Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-23 / 274. szám
TOLNA ME ÍJ világ proletÁrjái, egyesültetek’ XII. évfclya m A Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszusának -hármai! napja Az MSZMP VIII. kongresszusának szerda délutáni ülésén II- ku Pál, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A bizottság a titkos szavazással megválasztott szavazati és tanácskozási jogú küldöttek megbízólevelét érvényesnek találta. — A párt Szervezeti Szabályzatának 23. pontjában foglalt jogánál fogva — folytatta — a központi Bizottság úgy döntött, hogy minden 800 párttag után egy szavazati jogú küldöttet és minden 800 tagjelölt után egy tanácskozási jogú küldöttet lehet titkos szavazással választani. Pártunknak ez év augusztus 31-én 483 195 tagja és 28 770 tagjelöltje volt. A budapesti és a megyei pártértekezletek ennek megfelelően 614 szavazati jogú és 36 tanácskozási jogú küldöttet választottak a VIII. kongresszusra. A szavazati jogú küldöttek közül 612 van jelen, ketten hivatalos külföldi út, illetve betegség miatt hiányoznak. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja, hogy a VIII. kongresszus határozatképes. A tanácskozási jogú küldöttek valamennyien jelen vannak. A küldötteken kívül itt vannak a párt veteránjai, és mint meghívott vendégek, párton kívüli barátaink közül tudósok, művészek, az állami és gazdasági élet irányító posztjain dolgozók. A küldöttek 80,2 százaléka férfi, 19,8 százaléka nő. A VII. kongresszushoz képest ’ 5,3 százalékkal több elvtársnő vesz részt ezen a kongresszuson. Az iskolai végzettséget illetően a kongresszusi küldöttek 13,8 százalékának van középfokú, 49,9 százalékának pedig főiskolai és egyetemi végzettsége. Ez összesen 63*7 százalék, vagyis 13,8 százalékkal több, mint a VII. kongresszuson volt. A küldöttek közül: üzemi munkás 11,1 százalék, vállalati igazgató 6 százalék, termelőszövetkezeti tag 5,7 százalék, értelmiségi foglalkozású — tudós, mérnök, orvos, pedagógus, agronómus, író, újságíró, jogász — 6,3 százalék, állami és tanácsi funkcionárius 6 százalék, alkalmazott 2 százalék, a fegyveres erők tagja 7,1 százalék, pártfunkcionárius 41,2 százalék, tömegszervezeti funkcionárius 13,4 százalék, nyugdíjas 1,2 százalék. Életkoruk szerint 51 éven felüli a küldöttek 12.9 százaléka, 41—50 év közötti 32.9 százalék, 31—40 év közötti 49.5 százalék, 30 éven aluli 4,7 százalék.A szavazati jogú küldöttek közül már a felszabadulás előtt részt vett a munkásmozgalomban 23.5 százalék, és tagja volt a pártnak 16,6 százalék. 1945— 1956. között lépett a pártba a küldöttek 77,2 százaléka, 1956. után pedig 6,2 százaléka. A tanácskozási jogú küldöttek 75 százaléka 1944—45 és 1956 között lépett a pártba, 15 százalék pedig 1956 után. A két utóbbi csoport adatait, vagyis a párttagság keltét és az életkor szerinti megoszlást összevetve megállapíthatjuk, hogy kongresszusunkon jelen van mindhárom generáció. Ha pedig a többi adatot is szemügyre vesszük, azt mondhatjuk, jelen van a kongresszusunkon társadalmunk minden dolgozó rétege. A kongresszus a mandátumvizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette. A következő felszólaló Otakár Simunek, Csehszlovákia kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja volt, aki a csehszlovák testvérpárt Központi Bizottságának és Csehszlovákia dolgozó népének forró, elvtársi üdvözletét tolmácsolta. Foglalkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országai együttműködésének jelentőségével, majd állást foglalt az SZKP XX. és XXII. kongresszusának határozatai, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjának programja mellett. — Határozottan elvetjük a dogmatizmust és elítéljük az Albán Munkapárt vezetőinek marxizmus-ellenes álláspontját, amely árt közös ügyünknek és segíti az imperialistákat abban a törekvésükben, hogy megbontsák a nemzetközi kommunista' mozgalom egységét — mondotta. A következő felszólaló Darvas József író volt, aki kulturális életünk problémáiról beszélt. Foglalkozott irodalmi életünk néhány kérdésével, majd hangsúlyozta, hogy az íróknak, művészeknek meg kell ismerniük az életet, a valóságot. Ehhez azonban meg kell ismerkedniük a marxizmus—leninizmussal, s szemléletük szerves részévé kell azt tenniük. Arturo Colombl, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja bevezetőben a mai olaszországi helyzetet elemezte, majd nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az Albán Munkapárt állásfoglalásainak mindennemű támogatása ellene szól a 81 kommunista és munkáspárt határozata szellemének. A következő felszólaló Goszto- nyi János, a Vas megyei Párt- bizottság első titkára volt, aki reflektált a kínai küldött felszólalására, majd a magyarosztrák kapcsolatokról beszélt. Juszkó Istvánná felsőtelki pedagógus után Ambrus Jenő, a Pécsi Városi Pártbizottság titkára szólalt fel. Utána Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott felszólalásában. Alexandru Draghici, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja meleg szeretettel méltatta a magyar nép alkotó munkájának eredményeit. — Országunk nagyra értékeli — folytatta ■— a Szovjetunió kezdeményezéseit és intézkedéseit, amelyeket az emberiség békéjére oly súlyos megpróbáltatást jelentő napokban a kubai válság idején foganatosított. Az utóbbi idők eseményei a lehető legvilágosabban megmutatták, hogy parancsoló szükségesség megoldani a Apró Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. — A Magyar Szocialista Munkáspárt dolgozó népünk támogatásával eredményesen valósította meg a VII. kongresszus legfőbb célkitűzéseit. Országunk sikeres és gyors szocialista fejlődését elsősorban annak köszönhetjük, — mondotta —, hogy a dolgozó tömegek pártunk politikájává) egyetértettek, azt cselekvőén támogatták. A párt tanult a múlt hibáiból, leszámolt a régebbi pártvezetés meghonosította személyi kultusszal, a. jobboldali revizio- nizmussal épp úgy, mint a baloldali kalandorpolilikával, A pártban és az egész közéletünkben szókimondó, vitatkozó, építő kritikai szellem honosodott meg.. A központi Bizottságban sokszor napokig tartó széles körű, szenvedélyes vitában alakítottuk ki a párt álláspontját. Az eredmények vitában, harcban születtek és a mindennapi munkában valósultak meg. Ez. az egyik nagy tanulsága, jó tapasztalata a Központi Bizottság munkájának. Ezután részletesen szólt u magyar és a szovjet bauxit- és alumíniumtermelés együttműködése tárgyában a napokban aláírt egyezményről. A magyar—szovjet egyezmény — mondotta — alapvető változást hoz a magyar alumíniumipar fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosításában és évtizedekre előre lerakja a bauxitvagyonunknak megfelelő nagyméretű, korszerű magyar alu- míniumfeldolgozó-ipar szilárd alapjait. Lényegében abban állapodtunk meg, hogy azt a lehetőséget, amelvet az eddig felkutatott csaknem 80—90 millió tonnás magyar bauxitvagyon nyújt, a jövőben összekapcsoljuk az új nagy szovjet vízierőművek által biztoháborús veszély elhárítása szempontjából döntő fontosságú problémát. Herbert Warnke, Németország Szocialista Egységpártja Politikai Bizottságának tagja üdvözölte ezután a kongresszust. — Örömmel üdvözöljük a magyar dolgozókat abból az alkalomból, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével a Magyar Népköztársaságban is általánosan győztek a szocialista termelési viszonyok. Országaink számára elkezdődött Apró Antal ezután a szocialista tábor országaival kialakult széles körű gazdasági együttműködés kérdéseiről szólt az erőteljesen fejlődő gazdasági kapcsolatok és együttműködési formák közül először a külkereskedelemmel foglalkozott. Külkereskedelmi forgalmunk 71—73 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le ötéves megállapodások alapján. A forgalom volumene ez év végéig az 1650. évihez képest több mint 3,5-szeresére fog emelkedni. Külkereskedelmi forgalmunk leggyorsabban a Szovjetunióval növekszik és 1962-ben az összforgalmúnk körülbelül egyharma- dát i teszi ki. A magyar—szovjet árucsere kiemelkedő jelentőségét illusztrálja a két ország közötti forgalom áruszerkezete is. míg a Szovjetunióból származó behozatalunknak mintegy 61 százaléka ipari, mezőgazdasági nyersanyagokból és félkésztermékzkből áll, addig kivitelünk több mint 80 százalékát ipari késztermékek képezik. sított olcsó villamos energiával. A Magyarországon termelt timföldet szovjet vízierőmű mellett épített alumíniumkohó dolgozza fel és az alumíniumot a Szovjetunió teljes egészében visszaszállítja a magyar népgazdaságnak. Vagyis a timföldnek alumíniummá való feldolgozásával tömb- alumíniumba csomagolt, nagy- mennyiségű villamos energiát kapunk a Szovjetuniótól. A szerződés keretében a magyar népgazdaság fokozatosan növekvő és 1980-ig évi 165 ezer tonna kohóalumíniumhoz jut. Ez több mint a magyar alumíniumkohók. jelenlegi termelésének háromszorosa és mintegy hét új inotai nagyságú kohó kapacitásáa szocialista társadalmi rend teljes felépítésének időszaka — mondotta. — Meg vagyunk győződve róla — folytatta —, a Német Demokratikus Köztársaságra történelmi feladat hárul: gondoskodni, hogy német területről soha többé ne indulhasson ki háború. Herbert Warnke ezután a német kérdés megoldásának szükségességével foglalkozott. majd írásban átadta az NSZEP Központi Bizottságának üdvözletét. nak felel meg. Ha mindezt tisztán saját erőből akarnánk létrehozni, az eddigi számítások- szerint körülbelül 39' milliárd forintos beruházást kellene megvalósítanunk. A Szovjetunióval való együttműködésben ebből a 30 milliárd forintból körülbelül 16 milliárd forintot tesz ki 1980-ig a magyar bauxitbányák továbbfejlesztésére, az új timföldgyárak építésére és a régi üzemek bővítésére szükséges összeg. A Szovjetunió ez idő alatt a szükséges kohók, segédanyaggyártó és más kiegészítő üzemek építését hozzájárulásunk nélkül, saját erőből valósítja meg. Az együttműködés szelleme teljes mértékbén megfelel a KGST ajánlásainak, amely szerint nyersanyagigényes ipart a lelőhely közelében, energiaigényes ipart pedig az olcsó villamos energiát termelő erőmű mellett célszerű telepíteni. A magyar timföld és szovjet alumíniumszállítások előnyösen válósíi hatók meg vízi úton ik A kölcsönös szállítások elszámolása a szocialista vili’piac árain, a két ortzág közötti áruforgalom keretében történik, amely magyar gépipari és egyéb ipari termékek clh-'t "ésát biztosítja a Szovjetunióban. Természetesen az együttműködés realizálásához népgazdaságunk részéről jelentős erőfeszítések szükségesek. Fejleszteni kell a bauxitbányászatot, a timföld- gyártást és úi, hatalmas méretű, a legkorszerűbb technikával felszerelt alumínium-félgyártmány és készáru-ipart kell teremteni. Ha az egyezményt megvalósítjuk, akkor 1980-ig jelentősen meghaladhatjuk a Iegfe.i'cttebb tőkés országok jelenlegi színvonalát mind az egy főre jutó alumíniumipari termékek mennyiségét, mind pedig választékát illetően. A Magyar Népköztársaságban egy főre 1980-ban — az előzetes adatok szerint — mintegy két és Antal felszólalása A magyar—szovjet alumínium- termelési egyezmény
