Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL JETEK! Kedd 1962. november 6. XII. évfolyam 260. szám * ARA: 50 FILLER Megkéstünk a napraforgó, burgonya és a cukorrépa betakaritásával Szekszárdi állta a szavát: befe­jezte a kenyérgabona vetését A Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályának legutóbbi érté­kelése érdekes képet nyújt az őszi munkák jelenlegi helyzetéről. Legörvendetesebb adata, hogy Szekszárd városa állta a szavát, a szekszárdi termelő- szövetkezetek a megígért ha­táridőre befejezték a kenyér- gabona vetését. Ugyanez a munka befejezéshez közeledik a paksi járásban is, ahol a búzának és a rozsnak majdnem 94 százaléka került a földbe. Nem lehetünk elégedettek a tamási és a bonyhádi járással, amelyekben a termelőszövetkeze­tek a kenyérgabonának még csak 68—69 százalékát vetették el. Megyei viszonylatban a kenyér- gabona vetésének majdnem 80 százalékát végezték el termelő­szövetkezeteink. A vetőszántások üteme a vetésekhez viszonyítva kielégítő, a vetésterületnek mint­egy 91 százaléka várja készen a vetőgépeket. A kukorica törése halad fo­kozatosan előre. Szekszárd városa vezet ebben a munkában 58 százalékkal, mögötte van a szekszárdi já­rás 54 százalékos teljesít­ményével. A tamási járás a kukorica töré­sében is az utolsó helyre^ került, alig 24 százalékos eredményével. Nyugtalanító, hogy még mindig nem kész a napraforgó, a bur­gonya és a cukorrépa betakarí­tása. A burgonya és a napra­forgó betakarításának már régen készen kellene lenni, a cukorrépa betakarításának is a végéhez kel­lene közelednie. Napraforgót kü­lönösen a tamási és a bonyhádi járásban találunk még sokat a sével ugyancsak a tamási és a szekszárdi járásban maradtak le a legjobban. A cukorrépa sze­dését Szekszárd városában kell a legjobban meggyorsítani ezekben a napokban. Nagyon jó az, hogy a szekszár­di és a tamási járás kivételével az összes többi járás és Szekszárd városa is túlteljesítette a silózási tervet. Megyei viszonylatban eddig 2 százalékkal többet silóztak le termelőszövetkezeteink, mint azt eredetileg tervezték. Most már a figyelmet egyre inkább az őszi mélyszántásra kell fordítani, mert ennek a sikerétől is függenek a jövő évi termés- eredmények, Megyénk termelő- szövetkezetei az őszi mélyszán­tásnak 57 százalékát végezték el, de például a paksi járásban, ahol a traktorosoknak majdnem AO százaléka két műszakban dolgo­zik, a mélyszántásnak 72 száza­lékát befejezték. Idén, amellett, hogy a növé­nyek tenyészideje 2 héttel kitoló­dott, lényegesen több termést kel­lett és kell betakarítani a ta­valyinál. Az aszályos év ellenére emelkedtek a termésátlagok. Kukoricából. májusi mor- zsoltban számítva, 6—7, bur­gonyából 30, napraforgóból 2—3 mázsával többet takarí­tunk be egy holdról, mint amennyit tavaly. Már jó időjárásra nem igen Vár­hatunk. Nagyon gyorsan végezni kell a betakarítással, hogy a ke­nyérgabona rövid idő alatt a föld­be kerülhessen és ne maradjon tavaszra egy talpalatnyi olyan föld sem, amelyen nem végezzük Tanácskozott az orszá A magyar—indonéz barátsági szerződés, a villamos energia fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, a legfőbb ügyész beszámolója az országgyűlés előtt Hétfőn délelőtt II órakor össze­ült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnöke, Ap­ró Antal, .Biszku Béla, Fehér La­jos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zol­tán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Lo- sonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszte­rek, dr. Ajtai Miklós, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Ta­nácsnak a legutóbbi ülésszak ótg alkotott törvényerejű rendeletek­ről szóló jelentését, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak napirendjét. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23- án aláírt barátsági és együttmű­ködési “szerződés törvénybe ikta­tásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása; 2. A villamos energia fejleszté­séről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szó­ló törvényjavaslat tárgyalása; 4. A legfőbb ügyész beszámoló­ja. Az országgyűlés ezután meg­kezdte a tárgysorozat megvitatá­sát. Kiss Károly, a külügyi bizott­ság elnöke, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra. — Megtisztelő feladatnak tar­tom — mondotta —, hogy a kül­ügyi bizottság nevében az ország- gyűlés elé terjeszthetem törvény­be iktatás céljából a Magyar Nép- köztársaság és az Indonéz Köz­társaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amely­nek ratifikációs okmányait .a napokban cseréltük ki — majd kérte az országgyűlést, emelje törvényre a magyar—indonéz ba­rátsági és együttműködési szerző­dést. Ezután Péter János külügymi­niszter szólalt fel. Péter János beszéde határban. A burgonya felszedé- el az őszi mélyszántást. A szovjet „Mcsrs-1" önműködő bolygóközi állomás útvonala 1962. november 1-én a Szovjetunióban felbocsá­tották az első Mars-ra­kétát. A »Mars—1« el­nevezésű, 893,5 kg súlyú önműködő bolygóközi állomást földkörüli pá­lyára feljuttatott nehéz mesterséges holdról in­dították útjára a szovjet szakemberek. A Mars­rakéta feladata, hogy a naprendszer — a Nap­tól való távolság tekin­tetében — negyedik bolygóját, a Marsot le­fényképezze, a fényké­peket a Földre továb­bítsa, a világűrt hosz- szabb ideig tanulmá­nyozza és a Földdel kozmikus rádióösszeköt­tetést létesítsen. A ra­kéta több mint 7 hóna­pos útja során mintegy 500 millió kilométernyi utat tesz meg a koz­moszban, hogy elérje a Marsot. A Mars 1,88 föl­di év, — azaz 687 nap alatt kerüli meg a Na­pot. melytől átlagos tá­volsága 228 millió kilo­méter. (A Föld naptá­volsága 149 millió km). A magyar indonéz barátsági szerződés nemcsak a Magyar Népköztársaság nemzetközi kap­csolataiban jelent kiemelkedő eseményt. — mondotta bevezető­ben —, hanem jelentős esemény általában is a különböző rend­szerű országok együttműködésé­nek fejlődésében. A volt gyar­matokat nem múltbeli gyarmati sorsuk, hanem jelenlegi és jö­vendő nemzetközi szerepük tük­rében kell szemlélnünk. Indoné­ziára ma nem úgy kell tekinte­nünk. mint Hollandia egykori gyarmatára, hanem mint a föld­kerekség egyik legnagyobb orszá­gára. Indonézia, arányait tekint­ve, a földkerekség ötödik országa. Ezután arról beszélt a külügy­miniszter, hogy az egész nemzet­közi élet szempontjából tanulsá­gos az a szívós harc. amelyet In­donézia folytatott Nyugat-Irián felszabadításáért. Ezzel kapcsolat­ban utalt arra, hogy a nemzet­közi helyzetben az erőviszonyok­nak, az ENSZ-ben a tagállamok összetételének nagymértékben meg kellett változnia ahhoz, hogy Indonézia és Nyugat-Irián elér­hette célját. Péter. János emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 110 tagállama kö­zül majdnem 60 a gyarmatosítók uralma alól újonnan felszabadult ország. Az ENSZ új tagállamai szenvedélyes és ellenállhatatlan harcot ■ vívnak a gyarmatosítás utolsó maradványai ellen is. — A barátsági és együttműkö­dési szerződés aláírása óta kap­csolataink tovább bővültek — folytatta Péter János, majd hang. súlyozta, hogy ennek a barátsági és együttműködési szerződésnek a neve és tartalma egyaránt ki­fejezi, hogy a békés egymás mellett élés politikája nemcsak a külön­böző rendszerű országok bé­kében való egymás mellett létezését követeli, hanem en­nél sokkal többet: alkotó együttműködést a gazdasági és kulturális, sőt a politikai élet területein is. A Magyar Szocialista Munkás­párt kongresszusi irányelveit jól tükrözi ez a szerződés, melyet a maga nevében elfogadott és az országgyűlésnek elfogadásra aján­lott. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság és az Indonéz Köz­társaság között Djakartában 1961, augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés tör. vénybe iktatásáról szóló törvény- javaslatot - egyhangúlag elfogadta. Ezután következett a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Czottner Sándor nehézipari miniszter emelkedett szólásra. Czottner Sándor beszéde Bevezetőben megállapította, I pedig 92,5 százalékkal emelke- hogy a népgazdaságunk előtt álló I dett. A villamosenergia-fogyasztás rendkívül nagy feladatok meg­oldásának egyik alapvető felté­tele a villamosenergia-ellátás meg­felelő biztosítása. Hatónk összes energia-igényének csaknem ne­gyedrészét ma már villamos energiából fedezik, s általános elv, hogy a villamosenergia-ellátásban mindenki egyformán részesedhes­sék — hiszen a villamosítás az életszínvonal emelésének, a kul­túra terjedésének egyik nagyon fontos eszköze. — Az ország gazdasági fejlő­dése mind több villamos energiát igényel — folytatta a miniszter. — A felhasználás mértékének nö­vekedésére jellemző, hogy 1960- ban 45,5 százalékkal több villa­mos energiára volt szükségünk, mint 1955-ben; s ez alatt az öt év alatt az ipar fogyasztása 43,3 százalékkal, a mezőgazdaságé 177,7 százalékkal, a háztartásoké egy főre jutó hányada szintén hú képet rajzol a fejlődésről, az igé­nyek növekedéséről. 1938-ban ha­zánkban az egy főre jutó villa­mos energia 142,7 kilowattóra volt. Ez a szám 1961-re 802 kilowatt­órára — tehát napjainkig csak­nem hatszorosára — emelkedett. A növekedés nemcsak azért je­lentős, mert a szocialista gazda­ság erőteljes fejlődését, hanem azért is, mert azt mutatja, hogy 1961-ben az egy főre jutó villamos energia felhasználá­sában már meghaladtuk a világátlagot. A világátlag ugyanis 1961-ben 770 kilowattóra volt. 1950 óta H erőművet építet­tünk, s a most épülő százhalombattai erőmű egyedül is több vil­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom