Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPtlJSAG 1962. november 10. Bevezetik a fagykárbiztosítást Köztudomású, hogy az őszi, téli és tavaszi fagyok jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban. A statisztikusok számításai szerint, sokévi átlagot figyelembe véve, á fagy a kalászos növényekben évi 250—300 millió forint értékű terméskiesést okoz. A tűz, vihar, jégverés, állatelhullás és az árvíz által okozott károk esetére a tér. melőszövetkezetek az általános vagyonbiztosítás keretében már biztosítási védelmet kaptak. Ha­zánkban eddig a fagykárbiztosítás ismeretlen volt. A fagykárokkal járó nagy veszteségek indokolttá tették a termelőszövetkezeteknek azt a kívánságát, hogy a fagy­károk esetére is biztosítási vé­delmet kapjanak. A termelőszövetkezetek kíván­sága alapján az Állami Biztosító az 1962/63. gazdasági évre beve­zeti a kalászos növények fagy­biztosítását. Ez lehetőséget nyújt a termelőszövetkezeteknek arra, hogy tovább növeljék a közös gazdaságok anyagi biztonságát. A fagybiztosítós megvalósítása a p -lés folyamatosságának elő- í tisa mellett hozzájárul a te. melőszövetkezetek pénzgazdál­kodásának további megszilárdítá­sához is. A felelősséggel és körültekintés­sel vezetett termelőszövetkezetek bizonyára jelentőségének meg­felelően fogadják az Állami Biz­tosító kezdeményezését. A fagybiztosítós az őszi, téli és tavaszi fagy által az őszi és ta­vaszi búzában, árpában, továbbá a rozsban és a zabban, valamint a kétszeresben keletkezett károk­ra terjed ki. A kártérítés meg­állapításánál a kikelt vetésben kifagyás által keletkezett tőki­pusztulást veszik figyelembe. A kalászos növények fagybiz­tosítási díja a termelési tervben feltüntetett kát. holdankénti ho­zamérték 2 százaléka. A fagybiztosítás célja, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodá­sát erősen veszélyeztető nagyobb fagykárok megtérülését tegye le­hetővé. Ha a fagy csak olyan mértékű károsodást okoz, hogy a fagy ellenére eléri a termelőszö­vetkezet a betervezett termés- mennyiséget, kártérítés nem jár. Az Állami Biztosító a tervezett termésmennyiség és a ténylegesen várható hozam közötti termés- csökkenés 80 százalékát téríti meg. A 15 százalékon aluli ka­lászos fagykárokat nem térítik meg. Pl.: a termelőszövetkezet kát. holdanként 12 q hozamot ter­vez, a fagy következtében azon­ban a várható hozam 6 q-ra csök­ken. A kártérítés ez esetben kát. holdanként 3 q 36 kg értéke. Helyes agrotechnikával a fagy­károk hatását csökkenteni lehet. A biztosítás mellett is kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek az összes agrotechnikai feltételeknek eleget tegyenek és a szükséges munkákat elvégezzék. Ezek elmu­lasztása esetén kártérítés nem jár. A kalászos növények fagy biz­tosítását a termelőszövetkezetek — elhatározásuktól függően — az általános vagyonbiztosítás ke­retében november 20-ig köthetik meg. Papírfedezet — Halló, itt Burumcsák osz­tályvezető... — ...Igen? Azonnal intézkedem. A kagyló kattan, az osztályve­zető intézkedik. — írja, kartársnő... „Megállapítottam, hogy a göm­bölyítés harmadik szakaszában nem veszik figyelembe az elő- gömbölyítés tapasztalatait. Ebből sok selejt, vállalati és népgazda­sági kár keletkezik. Utasítom Kuruncsák kartársat, hogy a hiá­nyosságot azonnal számolja fel...” A levél hangja határozott. Elé­gedetten dörzsöli össze Burum­csák kartárs a kezét, ö a maga részéről az ügyet elintézte. Papír van róla... * — Halló, itt Rabinek osztály­vezető... — ...Igen? Azonnal intézkedem. A kagyló kattan, az osztályve­zető intézkedik. — írja, kartársnő... „Megállapítottam, hogy a göm­bölyítésre beküldött babszemek minőségi átvételénél hibák és hiá­nyosságok mutatkoznak. Nem ve­szik figyelembe a KMHSP 15/1962. sz. utasítás 12. fej. 3. pont, 2. bek. 11 sorának előírá­sait. Ebből sok selejt, vállalati és népgazdasági kár keletkezik. Utasítom Gabinek kartársat, azonnal szüntesse meg a fennál­ló hibákat és hiányosságokat...” A levél hangja határozott. Elé­gedetten dörzsöli... stb... stb... * — Halló, itt Sorompó osztály­vezető... (Lásd mint fent.) A Babgömbölyítő Vállalatnál mindenki gyorsan, azonnal in­tézkedik. Mindent fedez a papír... Ha jön a revízió, az osztályveze­tők vaskos dossziékat vesznek elő. Ök a világért se felelősek! ök intézkedtek. Tessék, itt van­nak a papírok... A papír... A pa­pír.« Mindent fedez a papír! Hogy mégsincs rend a vállalat­nál? Istenem, erről ki tehet, hisz mindig intézkedtek.-is -OS (Folytatás a 3. oldalról.) háttá, hogy Kincses József ked­ve nem mondható éppen rózsás­nak, ennélfogva az alkalom is rossz szándékuk elújságolására. Száraz meleg zsúfolódott a szo­bába és ettől kivirult a fiatalasz- szony, maga is meleget sugárzott. Kerek arcát almapír színesítette, lenvirág színű szemére harmat csöppent és élesen ragyogtak elő pillái alól a parányi csillagfények. Figyelme ugyanolyan friss volt, mint máskor, bíztatott a jobb ét­vágyra, kézügyébe adott vizet, sót, s a falatozásra is jó példát mutatott. Pedig az izgatottság egyre me­részebben zakatolt benne. Tudat­ni kell apjával az elhatározást, mert egy két nap múlva indulni akartak szerencsét próbálni. Csak­hogy az öreg Kincsesnek igen nagy szüksége volt rájuk testileg- lelkilsg. Ha Klári nem főzött, sen­kitől nem remélhetett egy tál meleg ételt, a tisztaságra is csak asszonykéz tud igazán vigyázni, emellett óvni kellett az apa örö­mét, nem zúdíthatták szívtelenül a nyakába a magányt. Ezekre gondolva Klári vonakodott elő­hozakodni a szándékkal. Szebb egyetértést már nem is kíván­hatott. Néhány hét alatt annyira meghitté vált hármuk között a családiasság, hogy maga is ra­gaszkodott az együttmaradáshoz, nem is ment volna el semmi pén­zért, ha a körülmények valami­vel marasztalóbbak. Kincsest meg éppen annyira bántotta a busongás, hogy a baj tovább tetéződött. Hallgatnia kel­lett a baljóslatról és ettől csak jobban kínozta a tépelődés. Meg­érezte, a fagyokkal rossz napok érkeznek a falura, féltette a fia­talokat a bántódástól. Szerette a boldogságukat, a reményeiket, a szíve kamráiba zárta volna őket, hogy senki ne érhessen hozzájuk rossz szándékkal. Klári lerámolta az edényeket, sivár lett az asztal. Följebb csa­varta a lámpabelet, sokáig nézte a mákvirág szirmához hasonló lángot. — Édesapám... — kezdte val­lomástévő hangon, mintha vala­milyen vétkét akarta volna fel­fedni. — Ügy gondoltuk Dani­val, hogy tavaszig elmegyünk munkára. Mostanában télen is építkeznek. Meg a pénz se jönne rosszul, hiszen szegények va­gyunk, tudja édesapám ... Daninak könnyebb lett a melle, nagyot szusszantott, megrezdült a láng a lámpában. (Folytatjuk) Asszonyoknak - lányoknak ÜZEMI LAKOD A mindig vidám, jókedvű Kató már fél órája nem szólt egy szót se. Az asszonyok nem tudták, mi bánthatja, mit segíthetnének. Hi­szen az apátlan-anyátlan Kató most már több mint egy év óta az ő lányuk, a brigád lánya, sor­sáért valamennyien felelősek. Az­tán meg két hónap óta különö­sen figyelemmel kísérik a kislány hangulatát, vajon lesz-e valami az ismeretségből. amilyet még nem láttatok,.. Persze, csak úgy, ha KÍSZ-eskü- vőt tartotok. Kató azt mondta, hogy ő egyál­talán* nem akar templomi eskü­vőt, ' vőlegénye se, dehát a vő­legény szüleinek is van bele­szólása. — Tisztázzátok a dolgot mi­előbb, azután majd beszélünk a ALOM szerepet. A brigádvezető lett a főszakács, a brigád két tagja a dekorációt rendezte, a férfiak vállalták a felszolgálást és a kö­szöntő rigmusokat, még násznagy is az üzemből került. A költsé­gek egy részére a vállalati igaz­gatói alapból futotta, a nagyob­bik részét a dolgozók, munka­társak adták össze. Történt ugyanis, hogy az egyik asszonynak — szintén tagja a vegytisztító szocialista brigádnak — itt nyaralt Baracskáról a ke­resztfia, Palkó. És mióta elment, gyakran hoz a postás a vállalat­hoz olyan levelet, amely Kató­nak van címezve és a címzésen felismerhető Pali írása. — No, majd én megtudom, mi bántja — mondja a többieknek Simonná és a lányhoz fordul: — Mi bajod, talán ma nem jött le­vél? Kató elpirul, leteszi a vasalót és a fejét rázza — Nincs nekem semmi bajom, inkább nagyon boldog vagyok. Két hét múlva esküszünk..: — Igazán? ... Halljátok-e, férjhezmegy a lányunk — mond­ja a többieknek. — Akkor meg miért vagy ilyen szótlan? — Arra gondoltam, hogy mi­lyen jó lenne, ha nékem is volna édesapám, édesanyám, akik most, úgy, ahogy szokás, megrendeznék a lakodalmat. A beszélgetés pillanatok alatt rögtönzött brigádgyűlésben foly­tatódott. Csak úgy röpködtek a kérdések, javaslatok. — Aztán hol akartok esküdni? Baracskán, vagy Szekszárdon? .. ;‘ Uj, vagy régi módon? ... Majd mi rendezünk olyan lakodalmat, Két hír a nőtanácsok életéből A megyei nőtanács legutóbbi vb-ülésért a kereskedelmi szervek vezetőinek bevo­násával a kereskedelem és a közszolgál­tatás helyzetéről tárgyaltak. Vitabeveze­tőt Győri István, a MÉSZÖV kereskedelmi osztályának előadója mondott. Foglalko­zott a falusi kereskedelem, a javító és szolgáltatás helyzetével. Elmondta, hogy a megyében 365 szolgáltató egység van, azokon a helyeken pedig, ahol nincs biztosítva a cipő, vagy a villamossági berendezések javítása a földművesszövet' kezetek a KISZÖV-vel együtt felvevő he­lyeket létesítettek. A beszámoló felett sokrétű vita bon­takozott ki. A végrehajtó bizottság tagjai és a napirendi pont megtárgyalására hí­vott vendégek számos javaslatot tettek a dolgozó nők munkájának megkönnyítésére. Volt néhány megszívlelendő javaslat, mely szerint bővíteni lehetne a szolgáltatásokat. Szó volt arról, hogy a járási székhelyek mellett néhány községben is létesítsen fel­vevő helyet a Patyolat. Javaslat hangzott el olyan tekintetben is, hogy a kész­ruha szaküzletekben, kivétel nélkül min­denütt biztosítsák a ruhaigazítást. Sokan elmondták véleményüket a kulturált ke­reskedelemmel kapcsolatban, s nemcsak bíráltak, hanem dicsértek is. Az eenbe- rek általában hajlamosak — különösen ha a kereskedelemről van szó —, hogy csak a hibákat lássák. Ezen az ülésen a hibák mellett az eredményekkel is foglalkoztak. ♦ A szövetkezeti nőbizottsági elnökök ér­tekezletén, amelyet a megyei nőtanacs rendezett a TIT-klubban, 34 nő vett részt. A tanácskozás célja az volt, hogy meg­beszéljék a tsz-ekben folyó téli oktatási, a nők akadémiája, a szakkörök és tan­folyamok szervezését. Takács Mihályné, a nőtanács megyei titkára a kongresszusi irányelvek tükrében tájékoztatta a nő­bizottság elnökeit a tennivalókról. Külö­nösen felhívta a figyelmet a téli esték jó kihasználására, de úgy, hogy a többi társadalmi szervek programjával egyez­tessék össze a rendezvényeket. Szólt az általános műveltség és a szakképzettség emelésének jelentőségéről. A szövetkezeti nőbizottsági elnökök kö­zül tizennégyen vettek részt a vitában. továbbiakról — hangzott az egyöntetű vélemény. Három nap múlva már megvolt a megállapodás, megkezdődtek az előkészületek. Az üzemnek csak­nem minden dolgozója — ami nem nagy szó, hiszen a szek­szárdi Patyolat nem tartozik a nagy vállalatok közé — kapott A továbbiakról sok újat nem lehet mondani. Úgy zajlott le minden, mint egy „közönséges’3 lakodalomban. Csak annyi volt a különbség, hogy itt a lakodalmas népet nem rokonsági kapcsola­tok, hanem a közös munkában szövődött szálak hozták össze. (J) A háztartási A háztartás — látszólag — talán a leg- j kevésbé ,,veszélyes üzem”. Pedig a vi- i gyázatlanság otthon is okozhat kisebb- • nagyobb baleseteket. A balesetek megelőzésének első félté- j tele a rend. A szokatlan helyen álló ( bútordarab sarka és éle, különösen sötét- j ben, komoly zúzódásokat okozhat. A gyú­ródott, vagy felhajló szőnyeg, a konyha , kövén szanaszét szórt hulladék már nem egyszer okozott csonttöréses balesetet. Különösen nagytakarítás közben van nagy szükség az óvatosságra. Lehetőleg létráról tisztítsuk az ablakot, poroljuk a szekrény tetejét és ne az egymás tete­jére tornyozott székről. A konyhában is szükséges a figyelem. Kisebb baj, ha ki­fut a tej, mintha lábast elrántva leforráz­zuk magunkat. Bosszantó, ha eltörik egy pohár, de ha a cserepet kézzel szedjük össze, könnyen, megsérthetjük a kezünket. A fedő leemelésénél a‘ kitóduló gőz fel- J Divattudósítás Szoknya-mellény Fiatal nők számára új típusúi szoknya lesz divatos — a kan­táros alj. Régi szoknyánkat is­mét könnyen divatossá alakít­hatjuk. Csupán négy gomb, egy kis szövet (amiből a kantár ké­szül) és a legombolható kis fü­lekhez kevés műbőr szükséges. Természetesen bármikor blúzzal, pulóverrel, kantár nélkül a régi, megszokott formában is viselhe­tő, sőt mellénnyel is. Anyag- szükséglet 2,2 m 140 cm széles szövet. 1. mellény eleje, 2. mel­lény háta, 3. szoknya eleje kö­zép, 4. szoknya háta közép, 5. szoknya oldal, 6. hói alátét, 7. hói alátét, 8. mellényöv, 9. kantár, 10. zseb, belső, 11. zsebpánt, 12. szoknyaöv. Minden kocka 10 cm- nek számít. Hólos, befelé kissé bővülő alj, a hólok mellett tűzéssel. A felső­rész erősen karcsúsított mellény, a szűkítő varrásoktól hátrafelé futó övvel, mély hátul egy gomb­bal záródik. balesetekről csapja arcunkat, kezünket, de az életlen konyhakés is Okozhat súlyos balesetet. A gáz használatánál fontos megszívlel­ni, hogy csak akkor nyissuk ki a gáz­csapot, ha a gyufa már ég. Az elektro­mos készülék akkor okozhat bajt, ha nincs rendben, s a vezeték nincs jól elszigetel­ve. A hibás készüléket azonnal meg kell javíttatni, de nedves kézzel a teljesen ép­nek vélt készülékhez se nyúljunk. Kisgyermekes családban a gyermek biz­tonsága különösen nagy gondot igényel. Gyufát, kést, ollót, tűt, hajcsatot soha­se hagyjunk a gyermek kezeügyében. A gyógyszert, ..házipotikát" zárt szék- rényben tartsuk, hogy a gyermek ne férhessen hozzá. Az éléskamrában csak élelmiszert tartsunk. A hipót, benzint, szalmiákszeszt olyan mellékhelyiségben tároljuk, ahol a gyermek nem férhet hozzá. És végül a gyermeket felügyelet nélkül csak olyan szobában hagyjuk, ahol az ablakot nem tudja kinyitni, s ahol a kályhához sem férhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom