Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

6

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1962. november 22.

Mikor kapják meg a tsz-tagok

a közősből járó idei részt?

Mondhatjuk-e, hogy fordulat éve 1962 a Tolna megyei tsz-ek életében?

— Hol tapasztalható legnagyobb előrehaladás?

E három kérdésre ASzűcs Lajos elvtárstól, a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetőjétől kértünk választ. A következőket mondta:

A termelőszövetkezetekben " zárszámadáskor tesznek pontot az esztendő végére. Ekkor jön el az ideje annak is, hogy a közösből járó részt, a munkával szerzett jövedelmet a tagok megkapják és hazavigyék. A zárszámadó közgyűlések időpontja azonban nem a megyén, vagy a járásokon múlik, hanem kizárólag a tsz-ek tagjain. Én a magam részéről azt szeretném legjobban, ha január végéig, február elejéig minden egyes • tsz- tag megkapná azt, ami munkája után megilleti. Lesz is számos olyan közös gazdaság, ahol már január első felében sor kerül a zárszámadást jóváhagyó közgyűlés megtartására. Ez kizárólag a betakárításon, a leltározás pontos végrehajtásán múlik. .

Máris bizonyosra vehető, hogy a paksi, a bonyhádi és a szekszárdi járás tsz-eiben hamar, a dombóvári és a tamási járás tsz-eiben később lesznek majd megtartva a zárszámadó közgyűlések. Miért? Azért, mert a jö- vedelemosztás előkészületei ösz- szefüggésben vannak a betakarítással. Ahol ez a munka késik, ott a zárszámadás is késik, hiszen addig pontos számvetést végezni nem lehet, amíg a cukorrépa, a burgonya és főleg a kukorica a határban van. Ahol viszont befejezték a betakarítást, ott már más nejT> jöhet, ,csa_k . p jöv.edélömosztás. Ezzel kapcsolatban el szeretném, még. mondani, hogy a megye úgyszólván -valamennyi termelőszövetkezetében alkalmazták a premizálást. Ahol a betakarítás megtörtént, a szövetkezeti gazda maradéktalanul teljesítette a feltételeket, ott a prémium címén neki járó meny- nylségef várakozás nélkül, nyomban ki kell adni. A prémium kiadását illetően tehát zárszámadásig se várjanak.

A hozzám intézett' második ” kérdésre válaszolva, adatokkal szeretnék bizonyítani. Igen, Tolna megye tsz-eiben 1962 nyugodtan nevezhető a fordulat évének. Jelenleg 146 mezőgazda- sági termelőszövetkezet működik, ezekből az idén 126 havonként es rendszeresen fizetett munkaegység-előleget. Tavaly a megye közös gazdaságai 574 millió forint üzemi bevételt terveztek. Ezt azonban mindössze 538. millió 230 ezer forintra teljesítették. Harminchét tsz-ben 4—6000 forint volt az egy dolgozó tagra jutó átlagjövedelem, 40 tsz-ben 6—8 ezer forint, 28 tsz-ben 8—10 ezer forint, 26 tsz-ben 10—17 ezer forint, 17 tsz-ben 12—15 ezer forint, 11 tsz-ben 15—20 ezer forint.

Az idén 146 tsz 797 025 000 forint üzemi bevételt tervezett ösz- szesen. Elég pontos felmérések alapján mondom, hogy ez a bevétel néhány millió forinttal túl lesz teljesítve. Mindez azt jelenti, hogy megyénkben előreláthatóan 10 950 forint lesz — háztáji nélkül —■ az egy tsz-tagra jutó átlagjövedelem. Ehhez jön még a földjáradék és a háztájiban megtermelt javak értéke. Ezen belül is érdemes összehasonlítani a megoszlást. Előreláthatóan az egy tagra jutó .átlagjövg^eléni ,u kö-. zösbő.l 10 tsz-ben 4—6oOÓ forint, 32 tsz-ben 6—8000 forint között, '23 tsz-ben.8—1,0 000. forint között- 28 tsz-ben 10—12 000 forint között, 41 tsz-ben 12—“15 000 forint között, 12 tsz-ben 15—20 000 forint között lesz.

Sokatmondó az a körülmény is, hogy 1658-ban a megyében működő 102 ' termelőszövetkezetből 32 volt mérleghiányos. Tavaly a 159-ből 27, az idén a 146ból előreláthatólag mindössze hét tsz-ben számolhatunk mérleghiánnyal.

Ozerintem minden téren a

^ szekszárdi járásban tapasztalható a legnagyobb előrehaladás. El szeretném mondani, hogy 1959-ben ez a járás országosan is a rosszak közé tartozott. Két-három év alatt azonban valóságos forradalmi változás történt, de főleg az idén értek el szép eredményeket. Tavaly még volt, az idén már nem lesz mérleghiányos termelőszövetkezet a szekszárdi járásban.

Egy esztendő alatt gyökeresen változott a helyzet a tagság és a vezetőség jóvoltából az alsónyéki Dózsa Tsz-ben, a duna- szentgyörgyi Szabadság Tsz-ben. a bogyiszlói Dunagyöngye Tsz- ben, a mórágyi Szabadság Tsz- ben, a dombóvári Alkotmány Tsz-ben, a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben, az iregszemcsei Rákóczi Tsz-ben, a nagyszokolyi Béke Tsz-ben, a pincehelyi Vörösmarty Tsz-ben és még több olyan közös gazdaságban, amelyet évről évre a gyengék között tartottunk számon. A gyenge tsz-ek többsége a régi bajokból az idén már kezd kilábalni és biztató fejlődést ért el.

Szekszárdi értelmiségiek látogatása a tolnai üzemekben

— Az első világháború után szőnyegszövő üzemként indult ez a gyár, mindössze két-három géppel tájékoztatják' a' Tolnai Texfiígyárban a Szekszárdról" látogatásra 'érkező értelmiségi 'csoportot, miután végigjárták t az egész üzemet. Ma viszont több mint 280 gép működik, s a cél mintegy 320-ra emelni a gépek számát, saját festődét létesíteni, korszerű irodaházban az igényeknek megfelelő ebédlőt, társalgót ék más szociális létesítményeket berendezni.

Már itt megállapították a vendégek, és a gyáriak, hogy hasznos volt a Szekszárd városi népfront-bizottság kezdeményezése. Az értelmiségiek — pedagógusok, orvosok, ügyvédek — látogatásuk során bepillantottak, ha csak néhány órára is, a munkások tevékenységének színhelyére, a gyárba. Látták, tapasztalták a - gyár- látogatás alkalmával, hogy nem könnyű a munkások dolga. Sokan megjegyezték a szövődében,, hogy szinte fáj a nagy zaj.

A Selyemfonóban a gyár egyik vezetője örömmel újságolta, hogy a kongresszusi versenyben szinte egyedülálló eredményt értek el. Az eddigi' lényegesen alacsonyabb minőségi eredménnyel szemben 91 százalék fölé emelték az első osztályú áruk termelését.

Szép volt, jó érzés volt mindkét gyárban a különféle pamut-, selyemfonalak, készáruk dzsungeljában gyönyörködni, örülni annak, hóm- ilyeneket jóformán a szomszédban is tudnak produkálni. De elismerést váltottak ki a nehézségek leküzdésének epizód* jái is, akác a textilesek nagyfokú zajtűrését, akát 3 - selymesek

; forróvizCs munkáioljrbtBataií vész- szűk figyelembé. És még egy: az

• a. szeretet, amellyel1 it .látogatókat mindkét gyárban figadták. Ez megjelöli a további együttműködés útját is. amelyet a selyemben így fogalrtiaztak meg: Mi. munkások is szeretnénk Szek- szárdon találkozni az értelmiségi dolgozókkal.

A gazdag és élménydús program az Aranykalász Termelőszövetkezet portáján folytatódott. Nagy volt a sár kint az istállóknál, de ez az érdeklődést cseppet sem zavarta, lanyhítolta.

Bizonyára mindkét fél sok-sok tapasztalattal lett gazdagabb e látogatás után. Egy közvetlenebbet meg is említhetünk. Felvetődött, hogy a gubók áztatása során kikerülő vizet nem lehetne-e va- 'amire felhasználni. Kivonni belőle a selyemszálak ragasztó- anyagát nem érdemes — adták meg a szakemberek a felvilágosítást. De már folytak kísérletek növények öntözésére felhasználni, amely, úgy hírlik, jó eredményt hozott.

Ennek nyomán a palánki technikum elvállalta, hogy kísérleteket végez, valóban jó evedmény- j nyel lehet-e öntözésre használni I ezt a vizet. Ha beválik, a. helyi 1 Aranykalász Tsz már közvetlenül ;s érezheti a látogatás áldásait.

I (Sz-E)

K

ádár János elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában az MSZMP VIII. kongresszusán elmondotta, hogy a két kongresszus közötti három év egyik legfőbb gazdasági eredménye a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése volt. •'NSeteitek is Tolna megyében ez volt a legdöntőbb, bár. számtalan kezdeti nehézséggel kellett megbirkóznunk. Ezek egy. rés-zén sikeresen túljutottunk és ilyen szempontból az idei esztendő a legdöntőbb. Van azonban még bőven tennivalónk, de lehetőségeink is jobbak: nőtt a tagok munkakedve, a szakirányítás jobb, s ehhez jön még az, amit gondolom nemcsak én, hanem Tolna megye tsz-vezetői és tagjai is örömmel fogadtak. Kádár elvtárs beszámolójában elmondotta, hogy a következő években a mezőgazdaság több mint 20 ezer traktort kap. Egy hold szántóra számítva pedig csaknem kétszer annyi műtrágyát, mint 1961- ben. A sok irányú további támogatást, úgy vélem, megfelelően gyümölcsöztetjük majd, annak érdekében, hogy tovább erősödjenek és gazdagodjanak megyénk termelőszövetkezetei.

— szp —

XXII.

De akkor én sem lehetek kivétel, meg egyetlen munkaszerető ember se. Azt lássátok be végre- valahára, hogy egyetlen hatalom se zabálhatja föl a saját kölykeit. Mert akkor maga magát zabálja föl. Harapj a- húsodba: fájni fog. Harapj a testvéredbe. Az is fájni fog. Hidd, hogy a gyerekeid boldogtalanok lesznek. Nyomban haszontalanná válik az életed. Hát akkor a kommunistákról miért gondolkodsz másképp?

Most is az történt, mint már annyiszor: az öreg Kincses szavakká változott hite kiűzte a szobából az imbolygó kételkedést és a parasztok emberségesebbnek érezték magukat, hűsítőn szállt rájuk a. csillapultság, örültek, hogy ők is hihetnek.

— Te vagy köztünk a leggazdagabb, Kincses .József — mondta békülékenyen a ráncos halán- tékú Tímár Szilveszter.

Képviselői beszámoló — Tőrpevízmü-építés

a népfront-bizottságok szervezésében

A megye népfront-bizottságainak téli programjában különös helyet foglal el az, a cél, hogy a tanácsok és a népfront kapcsolatait még jobban elmélyítsék, szélesítsék, s ezzel segítsék a tanácsok munkáját. E feladat megoldásának egy-egy állomásai az alább ismertetett rendezvények,

* ""

Decsen a községi népfront-bizottság legutóbbi ülésén napirendre tűzték a törpevízmű építését. Zord Lőrinc főmérnök, a megyei népfront-bizottság tagja tartott előadást ennek jelentőségéről. Részletesen megvitatták, leszögezték, hogy ennek megvalósításához az egész falu összefogására van szükség. Részt vett az ülésen Sörfőző István, a községi tanács vb-einöke, aki helyeselte a vízműépítés napirendre tűzését, mert a községnek nincs jó vize. A községi tanács is támogatja ezt a. gpndolatot és megvalósításához komoly segítséget ad. Hozzászólt még Orbán Ferenc, . Tóth, Imre, Karászi András és Bomba Gyula.

Sotkú János,' a népfront-bizottság elnökének zárszava után a víz jelentőségéről filmet vetítet- tek. t

Alsónyék . községben ugyancsak népfront-bizottsági ülésen tűzték

napirendre a törpevízmű építését. A községi tanács már foglalkozott ennek a gondolatnak megvalósításával és így általános volt a megelégedés, hogy ebben a népfront is segítséget ad. Zord Lőrinc, a megyei népfront-bizottság tagja és Balogh Lajos, a járási népfront-bizottság mellett működő műszaki akció-bizottság tagja, főmérnökök adtak erről tájékoztatót, ami után igen élénk eszmecsere folyt. Részt vett és felszólalt az ülésen Papp János vb-elnök és Nagy István öntözési mérnök, akik részletesen fejtették ki elgondolásaikat a törpevízmű megvalósításával kapcsolatban.

*

Fadd-Domboriba látogatott el csütörtökön Bolvári Józsefné országgyűlési képviselő. A megjelenteknek Bolvári Józsefné a külpolitikai helyzetről és a Szovjetunió következetes békepolitikájáról beszélt, amit nagy figyelemmel hallgattak meg. Hajdú István az ötéves terv mezőgazda- sági célkitűzéseivel foglalkozott. Ezt követően a témával kapcsolatos filmvetítés volt.

Az előadás után többen felkeresték Bolvári Józsefnét, tanácsot, segítséget kértek problémáik

megoldásához. * *

MEGJA VULNAK-E

a paksi lakásviszonyok?

Az elmúlt néhány évben — ] ugyanúgy, mint más községek — új falurésszel bőyült Paks. Jelenleg is nagy az építkezési kedv, és a dolgok menete szerint a Jeü-< vetkező években. m.ég újabb és újabb családi házal: épülnek.

De még így is nagy a,,lakás-, hiány Pakson, amit bizonyít az, hogy a községi tanácsnál nem kevesebb, mint 3S0 lakásigény vár kielégítésre. Közülük is mintegy Ötvenen laknak parti lakásokban, a régi dunakömlődi út mentén, illetve már-már élet- veszélyesnek mondható lakásokban.

Nagyon sok új lakás épült, de ezeknek a parti, romos lakásoknak a lakói — kispénzű emberek lévén — aligha lesznek olyan helyzetben, hogy lakást építhessenek. Viszont az ő részükre is megfelelőbb lakáskörülményeiét, életkörülményeket kell biztosítani.

Viszont a tanácsnak nem áll rendelkezésére' kiutalható lakás. Három és fél év alatt a tanács mindössze 11 lakást tudott kiutalni. Ugyanakkor naponta járI nak oda az igénylők, panasszal, követeléssel, amelyekre csak egy választ adhat a végrehajtó bizottság: sajnos, nincs, nem tudunk lakást biztosítani.

A községi tanács, hogy legalább enyhítse ezt az áldatlan állapotot, két év óta számtalan- szór kérte a felettes szerveket; miiéi Paks járási székhely, fejlődött kulturális és gazdasági élete, épüljenek itt is lakóházak állami erőből. Legalább 24 lakás kellene. Bár ez sem oldaná meg a rendkívül nehéz lakáshelyzetet, de legalább enyhítené a gondot.

Látja a községi tanács nehézségeit a járási tanács, a járási pártbizottság is, támogatják is a bérházépítés iránti igényét. A felsőbb szervele eddig nem méltányolták kellően a paksiak kérését.

Pedig érdemes lenne alaposabban mérlegre tenni a paksi viszonyokat, az országos lakásépítési program keretében bizonyára lehetne segíteni ennek a nagy lélekszámú járási székhelynek helyzetén.

GERENCSÉR MIKLÖS:

Kozma Albert' tűnődve, bólogatott.

— Dolgózni kell. Az a fontos. Ügy igaz, -ahogy Kincses mondja. Ha rongyemberek vagyunk, akkor rongy lesz a csoport. Holnap inkább afelől tanakodjunk, amiből élünk. Itt a tavasz, barázdának kell akasztani az ekét.

Pásztor Anti helyeslőén toldotta meg:

— Bizony, az idő már engedi. Csakhogy előbb tervezni kell. A nagyüzemmel nem lehet játszani. Szépen sorbavesszük, hogy melyik löld mit szeret a legjobban. Segítséget kérek a járástól, ott mégis jobban értenek hozzá.

Szokatlanul könnyűnek érezte magát. Mellében megoldódtak a gúzsok, levedlett róla a szervezés gondja és szabadon tágulhatott benne a bizakodás.

De mint a vad, amelyik földrengést neszei, megtorpant lel - kendezárr.ben. Valahonnan .félelem ron.ott rá. Pillanatok teltek.

míg fölismerte a veszedelmet Belódöbbent, hogy a tavasszal együtt Kláriék is megérkeznek. Amíg odavoltak, türelmes fájdalommá tompult a lázongása. Most nagy robajjal roppant ösz- sze a nyugalma, arra gondolva, hogy visszajönnek. Lángrakapott bgnne a pokol, tudta: tüze egyre dühöngőbbé válik, ő pedig egyenes fejjel hordhatja önérzetét, mintha érzéseit, gyógyultra simogatta volna a feledés.

*

Fehér "fellegnyájat csalogatott Fannónia fölé a jó idő. Míg legelészni széledtek az égi juhok oda- fönt a kék mezőkön, idelent pompába robbant a táj. Rakétacsokrok fakadtak a domboldalakon, színes tüzűk illatot füstölt és a nektárrá nehezült levegő szivárványosan fodrozódott a völgy felett. A falu bódultán álmodott a dombok ágyékán, virágfürtökbe mártották ereszüket a háztetők, a kémények csendet lélegeztek, a lágy szalmakazlak kiszellőztették magukból a fagy szagát, és az idei napfényt a tavalyi nyár illatával fűszerezték.

Mihelyt a völgyre pillantott Klári, elbizonytalanodott a járása. Letért az országút fakó-kék kö-