Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

1962. október 2. ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ÜHoan a minőség felé A Sárpilisi Népi Együttes terveiről Ha egyáltalán lehetséges vala­miféle megszokott eredményes­ségről beszélni a művészeti együt­tesek munkájára vonatkozóan, akkor a Sárpilisi Népi Együttes néhány utóbbi esztendejét feltét­lenül eredményesnek mondhatjuk. Gazdag, színes, a Sárköz népi táncművészetének legnemesebb hagyományait felölelő és tovább éltető műsorával nemcsak a me­gyében ért el emlékezetes sikere­ket, hanem országosan is a job­bak között emlegetik. A tavalyi év a szervezeti meg­erősödés időszaka volt. Mondhat­nék úgy is, hogy az együttes a helyére került. Anyagi gondjai, működési költségeinek biztosítása nagyjából megoldódtak. Kedvező hatást váltott ki az, hogy a Szek­szárdi Állami Gazdaság felkarol­ta s őszinte segíteni akarással tá­mogatja az izmosodó együttest. Azt is lehetővé tette az említett helyzet, hogy szélesítse bázisát az együttes, s új területekről erősít­se tagságát fiatal táncosokkal. így kapcsolódhattak be a munkába a Lednecki puszta fiataljai, s az új- berekieknek is ez tette lehetővé- hogy közelebb kerüljenek a sár­pilisiekhez. Most így fogalmaznak Sárpili- sen, az együttes házatáján: elin­dulnak azon az úton, amelyik ah­hoz vezet, hogy a Sárpilisi Népi Együttes valójában minőségi együttessé váljon, s műsorával szervesen illeszkedjen bele a me­gye, az ország kulturális életébe. Ehhez ismét sok segítséget nyújt a Szekszárdi Állami Gazdaság, s ez a segítség elsősorban anyagi természetű. Ami a művészeti munkát illeti, az az együttes tagjaira, vezetőire vár. S ez egyáltalán nem kevés, mert amellett, hogy felkeresik a megye községeit begyakorlott mű­sorukkal, újakat is tanulnak, de olyanokat, amelyekben már ko­moly szerepet kap a korszerű ko­reográfia. Többek között a jövő­ben megismerkedhetünk az együt­tes előadásában Rábai: Csárdás és verbunk-jával. Ugyanakkor to­vább gyűjtik össze a népi játék hagyományait. Ezek feldolgozásá­hoz jelentős szaksegítséget kap­nak majd azzal, hogy Böröcz Jó­zsef, aki a bátai táncok koreográ­fiáját elkészítette, az együttes műsorkialakításának állandó tá­mogatója lesz. S úgy hírlik: a koreográfus mellett egy zeneszer­ző is segíti majd a munkát. Az egész működés során komoly problémát jelentett mindig a ze­nekar. Tavaly és az idén ez is megoldódott. A tíztagú zenekar zenészei többségükben kottaisme­rők: nem jelent tehát nagyobb nehézséget az, hogy megismerked­jenek az új műsorokhoz szükséges zenével. Mint hírlik: a zenekar az idén válik teljessé. Felszere­lését kiegészítik, s még az eddi­gieknél is nagyobb gondot fordí­tanak a színvonalra, arra, hogy ne csak a tánckar, hanem ők is elindulhassanak a minőség felé vezető úton. Miért rángatják ide-oda Szekszárdot ? A hosszú utazás unalmát ki-ki különböző módon próbálja elűz­ni. Van, aki könyvbe temetke­zik, van, aki szundít egyet, a sa­rokban kártyaparti verődött ösz- sze. Én például a közelmúltban — autóbuszon utaztam Szek- szárdról Tamásiba —- az útjelző­táblákat figyeltem. Eszembe ju­tott, hogy előtte néhány nappal azon vitatkoztunk, milyen távol­ságra van egymástól Szekszárd és Siófok. A harci útelágazásnál nézem a táblát. Siófok 82 km. Szekszárd 11 km — olvasom. Tehát 93 kilo­méter a távolság. Ugyanennyit mutatnak a táblák Zomba köz­pontjában is. A teveli elágazás­nál meglepődöm. Ezt olvasom: „Siófok 68 km. Szekszárd 26 km.” Eszerint tehát 94 kilométer a két Borszállítás — szüret előtt... A pince előtt hordók sora- Azután újabb hordók üres koznak. A mosóban még für- gyomrát töltik meg e jófajta detnek néhányat, s a pince fehér borral. Már tíz hordó áll előtt lévőket már töltésre ké- készen, s ekkor kanyarodik oda szítik elő. Még alig kezdődött egy gépkocsi, felraknak rá né- nieg a szüret, még csak most hány hordót s viszik ki az ál­kezdi igazán érlelni az őszi lomásra, szállítják messze or- napsugár a-szőlőt, de már itt szágokba, mert híre, s becsü- az idei bort töltik hordókba, lete van a jófajta magyar bor- ízletes, zamatos, aranysárga nak külföldön, színű bort. Szeszfoka sem le- Egy kis pihenő, egy cigaretta- kicsinylendő, hisz meghaladja szívásnyi idő akad e nagy bor- a 14 maligán fokot... töltő munkában. Kínálnak ben­Hosszú gűmicsövet húznak nünket is, kóstuljuk meg, ízlel- fel a pincéből. Egy gombnyö- jük, hisz nem esik olyan mesz- mással indítják az. apró vil- sze városunk a paksi híres bor lanymotort, a gumicső végén hazájától — értünk mi is a lévő szívófej hörpölve nyeli az borhoz. Rágjuk a kissé édeskés első kortyokat, s azután meg- nedűt. Szívogatjuk, orrunkon telik torka, s zubogva önti ki a hordóba. Percek múlnak csak el, s máris teli a hordó. Gondosan lezárják, lepecséte­lik. eresztjük ki aromáját. Ez igen, ez bor.' jófajta almabor. Ván belőle bőven. Tíz vagonnyit szállítanak külföldre... — pj — hely közti távolság. Ugyanennyit mutat a murgai elágazásnál lévő útjelzőtábla is. A kalaznói elágazásnál már ismét 93 kilométer a távolság, hogy Hőgyészen újra 94 legyen. A szakályi vasútállomásnál már négyet elsikkasztottak; csak 90 kilométer. A faluvégen már ismét 93, de a regölyi elágazásnál — bár lehet, hogy csak a szemem káp- rázott — 99. Tamásiban ismét 93. Számolni kezdtem magamban, és arra a megállapításra jutot­tam, hogy Szekszárdot „rángat jók” ide-oda ismeretlen tettesek. Mert amíg Zombától a teveli el­ágazóig megtettünk Siófok felé 8 kilométert, Szekszárd felé kilen­cet hagytunk magunk mögött. A murgai és a kalaznói elágazások között Siófok felé újabb négy kilométert haladtunk, de Szek- szárdtól csak hárommal távolod tunk. A diósberényi elágazástól a szakályi vasútállomásig újabb há­rom kilométerrel jutottunk köze­lebb Siófokhoz, ugyanakkor Szek­szárdiéi csak egy kilométerrel tá­volodtunk el. Mondom, hogy va­lami titokzatos kezek rángatják ide-oda Szekszárdot. Két évvel ezelőtt Csehszlová­kiában jártunk, és autóbuszunk sofőrje hívta fel a figyelmünket, mennyire „pontosak” az útjelző- táblák. Például: Hradec—Kralove 38 km. Megtettünk vagy hat kilo­métert, és egy újabb tábla 41 kilométerben határozta meg a tá­volságot. Akkor nevettünk ezeken a pon­tatlanságokon, és most vettem észre, hogy hasonlók a mi ország útjainkon is előfordulnak. Most figyeltem fel rá,, pedig tíz év alatt jó néhányszor végigutaztam a tamási—siófoki úton. B. I '^CőíélffyáHb Az utcaajtót átlépve azonnal megállapítható, hogy itt lakik Hopp György kötélgyártó mes­ter. Az udvaron zsine­gek feszülnek, mint vil­lanypóznán a drótok, a folyosón gépek zakatol­nak és mint finomra té­pett tollpehely tapad rá mindenre a fonáshulla­dék. A ma már egyetlen hőgyészi kötélgyártó-di­nasztia »főhadiszállásán« vagyunk. Az idős Hopp György mester a helybeli ter­melőszövetkezet tagja, munkaegységre fonja a köteleket. Fiai: György és Antal a hőgyészi földműves- szövetkezet kötélgyártó­üzemének dolgozói. — Mióta jegyezték el magukat a szakmával? — kérdezem ifjú Hopp Györgytől. — Gyerekkorunkban kezdtük a kötélgyártás mesterségét. Tizennégy éves voltam én is, az öcsém is, amikor édes­apánk műhelyében kezd­tük a szakmát — mond­ja, sietve még azt is hozzáteszi: — apónk nagyapánktól, mi pedig tőle tanultuk a mester­séget. A Hopp-fivérek kész­ségesen elmagyarázták, hogy a látszólag egyszerű kötél hány munkaműve­leten megy keresztül, amire elkészül. A ken­dert előbb fésülik, utá­na géppel sodorják, majd mégegyszer sodor­ják és így tovább, ösz- szesen tízszer kell kéz­bevenni, mire elhagyja a műhelyt. — Gondolom, jól jö­vedelmez ez a mesterség — jegyzem meg beszél­getés közben. A fiata­labb mester. Hopp An­tal erre mosolyog és magyarázatba kezd. — Valamikor valóban az volt. Sok kellett ló­kötőfékből, kútkötélből, rudazókötélből és ruha­szárító kötélből. De ma­napság?... Kérem, ami­óta traktorral dolgozzák meg a földeket, a fa­lukban is egymás után építik a törpevízműve­ket és ruhaszárításhoz a centrifuga járja, azóta a kötél iránti kereslet csökkent. Mi ennek el­lenére sem panaszko­dunk. Az AGROKER- nek dolgozunk, havonta általában 8 mázsa kö­telet szállítunk. De a gyerekeket már nem erre a szakmára küldjük, menjenek el inkább traktorosnak, vagy ta­nuljanak meg más »mo­dern« szakmát, annak van jövője, a mi mes­terségünknek már nem­igen. Igaz, ami igaz. a kö­télgyártás ma már jóval kevesebb embernek biz­tosít megélhetést, mint néhány évtizeddel ez­előtt. Hőgyészen a Hopp­család ma már az utol­só, a régi híres kötél­fonók közül, akik régi szerszámaikkal nap mint nap kötelet készítenek. A kicsi üzemet fenn­tartó földművesszövetke- zet vevőt keres, s eddig még mindig talált — nagy híre van a Hopp­fivérek kötelének. Az egész környéken híres mesterek keze alól ugyan is olyan áru került ed­dig ki, hogy az ellen mi­nőségi kifogás még soha nem volt,. Ez természe­tes, mert a kát Hopp­testvérnek vérében van a köteles szakma — a harmadik nemzedék tag­jai, akik örökölték és folytatják őseik mester­ségét. R. É. — Közel 300 ezer forintos ösz- szeggel szerepel Szekszárd város jövő évi költségvetésében a víz- gazdálkodás segítése. Ez az elő­irányzat a város kül- és belterü­letén lévő 123 ásott kút fenntar­tására és az árvízvédelemmel kap­csolatos raktár fogyó- és állóesz­közeinek kiegészítésére szolgál. — Százkilenc százalékos ered­ményt ért el az első féléves javí­tás-szolgáltatás tervének teljesíté­se terén a Dombóvári Vegyes Ktsz. Ugyancsak jó eredménynek számít a Bátaszéki Épületkarban- tártó Ktsz 108, s a Tamási Ve­gyes Ktsz 107 százalékos teljesí­tése is. — Minden csütörtökön este megrendezik a bonyhádi járási művelődési házban a nyugdíjasok klubestjét. — Az utolsó 600 méteres villa­mosvezeték megépítésével, köz­ségfejlesztési alapból, jövőre be­fejeződik a Nagykónyihoz tartozó medgyes-pusztai Harcos Ut Tsz villamosítása. Az elmúlt évben mintegy 4 kilométernyi vezetéket építettek, s a villamosítás befeje­zésével az eddig kimaradt 15—20 ház is villanyt kap. — Kevés az utcaseprő Szck- szárdon, egy-egy embernek 6500 négyzetméter területű járdáról, útról kell eltisztítani a hulladé­FTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTH ► ► ► Az É. M. 44. sz. Építőipari ► £ Vállalat Budapestre felvesz £ £ kőműveseket, ácsokat, áll- ^ £ ványozókat. lakatosokat, vas- £ I betonszerelőket. ÉM-vizsgá­. val rendelkező könnyűgép- ’ kezelőket, kubikosokat ve- ^ gyes munkára és férfi se­• gédmunkásokat. — Tanács- ’ igazolás és munkaruha szük­• séges. Szállást és napi két­• szeri étkezést biztosítunk. [ Jelentkezés: Budapest, V., ' Kossuth L. tér 13—15. (66) •A P r o í r kot. A jövő évre a városi tanács tíz fővel akarja növelni a köz- tisztasági részleg létszámát. — Háromezer nyolcadik osztá­lyos úttörővel növekedett a KISZ-szervezetek taglétszáma Tolna megyében a nyár vége óta. Ez a szám az összes VIII. osztá­lyos úttörőnek 93 százaléka. — A téli vadászati idényben 150 nyulat értékesít, ad közfo­gyasztásra a bátai vadásztársaság. — A szarvasmarha-létszám a dombóvári járásban 1958-tól 1962 első feléig 2472-vel emelkedett, ezen belül a tehenek száma — a termelőszövetkezetekben — 1909- ceL — A Televízió műsora: 18.00: Falujáró kamera. 18.20: Iskolások műsora. 19.20: Előzékenykedők. (Lengyel rajzfilm.) 19.30: TV-hír- adó. 19.45: Külpolitikai műsor. 20.05: Díszmagyar. (Magyar film.) 21.30: Magyar költők a szüretről. 21.50: Hírek. TV-híradó. (Ismét­lés.) További felmelegedés Várható időjárás ma estig: ke­vés felhő, eső nélkül. Sok helyen reggeli köd. Gyenge légáramlás. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 20—24 fok között. 0QOQOOOGX3OGQQOOOOOOO0O Azonnali belépéssel alkal­maz gépkocsirakodókat, kubikosokat, segédmunkásokat az É. M. B. m. Állami Építő­ipari Vállalat, Pécs, Rákóczi ti. 56. Jelentkezés a munka­ügyi osztályon; (6) X9OO©QOOOO®OOGÖ0tXi)öéX9tA d e I é s e k........ Az apróhirdetés dfja; szavanként hétköznap 1,— Ft, vasárnap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon sze* dett szó két szónak számít. Octavia Super — bordó színű — eladó. Megtekint­hető bármikor. Telefon* Szakály 17. (182) 240 négyszögöl házhely az északi kertvárosban el­adó. Érdeklődni: Szekszár- don, Kiss J. u. 29. (12) 15 boconádi méhcsalád — erős, egészséges — ra­kodó kaptárokban, méz­készlettel együtt eladó. Rábai István, Alsónána. 03) 45 000 kilométert futott 407-es Moszkvics kifogásta­lan állapotban 52 000-ért sürgősen eladó. Állator­vos, Váralja. Telefon: 8. (16) Eladó szőlőtermés, épü­letanyag, tűzifa, rönkfa és és más ingóságok. Fehér- né, Szekszárd, Almás. (200) Szekszárdon, Elő-hegyi u. 16. sz. alatt jó karban lé­vő Pannónia eladó. (199) Mozigépek javításában jártas rádióműszerészt fel­veszünk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Tol­na megyei Moziüzemi Vál­lalat, Szekszárd, Garay tér 4. (119) Eladó háromszobás, kér- | Munkácsy utcában 77Ó tes családi ház, OTP-vel öles szőlő terméssel együtt — Azonnal beköltözhető. eladó. Érdeklődni: f. hó Szekszárd, Kertváros, Tar- 4-én Szekszárdon, Széche­csay Vilmos u. 25. (10) | nyi u. 3. alatt. (14) Ismeri ön Tolna megyét? 1. szelvény Hol született Tolnai Lajos író? Váralja Györköny Gyönk Tipp: 1x2 Figyelem! Szeptember 30-i számunkban közölt 12. szelvénnyel befejeződött a Tol* na megyei Népújság háromfordulós pá­lyázatának második fordulója. Kérjük ol­vasóinkat, hogy az összegyűjtött 12 szel­vényt borítékban küldjék be a szerkesz­tőség címére: Tolna megyei Népújság Szerkesztősége, Szekszárd. Azok, akik több szelvénnyel vesznek részt a máso­dik fordulóban, azok is egy-egy boríték­ban csak 12 szelvényt küldhetnek be. Min­den boríték külön-külön vesz részt a pá­lyázaton. A második fordulóban csak azo­kat a megfejtéseket vesszük figyelembe, j amelyek október 4-én délig beérkeznek a szerkesztőségbe. A második forduló he­lyes megfejtését és a nyertesek nevét ok­tóber 7-én közöljük. A második forduló díjai: karóra, kínai váza, alpakka likőröspoharak tálcával, könyvek, fényképalbum. A rejtvénypályázat utolsó fordulóját a mai nappal kezdjük meg. Ezúttal a me­gye irodalmával, művészetével, kultúrájá­val foglalkozunk. Ezúttal is össze kell gyűjteni a 12 szelvényt, s azokat ugyan­csak borítékban, október 15—18-a között kell beküldeni a Népújság címére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom