Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-24 / 249. szám
2 TOLNÁ MFCYEl NfPÜJSAÖ 1962. Oktober 24. II szovjet kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) ta is magát, ma ennek a feltételezésnek nincs semmi alapja. A világon van egy másik, sem mivel sem kisebb erő, amely kiáll amellett, hogy a népek a maguk belátása szerint rendezzék be életüket. Ma nagyobb szükség van. mint bármikor arra, hogy az államférfiak hidegvért és józanságot tanúsítsanak és ne ragadtassák magukat a kardcsörte- • tésre. A szovjet kormány ismét megerősíti, hogy mindaz a fegyver, amellyel a Szovjetunió rendelkezik, az agresszorok elleni védelem célját szolgálta és szolgálja a jövőben is. A jelenlegi nemzetközi helyzetben az a körülmény, hogy a Szovjetunió nagyerejű fegyverekkel, egyebek között rakétafegyverekkel rendelkezik, a világ minden népének megállapítása szerint olyan döntő tényező, amely visz- szatartja az imperializmus agresz- szív erőit a pusztító világháború kirobbantásától. A Szovjetunió teljes szilárdsággal és köv. ze- tességgel teljesíteni fogja a jövőben is ezt a küldetését. Az Egyesült Államok elnöke beszédében kijelentette, hogy amennyiben akárcsak egyetlen atombomba is hullik az Egyesült Államok területére, az Egyesült Államok visszavág. Ez a kijelentés nem más, mint képmutatás, mivel a Szovjetunió ismételten kijelentette, hogy egyetlen szovjet atombomba sem fog hullani sem az Egyesült Államokra, sem akármely más országra, ha nem követnek el agressziót. A nukleáris fegyver, amelyet a szovjet nép teremtett, a nép kezében van és azt sohasem használják fel agressziós célokra. De ha az agresszorok kirobbantják a háborút, a Szovjetunió a leghatalmasabb visz- szavágással él. A Szovjetunió, amely mindenkor hű volt az ENSZ alapokmányának elveihez, következetesen olyan politikát folytatott és folytat, amely a béke megőrzésére és megszilárdítására irányul. Az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió milyen óriási erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség enyhítése, az államközi konfliktusok és viták fészkeinek felszámolása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elveinek megvalósítása érdekében. Éppen a Szovjetunió terjesztette elő és indokolta meg az általános és teljes leszerelés programját, amelynek megvalósítása reális távlatokat tárna fel a háború és fegyvermentes világ megteremtése számára. E javaslatok egyre nagyobb támogatásra találnak a világon, magukkal ragadták az emberi értelmet, az idők szavává váltak. Ha pedig a leszerelés ügye ez- ideig nem jutott előre, ez az Amerikai Egyesült Államoknak és NATO-beli szövetségeseinek a bűne. Ök félnek a leszereléstől, nem akarnak megválni a furkós- bottól. amellyel más országokra igyekeznek kényszeríteni akaratukat. Az Egyesült Államok kormánya azzal vádolja Kubát, hogy az állítólag veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát. De ki hiheti el, hogy Kuba veszélyt jelenthet az Egyesült Államokra? Ha a két ország méreteiről és tartalékairól, ha fegyvereikről beszélünk, egyetlen józan eszű államférfinak sem juthat eszébe, hogy Kuba veszélyt jelenthet az Amerikai Egyesült Államokra, vagy bármely más országra nézve. Enyhén szólva képmutatás arról beszélni, hogy a kis Kuba merényletet követhet el az Amerikai Egyesült Államok biztonsága ellen. A kubaiak biztosítani akarják otthonukat, függetlenségüket az Amerikai Egyesült Államok részéről őket fenyegető veszély ellen. A kubai kormány a józan észhez és a lelkiismerethez fellebbez, felszólítja az Egyesült Álfüggetlensége ellen irányuló szándékairól és teremtsen normális kapcsolatokat a kubai állammal, Nem elég meggyőző talán az, hogy a kubai kormány hivatalosan bejelentette, minden vitás kérdést tárgyalások útján akar rendezni az Egyesült Államok kormányával. O. Dorticos. a Kubai Köztársaság elnöke csak a közelmúltban ismét kijelentette az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, hogy Kuba »■mindenkor kifejézte, kész tárgyalni a szokásos diplomáciai csatornákon, vagy bármely más úton, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Kuba között fennálló nézeteltéréseket«. Most az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy állítólag nem elegendőek a kubai kormány e nyilatkozatai. Hát így aztán igazolható bármely agresszív cselekedet, bármely kaland. Ami a Kubának nyújtott szov. jet segítséget illeti, ennek kizárólag célja: erősíteni Kuba védelmi képességét. Mint arra az E. Guevara és E. Ara gones részvételével a Szovjetunióban járt kubai küldöttség látogatása alkalmából szeptember 3-án kiadott közös szovjet—kubai közlemény rámutat, a szovjet kormány eleget tett a kubai kormány azon kérésének, hogy Kubának fegyverek szállításával segítséget nyújtson. A közlemény rámutat arra, hogy ezek a fegyverek ép a katonai, műszaki segítség kizárólag védelmi célokat szolgál. A két ország kormánya jelenleg is szilárdan ragaszkodik ehhez az álláspontjához. A Kuba védelmének erősítésére adandó szovjet segítség szükségességét az indokolja, hogy a Kubai Köztársaságot az Egyesült Államok fennállásának kezdetétől állandóan fenyegetésekkel és provokációkkal illette. Az Egyesült Államok annak érdekében, hogy a kubai népet megfossza kivívott szabadságától és függetlenségétől, semmitől sem. riad vissza, így a Kuba elleni fegyveres intervenciótól sem. mint az 1961 áprilisában történt, így akarván újból az amerikai monopóliumok uralma alá vonni és az Egyesült Államok bábjává tenni Kubát. Az Egyesült Államok azt követeli, hogy Kuba területéről távolítsák el az önvédelemhez szükséges haditechnikai eszközöket, már pedig nyilvánvaló, hogy ehhez egyetlen olyan állam sem járulhat hozzá, amelynek drága a függetlensége. A Szovjetunió amellett van, hogy minden idegen haderőt saját országának határain beKilre kellene visszavonni külföldről. Amennyiben az Egyesült Államok valóban az államok közötti baráti kapcsolatok megerősítését kívánja és meg akarja szilárdítani világszerte a tartós békét, amint arról Kennedy elnök október 22-i nyilatkozatában beszélt, akkor el kellene fogadnia a szovjet javaslatot és haderőit, valamint hadi- technikai berendezéseit vissza kellene vonnia a világ különböző részein található támaszpontokról és fel kellene számolnia e támaszpontokat. Azonban az Egyesült Államok, amely fegyveres erőit és fegyvereit az egész világon elhelyezte, makacsul visszautasítja e javaslatok'elfogadását. Az Egyesült Államok fegyveres erőit és a fegyverzetét a más országok belügyei- be történő beavatkozásra és agresszív terveinek megvalósítására használja. Így az amerikai imperializmus a nemzetközi csendőr szerepét vállalta magára. Az Egyesült Államok képviselői állandóan azzal kérkednek, hogy az amerikai repülőgépek bármjkor lecsaphatnak a Szovjetunióra, amerikai bombákat szórhatnak és súlyos csapásokat mérhetnek békés városokra és falvakra. Egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy politikusok és katonai személyiségek, valamint az Egyesült Államok sajtója ne lamokat, hogy mondjon le a Kuba fenyegetőzne azzal, hogy a fedélzetükön Polaris-rakétákat hordozó, számos tengeren és óceánon cirkáló amerikai tengeralattjárók atomcsapást mérhetnek a Szovjetunióra és más békeszerető álla mokra E tények fényében teljesen ha misa-n csengenek Kennedy elnök szavai arról, hogy az Egyesült Ál lamok kormánya azokkal a cél zatos követeléseivel, hogy Kubát fosszák meg a védelem eszközei tői, a béke érdekében jár el. A békeszerető államok nem mehetnek el' tiltakozás nélkül az Egyesült Államok elnökének ama hajókkal szembeni kalóztevékenységre vonatkozó kijelentése mellett, amelyek Kuba partjai felé tartanak, tiltakozni kénytelenek a szuverén államok hajóinak a nyílt tengeren történő ellenőrzése ellen Ismeretes, hogy az amerikai államférfiak szeretnek arról beszélni: tiszteletben tartják a nemzetközi jog elveit; sokat fecsegnek annak szükségességéről, hogy a világban jogrend uralkodjék. Valójában azonban azt vélik, hogy a törvényeket nem az Egyesült Államok számára írták, hanem más államok számára. Kuba partjainak gyakorlatilag blokád alá helyezése az Egyesült Államok részéről provokációs lépés, amely a nemzetközi jog hallatlan megsértése és kihívás minden békeszerető nép ellen. Lehetetlen nem látni azt is hogy ha ma az Egyesült Államok megpróbálja megtiltani más országoknak, hogy kereskedjenek Kubával és hajóikat Kubába irányuló áru- és teherszállításra használják fel, akkor holnap az amerikai kormánykörök hasonló intézkedések meghozatalát köve telhetik bármely más állammal szemben, amelynek politikája vagy társadalmi rendszere nincs ínyére az Egyesült Államok kormányköreinek. Az Egyesült Államok kormánya kisajátítja magának azt a jógot, hogy megkövetelje: az államok számoljanak el neki, hogyan szervezik meg védelmüket, s jelentsék be, mit szállítanak hajóikon a nyílt tengeren. A szovjet kormány határozottan elutasítja az efféle igényeket. Az amerikai imperializmus arcátlan cselekméhyei katasztrofális következményekkel járhatnak az egész emberiségre nézve. Ezt azonban egyetlen nép sem óhajtja, köztük az Egyesült Államok népe sem. Figyelembe Véve a washingtoni kormány által Kuba körül teremtett helyzet teljes komolyságát, a szovjet kormány utasította ENSZ-ben működő képviselőjét, kérje a Biztonsági Tanács haladéktalan összehívását, hogy az ! megvitassa ezt a kérdést: „Az ENSZ alapokmányának megszegése és a béke veszélyeztetése az Amerikai Egyesült Államok részéről.” A Szovjetunió felhívással fordul minden kormányhoz és néphez, emeljék fel tiltakozó szavukat az Egyesült Államoknak Kubával és más államokkal szembeni agresszív cselekményei ellen, ítéljék el határozottan e cselekedeteket és emeljenek gátat annak útjába, hogy az Egyesült Államok kormánya termonukleáris háborút robbantson ki. A szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz az amerikai imperialista körök agresszív terveinek meghiúsításáért, a béke megvédéséért és megszilárdításáért. A szovjet kormány kifejezi szilárd meggvőződését, hogy a szovjet nép méginkább fokozza a munka vonalán kifejtett erőfeszítéseit a szovjet haza gazdasági és védelmi erejének gyarapításáért. A szovjet kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy országunk ne legyen váratlan meglepetéseknek kitéve és képes 1c Az Egyesült Államok háborús intézkedései felháborodást és aggodalmat keltettek világszerte, s a szovjet kormány nyilatkozata joggal hangsúlyozza, hogy ez az intézkedés megszegte az ENSZ alapokmányát és komolyan veszélyezteti a békét. A Kennedy- kormány önkényes intézkedése, amely vesztegzár alá helyezi Kubát, sőt azzal fenyegetőzik, hogy a vesztegzárat kiterjeszti mindenfajta Kubába irányuló szállításra, komoly aggodalmat keltett Amerika nyugati Szövetségeseiben is. A francia polgári sajtó nehezen talál magyarázatot a világkonfliktussal fenyegető durva támadásra, s a Paris Jour azt írja, „ezzel a kiélezett hidegháború szakaszába léptünk, amelyben nem kerüljük el a visszavágást Berlinben, vagy a világ más pontján.” A Combat szerint a küszöbönálló választások kényszerítették Kennedyt erre a lépésre, s a lap utal arra, hogy ez a döntés súlyos következményekkel fenyeget. A Combat kételkedik, hogy Kennedy döntése olyan hatást váltana ki a világban, amilyent Kennedy remél, mert egy Kuba elleni agresszió nem emeli Washington tekintélyét sem a latin-amerikai államokban, sem a Havannától csaknem hallótávolságnyira ülésező ENSZ-ben. Kuba kiáltása — írja a Combat — amely rámutat a támadóra és a függetlenségét fenyegető veszélyre, nyitott fülekre számíthat. A Libération felveti a kérdést: kinek a nevében bitorolják az amerikaiak a jogot, hogy minden Kuba felé tartó hajót feltartóztassanak? A lap hangsúlyozza: az Egyesült Államok igazi célja, hogy partra szálljon Kubában és erőszakkal olyanrendszert kényszeritsen az országra, amelyet a kubai nép örökre lerázott magáról. ^ f Kennedy nemcsak az amerikai választók idegeivel játszik, hanem kockára teszi a világ békéjét — hangoztatja az Humanité. A Kuba elleni látványos blokád súlyos veszélyt jelentő háborús cselekmény. Ebben a helyzetben, írja aa Humanité, a világ népeinek teljes határozottsággal kifejezésre kell jutlatniok, hogy szolidárisak Kubával, fokozniok kell harcukat, hogy az észak-amerikai agresszorokra rákényszerít- sék a leszerelést és a bókét. Az angol sajtó feltűnő béál- lításban hangsúlyozza, hogy Kennedy nem tanácskozott szándékáról az angol kormánynyal, s csak beszédének elhangzása előtt közölte, hogy az úgynevezett „vesztegzár-művelet” már folyamatban van. Macmillan ebben a helyzetben kedd délelőttre rendkívüli minisztertanácsot hívott össze. A Daily Express tudósítója szerint az angol kormány most az Angliát érintő jogi és politikai következményeket mérlegeli. A Daily Herald az ostromzárral kapcsolatban elsősorban arra mutat rá, hogy ez ellenkezik a nemzetközi jogi szabályokkal és békeidőben példátlan eljárás, a Daily Mail viszont arról ír, hogy a kubai válság legújabb fellángolása a legsúlyosabb helyzetet teremti, mert a vesztegzár mindenesetre háborús tény. Az amerikai imperializmus esztelen agressziójára a Szovjetunió kormánya olyan nyilatkozattal válaszolt, amely természetes következménye annak a bókepolitikának, amelyet a Szovjetunió népe kezdettől fogva folytatott, és folytat ma is. A szovjet kormány mindig következetes harcosa volt a nemzetközi élet rendezésének, az általános és teljes leszerelésnek, ezért hangoztatja a nyilatkozat, hogy mindaz a fegyver, amellyel a Szovjetunió rendelkezik, az agresszorok elleni védelem célját szolgálja. De ugyanakkor rámutat arra is, hogy az amerikai imperializmus aacátlan cselekménye beláthatatlan következményekkel járhat. Kubának joga van a szabadsághoz, joga van a független élethez, a felemelkedéshez. Nincs az az erő, amely ezt a jogot elvitathatná a kubai néptől. II szovjet kormány utasítása a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány utasította a Szovjetunió honvédelmi minisztériumát, hogy további rendelkezésig függessze fel az idősebb korosztályok elbocsátását a stratégiai rendeltetésű rakétacsapatoknál, a légvédelmi csapatoknál és a tengeralattjáró flottánál, szüntessen meg minden szabadságolást, fokozza a harci készültséget és az éberséget minden alakulatnál. Az amerikai kormány provokációs cselekményeivel és az amerikai fegyveres erők agresszív szándékaival kapcsolatban a szovjet kormány kedden meghallgatta Malinovszkij marsall honvédelmi miniszter jelentését a fegyveres erők harci készenlétének fokozására tett intézkedésekről. R varsói szerződéshez tartozó országok egyesített fegyveres erői főparancsnokának utasítása Moszkva (TASZSZ). Grecsko marsall, a varsói szerződéshez tartozó országok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka kedden összehívta a tagországok fegyveres erőit képviselő tiszteket, és utasítást adott egész sor olyan intézkedés végrehajtására, amelyek fokozzák az egyesített fegyveres erőkhöz tartozó alakulatok és flották harci készenlétét. Erre a lépésre az amerikai kormány provokációs cselekményeivel és az amerikai katonai klikk agresszív szándékaival kapcsolatban került sor. Fidel Castro parancsa Havanna (TASZSZ). A kubai amerikai fegyveres erőket moz- lapok kedden nyilvánosságra hoz- I gósítják hazánk ellen. ták az alábbi közleményt: „A miniszterelnök, mint a fegyveres erők főparancsnoka, hétfőn este parancsot adott a háborús készenléti állapot bevezetésére. Ilyen parancsot csak súlyos veszélyben lehet kiadni a forradalmi fegyveres erőknek. Az intézkedést válaszként hoztuk az Egye- gyen méltó választ adni az ag- sült Államokból érkezett jelenté- resszomak. I sekre, melyek szerint az északKatonai egységeinket haladéktalanul harci készültségbe helyeztük. Néhány óra alatt százezreket mozgósítottunk. A szocialista Forradalmi Egységpárt és minden tömegszervezet tagjai készek bátran és hősiesen teljesíteni hazafiúi kötelességüket. Az ország háborús készenléti állapotban van és kész visszaverni minden támadást. Haza, vagy halál! Győzni fogunk!’’
