Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-18 / 270. szám
ÍOIjNA MEGYEI NEPÜJSÄO 1962. november 18. GYERMJSIÍEKNÍSK Pöttöm Palkó Vasárnapi HUMOR Kis kiruccanás E‘ i egyszer volt, hol nem volt,. volt egyszer' egy ”■ szegény özvegyasszony, gje lalyMi' effiédül volt_ a . • nágy- vilagb&i, 'niint az ujjam. Mindig azon ■ ‘siránkozott, mindig „azért epekedett,. hogy. bár lenne' neki is egf kisfia., Nem bánná, .ha-akkora Is lenne, mint az ujja. jijt.fi. S Egyszer, hogy éppen a. kendert nyűtto. és .nagyon elfáradt,. leült hát a fa tövébe, és megint eszébe jutott, hogy milyen egyedül is van ő a nagyvilágban! Felsóhaj- tott: — Jaj, jaj, csak bár szólhatnék a fiamnak, hogy: „Merre vagy te édes fiam?” — Itt vagyok én édesanyám a fa tetejében! — szólt le valaki Vékony hangon. Az asszony nem akart hinni a fülének. Felállt — Ki szolt nekem? — Én szóltam, édesanyám! Palkó, a kegyelmed fia! Mindig engem áhítozott, hát itt vagyok! — és egy akkora kis fiú ugrott le a fáról, mint az ujjam, ni! Hej, megörült az asszony nagyon, hogy most már neki is van fia! Igaz, akkora csak mint az ujja, de azért gyerek az. Hej, ölbekapta, sietett vele haza. Etette, itatta dédelgette. Elnevezte Pöttöm Palkónak. Na, amikor Palkó jóllakott, jót aludt, így szólt: — Édesanyám! Nem azért vagyok ám én, hogy dédelgessen, csókolgasson! Segíteni akarók én, azért jöttem. — Ugyan, édes fiam! Picike .vagy te! Ki se látszol a fűből. ’ —r Ne ' féltsen engem, édesanyám, ’hanem tarisznyázzon fel, engedjen utamra. Hiába volt'min- dén sírás;. könyörgés, Palkó elment.1 Fejébe vette, hogy -legyőzi a ’tizenkétféjű pókot,- mert hallotta hírét. Na, elbúcsúzott, s ■ ment, men- degélt, míg be nem esteledett. Akkor elért egy erdőt. Éppen lefekvésre készülődött, amikor nagy sírásra lett figyelmes. Ki lehet, ki lehet? -Hát nézi, egy méhecske vergődik lent á ■ porban. Palkó megsajnálta, felvette és melengetni kezdte. Amikor a méhecske megnyugodott, adott Palkónak hálából olyan’ folyadékot, amit ha kardra kénnek, biztos pusztulást jelent az ellenségnek. Kora reggel tovább • indult. Ment, mendegélt. Estére kelve megint elért egy' nagy érdőt. . Amint lefeküdni készült, nagy Törd a fejed! Antal Tolvaj Ablak KK-i- “y Az elmúlt heti Törd a fejed! rejtvények megfejtései: 1. Kordé. 2, Áron alul. 3. Elévül. Farkaskutya Az őse farkas vált talán, üvöltött a puszták haván. Vérre és húsra szomjazott, ’csikasz-testé tovting, -áizm. ..... Y- -i ó V- - U Ö már szelíd, hűséges eb, viárzi, • vigyázza ^éjjeled. rA gondolatod ellesi, ha egy-két jó szót vetsz neki. Az útjaidon elkísér, nem hagyna el semennyiért. Alázatos, hű szolga lett, téged gazdájaként szeret.., . Az őse farkas volt talán, dídergett a puszták haván. Barátod, társad ö neked, játszópajtásód, .mindened., MISZLAI GYÖRGY ély eggyűjtőknek Szakkifejezések magyarázata Vízjel célja, hogy megnehezítse a posta kárára történő bélyeg- hamisítást. Vízjel alatt rajzokat értünk, melyek akkor válnak láthatóvá a bélyeg papírjában,- ha azt a világosság felé tartjuk, vagy ha a hátlapot benzinnel. megnedvesítjük, A papír előállításánál henger benyomásakor, melyeken a kívánt ábra van — elvékonyo- dások keletkeznek a megadott minta szerint, így készítik a vízj eleket. A .keresett vízjelállást a bélyeg előlapjáról nézve kell érteni. Néhány országban — például Ausztriában- A-- az elmúlt században előfordult, hogy a bélyegkiadásokhoz használt papírban olyan vízjel szerepelt, mely nem terjedt ki az egész ívre, hanem azon csak egyszer — egy. vonalban — szerepelt.- Ilyen kiadásoknál azok a bélyegpéldányok, melyekre jutott ebből az úgynevezett ív-vízjelből, nagyon keresettek. Vízjelkeresés a bélyeggyűjtés legnehezebb része. Nagyon sok esetben előfordul, hogy a papír gyenge minősége erősen megnehezíti a vízjel felismerését. Több országban, 'így Angliában és a volt angol gyarmatokon a különböző időkben egymástól csak kis mértékben eltérő vízjelet használtak. Minden régi magyar bélyeget gyűjtő előtt ismeretes, mily nagy nehézséget okoz még a gyakorlott vízjelkeresőknek is az 1898-as vízjelnek megkülönböztetése az 1899-estől, vagy az 1908asé az 1909-esétől. Az 1899-es és 1908-as vízjel biztos felismeréséhez behatóbb tanulmányozás szükséges. Itt kell mégemlítenem, hogy valamely bélyeg .melyik kiadáshoz tartozik. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Magyarországon nincsen olyan magyar gyűjtemény,' mely az összes vízjel; és fogazásbeli különbségeket tartalmazná az 1881—1909-ig terjedő időből. Akkoriban még nem volt divatos az ilyen különbség szerinti gyűjtés, s a nagyobb ritkaságok, melyek kis példányszámban készültek, legnagyobb részt elkallódtak, ezért még ‘má sem tudunk e tekintetben teljes gyűjteményt összeállítóm. Nagy általánosságban azonban a vízjel címszó ismertetésénél az említett módon, vagyis benzinnel megnedvesítve a bélyeg hátlapját — meg lehet állapítani a papírban szereplő vízjeleket. Különösen könnyű ez a munka az utóbbi időben, amikor a bélyeg hátlapjára való egyszerű ránézés is elárulja nekünk, milyen a vízjel. • Ezzel a szakkifejezések magyarázata cikksorozatunk végére értünk, hisszük, .hogy ezzel is hozzájárultunk ahhoz, hogy főleg a kezdő gyűjtők részére segítséget tudtunk adni néhány olyan dologban, mely ezen nemes és szép szenvedélynél menet közben adódik. P. Gy. sírásra lett figyelmes. Körülnéz, hallgátózik. Hát észreveszi, hogy* egy kis sün vergődik lent a gö-i dörben. Nosza, gyorsan kihúzta," megvigasztalta, letörölgette köny-j nyeit. Kapott tőle ajándékba! egy tüskét, amiből egy formás, kis kardot csinált. Alig pitymallott, már úton volt. Tizenkét nap, tizenkét éjjel gyalogolt, amíg elérte a tizenkét- fejű pók barlangját. Akkor elő*! vette a kardját és bekente azzal, a folyadékkal, amit a méhecskétől I kapott. Elrejtőzött. Nein kellett! sokat várni, megjelent a csúf pók.f Ugyancsak elcsodálkozott, amikor! meglátta Palkót, amint előlépett^ a rejtekhelyről. — Ki vagy, te halál fia?! — Én vagyok Pöttöm Palkó, i édesanyám legkedvesebb és egyet-' len fia! — felelt bátran. :— Na, — azt mondja erre a ; pók — akkor készülj halálodra, mert én most kiszívom a véred!’ ■— Nem úgy, hékám! Előbb érj! utói — kacagott Palkó és basza-’ ladt a pók barlangjába. De nemj szaladt messzire, hanem egy sötét helyen felkapaszkodott a i •mennyezetre. A dühös pók meg’ utánavetette magát! Amint apóki Palkó alá ért, leugrott, pont a’ háta közepére. Aztán zutty! Egyi vágással lenyisszantotta mind a" tizenkét fejét. A vérszívó pók azon nyomban \ kimúlt az élők sorából. Palkó megi hazament, ..és még máig is élnek" munkában, .békességben, ha megj nem haltak azóta. Kelemen Zoltán — Az más! Már megijedtünk, hogy átcsalták a szomszéd faluba..., (Toncz Tibor rajza)! Hogyan vaii kihatással az épít kezés más iparágakra? Találás versikék 1. Piros színű a subája, fehér hó a nagy szakálla, hátán puttony, nem is üres! Kitalálja, aki ügyes. 2. Girbe-görbe szalagocska, Pali, Kati járnak rajta, ahogy illik: kéz a kézben, esős ősszel, fagyos télben. 3. Fehér színű, mint a tej, amit a gazdasszony fej, olyan könnyű, mint a pihe, virágra száll, mégsem pille. 4. Hosszú, hegyes, szúrni is tud, egy gyermeknek nem is egy jut, haragosa csak a radír, és az összefirkált papír! Sass Ervin A legutóbbi Tréfás kérdések I megfejtései: 1. Hullám. 2. Csap. 3.! Dagad. 4. Földönfutó. 5. Az enni-( valóért nyúl. 6. Szakács. Úttörősarok November elsejével az újl bonyhádi úttörőházban meg-] indult a szakköri munka is.l Kilenc szakkör jelenleg 250] pajtást foglalkoztat. * Harmincnyolc KISZ-es ifivezető, dolgozik a két bonyhádi csapatnál. Az ifivezetők részére minden hónap második csütörtökén továbbképzést tartanak. Az úttörőházban az ifivezetők részére egy külön helyiséget is berendeznek,. ahol, szakkönyveket folyóiratokat és újságokat is találhatnak * A rendszeres vasárnap délelőtti mesejáték és báb-szakköri foglalkozásokon 55—60 kisdobos vesz részt. Ezeken a dél- clőttökön a TV gyermekműsorát is több pajtás végignézi. Pénteki napokon az úttörőházban filmvetítést rendeznek. A filmek után kis vitában beszélik -meg a tanulságokat. Brenner György levelező, Bonyhád p — Mérnök kartárs, elhoztam az új táblát, a megváltozott leg-í újabb terminussal! ‘ (Gerő Sándor rajza)] A Mars-rakéta lefényképezi a Marsot — Vágjunk barátságos arcot, most exponál! (Fülöp György rajza) I — Ne féljen, Strauss úr, aki nem tetszik ezentúl, azt egyszerűen kinyírom! (Endrődi István rajza)i t
