Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

TOT.KÁ MEGTÉ1 NÉPÚJSÁG 1962. október 27. Zorin iieszéiie a Biztonsági Tanács ülésen amerikai központi felderítő szol­gálat Kuba-ellenes készítményeit. Azokat azonban hamarosan ma­ga az amerikai sajtó leleplezte. Milyen értékük van ezeknek a fényképfelvételeknek? — vetette fel a kérdést Zorin. Aki egyszer hazudott, annak másodszor már nem hisznek. Sokkal jobb véle­ményem volt önről, de sajnos té­vedtem. Feltevésem szerint — mondta Zorin — mindezek a be­mutatók és kiállítások az Egye­sült Államok túra irányuló tö­rekvéseit bizonyítják, hogy elte­relje a Biztonsági Tanács figyel­mét a fő kérdésnek, a nemzetközi jog amerikai megsértésének és a blokád hadicselekménynek szá­mító bevezetésének megvitatásá­tól. Ehhez én nem nyújtok segéd-, kezet. Zorin emlékeztetett kormányá­nak nyilatkozatára, melynek ér­telmében a Szovjetuniónak nincs szüksége arra, hogy nagy erejű ra­kétáit és rakétahordozóit. más or­szágokban, például Kubában he­lyezze el, enélkül is vissza tudja verni az agresszor támadását. Stevenson ellenállásba ütközve hangot változtatott és indítvá­nyozta, hogy a Biztonsági Tanács lásson munkához. Meg kell pró­bálni a béke megmentését — mondta —, s má hajlandók va­gyunk ezt megtenni. A Biztonsági Tanács ülésén ez­után az EAK és Ghana képvise­lői üdvözölték Hruscsov és Ken­nedy U Thant-nak küldött vála­szát, majd a két küldött indítvá­nyára az ülést elnapolták. flz ENSZ-bm megkezdődtek az előzetes megbeszélések a kubai válságrél New York (MTI). Pénteken és este utazott vissza New York- déleiőtt — magyar idő szerint ba, hogy átvegye az ügyvezető 16,30 órakor — megkezdődtek az főtitkárral kezdett tárgyalások ENSZ-ben az előzetes megbeszé- irányítását. Közölték végül, hogy U Thant pénteken délután — magyar idő (Folytatás az 1. oldalról) mondja, hogy a „békés, csendes diplomácia” híve. Hogy áll ön te­hát ezzel a diplomáciával? Hol van az? Ezen kívül — folytatta Zorin — Kennedy elnök Gromi- kóval folytatott beszélgetése al­kalmával arról igyekezett bizto­sítani a szovjet külügyminisztert, hogy nem terveznek semmiféle akciót Kuba ellen és hogy hitelt ad azoknak az értesüléseknek, amelyek szerint Kubában nincs támadó fegyver. Ez kettős köny­velést jelent; ön félrevezeti saját népét, az egész világot. Az elmondottakból látható — folytatta Zorin —, hogy az Egyesült Államok kormá­nya tudatosan mérgesíti a válságot, szándékosan készít elő provokációkat. És ön most hamisítványokon kí­vül nem terjeszthet elő bizonyí­tékokat. így nem lehet politikát . folytatni. Ez katasztrofális követ­kezményekkel járhat. Zorin élesen elítélte és lelep­lezte a Fiussel-levélre küldött Hruscsov-válasz hamis tálalását, amire Stevenson vállalkozott. A Szovjetunió képviselője idé­zeteket közölt Hruscsov vála­szából, amit áthat a világ­béke fenntartása iránti gon­doskodás. Ezután Zorin felolvasta azt a vá­laszlevelet, amelyet Hruscsov U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkár- nak küldött. Az ülésen másodszor felszóla- a késő esti órákban váratlanul ló Stevenson nem tudott egyet- Washingtonba rendelték, Kennedy váratlan útjával kapcsolatban kő­ién komoly érvet sem felhozni elnökhöz. A nagykövet pénteken zölte, hogy a nagykövet részletes Kennedy elnök és Gramiko kül- délelőtt a Fehér Házban részt utasításokat kap Kennedy elnök- ügyminiszter között folyt tárgya- vett a nemzetbiztonsági tanács tői az ENSZ-ben folytatandó tár- lások idején kifejtett tisztességte- végrehajtó bizottságának ülésén gyalásaihoz. len amerikai diplomáciai játék, megindokolására. Nem tudott mást tenni, mint patetikus, lát­ványos jelenetekhez folyamodott a Biztonsági Tanács ülésén. Az amerikai küldött még a vádló pó­zát is megpróbálta felvenni és legalább is demagóg kérdéseket igyekezett a Szovjetunió képvise­lőjéhez intézni. — Nem vagyunk amerikai bí­róságon, — emlékeztette Zorin az amerikai küldöttet — és nem válaszolok az ön ügyészhez illő kérdéseire. Stevenson azonban folytatta a komédiát Utasítására behozták a Biztonsági Tanács üléstermébe az amerikai központi, felderítő szolgálat hamisítványait. Az ame­rikai küldött ezután felolvasta az amerikai kémszolgálat e hami­sítványokhoz fűzött „magyaráza­tait”. Zorin emlékeztette a hallgató­ságot arra, hogy az amerikai kül­dött már egyízben bemutatott az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben fényképhamisítványokat, az A kubai válság lések a kubai válságról. U Thant ügyvezető főtitkár fo­gadta Charles Yost-ot, az ameri­kai ENSZ-küldöttsóg helyettes vezetőjét és nagykövetet, a küldöttség tagját. Stevensont, az amerikai ENSZ- küldöttség vezetőjét csütörtökön szerint 21,30 órakor — Zorin szovj et külügyminiszter-helyettest fogadta, azt követően pedig — Plimton amerikai magyar idő szerint 22,30 órakor — Garcia-Inchaustegui kubai ENSZ-delegátussal tárgyalt. Washingtonban Salinger, a Fe­hér Ház sajtófőnöke Stevenson Kubai jegyzék Svájchoz, mint az Egyesült Államok diplomáciai képviselőjéhez Bern (AP). Jose Ruiz Velasco, Kuba berni nagykövete csütörtö­kön diplomáciai megkereséssel fordult Wahlen svájci külügymi­niszterhez. Mint ismeretes, a kubai—amerikai diplomáciai kap­csolatok megszakadása óta az Egyesült Államok Kubával kap­csolatos érdekeit Svájc képviseli, A kubai kormány a Svájcban nyilvánosságra hozott jegyzékben kijelenti: — A kubai kormány meg- bélyegzi az országa ellen irá­nyuló légi és tengeri blokádot, s azt az emberi jogokat sértő és az ENSZ alapokmányába ütköző bűncselekménynek tekinti. Kije­lenti, hogy a kubai nép kész fel­áldozni életét a szülőhaza szuve­és integritásának a percekben, ami- ilt Államok minden rénitásának megvédéséért. — Ezekben kor az Egyesült eddiginél élesebben hangoztatja Kuba-ellenes háborús fenyegeté­sét, a kormány ünnepélyesen ki' jelenti, hogy békét kíván, és bár mikor kész békés eszközökkel rendezni a nézeteltéréseket, ha ez nem vezet szuverenitásának meg­sértéséhez. — Tudják meg a világ népei, hogy az Egyesült Államok vakme­rő intézkedése, amely Kuba ellen irányul és megsérti a hajózás szabadságát egy vele hadiállapot­ban nem lévő ország területi vi­zein, kihívó kalózcselekménynek minősül és újabb veszélyes lépést jelent a nukleáris háború felé. fwav^vvvuvw'iwwAn/rjwuvwf/iwiwrj'w i»vwwivtwvwMvwvw/rtwww^vwgtf*i A Kuba elleni tengeri blokád térképe . Campa Jff e x i $ ő i » \ & ö ó t USA 6L0KA0 KUBA! Cape Cana veral ve t i E n 'Miami ^ 'KéyWesf . » < % JAM4/C4 , A „ifl-WCO ^ v<® d&Sanjum. ' «pl legújabb fejleményeit elsősor­ban a diplomáciai tárgyalások jellemzik; a Biztonsági Tanács vitája után megkezdődtek az ENSZ-ben az előzetes megbe­szélések. Világszerte nagy meg­könnyebbülést jelentett Hrus­csov miniszterelnök U Thant- hoz intézett távirata, melyben elfogadta az ügyvezető főtitkár közvetítő javaslatát, hogy ezzel elősegítse a kubai válság bé­kés megoldását. Amikor nyilvánosságra hoz­ták Hruscsov táviratát, nagy megkönnyebbülés lett úrrá az amerikai embereken is, s nem sokkal később tüntetők jelen­tek meg a Fehér Ház épülete előtt, ilyen jelszavakat hangoz­tatva: Nem akarunk háborút Kuba ellen! Tárgyalásokat Ku­bával! A szovjet diplomácia, első­sorban Hruscsov miniszterelnök távirata szerte a világon meg­könnyebbülést váltott ki, s az amerikai lapok első kommen­tárjai is ezt tükrözik. A New York Times azt írta, „ha Hrus­csov javaslata valóban komoly, akkor üdvözöljük, hiszen van miről tárgyalni”, a New York Herald Tribune szerint pedig „nyitva áll az út a legmagasabb szintű tárgyalásokhoz.” A hivatalos amerikai meg­nyilatkozások azonban, ame­lyekhez csatlakozott a burzsoá sajtó is, egészen másként rea­gáltak. Kennedy például U Thanthoz intézett válaszában egy szóval sem említette, hogy az Egyesült Államok megszün­teti a blokádot, s csupán arra szorítkozott, hogy az Egyesült Államok „hajlandó előzetes tárgyalásokat folytatni”. Fran­kel, a New York Times wa­shingtoni tudósítója így foglal­ta össze az amerikai magatar­tást: „Az a nyomás, amely az ENSZ és más körök részéről nyilvánult meg a tárgyalások érdekében, nem eredményezett különösebb változást az ameri­kai kormánynak Kennedy hét­fői beszédében meghatározott álláspontját illetően. Vezető személyiségek kijelentik, hogy ők mindig hajlandók voltak a tárgyalásokra, de cselekvési- szabadságuk bármiféle korlá­tozása nélkül.” Zorin a Biztonsági Tanács ülésén megdönthetetlen bizo­nyítókot sorolt fel, amelyek az amerikai agressziót jellemzik, annál meglepőbb, hogy a világ­szerte megnyilvánuló követelé­sekre, s a Szovjetunió kétségte­len békés, a válság megoldását célzó intézkedéseire Washing­tonban ezúttal is másként rea­gáltak. Turkatyenko, a TASZSZ New York-i tudósítója ezeket írja: „Az Egyesült Államokban új erőre kapott a kommunista ellenes és Kuba-ellenes hiszté­ria. A nagy példányszámban megjelenő Daily News arcátla­nul, nemcsak a blokád fenntar­tását követeli, hanem azt is, hogy bombázzák Kubát és nyo­muljanak be területére. A New York Mirror U Thant javasla­taiban „csapdát” lát, s azt han­goztatja, hogy az „sértő” az Egyesült Államokra. Újból teli torokkal megszó­laltak azok a kongresszusi kép­viselők, és az üzleti körök ama képviselői, akiik egy termonuk­leáris háború útjára szeretnék terelni az Egyesült Államokat. Dirksen szenátor, a köztársasá­gi szenátorok csoportjának ve­zetője kijelentette, hogy hatá­rozottan ellenzi a tárgyaláso­kat.” Az Egyesült Államok a világ minden bókeszerető népe előtt önmagát leplezte le a Kuba el­len elkövetett példátlan agresz- szióval. Ebben a válságos hely­zetben, egyedül a Szovjetunió következetes békepolitikája, a szocialista tábor ereje késztet­heti meghátrálásra az amerikai imperialistákat, s jelenti Kuba hős népének azt, hogy szaba­don, békében építheti tovább saját országát. L * t S1 a á; • > v ' .' V 'b.->. Légifelvétel a kubai guantanamói amerikai támaszpontról, a Kuba elleni súlyos provokációk színhelyéről. ________________________________MTI Külföldi Képszolgálat. C sehszlovákia nem fogadta el az amerikai kormány jegyzékét 1962. október 22-én az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke be­jelentette a Kuba elleni tengeri zárlatot. Az USA kormányának ezen provokatív lépése a tengeri hajózás szabadsága elvének láb­bal tiprása, agressziós cselekedet, s a nemzetközi jog súlyos meg­sértése. Térképünkön bemutatjuk a blokád földrajzi elhelyezkedé­sét. Prága (MTI). Pénteken délelőtt a csehszlovák külügyminisztéri­um visszaadta az Egyesült Álla­mok prágai nagykövetségének az amerikai kormány jegyzékét, amelyben megindokolják az Egyesült Államoknak a Karib- tenger térségében foganatosított agresszív intézkedéseit. Ugyan­csak visszaadták azt a jegyzéket is, amelyet az amerikai nagykö­vetség pénteken eljuttatott' a csehszlovák külügyminisztérium­ba és amely az amerikai had­ügyminiszter utasításait tartal­mazza az • amerikai haditengeré­szethez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom