Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

& TOLNA WEGTFI NCPÜJSÄÖ 1962. október if. GYERMEKEKNEK B eresok falucskában csak kája utcán, bizony messze... — csak a nénike csoszogása és Vá-Í egy borbélyüzlet volt, ott válaszolta a nénike. nya cipősarkának koppanása hal­dolgozott Grigorevics Szta- — Tessék ideadni a bőröndöt, látszott. — A tanító néni nemi rikov borbélymester. A pénztár majd viszem én... — mondta Vá- fog beengedni az osztályba., fölött egy sajátkezűleg írt plakát nya, de a néni tiltakozott. gondolta Ványa. De ebben a pil-A lógott, ezzel a felirattal: »A gye- — Nem, nem! Csak segítsd fel lanatban a néni hangját hallotta:Á rekeket soron kívül kiszolgálom«, a vállamra! Vagy,, ha esetleg — Látod, már meg is érkéz-' Néhány kisfiú az ötödik .ősz- együtt vinnénk... akkor is sokkal tünk... Itt vagyunk... Itt lakik aj tályból összebeszélt, hogy kipró- könnyebb lenne... fiam. Azzal benyitott egy kis ka­bálja ezt. Amikor beléptek az Azzal a botot átdugták a táska pun. Bentről egy férfihang hal-1 üzletbe, ott már ült néhány fel- fogóján és most már ketten vit- látszott: — Mama, te vagy az?I nőtt, ők azonban előre mentek ték a csomagot. így már nem Ma még nem vártalak... Hogyan^ és megálltak a pénztár előtt, a volt nehéz. De a néni csak las- jöttél...? tábla alatt. Amikor a borbély san tudott menni. Ványa pedig — Egy derék kisfiú segített a! meglátta őket, abbahagyta a nyugtalankodni kezdett. Arra, csomagot hozni... De most hagydl gondolt, talán csak nem késik el abba a kérdezősködést... Adj né-J Vasárnapi H U MÓR A portugál gyarmat ügye az ENSZ-közgyűlés-előtt t£i: '/ft HAJVÁGÁS munkát és így szólt: — Gye.rekek, kicsit később gyer­tek visska. Most egy delegáció tagjait kell borotválnom és nem hagyhatom abba a munkát. Egyi- kőtöket megnyírom, ha akarj átok, a többiek pedig jöjjenek később! — Akkor mindannyian később jövünk vissza — mondta Ványa Koloszov, a legmagasabb köztük, sarkon megállt. — Elfáradtál, •— De most már feltétlen meg fiacskám? — kérdezte tőle a né- kell, hogy nyírjon bennünket, nike. — Pihenjünk egy kicsit, én mert a tanító néni megmondta, is fáradt vagyok... Vagy valami hogy aki nyiratlanul jön iskolába, baj van? Sietsz talán? nem engedi be... — Legyetek nyugodtak, min­denkire sor kerül még ma — mondta a borbélymester —, gyer­tek vissza öt óra körül, mielőtt bezárom az üzletet, mindenkit megnyírok. A gyerekek meg­nyugodva eltávoztak. Öt óra körül gyülekezett a tár­saság az udvaron, hogy együtt menjenek ismét nyíratkozni. Már mindannyian együtt voltak, csak .Ványa Koloszov hiányzott. A fiúk felkiabáltak neki. Csakha- ipar. megjelent egy borzas fej a második emelet egyik ablakában. — Mindjárt jövök! — kiáltott le a fiúknak Ványa — csak a kistestvéremet kell megetetnem... " — Gyére utánunk! — kiáltot­ták a fiúk, azzal elnyargaltak. Tíz'pérccel később Ványa is el-, indult a borbélyhoz. Az útkeresz­teződésnél azonban egy öreg néni jött vele szemben. Kezében bő­röndöt cipelt, a másik kezével botjára támaszkodott. Amikor összetalálkoztak, megszólította Ványát: — Segítsd fel kisfiam a bőröndömet a hátamra! — Messze tetszik lakni? — kérdezte Ványa. — Az Ivanovsz­hány almát, fiam, hogy megju­talmazzam a kis segítőmet... Az ajtóban akkor- megjelent aí néni fia és Ványa nagyon meg­lepődött. mert az nem volt más, mint a borbélymester, akihez' nyiratkozni akart menni. • ,i . ,, . , — Te vagy az, kisfiam! —' AZ eÍ&LUiCfr mondta. Most már tudom, miért, nem jöttél vissza délután nyirat-' kozni... Nagyon derék kisfiú, vagy! Azzal előszedte hajnyíró^ felszerelését, Ványát leültette egy székre és szokott udvariasságával,! ingyen nyírta le a haját úgy, hogy a tanító néni is örülni fogj és nem lesz kócos, amikor más­nap az iskolába mennek. Fordította: Antalfy István Észrevette Ványa gondterhelt arcát, és Ványa pedig nem tudta, mit is mondjon. Csak megkérdez­te, hogy mennyi lehet az idő... Akkor már nem sok. híjjá volt. a hat órának... Egy darabig szótlanul mentek, A lángos-sütőnél Sirc-sirc! — serceg a zsír, sütik a jó lángost, hű de sok zsír alatta, kövér néni forgatja, jaj, hogy enném már most! Ugye anyu, kettőt veszel? Én is eszek, te is eszel, apuka most nincsen itt> aki nincs itt, nem eszik. Itt a lángos: oly jó, csak egy kicsit forró, pfú-pfú! — fújok rá nagyot, már bélé is harapok: ham-ham-ham, egy falat, két falat, sok falat, semmi sem maradt. FÜRTÖS GUSZTÁV Tréfás kérdések 1. Hogy hívhatják a kerékpá­ros utazását? 2. És a szemüveget? 3. S egy több emeletes vár földszinti helyiségeit? A gyufaárus-fiú Nem is olyan régen két férfi hoz, akinek a shillinget adtam, állt Edinburgh egyik szállodája- de ahogy jobban megnéztem, ró­nak kapujában. Hideg téli nap jöttem, ez valamivel vékonyabb volt. Egyszer csak egy rongyos és rongyosabb, fiúcska került elibük. Lába mez- Állt egy darabig, kotorászott a télén volt, vörös a hidegtől, és rongyai közt, majd megtalálva csupán rongyok fedték a testét, valamit, megszólalt: Megszólalt: — Ön az uram, aki reggel gyu­— Kérem, uraim, vásároljanak fát vásárolt Sandy tói? néhány doboz gyufát. — Igen. — feleltem. — Nem, nincs rá szükségünk, — Akkor jó. Itt van vissza a — válaszolta az egyik férfi. pénz. Sandy nem tudott eljönni, _ Csak egy penny egy doboz, mert nagyon beteg. Egy kocsi t— erőszakoskodott a fiúcska. ment át rajta, elvesztette a sáp­— .íoen. iaen de mi nem „ka- káját’ a oyufákat, hét pennyt, , ® 9 ’■ mindkét lábszára eltört és a dok­............ wmeteltó meg u}- ^ Q2{ mondta> hogy meg fog h alni. Ez minden. — Letette a négy pennyt az asztalra és zoko­gásban tört ki. Adtam valamit enni a szeren­csétlennek és elindultam vele runk venni, ra a férfi. — Két dobozzal adok egy pennyért — mondta végül a gye­rek. Hogy megszabaduljak tőle — mesélte a férfi, akivel történt — vettem egy dobozzal, de amikor Sandyhoz. Odaérve láttam, hogy fizetni akartam, vettem észre, ® két kis legény egyedül él. Ap- hogy nincs apróm, s ezért azt íuk, anyjuk meghalt. ^ Szegény mondtam a gyereknek, hogy majd Randy egy forgácscsomón feküdt, holnap vásárolok tőle. Mikor beléptünk, megismert és , .. , így szólt: — Váltam mentem ■ ~ - uram, siettem vissza, és akkor ,a csak ide a pénzt. Szaladok es ^ elgázoltak és a két lá- menten felváltom, mert ehes va- feam eltört 9és óh szegény Beuby. c'* __Sajnos, én meghalok, s akkor ki é sZlfohant shillinget fQ' róu gondoyskodni? _ mt fog Vártam rá, de nem jött vissza, így hát jogosan gondolhattam, hogy elvesztettem a shillinget. Mégis volt valami a fiú arcában, ami nem engedte meg, hogy rosz- szat gondoljak róla. Késő este egy fiú akart beszél­ni vélem. Mikor beeresztették hozzám, úgy láttam, hasonló ah­fog róla gondoskodni? csinálni Reuby? Ekkor én kezet nyújtottam ne­ki és megígértem, hogy gondos­kodni fogok Reubyról. Sandy megértette engem, rám nézett, úgy köszönte meg, és közben kék szemeiben kihúnyt a fény. Angolból fordította: ANDRÁSÉ Y ANDRÁS Törd á fejed! 2. 3. Csuka ttt S Tűz Kérdező Sár-szárító, rügy-pattintó, jégcsap-cseppekkel koccintó, színtelen, szagtalan, fénytelen, árnytalan, mindenhova bekukkantó, örök szabálytalan. Ha van kedvem: dudálok, ha nincsen: sírdogálok. Simogatok, harapok... se kezem, se lábam, túrok a fák hajába, világon átszaladok... Tudjátok-e, ki vagyok? KÖKÉNY LÁSZLÓ Salazar: Na tessék! Egészen abban voltam, hogy már meg­feledkeztetek rólam!.;. Csak semmi formaság! (Toncz Tibor rajza)J Baj vau az ajánlatta! 4. Mi a különbség szilva és az^ alma között? 5. Mi simul legjobban egy gör-í be kőrisfához? 6. Egy finom konyhakést mi-lj| lyen célból készítenek? Az elmúlt heti Tréfás kórdé-l sek megfejtései: 1. Haladó. 2. El-] veszett paradicsom. 3. Kondér. 4.( Levélhordó. 5. Mert létrán nem, jöhet. 6. Árvácska. Gyűjtötte: HAMAR LAJOS Ozora ixmÄu wki = KENNEDY * 'Kennedy: — Pedig jól festene a cégtáblán: „Kennedy & Mexikó’HI (Gerő Sándor rajza)] Egyesek még ma is így tájékozódnak... Az elmúlt heti „Törd a fejed!” rejtvényünk megfejtései: 1. Cim-J bora. 2. Ellenzék. 3. Dékány. (Erdei Sándor rajza) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom