Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-07 / 261. szám
A Téli Palota ostromától a kozmosz ostromáig Csaknem 16 és félezer nap telt el azon emlékezetes pillanat óta, amikor a Szmolnij fehér oszlopcsarnokában Vlagyimir lljics Lenin kihirdette, hogy a szovjet állam megalakult, S e napok mindegyikét nagyszerű tettek töltötték meg. Mi már megszoktuk a „hősi hétköznapok” kifejezést, pedig ez igen híven tükrözi a szovjet emberek mindennapi tetteinek nagyszerűségét. E tettekből mint megannyi építőelemből emelkedett magasra a szocialista társadalom épülete, s nő ki a kommunizmus. Az ország határain innen és túl a temérdek ellenség elkeseredetten szembeszállt az új társadalom építésével. Az imperialisták kétszer viseltek nagy háborút a szovjet állam ellen. Csupán a Nagy Honvédő Háború éveiben 1110 város és munkástelepülés, több mint 10 000 község és falu, 1135 szénbánya pusztult el, 98 000 kolhoz ment tönkre, körülbelül 25 millió ember hajlék nélkül maradt. A Nagy Honvédő Háborúban aratott történelmi jelentőségű győzelem óta a szovjet nép a lenini párt vezetésével újabb, példa nélkül álló hőstetteket hajtott végre a békés alkotás frontján, a szocializmus és a kommunizmus építésében. Teljes gőzzel előre! A történelem Oroszország előtt úgy vetette fel a kérdést, amint ezt Vlagyimir Iljics Leóin 1917 szeptemberében megállapította, hogy vagy elpusztulni, vagy teljes gőzzel előretörni, utolérni és gazdaságilag is túlszárnyalni az élen járó országokat. A kommunista párt vezetésével az ország teljes gőzzel előretört. S e munka minden hónapja, Lenin szavaival élve, a múlt évtizedeivel felér. A szovjet hatalom éveiben a termelési eszközök termelése 99- szeresére, a gépgyártó és fémfeldolgozó ipar termelése több mint 300-szorosára emelkedett. Az októberi forradalom eredményeként az ország sok nemzete és népe ugrásszerűen jutott el a patriarchális elmaradottságból a korszerű iparhoz és kultúrához. Az ipari termelés az Örmény SZSZK-ban 75-ezörösére, a Kazah SZSZK-ban 66-szorosára, a Kirgiz SZSZK-ban 67-szeresére, a Grúz SZSZK-ban 42-szeresére emelkedett Jelenleg a szovjet ipar nyolc nap alatt körülbelül annyi terméket gyárt, amennyit az egész 1913-as esztendőben állított elő. A Szovjetunióban 1 hónap alatt, (sőt, ennyi sem kell hozzá) annyi acélt olvasztanak, olajat és ércet bányásznak, mint Oroszországban egy év alatt A forradalom előtti időkben csaknem három esztendőre lett volna szükség annyi villamos energia és vegyi termék előállításához, amelyet most a Szovjetunióban egy hét alatt termelnek. A gépgyártásban és a fém- megmunkálásban pedig a jelenlegi egy hónap több mint 25 forradalom előtti esztendővel felér. Szédítő ütemben folyik a kommunista építő munka! Az SZKP programja előirányozza, hogy 1970-re az ipari termelés terjedelmét körülbelül 2,5-szeresére, 1980-ra pedig legalább 6-szorosá- ra kell növelni, A legközelebbi évtizedben (1962—1970) a Szovjetunió az egy lakosra számított termelésben túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A kommunizmus anyagi- technikai bázisának megteremtése a párt és a nép fő gazdasági feladata. A szocialista társadalom egész élete széles körű demokráciára épül A szocializmus célja a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítése Hemer Lajos ólommetszete, SZKP programtervezetének össznépi vitájában is. A dolgozók milliói tevékenykednek mint az elvtársi bíróságok, a népi rendfenntartó osztagok és más társadalmi szervek tagjai. Amint erre az SZKP programja rámutat, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének arányában áz államhatalmi szervek fokozatosan társadalmi önigazgatási szervekké alakulnak. Ebben a kommunista önigazgatásban a taná,.Tegyük fel egy percre, hogy a megvitatja. A héteves terv ellen- csok, a szakszervezetek, a szövet- bolsevikok győznek. Ki fog akkor őrző számairól kiadott téziseket kezetek és a dolgozók más tömeg- bennünket igazgatni?... Talán a s dolgozók tömeggyűléseken, vi- S2erVezetei egyesülnek. Ä Szov- lakatosok gondoskodnak a szín- tatták meg, amelyeken több mint jetumóban, így fogják, biztosítani, házakról, a vízvezeték-szerelő a 4,6 millió ember nyújtott be ki- hogy a társadalom valamennyi diplomáciáról, az asztalosok a egészítést, ja vasiatok Ugyan- tagja cseiekvőleg részt vegyen a postáról és a távírdáról? Talán ennyien hallatták szavukat az közügyek intézésében, csikósokból lesznek a kormányzók? ... Sor kerül erre? Nem! Lehetséges ez? Erre az őrült kérdésre a bolsevikoknak majd megadja a választ a történelem” — írta a reakciós Novoje Vremja rímű lap mindössze két hónappal az októberi fegyveres felkelés előtt. A történelem feleletet adott e kérdésre. D. P. Szmirnova, a Trjohgorka fonónője, és T. Ahunova, üzbegisztáni falusi dolgozó nő a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségnek tagja, S.M. Gasza- nova azerbajdzsáni parasztasz- szony a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsnak elnökhelyettese, S. M. Arusanjan parasztasszony az örmény SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke lett. A Szovjetunió és a szövetséges köztársaságok legfelső tanácsaiba a munkások és parasztok ezreit választották. A helyi tanácsokba pedig 1 800 000 dolgozó kapott helyet. Megszokott jelenséggé vált, hogy a legfontosabb állami és pártokmányokat az egész nép A Vörös Október megnyitotta a világméretű kulturális forradalomhoz vezető széles utat A szovjet hatalom évei alatt az ország nemzeti jövedelme 25-szőrösére emelkedett. Megváltozik a fogyasztás struktúrája, mind nagyobb helyet kapnak benne a kiváló minőségű termékek. Így például 1961-ben az állami és a szövetkezeti kereskedelemben a lakosságnak eladott húsmennyiség több mint ötszörösen felülmúlta a háború előtti 1940-es szintet, a tej és tejtermékek eladása csaknem 6,5-szeresére, a cukoré 4,6-szeresére emelkedett. Élelmiszerekből 1961-ben általában kb. háromszor annyit adtak el, mint 1940-ben. A szovjet hatalom éveiben a lakásalap a városokban és a műn- k ás településeken 5,6-szeresére emelkedett. Csupán a legutóbbi öt esztendőben kb. 50 millió ember, csaknem az egész szovjet lakosság egynegyede új házakban kapott lakást. Az utóbbi években a Szovjetunióban ezer lakosra számítva csaknem kétszer annyi lakást építenek, mint az Egyesült Államokban és Franciországban és több- mint kétszer annyit, mint Angliában, Olaszországban, az SZKP programja feladatul tűzte ki, hogy minden család számára különálló összkomfortos lakást kell biztosítani. Húsz év alatt a lakásalapoknak kb. kétszeresére kell növekednie. Az SZKP programja szerint húsz év alatt az egy lakosra számított reáljövedelem több mint három és félszereséré emelkedik. Amikor Oroszország dolgozói kezükbe vették a hatalmat, bőven akadtak »jósok«, akik megjövendölték, hogy Oroszországban elpusztul a civilizáció. »Hazánk tönkre megy. elpusztul a vallás, az erkölcs, a tudomány, a művészet és az emberi szellem minden más értéke — írta a Russz- kije Vjedomosztyi c. lap. — A kultúránk puszta létéért érzett rettegés úrrá lesz rajtunk a maga borzalmas mivoltában«. Ma lehetetlen gúnyos mosoly nélkül elolvasni az efféle kijelentéseket. A Szovjetunióban lényegében már régen felszámolták az írás- tudatlanságot. Napjainkban minden tízezer lakosra 120 diák jut (15-ször annyi, mint 39) 4-ben) viszont az Egyesült Államokban csak 111, Franciaországban 44, Angliában 29. A Szovjetunió ma évente 3,5- ször annyi mérnököt képez ki, mint az Egyesült Államok. Az országban minden negyedik ember tanul. S mi lett a sorsa az oroszországi burzsoázia sajtóorgánumában, a Russzkije Vjedomosztyi- ban napvilágot látott ama jóslatnak, hogy a munkásosztály hatalomra kerülése után az országban »elpusztul a tudomány?« Éppen ellenkezőleg történt: a szocializmus viszonyai között a tudomány fejlődése óriási teret kapott. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik kötelességüket hazájukkal szemben. Köztudomású, milyen eredményeket értek el a szovjet tudósok a fizika, kémia* matematika, kibernetika, biológia fejlesztésében, a mezőgazdasági növények nemesítésében, a hasznos ásványi lelőhelyek feltárásában és tanulmányozásában, az automatika és a távvezérlés, a rádiótechnika és az elektrotechnika, a kohászat és a gépgyártás fejlesztésében és más tudományos területeken. A Szovjetunióban vezérelték pályájára Földünk első mesterséges holdját. A szovjet űrrakéták gyűrték le először a Föld vonzóerejét és hatoltak a bolygóközi térbe. A Szovjetunió küldte fel elsőnek zászlaját és címerét a Holdra, s fényképezte le a Hold túlsó oldalát. A Kozmoszban végzett első diadalmas űrrepülések is a Szovjetunió állampolgárainak — Jurij Gagarin- nak, German Tyitovnak, Andri- jan Nyikolajevnek és Pavel Po- povicsnak — nevéhez fűződnek. A szovjet tudósokat egyetlen törekvés hatja át: az eddiginél még jobban hozzájárulni a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtéséhez, becsülettel teljesíteni a pártprogram azon követelését, hogy a szovjet tudomány az ismeretek valamennyi ágában vezető helyet foglaljon el a világon.
