a szaud-arábiai és jemeni reguláris haderők és zsoldosok ál­tal Jemen északi és keleti határai ellen elkövetett támadásokat. Megállapítja a közlemény, hogy az agresszorok súlyos veszteségeik ellenére tovább folytatják a tá­madásokat Jemen ellen. * New York (MTI). Jólértesült ENSZ-körök szerint U Thant ügy­vezető főtitkár levelet intézett Csombéhez, amelyben felszólítja a featangai diktátort: november 15-ig adjon választ arra. hogy el­fogadja-e a Kongó egyesítésére vo­natkozó U Thant-féle tervet és hajlandó-e végetvetni ‘ Katanga elszakítottságának. Amennyiben Csőmbe nem ad időben választ, U Thant a kon­gói kérdés megvitatására össze­hivatja a Biztonsági Tanácsot. • Phoro Penh (TASZSZ) Kam­bodzsa népe pénteken ünnepelte függetlenné válásának kilencedik évfordulóját. Ebből az alkalom­ból a fővárosban felavatták a függetlenségi emlékművet. A Phom Penh főterén megtar­tott ünnepségen felszólalt Noro­dom Szihanuk herceg, államfő is. Bővülnek Kína és Japán kereskedelmi kapcsolatai Peking (TASZSZ). A japán üz­leti körök küldöttsége Takasaki, volt kereskedelemügyi miniszter, liberális demokrata párti parla­menti képviselő vezetésével szom­baton Pekingből hazarepült Ja­pánba. A japán küldöttség tár­gyalásokat folytatott a kínai ke­reskedelmi szervizetekkel a kí­nai—japán kereskedelem bő vité­zségéi. A BhP Vili. kongresszusán részt vevő inagyar pártküldöttség tagjainak látogatása Szófia (MTI), Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság . titkára, a Bolgár Kommunista Part VIII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője szombaton délelőtt látogatást tett a Szófiától 18 kilométerre épülő kremikovoi kohászati kombinátban. A kom­binát építői és dolgozói nagy szeretettel és ünnepléssel fogad­ták a magyar testvérpárt kép­viselőjét. Német Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság mezőgazdasagi osztályának vezetője szombat délelőtt egy szófia melletti ter­melőszövetkezetbe látogatott el; megismerkedett a szövetkezet munkájával, termelési eredmé­nyeivel. A franciaországi népszavazás térképe Franciaország nemzetgyűlése választások előtt áll és ezért fo­kozott érdeklődésre tarthat szá­mot a legutóbbi 1962 október 28- án tartott népszavazás elemzése. A szavazóknak „igen”-nel, vagy „nem”-mel kellett felelni De Gaulle köztársasági elnök által feltett kérdésre: népszavazás út- I ján kívánják-e a jövőben megvá- 1 laszíani a Francia Köztársaság elnökét. A látszólag demokratikus kér­dés mögött valójában De Gaulle tábornok személyi diktatúrára va­ló törekvése húzódott meg, A népszavazás eredményét mellé­kelt térképeink közül a felső tér­kép megyei bontásban illusztrál­ja. Franciaország 90 megyéje (dé- partementje) közül 14-ben a le­adott szavazatok több mint 50 százaléka „nem”-mel utasította el De Gaulle tábornoknak az alkot­mány módosítására irányuló ja­vaslatát. A nemmel szavazó 14 megye közül 13 Dél-Franciaor- szágban, egy Közép-Franciaor- szágban fekszik, a délfrancia pa­rasztság és Marseille ipari kör­zet forradalmi hagyományainak megfelelően! lásd: felső térképün­kön a feketével ábrázolt megyé­ket). Nyolc, főként szintén dél- és középfrancia megyében a le­adott „nem” szavazatok aránya 48—50 százalék között volt, és is­mét kialakult a Toulouse—Lyon— Marseille közötti radikális fél­körnek, a francia választások tör­ténetében jól ismert „ívnek” je­lentős része. Az összes leadott szavazatok közül 7,9 millió, azaz 38,2 száza­„NEM JUHUWK \ ARANYRA tiAOorr . I smrmom ■ többmnt 50%' ® 48X50% Miatt LIGEN ! 5mtm í ARANYA, fA S/AYA/ASRA yOGÓSUlTA/C) B kevesebb mátSŐX-a több mint 50%-a OK lék" volt a „nem szavazatok szá­ma. A népszavazáson leadott 20,7 millió érvényes szavazat közül 61,7 százalék, azaz 12.8 millió sza­vazó De Gaulle tábornok kérdé­sére „igen”-nel válaszolt. E rela­tív többség megszerzéséhez külö­nösen Bretagne, Normandia és Vendée hagyományosan jobbol­dali beállítottságú nagyparaszt­ságának, a félig németajkú El­zásznak és Lolharingiának (De Gaulle Haute-Marne megyében lakik), továbbá az északi határ- megyéknek Lille körzetével De Gaulle szülőföldjének, »igen«-jei járultak hozzá jelentős mérték­ben (lásd: felső térképünkön a fehéy színnel jelölt megyéket). A népszavazáson elnyert. 61,7 százalékos szavazati arány azon­ban korántsem fejezi ki a fran­cia nép válaszát De Gaulle alkot­mánymódosító kérdésére. A sza­vazásra jogosultak kerek 23 szá­zaléka ugyanis nem vett részt a szavazáson. Amint felső térképün­kön a pontokkal jelölt 41 megye mutatja, az ..igen”' -szavazatok aránya ezekben a megyékben a szavazásra jogosultakat Is szá- íriításba véve,' nem éri el az öt­ven százalékot. A szavazást boj- kottáló 6,2 milliós tábort is fi­gyelembe véve országos viszony­latban az „igen” szavazatok ará­nya 46,4 százalék volt, azaz De Gaulle törekvéseit a francia nép kisebbsége támogatja csupán. Figyelemre méltó lény, hogy az 1958-as népszavazáshoz viszonyít­va Franciaország valamennyi me­gyéjében csökkent az vigen” sza­vazatok aránya. Mellékelt alsó tér­képünkön, megyei bontásban áb­rázoltuk az „igen szavazatok szá­zalékos csökkené­sét. Franciaország 90 megyéje közül az 1958-as szavazás hoz viszonyítva, 20 p megyében több r »s, mint 30 százalék- 'L? kai, 40 megyében js 20—30 között, 30 megyében pedig 20 százalékig csök­kent az „igen”? szavazatok ará­nya. Legkisebb a csökkenés Elzász- Lotharingiában és Bretagne-ban. A leadott szavazato­kat számítva, 1958- hoz viszonyítva az 1962 október 28- án lezajlott nép­iklÖmÄÖTUtiüF szavazás alkalmá- lym/WMARSf/ut bo1 De Gaulle ta- V'PÁRHSVmtoust bornok ötmillió „igen” szavazatot vesztett. De Gaulle poli­tikájának elítélését kifejező „nem” szavazatok nővé kedése, és ezzel párhuzamosan az „igen” szavazatok csökkenése azt bi­zonyítja, hogy az ez év november 18-án és 25-én sorrakerülő fran­ciaországi parla­menti választáso­kon De Gaulle tá­bornok és pártja komoly erőpróba előtt áll,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom