Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

VTOO FROI.ETÄRJAI. EGYESÜLJÉTEK! TOLNA i 1962. I október 12. XII. évfolyam L 239. szám * ARA: 50 FILLÉR Előtérben a tanárok alkotó munkája Megkezdődött a középiskolai tanterv vitája Csütörtökön délelőtt Szekszár- don, a régi megyeháza kistermé­ben megbeszélést rendezett a Me­gyei Tanács művelődésügyi osz­tálya, a járási tanácsok osztály- vezetői, a szakfelügyelők és gim­náziumi tanterv-tervezet vitájá­nak megyei vezetői számára. Az ankéton sokoldalúan vitatták meg a tantervvel kapcsolatos kérdéseket, s hangsúlyozták: a gimnáziumi tantervváltozás szervesen illeszkedik bele az oktatási reformba, s mint ilyen objektív szükségszerű­ség. mert a társadalmi köve­telményeknek megfelelően olyan fiatalokat kell nevelni, akik sokoldalú műveltségük­kel nagyban járulnak hozzá a szocialista társadalom épí­téséhez. Nagy helyet kapott az ankét bevezetőjében és vitájában is az oktatás és nevelés szerves kap csolata. Általános alapelvként szögezi le a tervezet, hogy a gim­náziumok tanárai a iövőben még a mostaninál is nagyobb nevelési feladatok előtt állnak, mivel az új elveknek megfelelően nem eg­zakt módon, hanem a gyakorlati kívánalmaknak, a nevelési célnak megfelelően kell tanítani az egyes tan­tárgyakat. A tanárok alkoto tevékenysége kerül előtérbe a gimnáziumokban, abban a te­kintetben, hogy egyre többet kell tenniük a termelés megismerte­tésére, a munka megszeretteté­sére. valamint az elmélet és gya­korlat megteremtése érdekében. Az ankét résztvevői kitértek arra is, hogy a tantervből bátran el kell hagyni, ami a gyakorlati nevelés szempontjából felesleges, viszont merészen alkalmazni kell egy sor új dolgot, elsősorban a tanítás, nevelés módszerei között. így például: a gimnázium tan­terve épüljön a jelenleginél is jobban az általános iskolai tan­anyagra, s egyben mutasson is előre a felső iskolák és egyete­mek felé. Adjon alapot arra a tanulónak, hogy egyrészt képes legyen az önálló tanulásra, az önművelésre, másrészt az egye­temeken és főiskolákon a mosta­ninál könnyebben birkózzék meg a követelményekkel. A tervezetben több jelentős újí tás foglal helyet. A zenetörténet, zeneesztétika tanítása mellett a negyedik évfolyamban bevezetik a társadalmi ismereteket. E tárgy keretében a diákok a gimnázium­ban és az életben megtanult fi­lozófiai, politikai gazdaságtan^ jogi alapfogalmakról kapnak ősz- szefoglalót, s megismerkednek a legáltalánosabb ideológiai kérdé­sekkel. ünnepélyesen adták át Dalmandon az új élelmiszer-háztartási és iparcikk-szaküzletet Megyénk legfiatalabb községé­ben, Dalmandon 1949. óta 240 új lakóház épült. A falu és a hozzá­tartozó puszták lakóinak száma ma már meghaladja a kétezret. A lakosság számszerű fejlődésé­vel, valamint a három mező- gazdasági szocialista nagyüzem fejlődésével azonban nem tartott lépést a kereskedelmi hálózat fej­lődése. Egyetlen szatócs-jellegű bolt volt a faluban, pici raktár­ral, amelynek árukészlete sem volt kielégítő. Jogos volt tehát két évvel ezelőtt a földművesszö­vetkezeti tagoknak az a kérése, hogy a felsőbb szervek adjanak segítséget új üzletház építéséhez. Megtörtént! Két évvel ezelőtt elkészült az üzletház építésének terve, és a földművesszövetkezetek megyei központja az építkezéshez szüksé­ges pénz nagy részét a dalman- diak rendelkezésére bocsátotta. Ezzel egyidőben széleskörű társa­dalmi összefogás jött létre az üze­mek és a tömegszervezetek kö­zött, hogy a hiányzó 50 000 forin­tot előteremtsék. A gépállomás, a tsz, és az állami gazdaság fu­var eszközökkel segített, a közsé­gi tanács pedig a községfejlesz­tési alapból juttatott, a földmű­vesszövetkezet tagjai viszont több ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, amíg az épít­kezés folyt. így készült el me­gyénkben a száznegyvenedik fa­lusi élelmiszer—háztartási szak­üzlet és a százötvenedik iparcikk szaküzlet. Az új üzletházat október 10-én nagyszámú közönség jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Csizmazia László, a dombóvári FJK elnöke Siffer Józsefnek, a községi tanács elnökének. Annak a húsz földművesszövetkezeti tagnak pedig, akik legtöbb tár­sadalmi munkát végeztek az üz­letház építésénél, elismerő okle­velet, pénzt, illetve könyvjutal­mat nyújtott át az FJK elnöke. Jelen volt az ünnepélyes megnyi­tón Szendy Pál, a MÉSZÖV el­nöke és a MÉSZÖV több vezető­je is, akik már egy új vendéglá­tóipari egység létrehozásának le­hetőségeiről tárgyaltak a dalman- di vezetőkkel. R. E. A kommunisták bátran támogassák az újat Párt értekezlet Bonyhádiul A bonyhádi járásban pártérte­kezletet tartottak október 10-én, szerdán. A járási művelődési ház nagyterme — ahol az értekezle­tet tartották — egyszerűségében is azt juttatta kifejezésre, hogy a sablonos külsőségek és hang­zatos jelszavak mellőzésével életünk napi problémáiról, szo- C'alizmust építő munkánk távla­tairól tanácskozik a járás 160 küldötte, s a meghívott 15 pár­ton kívüli vendég.. Az értekezlet munkájában részt vett Sebestyén Jenő elvtárs, a párt Központi Bi­zottságának munkatársa, Homok István, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának veze­tője is. A pártbizottság beszámolóját Lambert József, a Járási Párt- bizottság titkárhelyettese ismer­tette az elmúlt három év munká­járól. A három év egyik nagy eredménye volt, hogy a paraszt­ság életében történelmi változás állott be. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése lerombolta a magántulajdon emelte osztálykor- látokat. A termelőszövetkezetbe tömörült parasztság a jobb élet útjára lépett. 1959-ben a járásnak 26 közös gazdasága volt, jelenleg 34 van. A tagok szorgalmas mun­kájával évről évre növeke­dett a termésátlag, az állat­állomány, az egy tagra jutó részesedés és gyarapodott a közös vagyon. A talajerő utánpótlásához még nemrég fogtak hozzá, s mégis nö­vekedtek a terméshozamok. Bú­zából 1961-ben 10,6 mázsa, őszi árpából 12 mázsa volt a járási átlag. Az idén, bár a tavaszi idő­járás nem kedvezett, a völgység! dombokon búzából 11,5 mázsát, őszi árpából 13,5 mázsa átlagter­mést takarítottak be holdanként. A közös vagyon gyarapodása is amellett szól, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok a jobb élet útját járva, növelik a közös gazdasági alapot. A járás termelőszövetkeze­teiben 1960-hoz viszonyítva több mint 23 millió forinttal növekedett a tiszta vagyon. A termelőszövetkezetek gazdasági KISZ-ésküvő Tengelicen Kedves ünnepségre került sor legutóbb Tengelicen. KISZ-eskü- vöt rendeztek, amelyen Major József, a helyi KISZ-szervezei titkára fogadott örök hűséget Sal- lai Margitnak, a KISZ-szervezet tevékeny tagjának. Mintegy kétszázan jelentek meg Tengelicen a művelődési ház nagytermében erre az ünnepélyes alkalomra. A hivatalos szertartást Csáky László, a tanácsi végre­hajtó bizottság titkára tartotta, s egyben meleg szavakkal köszön­tötte a fiatalokat. Ezután az is­kola énekkara köszöntötte az új párt, majd szavalatok hangzottak el. Köszöntötték a fiatalokat a község társadalmi szervezeteinek küldöttei is, utána pedig aján­dékaikkal kedveskedtek az ifjú párnak. Az ünnepség után a szülői ház­nál folyt tovább az úgynevezett kiegészítés: reggelig tartott a vi­dámság. Bállá Tibor levelező, Tengelic erősödése visszahat a parasztság öntudatának fejlődésére. Azok­nak a tsz-tagoknak van tekinté­lyük, akik a legtöbbet teszik a közösségért, szívükön viselik a közösség ügyét, boldogulását. A jövedelmező gazdálkodás ma­gával hozta az életszínvonal emelkedését. A tsz-tagok több ru­házati és vegyes iparcikket vá­sárolnak. Ezt mutatja a kiske­reskedelem forgalma is. 1959-ben 163 millió forintot, 1960-ban pe­dig 174 millió forintot forgalma­zott a járás kiskereskedelmi há­lózata. Talán még ennél is töb­bet mond a takarékbetétállomány alakulása. 1959-ben 14 498 000 forint volt a járás betétállománya, s ez az összeg 1962. első fe­lében már 29 467 000 forint­ra emelkedett. A járásnak 20 ipari üzeme van. Az ipari munkások helytállásá­val úgy a beszámoló, mint a vi­tában felszólalók élénken foglal­koztak. Az üzemi munkások szer­vezettsége, politikai és szakmai képzettsége a járás fejlődésére ki­hatott. A munkások segítségével is­merték fel a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit. A munká­sok, mint a parasztság igazi szövetségesei, még ma is se­gítik a termelőszövetkezetek megszilárdítását, a patronáló mozgalmon keresztül. ____(Folytatás a 3. oldalon) V asárnap kezdődik az ifjúsági hangversenysorozat Sokak régi kívánságát igyekszik teljesíteni Szekszárdon a városi művelődési ház azzal, hogy az idei évadban megszervezte az if­júsági hangversenysorozatot. A minden bizonnyal érdeklődésre számot tartó sorozat vasárnap kezdődik, s azt kövétőén havonta egyszer lépnek színpadra a mű­velődési házban zenekarok, szó­listák. A műsorban többek kö­'tlyugdíjad e&ebmedfeb öregesen remeg a ke­ze, s amíg a régi veretű kulccsal a kerékpár csa­varját igazgatja, szem­üvegét közel viszi a ten­gelyhez. Még így, pápa­szemmel is nehezére esik a nézés, öreg már. Hetvenhét év száguldott el fölötte, s magával vitte fiatalságát, s őt itt hagyta, a zombai kis műhelyben, ahonnan 60 évvel ezelőtt indult el, hogy megtanulja a szak­mát, s örökre szerelme­se legyen. Az ajtó felett nincs cégtábla: Témer Zsigmond nyugdíjas ter­melőszövetkezeti tag, géplakatos, és egyben ezermester. Szakmájának régi esz­közei, szerszámai a mű­hely falán függnek, vagy az asztalokon hevernek, javítani valók, reperá- lásra váró alkatrészek társaságában. Valóság­gal beszélget velük. Hogy bemutasson vala- ra beadott gépalkatrész, mit a hatvan év alatt vagy más egyéb. Szinte összegyűjtött tapaszta- beszédes társaivá .váltak latokból, s egy kicsit az a szerszámok. Amikor az 1874-ben alapított zom- öreg fújtató szusszan- bai műhely hagyatéké- tott, ő abból is értett, s ból a fokoló géphez fo- meghallotta, mi fáj a lyamodik. Amikor fel- fúrónak, amikor keser­veszi, mintha fiatalod- vesen csikordult a ke- na valamennyit. Keze mény vasban. Világéle- az előbbinél gyorsabban tében vassal dolgozott, mozdul, megszűnik a Ettől vált keménnyé ma- reszketése, s a fakala- ga is, s ettől a gyakran pács már szinte vígan rideg, nehezen formál- koppan a meghajtott és ható anyagtól örökölte összeillesztett lemezen, emberi tartását. Azt, A kis öreg pedig nő hogy még most is csak valamelyest. Az öreg- közvetlen ismerősök- ség az élemedett kor nek mondja: bizony, baj fölé magasodik, s ha van a vérnyomással, s a visszafelé néz is, csak szíve sem olyan már, a mának beszél. Arról, mint negyven évvel ez- hogy mennyi mindent előtt. A keze reszketé- kellett neki azért meg- sét is titkolja, s ha va- tennie, hogy olyan min- laki mégis meglátja, s denhez értő ember le- szól, restelkedve hárít- gyen, hogy a kályhacső ja el: nem bírja már éppoly remekbeszabot- úgv, mint hajdan, tan kerüljön ki a ke^e Rekedten csörren az alól, mint a gyógyítás-'' kijt^fölé szegezett csen­gő. Kuncsaft érkezik, két gyerek. Velejéig széthajtott kerékpárt erőszakolnak át a kü­szöbön, s pergő gyorsa­sággal mondják el kí­vánságukat: jó lenne, ha Zsiga bácsi életre kelte­né, s visszaadná neki korábbi gyorsaságát, merthogy nehézkes, ne­hezen gördül már. Az öreg, nyugdíjas ezermes-' tér összeráncolt szemöl­dökkel figyeli a furcsa járművet, mintha mére­getné: kettejük közül melyik lesz az erősebb. Aztán határoz, orrára il­leszti a szemüveget, kul­csért nyúl, s gyakorlott mozdulatokkal szedi ré­szeire. A két gyerek pedig csak nézi, s nem is gon­dol arra, hogy amit most látnak, az tulaj­donképpen hatvan esz­tendő ki tudja, hány- ezredik vizsgája. sz. i. zött bemutatkozik a Pécsi Nem­zeti Színház operatársulata, a pé­csi balettkar, a budapesti hang­versenyzenekar, a postások szim­fonikus zenekara és több, orszá­gos nevű szólista. A hangverseny- sorozat igen kedvező helyárak mellett zajlik majd: alkalman­ként mindössze 5 forint belépő­díjat kell fizetni a koncerteket látogató fiataloknak. Előkészületek a takarékossági napokra Ez évben is sor kerül a ta­karékossági napok megrendezésé­re megyénkben. Az eddigi ta­pasztalatok fényesen igazolják, hogy e mozgalom igen hasznos mind az égvén, mind a közösség, s az ország számára is. Emellett megyénk is ennek kö­szönheti, hogy takarékos megyévé vált, elsőnek az országban. Mos­tanában az van soron, hogy nem­csak összességében, hanem egyen­ként is egyre több község kivív­hassa ezt a megtisztelő és egy­ben hasznos címet. Ennek érdekében rendezi meg a Hazafias Népfront Megyei El­nöksége, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és az Országos Takarékpénztár megyei fiókja hétfőn a TIT-klubban az ez évi takarékossági napiok megyei elő­készítő értekezletét. Az értekezlet résztvevői rövid tájékoztatót hallanak a takarékos- sági napok előkészületeiről, meg­ismerik és megvitatják a prog­ramot. t T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom