Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-20 / 271. szám
ÍÖTNA MEGYEI NEPÜJSAÖ 1962. november 20. Hruscsov elvtárs beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) pékén ugyanakkor 9 millió új lakás, falun pedig 2 400 000 lakóház épült. 50 millió szovjet ember lakásviszonyai javultak meg. Hruscsov kijelentette: »-Továbbra is a párt figyelmének középpontjában áll majd a nép élet- színvonalának állandó emelése, ; szovjet emberek anyagi és szel lemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése«. Á központi és helyi pártirányítás * szervezeti átépítése A mezőgazdaság területén a tervek a vetésterületek struktúrájának további javítását a szemes termények és hüvelyesek vetésterületének 13 millió hektárral való növelését írják elő, A szemes termények államilag fel- vásárlandó mennyiségét a terv négymilliárd púdban határozza meg. Megvan az erőnk azonban ahhoz — hangsúlyozta Hruscsov, — hogy növeljük a szemes .termények termelését és a jövő évben az állam négymilliárd 200 millió—négymilliárd 500 millió púd szemes terményt vásároljon fel. A hús állami felvásárlását 9,5 millió tonnára, a tejét körülbelül 35 millió tonnára tervezik. Hruscsov megállapította, hogy a pártszervezetek felépítésének jelenleg érvényben lévő területi elve pozitív szerepet játszott. A jelenlegi körülmények között azonban — amikor az ország a kommunizmus építésének időszakába lépett, s amikor a népgazdaság gigászi méretű — felmérhetetlenül fokozódott a párt szerepe az ország egész életében, különösen a gazdasági építésben A régi szervezeti formák ma bizonyos értelemben a termelés — a párt irányításának fékezőjévé válnak«. Hruscsov kijelentette: »Előrehaladásunk üteme mo6t főleg attól függ majd, hogy milyen hozzáértéssel szervezzük meg a párt politikai irányvonalának érvényesítését. Ezért sarkalatos intézkedéseket kell tennünk, hogy biztosítsuk a konkrétebb és tervszerűbb pártirányítást a termelés valamennyi ágában«. Megjegyezte, hogy a pártszervek felépítése jelenleg területi elven alapul, s így a pártszerveknek egyaránt kell foglalkozniok az iparral is, a mezőgazdasággal is. A gyakorlatban kezdett ügy alakulni a dolog, hogy a pártszervek kényszerűen szétforgácsolják erőiket, hol ehhez, hol ahhoz fognak. Ez kampány- szerűvé teszi a párt irányítását. Hruscsov megjegyezte, hogy a pártszervek struktúrájának átalakításával elsősorban helyesebben akarják felhasználni, jobban akarják elosztani a párt kádereit. »Ha megtaláljuk a helyes szervezeti felépítést, módunk lesz arra, hogy a jelenlegi káderekkel tervszerűen fejleszük a gazdaság valamennyi ágát« — mondotta. Ezek az intézkedések segítségünkre lesznek abban, hogy mozgásba hozzuk a XXII. pártkongresszuson elfogadott határozatot és kommunista építési program végrehajtásának szolgálatába állítsuk tartalékainkat. Mint megjegyezte, az SZKP KB Elnökségének javaslatai abból indulnak ki, hogy a pártszerveket a legalsó foktól a legfelsőig ágazati elvre kell felépíteni, biztosítva ezzel az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság konkrétabb pártirányítását. Ha a termelési — ágazati elvre is épülnek majd a pártszervezetek legalulról egészen legfelülig, — folytatta Hruscsov — azért egyáltalán nem szűnnek meg foglalkozni a mindennapi élet, az oktatás és a kultúra kérdéseivel. Ellenkezőleg, figyelmüket a fő dologra, a termelés kérdéseire összpontosítva, konkrétabban foglalkozhatnak majd a szervező és ideológiai-nevelő munkával is, szervesen összekötve azt az ipari és mezőgazdasági termeléssel. N. SZ. Hruscsov kiemelte: „ilyenformán az átszervezés fő értelme az, hogy a párt és pártszervek erőfeszítéseit a kommunista építés alapvető feladatainak megoldásúra összpontosítsuk”. Az SZKP KB első titkára kijelentette: Célszerűnek látszanak a helyi pártszervek arra vonatkozó javaslatai, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok területén alakítsuk át a mezőgazdaság, iparos építőipar pártirányításának struktúráját. Ezek a javaslatok teljes összhangban vannak az ágazati elvvel, s a pártszervezeteknek a legalsóbb foktól a legfelsőbbig erre az elvre kell felépülniük. Ami az OSZSZSZK területeit és határterületeit illeti, mindenütt két területi, illetve határterületi pártbizottságot kell alakítani, amelyek közül az egyik ipari, a másik a mezőgazdasági termelés irányítását látja el. Hruscsov megjegyezte, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak továbbra is egy központi bizottságuk lesz, hogy biztosítva legyen a köztársaságban az egész gazdaság, az egész kommunista építés egységes irányítása. Az ipari és mezőgazdasági párt- szervezeteik irányítására — mondotta — mindegyik szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága két irodát alakít, amelyek közül az egyik az ipari termelés, a másik a mezőgazdasági termelés irányítását fogja ellátni, a KB. elnökségének vezetése alatt. Ásókban a köztársaságokban, ahol a központi bizottságnak nincs elnöksége, célszerű lesz azt megalakítani. Mint Hruscsov rámutatott, azt' javasolják, hogy az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK irodáján kívül meg kell alakítani az SZKP Központi Bizottságának egy másik irodáját, amely kifejezetten az ipari termelés irányításával, s egy harmadik irodáját, amely'pedig a mezőgazdasági termelés irányításával foglalkozna az oroszországi föderáció keretein belül. „Mély meggyőződésünk, — jelentette ki a szovjet kormányfő — hogy a népgazdaság pártirányítá- sónak javasolt átszervezése elősegíti, hogy a párt az eddiginél is eredményesebben teljesítse a XXII. kongresszus által kitűzött feladatokat.” Kijelentette, hogy a népgazdaság pártirányításának átszervezése rendkívül nagy politikai jelentőségű, ha figyelembe vesszük, hogy a párt szervező munkájának a kibontakozott kommunista építés feltételei között döntő szerepe van a társadalom fejlesztésében. Az SZKP KB. első titkára kijelentette: „Az, amit pártunk tervbe vett, nem egyesek szubjektív óhaja. Ezt politikai és gazdasági célszerűség, s az a szükség diktálta, hogy még jobban fejleszteni kell a népgazdaság pártirányításának lenini elveit.” — Ahhoz, hogy széles utat nyissunk a technikai haladás előtt az országban, — hangoztatta — elsősorban át kell szerveznünk a tudományos kutató- és tervező- szerkesztő intézetek vezetését. Ha ezt nem1 tesszük meg, nem tudjuk teljesíteni a technikai haladás meggyorsítására, a termelés széles körű szakosítására vonatkozóan a XXII. pártkongresszuson kitűzött feladatokat. Ahhoz, hogy végleg rendet teremtsünk a beruházási építkezés terén — mondotta Hruscsov — fel kell- hagynunk az építkezés úgynevezett gazdasági módszerével és át kell térnünk a vállalkozói rendszerre. Ez azt jelent}, hogy a beruházási építkezés minden kérdését ki kell venni a népgazdasági tanácsok hatásköréből, s a köztársaságokban és a gazdasági körzetekben önálló építőipari válla latokat vagy egyesüléseket kell létrehozni. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy „a népgazdaság méreteinek bővülése, s a tudomány és a technika . gyors haladása a tervezés szerepének és tudományos színvonalának mégnagyobbmérvű emelését igényli”. A tervezés, mondotta, a szocialista gazdaság fejlődésének áthághatatlan törvénye. Hruscsov a továbbiakban a munkatermelékenység kérdésével foglalkozott, s hangsúlyozta, megvan annak lehetősége, hogy lényegesen fokozzák ütemét. A mezőgazdaság kérdései Hruscsov ezután áttért a mező- gazdaság kérdéseire. Rámutatott, hogy a párt márciusi plénumán hozott határozatok még nem éreztetik teljes mértékben hatásukat, de ugyanakkor megelégedéssel állapította meg, hogy a pártszervezetek, a mezőgazdasági dolgozók, a munkásosztály és az egész szovjet nép tevékeny támogatásával már az idén sokat. tettek, hogy megvalósítsák a határozatokat. Bár a mostani év igen nehéz volt a mezőgazdaság számára, a kolhozparasztok, a szovhozmun- kások elismerésre méltóan dolgoztak a földeken és az állattenyésztő gazdaságokban. Munkájukat komoly siker koronázta. Szemes terményből a termés az idén elérte a 9 milliárd pudot, az 1953 évi 5 milliárd púddal szemben. A hústermelés 9,2 millió tonna, az 1953 évi 5,8 millió tonnával szemben, a tejtermelés 64,5 millió tonna, az 1953 évi 36,5 millió tonnával szemben. Az állam számára lehetővé vált a legfontosabb mezőgazdasági termékek felvásárlásának fokozása. N. SZ. Hruscsov a továbbiakban a szemes termények termelésének és felvásárlásának fokozásáról szólott, majd beszélt a gyapottermelés fejlesztéséről, a cukorrépa, napraforgó és más mező- gazdasáei növényfajták termelésének növeléséről. — Az SZKP Központi Bizottsága új, nagy feladatokat tűz a mezőgazdasági dolgozók elé, — mondotta. — Ilyen körülmények között még magasabbra kell emelni a káderek felelősségét a párt- határozatok végreh a j tásót illetően. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy Lenin vezetése alatt az országban ‘ létrejött egy harmonikus párt-és állami ellenőrzési rendszer, amit Sztálin durván megsértett. —Az utóbbi években, különösen a XX. kongresszus után a párt intézkedéseket hozott a személyi kultusz következményeinek felszámolására, — állapította meg Hruscsov. Ezek közé tartoztak az ellenőrzés fokozására és a végrehajtás fokozott ellenőrzésére tett intézkedések. Csakhogy még nem tettünk meg mindent azért, hogy végleg kiküszöböljük az ellenőrzés megszervezésében mutatkozó nagy fogyatékosságokat, — mondotta Hruscsov. — Az ellenőrzési szervek struktúráját szervezetileg még nem állítottuk vissza oly módon, hogy az megfeleljen a lenini eszméknek. Vissza kell térnünk Lenin útmutatásaihoz és a jelenlegi viszonyok figyelembevételével kell létrehoznunk a legfelsőtől a legalsókig a párt- és állami ellenőrzés szerveit. Hruscsov a továbbiakban kijelentette: a kommunizmus szélesen kibontakozó építésének időszakában. — mint az SZKP programja is hangsúlyozza, tovább növekszik a kommunista párt szerepe és jelentősége az állam rendszerében. Hruscsov beszéde befejező részében a szocialista gazdaságok fölényéről szólott. Kuznyecov és McCIoy ölórás tanácskozása New Yorkiján New York (MTI). Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes Vasárnap a Szovjetunió ENSZ- küldöttségének székhelyén ebédet adott McCloy, az amerikai elnök által létrehozott kubai koordinációs bizottság elnökének tiszteletére. A találkozó öt óra hosszat tartott. A Reuter iroda jelentése szerint Kuznyecov és McCloy folytatták tárgyalásukat a kubai kérdésről. Lemondtak a Szabad Demokrata Párt miniszterei Bonn (MTI) Bonni politikai körökben hétfőn minden eddiginél nagyobb feszültség volt tapasztalható. Mende, Münchenben kijelentette, hogy miután Adenauer kancellár visszautasította Strauss hadügyminiszter menesztésére irányuló követelését, az FDP vissza fogja hívni a kormányból öt miniszterét, hogy így kényszerítse ki a kormányátalakítását. A Szabad Demokrata Párt elnöke hangoztatta, hogy Strauss magatartása következtében súlyos bizalmi válság következett be a kormányon belül is és az FDP-miniszterek nem hajlandók tovább együttműködni Straussal. A hétfői nyugatnémet lapok egyöntetűen hangoztatják, hogy „ilyen súlyos belpolitikai válság még nem volt az NSZK fennállása óta”. A Frankfurter Algemeine Zeitung vezércikkében így jellemzi a hangulatot: fennállásának 13 éve alatt még sohasem volt az NSZK ilyen nyomorúságos, megszégyenítő helyzetben. Politikai körökben nagy feltűnést keltett Jozef Hermann Dufhuensnek, a CDU ügyvezető elnökének nyilatkozata, aki többek között kijelentette: „A CDU és. az egész lakosság azt várja most a kancellártól, hogy cselekedjék és kormányozzon. A koalíciós válságnak nem szabad a politikai vezetés válságává válnia.” A Szabad Demokrata Párt öt minisztere hétfőn benyújtotta lemondását. Strauss valószínű utódaként — mint a kormánypárti Bonner Rudschau jelenti — Paul Lücke építésügyi minisztert emlegetik, aki akárcsak Strauss a CDU tagja. Jobbratolódást von maga . után a vasárnapi osztrák választás? Bécs, (MTI). A vasárnapi osztrák parlamenti választások eredményeként 81 néppárti (konzervatív), 76 szocialista és 8 nagynémet irányzatú, úgynevezett „szabadelvű" képviselő került az új osztrák parlamentbe.- A kommunisták és a baloldali szocialisták blokkját az osztrák burzsoázia választási törvényének antidemokratikus szavazatszámlálási módszere ismét megakadályozta abban, hogy a baloldali blokkra szavazó 135 000 választó képviseletében elfoglalja a kormánytól válóban független baloldali ellenzék helyét az osztrák parlamentben. A Molden-féle, úgynevezett Európa-szövetségi párt az egész országban kapott 21 000 szavazatával jelentéktelen szerepet játszott a választáson. Az 1959-ben választott korábbi parlament szeptemberi feloszlatásáig működő néppárti-szocialista kormánykoalíción belül jobbra tolódtak az erőviszonyok. Az 1959-ben 78 mandátumot kapott szocialista párt eddig tartani tudta az egyensúlyt néppárti koalíciós partnerének 79 képviselőjével szemben. A vasárnap elvesztett két parlamenti hely érzékenyen sújtja a szocialista pártot, mert mindkét mandátumát a néppárt szerezte meg, amely a most már öt mandátumos fölényének birtokában a győztes és „erősebb” partner pozíciójából diktálhatja a koalíciós kormányalakítás feltété, leit. Az első eredmények vitathatatlanul meglepetést keltettek a franciaországi választások első fordulóján, mert csaknem még egyszer annyi jelölt szerezte meg az abszolút többséget és ezzel együtt a mandátumot, mint a legutóbbi választásokon. A másik meglepetést az okozza, hogy de Gaulle pártja a várakozásnál több szavazatot kapott, viszont ugyanakkor megerősödött a Francia Kommunista Párt is De az is meglepetésnek számít, hogy a választók tekintélyes része nem élt szavazati jogával: a 27 és félmillió választópolgár közül csaknem tízmillió nem vett részt a szavazásban. A magyarázat abban keresendő, hogy a francia polgárok nagy része közömbös a választások kimenetelét illetően, hisz a választási törvény ezer alkalmat ad a népakarat kijátszására, s végső soron a tábornok-elnök akarata határozza meg a francia politika irányát, amelyet egyre kisebb mértékben tud befolyásolni a nemzetgyűlés. A választások első menetének eredményei szerint a legtöbb szavazatot az UNR kapíi, a leadott szavazatok 31,9 százalékát Ez a szám viszont sokat veszít a jelentőségéből, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanennyi volt azoknak az aránya, akik nem vettek részt a szavazásban! Vasárnap 96 mandátum sorsa dőlt el, s ebből 45 de Gaulle pártjáé, a kommunista' előretörést viszont jól mutatja, hogy már az első menetben 9 kommunista jelölt kapta meg az abszolút többséget, vagyis majdnem annyi, mint amennyi képviselője a korábbi nemzet- gyűlésben volt a pártnak. A megválasztott képviselők között van Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára, Waldeck Rochet. főtiticár- helyettes. Étienne Fajon, valamint Vaiilant-Couturier. A kommunistákra adott szavazatok mellett a polgári ellenzék háttérbe szorult, amit az is mutat, hogy Paul Rey- naud, az »ellenzéki csoportosulás vezetője«, aki több mint három évtizeden át tagja volt a nemzetgyűlésnek, kibukott, s Guy Mollet, a szocialista párt főtitkára sem kapta meg az abszolút többséget. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy a kommunista párt a legfőbb ellenzéki erő ma Franciaországban. s a szocialisták és a radikálisok természetellenes szövetsége a jobboldali reakciós pártokkal életképtelennek bizonyult. A francia kommunisták sikerét mutatja, hogy míg 1958-ban a szavazatok 18,9, most 21,8 százalékát kapták. Ehhez hozzá kell venni, hogy a a megválasztott 9 képviselőn kívül Szajna megyében hét kommunista jelölt az első helyen áll, Seine-et-Oise megyében három helyen, valamint Marseille három választókerületében vezet kommunista jelölt.
