Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

Í9C2. október 28. TOLNA MEGYE! NEPGJSAö A vesető osztály — és szövetségesei T öbb mint egy évszázada, hogy a tudományos szo­cializmus megalapítói, Marx Ká­roly és Engels Frigyes megfogal­mazták a munkásosztály történel­mi küldetését, kimondva, hogy a kapitalista termelési viszonyok kiterjedése, uralomra jutása lét­rehozza, állandóan növeli a mun­kásosztályt, amely hosszú osztály­harcban megdönti a tőke ural­mát, kisajátítja annak termelő- eszközeit, felépíti a szocializmust. A munkásosztály — forradalmi pártja, élcsapata vezetésével — korunkban egyedül képes arra, hogy következetesen harcoljon a haladásért. Alkalmassá teszi erre az a körülmény, hogy — a ter­melőeszközöktől való megfosz- tottsága következtében — a leg­forradalmibb osztály, amely „lán­cain kívül mit sem veszíthet” a forradalomban. A tőke növeke­dése, koncentrálódása mind na­gyobb üzemekbe szervezi a pro­letariátust, e szervezett hadsereg azonban nemcsak a termelő mun­kában válik valóságos hadsereg­gé, hanem létérdekeiért, a tőkés kizsákmányolás ellen folyó szaka­datlan osztályharcban is. E harc pedig szükségszerűen vezet el a tőke megdöntéséhez, mivel a munkásság, életkörülményeinek gyökeres megváltozását, a ki­zsákmányolás béklyóitól való vég­leges megszabadulását tőkés vi­szonyok között nem érheti el, legfeljebb csak enyhíthet a ki­zsákmányoláson. A munkásosztály céljai azon­ban sohasem egyedül a munkás­ság érdekeit szolgálják, mint ahogy egyedül, szövetségesek nél­kül nem is képes megvalósítani azokat. Tőkés viszonyok között képviselője az összes kizsákmá­nyoltak érdekeinek, sőt, eseten­ként, közelebbi célkitűzéseinek kijelölésekor, s az ezekért folyó harcban érdekei egybeeshetnek — és erre a történelemben szá­mos példa volt, sőt van napja­inkban is —, más, esetleg kizsák­mányoló osztályok, rétegek ér­dekeivel is. A munkásosztály, il­letve pártja a tudományos szo­cializmus elméletének birtoká­ban képes eligazodni az osztály- harc bonyolult viszonyai között, meghatározni a célnak legjobban megfelelő jelszavakat, amelyek­kel mozgósítja szövetségeseit is a harcra. Óriási jelentősége van an­nak, hogy az osztályharc külön­böző szakaszaiban milyen osztá­lyok, rétegek szövetségét tudja megnyerni a proletariátus. Nem következhetett volna be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, nem térhettünk volna mi sem a szocializmus építésének ú,tjára, ha a munkásosztály, az osztály élcsapata, a marxista—leninista párt nem folytatott volna helyes szövetségi politikát, nem tudta volna mozgósítani az összes ki­zsákmányolt tömegeket, vagy legalábbis ezek túlnyomó többsé­gét a tőke, a feudális nagybirtok elleni harcra. Uatalomra jutása után még ** kevésbé mondhat le a pro­letariátus szövetségeseiről, hiszen most már nem azért kell harcol­nia, hogy jobb feltételek mellett bocsáthassa áruba munkaerejét, enyhíthesse nyomarát, nem is a hatalom megszerzése a cél, amelyben szükségszerűen az osz­tályszövetség lehetséges köré' sző­kébb, mint akár a korábbi, akár a későbbi harcokban. Létre kell hozni az iparban, a mezőgazda­ságban a szocialista termelési vi­szonyokat, hatalmas tömegeket kell megnyernie a szocializmus ügyének, gondoskodni ezek szo­cialista szellemben való neve­léséről, gyors ütemben fejleszteni — közben szerkezetileg átalakíta­ni — a népgazdaságot és ezzel biztosítani az életszínvonal folya­matos emelését minden dolgozó számára. A szocialista építés egyes sza­kaszaiban is — a fejlődésnek megfelelőéin — változik a szö­vetségi politika tartalma, köre. Miután az egész népgazdaságban uralomra jutottak a szocialista termelési viszonyok, válik lehető­vé mb*den eddiginél szélesebb — és tartósabb — szövetség a mun­kásosztály, a parasztság, vala­mint a többi rétegék között Fz a szövetség mér nem rövid idő­re, és nemcsak egy-egy harci fel­adat megvalósítására jön létre, hanem a szocializmus, a kommu­nizmus építésének egész idősza­kára, és kiterjed minden dolgo­zó osztályra, rétegre. A szövetség az érdekek teljes azonosságán alapul, hisz a szocializmus a tár­sadalom minden tagjának jobb létet hoz, biztos jövőt jelent. „A munkásosztály vezető sze­repe — mondják pártunk kong­resszusi irányelvei — fennmarad a szocialista társadalomban és a kommunista építés idején is”. So­kan vannak, akik e vezető szere­pet, illetve ennek értelmezését arra korlátozzák, hogy a vezető politikai, közigazgatási, gazdasá­gi posztokon munkásoknak kell állniok. Kétségtelen, hogy a mun­kás hatalom létrehozásának dön­tő tényezője volt a szocialista építés kezdeti szakaszában, hogy tömegesen kerültek munkások ve­zető funkcióba. E munkásból lett vezetők túlnyomó többsége rövid idő alatt sajátította el a vezetés tudományát, vértezte fel magát a szükséges szakmai ismeretekkel is. De a rounkásvezetés már ek­kor is sokkal többet jelentett. A munkásosztály volt a felszabadu­lás előtt is vezetője a forradalmi harcnak, amikor e küzdelemhez nem voltak hatalmi pozíciói. A felszabadulás után a munkasve- zetés testesült meg abban, amikor a munkásosztály vá'laita a leg­nagyobb áldozatokat az ország gyors újjáépítéséért, a munkás- osztály — forradalmi pártjának vezetésével — eredményesen küz­dött a földreformért, amikor egy­re aktívabban vett részt á gaz­dasági építőmunkában, a hatal­mas szocialista ipar létrehozásá­ban, amikor — és ennek az el­múlt évékben voltunk tanúi — sok tízezernyi munkád segített a parasztságnak annak felismerésé­ben, hogy a boldogulás egyedüli útja a mezőgazdaságban is a szo­cialista nagyüzemek létrehozása. A munkásvezetésneK része az a sok áldozat, amivel a munkás- osztály segíti a szövetkezeti pa­rasztságot a virágzó szocialista mezőgazdaság kiépítésében. A munkásosztály vezető sze­repe nyilvánul meg abban, hogy ma az ország előtt álló fel­adatokat a politikai, a gazdasági, a kulturális élet minden terüle­tén a párt, a munkásosztály él­csapata határozza meg. És ha ma már a dolgozók minden réte­ge ' elismeri a párt helyes politi­káját és kész tevékenyen közre­működni ennek megvalósítása érdekében, nyilvánvaló, hogy nem sérti, hanem inikább erősíti a munkáshatalmat, a munkásosz­tály vezető szerepét az a tény, hogy nemcsak munkások, hanem parasztok és más rétegek kép­viselői is akár kisebb, akár na­gyobb vezető funkciókban ákti- van segítik e politika megvalósí­tását. A munkásosztály vezető szerepének megnyilvánulása az is, hogy ma már egyre inkább uralkodóvá válik nemcsak a pár­ton belül, hanem a kulturális, tu­dományos élet egész terü­letén a marxista— leni­nista világnézet, amely ere­detileg csak a munkásosztály leg­haladóbb részének világnézete volt. És ha mindezt átgondoljuk, válik nyilvánvalóvá az irányel­vek ama útmutatásának helyes­sége, hogy ma már az emberek megítélésében — akár valami! lyen tisztség betöltésénél, akár az iskolai felvételeknél kerül erre sor, ne a származást, hanem ki­zárólag a szocialista rendszerhez való hűséget, a hozzáértést és a rátermettségeit vegyük figyelem­be. Az elmúlt, több mint másfél évtized alatt hatalmas változások mentek végbe, nemcsak az or­szág gazdaságában, hanem társa­dalmunk osztályszerkezetében is. A legnagyobb fejlődést a munkás­osztói. . .a el, amely a hatalom birtokosává vált, vezetője lett a szocializmus építésének, emel­lett számszerűleg is gyarapodott. A mezőgazdaságban az elmúlt években létrejöttek az új terme­lési viszonyok és a korábban ré­tegekre bomlott parasztság most — a termelőeszközökhöz való vi­szonyát tekintve — egységes osz­tállyá vált. A legjobb úton halad ama irányban, hogy tudata is megfeleljen helyzetének, gondol­kodásmódjában, cselekedeteiben is a megváltozott viszonyok jus­sanak kifejezésre. A korábbi években volt alapja a megkülön­böztetésnek a régi és az új értel­miség között, amikor a munkás­hatalom számára létkérdés volt az új értelmiség kinevelése. Ma már, amikor számszerűleg is többségben van e rétegen belül a népi demokrácia által nevelt új értelmiség és a régi szakem­berek túlnyomó többsége is ma­gáévá tette a szocializmus építé­sének ügyét, csak káros lenne a régi módszert! kategorizálás. Az egykori kispolgári rétegek — osztályhelyzetüket tekintve — többségükben már nem tartoznak e rétegekhez, a szocialista nép­gazdaság különböző ágaiban dol­goznak. Nagy részük gondolko­dásmódjában van még mit vál­toztassunk, türelmes, nevelő mun­kával. M egszüntettük, termelőeszkö­zeik köztulajdonba vételé­vel felszámoltuk az egykori kizsákmányoló osztályokat. A ta­pasztalat mutatta meg, hogy ezek tagjainak túlnyomó többsége, ha nem is lelkesedik a szocializmus ügye iránt, látja hogy nem tehet mást, be kell illeszkednie a rend­szerbe. Gyermekeik pedig nagy­részt . már a szocializmus nevelt­jei. Igen kevesen vannak az egy­kori kizsákmányolok közül, akik ma aktív ellenségei a szocialista rendszernek. A szocializmus építésének elő­rehaladásával, a társadalmi szer­kezetben végbement hatalmas vál­tozásokkal teremtődött meg a le­hetősége annak, hogy a munkás- osztály minden korábbinál szé­lesebb és szorosabb szövetségi politikát folytathasson. A szövet­ség tartalma, együttműködés a szocializmus, a kommunizmus teljes felépítésére, résztvevője pedig minden dolgozó, aki a szo­cializmus építésén munkálkodik. XNEM LEHETNE KEVESEBB?” örvendetes tény az, hogy eltű- — Hagyd el — íelhőződött el ke­nőben vannak a pozíciáhalmo- mény, barázdált arca. — Most zások. Egyik-másik ember tálon- éppen dühösen... Sokáig tartott tál sokat vállalt magám, végül is az értekezlet, lekéstem az autó- odáig jutott, hogy tevékenysége buszt, csak este későn jutok majd különféle értekezleteken, konfe- haza. Itt kell haszontalanul el- renciákon, ankétokon való meg- tölteni a délutánt. Otthon meg jelenésben merült ki. vár a munka. Ott volt számtalan vezetőség- ~ Sajnos, néha így jön ki a ben, bizottságban, és rossznéven tapes... vették volna tőle, ha valamelyik- Nem néha, elég gyakran. És ről is lemond. A végén már azt randsZerint akkor, amikor a leg­hitte magáról, olyannyira nélkü- nagyobb a dologidő. Ne felejtsd lözhetetlen ember, hogy senki e^> nem függetlenített titkár va- nem pótolhatja. —• Mit mondaná- Qy°k a gépállomáson, elsősor­nak az emberek, sőt, a felettes ban esztergályos. Ráadásul egye- szervek, ha valamelyikről lemon- dűl. Azonkívül munkásőr-pa- danék? — nyugtatta meg saját nancsnok vagyok, meg... — so- magát, ha néha-néha feltámadt rolt fel még két—három más benne, hogy egyik-másik tiszt- tisztségei. Mindegyik értekezlet- ségére akadna más, ugyanolyan jár — amelyekre okvetlenül megbízható ember is. elvárják az embert, vagy meg­A minap összetalálkoztam egyik £fe£eKfc ^ ottlétet - a mun- régi jó ismerősömmel, akivel kam meg ?}}: Nekem kifizetik hosszá évekkel ezelőtt együtt vol- ?ayan az ^költségét de eset­tünk pártiskolán. leg eppen emiatt késik a gepek javítása. Volt olyan hét, hogy Nem sokkal előtte került az három napom különféle értekez- egyik gépállomásra a szakmája- letekre ment el ba esztergályosnak. Városról _ Egyik-másik tisztségemről jött, amikor a part a szakembe- 7^7- akartam lemondani, és mit reket kerte; menjenek falura, se- kaptam? „Ha a párttitkár nem gttsek a mezogazdasagot, a gépe- akarja vállalni, hogyan vállalják sites fokozása egyre több jó szak- mások?" A traktorosok, a szere- embert kivan. lőfc ugyanekkor joggal mondhat­Felkerekedett a családdal, és ják: Alig dolgozik a szakma já- leköltözött az elmaradott, kis fa- ban, amiért a fizetést kapja: luba. A gépállomáson kapott egy A felsőbb párt-, gépállomási és öreg masinát — régi üzemében egyéb szerveknek érdemes lenne sokkal újabb, korszerűbb gépen gondolkodni; csakugyan minde- dolgozott —, a felesége pedig a nütt nélkülözhetetlen Sz. elvtárs? téeszbe ment dolgozni. A mező- Mivel a munkája mellett párttit- gazdaságot addig csak hírből is- kár, okvetlenül viselnie kell neki merte. még számos tisztséget, eleget kell Es nemcsak egyszerűen eszter- tennie különböző megbízatások- gályosnak jött a gépállomásra; nak. Nem azért panaszkodott, segített világosságot gyújtani a mert megingott a szocializmusba régi módon gondolkodó paraszti vetett hite, nem azért, mert egyé- fejekbe. Most már évek óta a ni érdekeire gondol. De nem ép­gépállomás párttitkára. pen fiatal, és nyilván akadnák a — Hogy vagy? — Hogy vagy? gépállomáson, vagy a községben — faggattuk egymást a sablonos képzett fiatalabbak, akik számos kérdéssel, amikor összetalálkoz- tisztségéből vállalnának át. tunk. BI. A r r H "I „régész uttorok Tolnán csatornázási munká­latok folynak. A Battyhány utcá­ban a kubikosok a földben csont­maradványokra bukkantak. Fel­tűnt nekik, hogy a csontmarad­ványok nagyrészt egyforma távol­ságra vannak egymástól. Ezért telefonáltak Szekszárdra a mú­zeumba. Másnap kijött dr. Mészá­ros Gyula és Molnár László. Előző nap az úttörők már ástak. Koponyát, nyakláncot és karpe­recét találtak. Azután csak Mol­nár László jött újra kutatni. Ö is talált gyöngyöt. Gander László és Horváth Antal úttörők segít­ségével egy csontváz alsótestré­szét is épségben kiemelték. Dicséretet érdemelnek még a segédkező Tunkl Katalin és Fájt Margit VII. a. osztályos úttörők is, M.G.L. _____ Tolna G ERENCSÉR MIKLÓS: ^Padgalambok II. Az öreg pattogós lett: — Ejnye, mintha nem is itt él­nél! Kinek van fölös fogatja? Ép­pen engem hibáztatsz? Más is el­küldte már a lányát úgy, mint én, mégse gabalyodtak össze az országutak. — £n hibáztatnám? Már hogy bujkált hangjában, ahogy mond- — nyújtotta a szót ta: — Ezután másképp lesz, mi?... ,^an, orman Pfszt°r Anti, mint Előre kell azt tudni, amit meg- Ejnye de szótalan vagy Anti akinek 32 égvilágon semmi köze bánhat az ember — felelte a lány, pásztor Anti nagyokkt lépett, ?? egészhez A cigarettát anélkül s rebbenésnyi ideig Danira né- mint ^ gólyalábakon jár. Okié- kopte kl> „h?Sy. megfogta volna, zeff- vei feszegette a keskenyszárú ^*fan e köszönt az öregtől. Megint hallgatásba feledkeztek, pantalló zsebét A fejében még tmeses József raerosen bice­Később látták, hogy két vadga- nem ült el a sok vita kavargása gett hazafelé- Szégyenkezett is, lamb tipeg billegésen a lovak homlokát nehéznek érezte a tö^ saÍnalkozoU is Anti szem­eiéit. A madarak nem akartak méntélén cigarettától. ’ rehanyása miatt. De nem tehetett elrebbenni az útról. Mintha eltö- __ Holnap megyek a járáshoz semmit. A lánya helyett nem sze­k élték volna, hogy vezetőül sze- jelentést teszek _ mondta ked- r®lmesedhetett bele a hosszú le­g ődnek a kocsi elé. Klári most vétlenül. Fontos dolog történt' génybe' J°néven vette volna, ha érezte meg, hogy milyen félelme- határozott a taggyűlés, hogy sző- Klári vonzalmat érez a Pásztor tesen gyönyörű a szabadság. Há- vetkezetet kell alakítani Vona- gyerek iránt, mivel az is a sze­rem hétig ők is vadgalambok kodtak a párttagok korainak tar- Sényebb fajtához tartozott. Be­lesznek, röptűket nem figyeli tották a szándékot de az öreg ??, te a fiut’ aki amellett, hogy senki, féltést, jótanácsot csak a Kincsessel sikerült megpuhítani JP, .allta a munkát, ügyes párt- saját felelősségüktől remélhetnek, őket. Mégsem örült, inkább sze- tltkara is volt a falunak. Igazat * rette volna káromolni az öreget, a mondásnak, miszerint su­Egy paraszt visszaszólt a sötét- — Azt azért rosszul tette, hogy Pa subüPal= guba gubával, csak bői: férfiemberrel küldte ekkora útra a dolgaihoz kevés köze — Józsi bácsi, nem húzódnánk azt a lányt. van a bölcsességnek. Sok haragot le a pincébe egy pohár borra? Kincses József megállt, nézte, szült. mar az öregek okoskodása, Kincses csaknem alázatosan hogyan gyújt rá mohón a legény megfogadta hat, hogy soha, egyet- szabadkozott: Könnyedén legyintett a kalapjá- Ier! szóval, -sem avatkozik lánya — Nem, nem, köszönöm... Majd val. dolgaiba. Megtehette nyugodt lel­legközelebb. — Aztán bicegett to- — Rendes mind a kettő. Klári ismerettel, hiszen Klári nem vább a nyakigláb Pásztor Anti meg éppenséggel. Aztán ott is í;zorult gyámkodásra, tisztesség és mellett.' Kabátját kigombolta, ko- csak emberek vannak, ahova el- PrteIem dolgában hibátlan em- pász fejét megvilágította az egyik vetődnek. Kár gyanúba keverni t3ernek bizonyult. Büszke volt rá, ablak peitróleumfénye. Kalapját őket... sokra tartotta, s férfiember lété­elégedetten tellegette a bicegés — Én ugyan nem — védekezett re hogyan mert volna belékot- ütemére. Kalapra ugyan semmi a kelleténél hangosabban a le- nyeleskedni a nagyra nőtt lány szüksége nem volt, de az alka- gény. Hanem a falu. Ráadásul tltkos vágyaiba? tan megkívánta a módot, önőm tadék az a Kmtím- , (e^taíás a 4 oldíOonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom