Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

TOLNA MEGYEI NÉPtJSÁG 1062. október 30. Pezsgő hangversenyeiét van kialakulóban Tolna megyében Átmeneti visszaesés után Tol­na megyében mind több zenei rendezvényre kerül sor. Az októ­beri szekszárdi és bonyhádi hang­versenyek után novemberben és decemberben egymás után kap­csolódnak bele a megye nagyobb községei a, hangverseny-életbe. Szekszárdim novemberben is­méi pécsi hónap lesz. November 11-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a városi kultúrház nagy­terméből a pécsi operatársulat nagyhírű balettkara szerepel Szekszárdon. A balettkar 2—3 hó­napja kirobbanó sikerrel vendég- szerepeit Nyugat-Németországban és műsorukról az amerikaiak az elmúlt hónapban készítettek Bécs- ben filmet. November 16-án a volt megyeháza nagytermében kerül sor a felnőtt-sorozat harmadik hangversenyére, amelyen a pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Szimfo­nikus Zenekar Bach, Händel és Mozart-műveket mutat majd be szólistáinak közreműködésével. Decemberben • ugyancsak két hangversenyre kerül majd sor Szekszárdon. Az ifjúsági hangver- . senyen kívül december 7-én vagy 16-án Szabó András kaposvári zongoraművész lép majd a szek­szárdi zenekedvelők elé. Bonyhádon a péosiek nagysike­rű hangversenye után december 15-én Kubinyi Attila, a neves fia­tal hegedűművész szerepel a já­rási kultúrházban. A hangver­senyre a rendkívül szimpatikus , művész virtuóz programot állított össze, úgyhogy minden bizonnyal nagy sikerre tarthat majd szá­mot . Pakson a Svájcban szép siker­rel szerepelt Váczi Gyula kezdi meg a hangverseny-idényt no­vember elején. A második hang­versenyre december 14-én kerijl sor, amelynek, keretében Kocsis Albert hegedűművész és Szendrey Karper László gitárművész ad magas színvonalú hangversenyt. Dombóváréit a 12 évfolyamos iskola impozáns nagytermében kerül sor az idény első hangver­senyére november 13-án. A hang­versenyen az Amerikába készülő Kocsis Albert és. Szendrey Kar­per László hegedű-, illetve gitár­művészünk működik közre, akik szinte Európa minden nagyobb hangverseny-pódiumán szerepel­lek inár. Szendrey Karper László­nak különösen az északi államok­ban volt nagy sikere. A tervek szerint Kocsis Albert Londonban is 'ugyancsak 1963-ban mutatko­zik majd be. Tamásiban is Kocsis Alberték nyitják meg az 1962—63. hang­verseny-idényt. A ■ hangverseny időpontja még nem dőlt el. Min­den valószínűség szerint novem­ber 12 és 14 között kell a művé­szeknek választaniuk. December­ben Kodály-esttel folytatódik a tamási hangverseny-idény, ame­lyen Husek Rezső és az általános iskola énekkara működik közre. Bátaszéken Husek Rezső zon­goraestjével kezdenek november 23-án. A következő hangverseny­re december közepén kerül sor, amelyen Váczi Károly és Keresz- tessy Hédy zongora-ének hang­versennyel ad ízelítőt a komoly muzsikából a bátaszékieknek. Hőgyész februárban kapcsoló­dik be a hangverseny-életbe. Örvendetes fellendülés van te­hát kicBakulóban Tolna megyé­ben a zenei rendezvények tekin­tetében. Reméljük, hogy a me­gye zenekedvelői kellő figyelmet mutatnak majd a rendezvények iránt és érdeklődésükkel fogják honorálni a megye zenei életének megteremtéséért fáradozók törek­véseit. O. I. Az atomkorszak haditengerészete Vajon van-e szerepe a haditengerészeti flottának az atomkor­szakban, felhasználhatók-e a jelenleg ismert hajótípusok a mo­dern háborúban? Ezekre, s a velük kapcsolatos legérdekesebb kérdésekre válaszolt a minap Iszakov flotta-tengernagy, a szovjet haditengerészeti flotta helyettes főparancsnoka. Tizennyolc év után ünnepélyes esküvő Beszámoltunk már arról, mi­lyen eredményesen foglalkozik a falu cigánylakosságának nevelésé­vel a decsi járási művelődési ház. A cigányfoglalkozások eredmé­nyeként több családban határoz­tak úgy. hogy megszüntetik az eddigi együttélést s társadalmi esküvő útján teszik hivatalosan is elismertté a házasságot. Az első ilyen társadalmi eskü­vőre szombat délután került sor. Ünnepélyes külsőségek között, számos érdeklődő részvétele mel­lett 18 évi együttélés után kötöt­ték meg házasságukat Horváth Ernő és élettársa. Történelmi példák Iszakov admirális bevezetőül emlékeztetett N. Sz. Hruscsov szavaira, aki azt mondotta, hogy noha a Szovjetunió már régen megtörte lehetséges ellenfeleinek atommonopóliumát, egy eljöven­dő háborúban, ha azt az imperia­listák kirobbantófták, a szovjet hadsereg előtt álló stratégiai fel­adatokat az összes fegyvernemek együttműködésével fogják meg­oldani. S bár világos, hogy itt az első hely a nukleáris töltetű in­terkontinentális rakétáké lesz, a haditengerészeti flotta számára is jut majd feladat. Történelmi pél­dák sora bizonyítja ugyanis, hogy a tengert nemcsak szállításra, s a haditengerészeti flottát nemcsak a tengeri közlekedés biztosítására lehet felhasználni, hanem adott esetben a szárazföldi véderők tá­mogatására is. Mivel azonban a tengeri közlekedés megbénításá­nak magának is 'sok eszköze van, több kapitalista országban, így például az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Angliá­ban az üzemanyagszállító tartály­hajók víz alatti közlekedésre való átalakításának gondolatával fog­lalkoznak. Sőt néhány francia admirális már-már azt latolgatja, hogy az egész flottát, támaszpon­tostól, víz alatti közlekedésre kel­lene berendezni. Ez azonban kép­telenség — már csak gazdasági okokból is. Viszont az, hogy ilyen ötletek egyáltalán felmerülnek, egyúttal mutatója annak, hogy mennyire szüleség van a flottára, s ezen belül a hajók korszerűsí­tésére. Úszó reptérből—szálloda Erre vall az is, amit Iszakov admirálisnak a pugwashi értekez­let egyik amerikai részvevője el­mondott. Egy amerikai üzletem­ber szerint azzal a kéréssel for­dult a Pentagonhoz, hogy legyen — Száz holdon telepít gyümöl­csöst a nagydorogi Uj Barázda Termelőszövetkezet. A telepítés előkészítéseként a forgatást még az ősz folyamán megkezdik. (Folytatás a 3. oldalról) ha úgy akarja. Ujjai becézve ma­tattak a lány hajában, majd re­megő tenyerével a forró halánté­kot is végigsimította. — Ölelj meg... — mondta a lány. Az erdő mélyén tovább szőtték a tündérek a csend nehéz bárso­nyát, a Höld pedig a völgy kö­zepére merengett.' Fényétől elő­ragyogott a pókháló finom ezüst­je, amelytől álomszerű hórpezővé változóit a rét. Később törékeny őzek álltak meg az ezüstragyo­gásban, szétnéztek kíváncsian, ahányan, annyi felé, aztán lábujj- hegyen surrantak tova a rekettye- bokrok mögé. * Szüretre fél esztendős birgét vágott le az öreg Kustán. A zsuppfedelűX présház előtt vihar- edzett cseresznyefa állt, ennek a törzsén nyúzta . meg a bárányt. Ott is hagyta a bőrt kifordítva, lusta legyek dőzsöltek az opálos irhán. Egy darázs, közéjük csa­pódott kíváncsian, de elijedt a faggyúszagtól és dünnyögve ve­tette magát a préskádra. Dani a prés csavarját hajtotta, tömzsi teste a rúdnak feszült, erejétől nyöszörgött a faalkot­mány. A kád alján zavarosan, cukortól ragadósan csörgött a dé­zsába a sárga must. Megállt, vas­tag karját pihenésre lógatta. Fe­detlen fején bozontosra kászáló­dott a sűrű, fekete haj, csontos arcát odatartotta a szélnek, amely Muraköz felől lengette át Pannóniába a déli országok lan­gyos leheletét. Innen, a cseresznye­fa árnyékából túl látott az or­szághatáron, mozdulatlan hullá­mokként redőzték a messze tá­jat Szlavónia lankái, amott pedig, a magasabb hegyek irányában Ausztria nyújtózott, sötétebb szí­nekbe takarózva. Dani nem gon­dolt se a drótsövényes ország­határokra, se a politikára. Csak a szerelemre. Éber álmodozásá­ban nem is zavarta semmi, mind­össze az erőszakos kecskedarázs kóválygott körülötte állhatatos vitézséggel. Jókedvűen feléje le­gyintett, pofozó mozdulattal, az­tán elégedetten sóhajtva, neki­feküdt a préscsavar rúdjának. A must elvékonyult erecskéje mind­járt bővebbén patakzott. Apja a szőlősorok végében piszmogott a birgepaprikással. Szokása volt harminc esztendő óta, hogy ő főzze meg a szüreti báránypörköltet. Fontoskodva haj longott a fűszerillatú füstben, annyira" odafigyelt a dolgára, mintha a világot- készült volna újrateremteni. Erős csontú, derék ember volt az öreg, széles háta alig hajlott meg, fekete bársony­nadrágja le'gényesen feszült a combján, Térdét is csak azért tartotta beroggyantva, mert a szolgafáról mélyen- függött alá a húszliteres bogrács. Fo-szú nvelű fakanállal kalamolt bele a hal­kan rotyogó paprikásba, majd tavaszi venyigét tűzdelt a bog­rács alá. Letérdelt, kérges ujjai­val parazsat csípett a rézkupakú pipára. Mintha rajta kívül nem lenne más se égen, se földön, kihúzta magát komótosan, nagy élvezettel szopogatta a pipát és úgy, tekintett szét a tájon, mint akinek köteles számot adni a természet megérlelt gazdagságá­ról. Bent a szőlőbokrok csipkés le­velei között kacarásztak a szüre­telő lányok, mint boldog mid ár­sereg. Világos'keszkenők, fénylő arcok villantak elő, s idős Kus­tán Dániel olyasmire gondolt, amit nem illik kimondani, ami­kor az egyik szőlősorban szok­nyát látott feszülni a puttonyt emelő lány tomporán. A pipát kivette fogai közül, megnyalta a szája szélét, penészes .bajusza csáléra állt az alattomos mosoly­tól. Hiába tartotta a közmondás, hogy az öreg kecske is megnyalja a sót, tudta, hogy ehhez neki aligha lehet már reménye. Hanem a fiának szívesen választott vol­na .menyecskét. Hiányzott a há­zából az a fajta egészséges leve­gő, amelyet nem az erdők léle­geznek ki, nem a zápor mos tisz­tára és nem a fagy frissít meg, hanem csak a fiatal fehércseléd tud párázni magából. Nagyon kellett neki az ilyen közelség, talán jobban, mint a vén kandúr­nak a kemence melege. Újra megkavarta a paprikást, majd a fia felé ballagott pipáz- gatva. — Tudod-e, hogy még az idén j szeretnék táncolni a lakodalma-, dón? — mondta és kajánul a fi-■ ára nevetett. Dani hirtelen elengedte a présj rúdját, boldog csodálkozással me­redt az öregre. — Hiszen akkor egyet akarunk, édesapám !... (Folytatjuk) a segítségére egy anyahajó meg­vásárlásában. A repülőgép-anya­hajón a derék businessman szál­lodát akart berendezni: a mére­tei ragyogóan alkalmasak lenné­nek különböző szórakoztató in­tézmények befogadására, arról nem is beszélve, hogy az unatko­zó milliomosok kapva kapnának a kitűnő alkalmon, amit az anya­hajó — saját különrepülőgépük ..garazsírozására” nyújtana. Isza­kov tengernagy ehhez csak any- nyit tett hozzá: ő bizony el is adta volna a kért anyahajót az üzletembernek, mert a modern viszonyok között ez a hajótípus, akárcsak még az atommeghajtású sorhajó is, sebezhetősége miatt nem több vízen lebegő koporsó­nál. A repülőgép-anyahajó a leg­drágább hajótípus, egyetlen ton­nája a duplájába kerül a sor­hajóénak. üzembentartása még költségesebb. Ha ehhez hozzá­vesszük, hogy például az ameri­kai Enderprise anyahajó legény­sége négyezer fő, amelyből azon­ban csali tíz százalék a tulajdon­képpeni tengerész, a többi nagy képzettségű pilóta, radarkezelő, stb., s hogy az a rengeteg érték, amit a kis területen összpontosí­tott emberanyag, valamint fegy­verzet jelent, szinte maga kínál­kozik egy támadás viszonylag könnyű prédájául — megérthet­jük, hogy az admirális ilyen ked­vezőtlenül nyilatkozott az anya­hajókról. Miért hetedik a 7. flotta ? Ellenérvként persze fel lehetne hozni, hogy az anyahajót, ahhoz, hogy megtámadhassák, először fel kell fedezni, márpedig ez a hajó­típus, mint ismeretes, rendkívül mozgékony célpont: egyetlen éj­szaka alatí mintegy ötszáz kilo­métert tud megtenni. Csakhogy egyrészt a modern radar- és ra­kétatechnika ezt az előnyt csak­nem semmissé teszi, másrészt pe­dig az anyahajó soha nem jár egyedül: cirkálók és torpedórom­bolók kísérik. A hajórajt pedig könnyebb felfedezni, mint a ma­gányos hajót. A modern nukleáris töltetű rakétának emellett nincs is szüksége telitalálatra: a rob­banás nyomáshulláma ma már akkor is harcképtelenné teszi az ellenfél hajóit, ha a becsapódás történetesen nagy távolságra tör­ténik. Az anyahajók ideje tehát lejárt, bár az imperialisták még egy ideig felhasználhatják a gyen­gébb országok, elsősorban a ka­tonai tömbjeikhez tartozó kisebb államok megfélemlítésére, aminek példáit különösen a délkelet-ázsiai- térségben láthattuk az utóbbi időben. Gondoljunk csak a hír­hedt 7. amerikai flottára. A szá­mozás egyébként teljesen önké­nyes, s az egyes flották összetéte­le és feladatköre a washingtoni politika pillanatnyi indítékaitól függ. Polaris: a gyengeség jele Rendkívül érdekes, amit Isza­kov admirális az amerikaiak Po­laris rakéták kilövésére alkalma^ tengeralattjáróiról mondott. Még a katonai szakértők egy része is hajlamos arra, hogy a tengeralatt­járó és a rakéta ilyen összeháza­sításának csak az előnyeit lássa, tehát azt. hogy a hajó lopva meg­közelítheti célpontját, s úgy lő- beti ki rakétáját. A valóság azonban ezt a különös házassá­got éppen a modern amerikai ha- digépezet egyik legfájóbb gyen­géje szülte: az interkontinentális rakéták terén mutatkozó lemara­dás. A tengeralattjárókkal ösz- szeházasított Polarisoknak két tí­pusuk van: az egyik 1700, a másik 2000 kilométer hatósugarú, s a legkorszerűbb kísérleti Déldány hatósugara sem több 2500 kilo­méternél. Ez azonban még min­dig messze elmarad az interkon­tinentális rakéták 5—8 ezer kilo­méteres hatósugara mögött. A Polaris-program tehát voltákép- pen azt a félelmet tükrözi, ame­lyet az amerikai stratégákban ' a Szovjetunió rakétasikerei ébresz­tettek. Szeretnék pótolni a foly­tonossági hiányt, ami az inter­kontinentális rakéta-ellátottsá­gukban mutatkozik. S ezért, hogy a Polárist távolabbi célpontok el­len is felhasználhassák, tenger­alattjárókat- fegyvereznek fel ve­le, amelyek, mint remélik, titkon megközelíthetik az ellenséges par­tokat, s így lerövidíthetik a röp- pálya távolságát. Ha rövid a kar­dod... Az amerikai tengeralattjá­ró-támaszpontok ilyen előretolt állások, mint például a közismert Holy Loch is. Bár a rakétával felfegyverzett tengeralattjáró rendkívül aljas eszköz, hiszen a lövedéket a víz alól is kilőheti, anélkül, hogy hovatartozását meg lehetne állapítani (így mindig megvan a provokáció esélye), de — egyáltalán nem sebezhetetlen. Már csak méreteinél fogva is1 könnyen felfedezhető, arról nem beszélve, hogy az ilyen tenger­alattjáróknak, akárcsak a többi­eknek, ugyancsak szükségük van támaszpontokra, amelyek meg­semmisítése viszont éppen a ten­geralattjárók harcképességét csök­kenti. A sorhajó kiáll a sorból Modernizálási törekvések egyéb­ként világszerte megfigyelhetők. Két éve az ángo-l parlament ha­tározatára kiselejtezték a híres Vanguard sorhajót. Az idén az amerikaiak átadják államaiknak a róluk elnevezett sorhajókat: aféle múzeumi tárgy lesz tehát a South Carolinából, a Mississippi­ből és a többiből. A kiselejtezés mellett azokon a hajókon, ame­lyeket megtartanak, jelentős vál­tozásokat hajtanak végre, A tor- pedórombolókat a tengeralattjá­rók ellen, légelhárításra, --sőt c«a- patszállításra is használják, s az amerikai és az angol torpedó­rombolókon a lövegek egy részét közepes nagyságrendű rakétaki- lövő-állomásokkal cserélik ki, hatóerejük tehát jóval megnövek­szik. Napjainkban azonban a kí­sérő hajók a legelterjedtebbek Ezek biztosítják a csapatszállító hajók, a teherhajó-karavánok út­ját. Őrszolgálatot is teljesítenek. Az Egyesült Államok tengerentú­li támaszpontok egész rendszerét építette ki a maga számára, ami egyúttal viszont azt is jelenti, hogy a korábbinál jobban függ a tengeri közlekedéstől, az. e tá­maszpontokhoz vezető hajózó utak biztonságától. Ami a ten­geralattjárókat illeti, ezek építé­se a tengeri hatalmaknál tovább folyik. A fejlődés irányát még számos változtatás jelzi. Közülük néhány érdekesebb: Kanadában (angol tervek alapján) és az Egyesült Ál­lamokban „atombiztos”, hermeti- zált kísérőhajókat építettek. Ál­talános, hogy a repülőgép-anya- hajókat gyorsliftekkel szerelik fel. Változik a taktika is. Koráb­ban a hajók rendszerint egymás nyomvonalában haladtak, míg most a hajók között a nagy tá­volság a kívánatos: olyan hajók, amelyek feladata mások biztosí­tása, olykor tizenöt kilométernyi­re haladnak őrizetük tárgyától. Ennek az az oka, hogy a nukleá­ris töltetű bomba, vagy rakéta jobban veszélyezteti a „bolyban” felálló hajókat. A Szovjetunió békét ak-°? és soha nem fog elsőnek támadni. De az imperialisták katonai ké­születeivel szembe kell néznie, s mint Iszakov admirális mondta, a többi fegyvernemmel együtt mindent megtesz azért, hogy adott esetben a ..szovjet, haditengerésze­ti flotta is helytállhasson a szov­jet nép és a többi testvéri szo­cialista ország nagy forradalmi vívmányainak védelmében. (sp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom