Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
e ‘tolna megyei NEpüJSÄ8 1963. október 28. GYERMEKEKNEK A fehér kutya Gyermekkoromban nagyon megszoktam a füllentést. Külön Szórakozást jelentett ez nekem, és egyáltalán nem féltem a következményeitől. Anyám okos asszony volt, és ezer módját és útját találta ki annak, hogy ezektől a csínyektől távoltartson engem. Én viszont nem akartam ezekről lemondani, tehát felvettem az egyenlőtlen harcot, és ez nagyon tetszett ig hekem. így kezdtem el a hazudozást, s unos-untalan valótlanságokat találtam ki, amelyeknek hitelességét ellenőrizni nem lehetett, de amelyek úgy hangzottak, mintha igazak lettek volna. Anyám iyenkor kérdezgette: „No, és hogyan volt tovább?” „Nem tudom” zártam le a történetet, ha nem akartam többet mondani. Egy alkalommal úgy rohantam haza az iskolából, hogy se jobbra, se balra nem néztem, képzeletben óriási kenguru voltam, aki gigantikus léptekkel rohan át az utcákon. (Éppen abban az időben olvastam Brehm: Az állatok világa című könyvét.) Elefántok cammogtak el mellettem, utasokkal megrakottan, az égen rikácsolva tarka papagályok serege húzott tova, udvarunkon pedig bozontos tigris osont elém, majd morogva bújt el a farakás mögött... Szélviharként rontottam a szobába, kabátomat az egyik sarokba dobtam, s máris rávetettem magamat csodálatos könyvemre. Anyám riadt kérdése zavart meg az olvasásban: — Mi van az ujjaddal? Őszi dal Kék még az ég Arany-nyilat szór még a Nap. De messze a Duna fölött lilás ködök boronganak. Még néha csöndes alkonyon dombok alján szőlők között hallani véled elhalón a fáradt esti tücsököt. Fönn vadludak siráma száll a messziből Éket rajzol a kis csapat, amint repül. A határból hazaballag fokosával a csősz. Nincs már dolga, nem kell szolga, elcsapta őt az ősz.., Miszlai György Törd a fejed! — Megharapott egy tapir — válaszoltam anélkül, hogy a könyvből felnéztem volna. — Micsoda? — Na, hát egy kutya...! — Milyen kutya? — nézett rám rosszallóan anyám. — Egy kicsi, fehér kutya — mondtam, csak hogy minél előbb folytathassam az olvasást. De anyámat nem elégítette ki válaszom. — Várj csak — szólt rám és tovább faggatott kérdéseivel. A legpontosabb felvilágosításokat adtam a kérdésekre. Anyám ezután a telefonhoz ment, és apámmal beszélt. Sokáig sugdosott a kagylóba. Nemsokára hazajött apám. Gondterhelt volt, miután megvizsgálta ujjamat és meghallgatta beszámolómat a kutyáról. Apám ezután még egy kérdést tett fel, amelyre megszeppentem. — Hogyan tartotta a kutya a- farkát? — kérdezte. — Azt már nem láttam... arra nem emlékszem — válaszoltam becsületesen. — öltözz fel, jössz velem. — mondta hirtelen apám, ellentmondást nem tűrő hangon és egész úton — otthontól a kórházig — a veszettségről és annak védekezési módjáról beszélt nekem. Csak most kezdtem igazán megszeppenni, amikor gondolatban magam előtt láttam a tejfehér szérumos tűt, amely hatalmas volt, mint egy üveg... megértettem, hogy bajba kerültem. Miközben apám kezébe kapaszkodtam, megpróbáltam kimászni a csávából. — Papa — én az egész .kutyadolgot csak kitaláltam. Nem is láttam fehér kutyát. Egyszerűen egy üvegcseréppel vágtam meg az ujjamat... — Egy üvegcseréppel? — Igen. Meg is tudom mutatni. — A zsebem ugyanis tele volt j színes üvegcseréppel. Apám szomorúan nézett rám,| fáradt fényű szemévelj — Ez nem szép dolog, kislá-l nyom — mondta, — nem szépl dolog valótlanságokat mondani.! De apóm kérlelhetetlen volt.. Nem akarom az igazságot a te^ életed árán ellenőrizni — mond-J ta, és ón megkaptam a veszett-^ ség elleni szérumot... # Azóta mindig, ha egy fehér ku-i tyát megpillantok, eszembe jut^ ez a kis kaland, amikor egy ártatlan hazugságért ilyen kemény^ büntetésben részesültem... Fordította: ANTALFY ISTVÁN Bábszínház Bábszínház jött a faluba, van is mindjárt zene-bona, függöny mögött muzsikálnak, tarka bábuk táncot járnak. Bár arcukon áll a mosoly, s bő ruhájuk üres fodor, testük sincsen — ember-újjak viszik őket, úgy mozognak. Hangjuk helyett is más beszél, mégis minden bábu regél, színdarabuk csupa élet — szép dolog a bábművészet.. A kis Kati lelkes szeme is lobogó vággyal tele, másnap otthon próbát rendez, mert ha megnól, bábművész lesz. SZABÓ IBOLYA 2. 3. ■ § ütés.., R élyeg gyűjtőknek Szakkifejezések magyarázata G Hüvelykujj * >— e Az elmúlt heti Törd a fejed! rejtvényünk megfejtései: 1. Elévül, 2. Színvak, 3. Égiháború. Összefüggő pár főleg a múlt század bélyegeinél képvisel nagyobb értéket, mert abban az időben majdnem minden levélre csak egyesével ragasztották fel a postatarifának megfelelő értékű bélyegcímletet, mai bélyeg- gyűjtői szemmel nézve nem fran- kíroztak „filatelista módon”. Papír, amelyre a bélyegképet nyomják a különféle kiadásoknál nagymértékben eltérő, a jelenlegi bélyegpapírtól eltérő minőségűt főleg a régebbi kiadásoknál találunk, ahol kréta, fényezett, hadi, rostos, selyemszálas, csíkozott és kartonpapír fordul elő, külföldön előfordul a cigarettapapír vékonyságú használata is. Pecsételt a bélyeg akkor, ha futott levélen postai bélyegző lenyomata kerül rá. A jelenleg használatos bélyegzők előtti időben rácsozott, pontozott, ovális, hatszögletű és egészen kis körös, úgynevezett „gyűszű” bélyegzők lenyomatát alkalmazták a különféle postahivatalok. A postaügy- nökségeknek ' és fiókpostáknak rendszerint levágott sarkú, téglalap alakú bélyegzőjük volt. Próbanyomat készül az . egyes bélyegkiadások előtt, ezéknél a különböző színek hatását vizsgáljuk, bizottság dönti el, hogy a sorozat mely értéke milyen színben kerül kiadásra. Bár ezek a próbanyomatok nem kerülnek értékelésre a különféle magyar és nemzetközi katalógusokban, a legtöbb régi gyűjteményben jó- néhány ilyet is találunk, annak ellenére, hogy hivatalosan kiadásra, vagy eladásra ezek nem kerülnek. Sérültnek számít minden olyan , bélyeg, melyen tépés okozta be-í hasadás, fogazatsérülés, vagy a ’ hátlappapír sérülése található. Ez l utóbbi sérülésnél a filatelisták a' bélyeget „ablakosnak” mondják,! mert a bélyegen a világosság felé] átnézve világosabb foltot látunk, i Színváltozat is szerepel néhány, bélyegkiadásnál, amikor egy bé-^ lyeget, vagy egy egész sorozatot i más színben adnak ki, mint az^ az eredeti kiadásnál történt. Aj színváltozatok kiadására valamilyen emlékünnep, vagy kongresz- szus alkalmával kerül sor légin-1 kább. P. Gy. Tréfás kérdések 1. Hogy nevezhetik Tisza Jós-j kát, ha kuglizik? 2. Három első betűje ülőhely,! két utolsó betűje pedig paripa. Mi az? 3. Három első betűje juh-féle,l két utolsó betűje iparosszerszám. * Mi az? 4. Melyik vészt nem kezelik, j nem kezelhetik orvosok? 5. Mi az, ami ugyan dűl, dej mégsem dűl? 6. Hogy nevezik azt a libát, ami! nem hasznos? Az elmúlt heti Tréfás kérdések^ megfejtései: 1. Ha egy pofont kap,, akkor kap ám és nem ád ám. .2.1 Gólya. 3. Sorvad. 4. Lőcs. 5. Gyep- ] lő. 6. Kerítés. Gyűjtötte: Hamar Lajos Ozora Vasárnapi HUMOR Kép szöveg nélkül. (Beier-Red) Ét-vágyálom. — Úgy szeretlek, majd megeszlek 1.:; (Szegő Gizi rajza) Ahogy Kennedy elképzelte (Egri László rajza) Ilyet ráfogni! Itt az urna; ki beszél itt diktatúráról?! (Szűr-Szabó József rajza)
