Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOL * « Kedd 1962. október 30. XII. évfolyam 254. szóm * ARA: 50 PILLÉR Ifit ^ Új lehetőségek a kelet* nyugati tárgyalások előtt Az elmúlt napák drámai fe­szültsége után, amikor az egész világra súlyos árnyékként nehe­zedett a harmadik világháború kirobbanásának lehetősége, mindenütt osztatlan örömet, megnyugvást, felszabadulást- váltott ki Hruscsov miniszter- elnöknek Kennedyhez intézett levele, amely az elmúlt másfél évtized legsúlyosabb világpoli­tikai válságát a békés megol­dás medrébe tereli. A Szovjet­unió lépése — és ezt így érté­kelik szerte a világon — meg­mentette a világbékét, s nem­csak a kubai válság megoldásá­ra adott lehetőséget, hanem utat nyitott ahhoz is, hogy a nemzetközi élet egyéb kérdéseit is hasonlóképp, a békés ren­dezés szellemében oldják meg. Ezért tüntettek a newyorkiak ezrei vasárnap az Egyesült Nemzetek Szervezetének szék­háza előtt, üdvözölve a Szov­jetunió legújabb javaslatát, s egyben követelve azt is, hogy az Egyesült Államok mondjon le a Kuba beljigyeibe való be­avatkozásról. Kennedy elnök válasza, melyben kijelenti, hogy sem az Egyesült Államok, sem a nyu­gati félteke más országa nem intéz támadást Kuba ellen, • va­lamint a szovjet kormány eh­hez kapcsolódó intézkedése, melynek értelmében leszerelik és elszállítják az Egyesült Ál­lamok részéről támadónak vélt fegyvereket, megteremtette a konfliktus felszámolásához szükséges feltételeket. A nyu­gati lapok is így értékelik ezt a történelmi fontosságú intézke­dést, s megfelelően méltatják a szovjet kormány és Hruscsov miniszterelnök kezdeményezé­sét. A New York Times hétfői vezércikke ezeket írja: „A szov­jet kormányfőnek legújabb lé­pése államférfiúi intézkedés és fontos hozzájárulás a békéhez. A világ amely a múlt héten ko­moly feszültségben élt, melegen üdvözli ezt a lépést. Az intéz­kedés nemcsak a kubai válság megoldására ad reményt, . ha­nem egyúttal arra is, hogy újabb lehetőségek nyílnak a Keletet és Nyugatot elválasztó problémák rendezésére.” Hasonló hangnemben írnak az angol lapok is. A konzer­vatív Daily Telegraph azt írja, hogy Hruscsov üzenetében olyan jel található, amely ön­magában is alkalmas a feszült­ség csökkentéséhez és ez a bi­zalom. A Daily Sketsch pedig arról ír, hogy a Szovjetunió po­litikai tekintélye nagymérték­ben megnövekedett, mert ez az intézkedés lehetővé teszi a bé­kés rendezést mindenféle szem­pontból. A Szovjetunió kormányának intézkedése, Hruscsovnak Ken­nedyhez küldött levele a kubai válság békés rendezésén túl­menően is nagyon fontos. A ku­bai kérdés rendezése, amely természetesen nem érinti Kuba belügyeit, újabb bizonyíték ar­ra, hogy a nemzetközi élet leg­bonyolultabb kérdéseit is meg lehet oldani békés eszközökkel. Ezért egyben például is szolgál­hat, hogy a kölcsönös bizalom és jószándék milyen gyümölcsö­ket teremthet. Mert nemcsak a Karib tenger térségében ala­kult ki veszélyes háborús góc, a világ több pontján is hason­ló a helyzet. S mindmáig meg­oldatlan az általános és teljes leszerelés megvalósításának kér­dése, ami pedig az egyik leg­sürgetőbb feladat. Ha Kennedy elnököt valóban az a jószándék fűti, amit Hruscsovhoz írott vá­laszleveléből kiolvashatunk, a kubai válság megoldása után bizton remélheti a világ, hogy lehetőség nyílik a többi vitás és veszélyes kérdés megoldására is. Természetesen nem szabad számításon kívül hagyni, hogy még ma is vannak olyan erők a világban, amelyek a béke helyett háborút, az építő mun­ka helyett rombolást, pusztítást szeretnének. Adenauer és de Gaulle támadó tervei, az Egye­sült Államok imperialistáinak manőverei változatlanul ve­szélyt rejtenek magukban, azon­ban épp a kubai válság rende­zése a bizonyítéka, hogy nincs olyan kérdés, amit tárgyalások­kal ne lehetne megoldani. A lengyel Trybuna Ludu az elmúlt két nap eseményeit ösz- szefoglalva azt írja, hogy „Hruscsov békés javaslatai úgy vonulnak be a történelembe, mint a higgadt megfontolás és a világ sorsáért érzett felelős­ség tanúbizonysága, ugyanak­kor ékes példái a szocialista rendszer humanizmusának is, amelynek célja, hogy megsza­badítsa az emberiséget a hábo­rús kataklizma rémétől.” Hruscsov fontos lépést tett azon az úton, amely biztosítani tudja a világ békéjét. Kennedy válaszában pedig azt olvassuk: „Egyetértek önnel abban, hogy sürgősen rá kell. irányítanunk figyelmünket a leszerelés prob­lémájára. Most, midőn eltávo­lodtunk a veszélytől, együttesen valódi haladást érhetünk el ezen a létfontosságú területen.” A szovjet kormány megmu­tatta, hogy mindent elkövet a világbéke fenntartása érdeké­ben, hogy minden tettét a bé­kés rendezés gondolata vezeti. Ha az Egyesült Államok elnö­két is ez hatja át, akkor a ku­bai válságból adódott súlyos konfliktus után új, az eddiginél nagyobb lehetőségek nyílnak ar­ra, hogy minden vitás, az em­beriség létét fenyegető kérdést a béke szellemében, tárgyalá­sok útján oldjanak meg. A francia népszavazás eredménye Párizs (TASZSZ) Frey belügy­miniszter adatokat közölt a vasár­nap Franciaországban lezajlott népszavazás eredményéről. Eszerint 12,8 millió szavazó helyeselte de Gaulle elnök alkot­mányreformját, 7,9 millió pedig ellene szavazott. Ez azt jelenti, hogy a szavazásban részt vett vá­lasztóknak több mint 38 százaléka elutasította a személyi hatalom növelésére és a demokrácia meg­nyirbálására irányuló reformot. Több mint hatmillió választó, vagyis a szavazásra jogosultaknak majdnem 23 százaléka nem vett részt a népszavazásban. Megjegyzendő áz is, hogy az igen-szavazatok számából kitű­nik: a több mint 27 millió lajstro­mozott választónak esuDán 45 szá­zaléka szavazott de Gaulle tervére A Szovjetunió békés kezdeményezései a kubai válság megoldására Hruscsov és Kennedy újabb üzenetváltása Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke vasárnap újabb üzenetet küldött Kennedy- nek, az Egyesült Államok elnö­kének, amelyben megelégedését fejezte ki az elnök október 27-i üzenetéért, amely a béke meg­őrzéséért érzett felelősségről ta­núskodik. Az Egyesült Államok elnökéhez intézett vasárnapi üzenetében Hruscsov közölte, hogy ,‘,a szov­jet kormány a fegyverek elhelye­zésére szolgáló építőhelyeken foly­tatott további munkák abbahagyá sáról kiadott rendelkezésén túl­menően, újabb rendelkezést adott ki, azon fegyverek leszereléséről, amelyeket Kennedy veszélyesek­nek nevez, e fegyverek szétszere­léséről és a Szovjetunióba történő visszaszállításukról.” Hruscsov hangoztatja, hogy a szovjet kormány azért nyújtott a Kubai Köztársaság kormányának gazdasági segítséget és fegyvere­ket, mert Kubát, a kubai népet állandóan az intervenció veszélye fenyegette. Hruscsov rámutatott arra, hogy napjainkban, amikor a Karib-tenger térsége telve van amerikai hajókkal, .kalózhajók sza badon cirkálhatnak Kuba körül, lövik Kubát, kalóztámadásokat intéznek békés szállítóhajók el­len. A Kuba elleni támadás fenye­getése és az összes többi vállal­kozások, amelyek Kuba körül fe­szült helyzetet idéztek elő, azt célozzák — mutat rá Hruscsov —, hogy bizonytalanságot keltsenek a kubai népben, megfélemlítsék, megakadályozzák abban. hogy nyugodtan építse új életét. Mint arra a szovjet kormányfő rámutatott, Kennedy azon nyilat­kozata, amelynek értelmében Ku­ba ellen nem intéznek támadást sem az Egyesült Államok részé­ről, sem a nyugati félteke más államai részéről, valamint a szov­jet kormány rendelkezése a. fegy­verek leszereléséről, megteremtet­te a konfliktus felszámolásához szükséges körülményeket. Arról is gondoskodnunk kell — jelenti’ki Hruscsov —, hogy ne keletkezzenek egyéb veszélyes konfliktusok, amelyek világmére­tű termonukleáris katasztrófához vezetnének. Hruscsov rámutatott annak szükségességére, hogy szabályoz­zák a NATO és a varsói szerző­dés tagállamainak viszonyát. Ki­jelentette, hogy szovjet részről A szekszárdi járás termelő- szövetkezetei egymás után jelentik a vetés befejezését A szekszárdi • járás termelő­szövetkezeteiben az elmúlt naplók­ban úgyszólván mindenütt meg­gyorsult a vetés üteme. Már a .késlekedők is kezdik belátni, hogy várakozásra nincs idő, jöhet a rossz idő, s addig is minden lehe­tőt el kell követni a betakarítás és a vetés meggyorsítása érdeké­ben. A legutóbbi járási értékelés szerint az őszi mezőgazdasági munkákban eddig a mözsi Uj Élet Tsz, a medinai Béke Tsz, a köles- di Kossuth Tsz és a bátaszéki Búzakalász Tsz gazdái érték el a legjobb eredményt. Hétfőn a ter­melőszövetkezetek egymás után jelentették a járási tanács mező- gazdasági osztályának a vetés be­fejezését. Végeztek a munkával a vár­dombi Egyetértés Tsz-ben, ahol Iskolakombinát épül Gyulajon Az idei évre a gyulaji községi tanács 300 ezer forintot szava­zott meg községfejlesztésre. Az összegből 160 ezer forintot köl­töttek az orvosi lakás és a ren­delő bővítésére, amelyet rövide­sen átadnak rendeltetésének. Nyolcvanezer forintot költöttek járdaépítésre, további 60 ezer forintot pedig utcakövezésre. A jövő évben Gyulajon, egy millió 100 ezer forintos beruhá­zással, iskolakombinát épül. A tervek szerint az iskolakombi­nát két tanterem, iskolai napközi’, politechnikai tanműhely és egy korszerű tornaterem kap helyet. E nagyobb létesítményre egy mil­lió forint célhitelt kap a község, a hiányzó 100 ezer forintot pedig a községfejlesztési hozzájárulás­ból fedezik, ' \ vasárnap fordultak utoljára a vetőgépek. A vetés befejezéséről érkeztek hírek a bátaszéki Búza­kalász Tsz-ből és a tengelici Petőfi Termelőszövetkezetből is. folytatni akarják a véleménycse­rét az atom-, termonukleáris fegy­verek betiltásáról, az általános le­szerelésről és a többi olyan kér­désről, amely a nemzetközi fe­szültség enyhítésével kapcsolatos. Emlékeztetve arra, hogy 1960- ban a Szovjetunió légiterét meg­sértette egy U—-2-es amerikai re­pülőgép, amelynek felderitő repü­lése meghiúsította a párizsi csúcs- találkozót, továbbá, hogy augusz­tus 30-án a Szahalin-szigetek' tér­ségében az amerikai repülőgép megsértette a Szovjetunió határát, Hruscsov hangoztatta, hogy még ennél veszélyesebb eset követke­zett be október 28-án. Ezen a na­pon egy amerikai felderítő repü­lőgép Csukot-félsziget körzetében északon a Szovjetunió határain túlra hatolt be. Hruscsov hangoztatja, szeretné ezt az esetet úgy értékelni és er­re megfelelő biztosítékokat is kap­ni, hogy ez a berepülés nem a háború kirobhantását célzó pro­vokációs célokat szolgált. Hruscsov figyelmeztetett arra, hogy Kuba légiterének amerikai repülőgépek által történő megsér­tésé szintén veszélyes következ­ményekkel járhat. A szovjet kormányfő közölte, hogy U Thantnak, a kialakult ve­szélyes helyzet felszámolására irá­nyuló törekvései előmozdítására New Yorkba küldte Vaszilij Kuz- nyecovot, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettesét. Üzenete befejező részében Hrus­csov annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a józan ész fog győzedelmeskedni, nem rob­ban ki a háború és megőrzik a békét, a népek biztonságát. (Folytatás a 2. oldalon.) Megdrágult a kenyér Franciaországban Párizs (TASZSZ). Hétfőtől kezdve a franciák milliói drá­gábban vásárolják a kenyeret. Franciaország harminc megyé­jében a kenyér árát hét-nyolc szá­zalékkal felemelték. Még nem hozták nyilvánosság­ra a vasárnapi népszavazás ered­ményeit, amikor a kormány e népszerűtlen határozatot elfo­gadta, s amelyet éppen a népsza­vazás miatt halogatott 'idáig. Mint a L’Humanité rámutat, a megyékhez küldött körlevélben a kormány „a közös piac keretei­ben történő árrendezéssel” indo­kolja döntését. Száznegyven holdon termelt ebben az évben paprikát a faddi Lenin Termelőszövetkezet. Ebből 100 hold volt a fűszer cs negy­ven hold volt a fehér paprika. Képünkön a MÉK-kel S- : ődött - • íebér paprikát szállítják el a tsz kertészetéből. (bj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom