Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-16 / 217. szám
I9fi£. szeptember IÄ TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Jl W&fr tkétÍH,... — Nevelés négyféle módon — Mérnökök a tanári karban Negyven gyerek, bujtatva — Tiznkilcne isz-bea 380 holddal több szőlőt is gyümölcsöst telepítelek a tervezettnél 4.2 millió gyökeres vessző, 35000 gyümölcsfa« csemete az őszi-tavaszi telepítési tervben A cím nem saját ötletem, valaki mondta: a tamási gimnázium annyira a „gyep szélén’’ van, hogy „kiesik a szórásból”. Ritkán látogatják, alig íordul meg falai között vendég. Messze esik a központtól, s Heinrich Rudolf, az iskola szervezője és mostani igazgatója sem gondolta, hogy a tizenöt évvel ezelőtti ideiglenes megbízásból ennyire végleges lesz, hogy most már meg eem tudna válni tőle. Az iskolának nincs nagy múltja. 1947-ben szervezték, akkor alakult át gimnáziummá egy tanteremmel, három tanárral, tizenkilenc hallgatóval. A régiek közül már csak kevesen vannak itt. Hokedlitől kísérletekig Említettük már, hogy amikor az iskola megkezdte működését, igen áldatlanok voltak a viszonyok. A gyerekek, ha ülni akartak, hokedlit hoztak magukkal, s ha kényelmesebben írni, akkor elővették a rajztáblát Ma, tizenöt évvel később az iskola 8 tantermében kilenc osztály tanul, e mellett 165 felnőtt levelező is helyet kap, s a tizenhárom tagú tantestület ellátja a két kihelyezett technikumi osztály közismereti tantárgyainak oktatását is. És kísérleteznek, négy féle változatban oktatnak, nevelnek. S ebben egy kicsit benne van a mai magyar középiskolai oktatás története is. Részletezzünk. A 335 nappali tanuló ilyen módon ismerkedik a tananyagokkal. Van osztály, ahol hagyományos módon tanítanak. A többségben azonban 5 plusz 1, 4 plusz 2, és 3 plusz 3 megosztás szerint. Kicsit rejtélyesnek tűnnek ezek a számok, de egy mondat mindent megmagyaráz. Éspedig: a „gyep szélén” lévő gimnázium tulajdonképpen szakközépiskola, olyan, amelyiknek a céljait így fogalmazta meg a tanügyi reform: általánosan művelt, szakmailag jól felkészült szakmunkásokat adjon a népgazdaságnak, emellett igyekezzen megismertetni tanulóival a mezőgazdasággal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket, alakítsa ki bennük a hivatástudatot, a szocialista erkölcsi tulajdonságokat. S a további magyarázat: az a negyedikes, aki ma a heti három tantermi nap után a másik hármat a helybeli Uj Élet Termelőszövetkezetben, aztán hova, merre. Hazamenni egyik se akart, hiszen korán volt még. Elindultak hát vissza a kocsma különterme felé, hogy majd biliárdoznak egyet. Lábuk alatt cuppogott a sár. Kis idő múlva Péter szólalt meg: — Hát azért kár volt megmondani szegénynek. Megbántam. Még azt hiszi, hogy örülünk, mert így járt. Pont tőlünk tudja meg először. — Mi a nyavalyának ment el? •— mondta Andris. — Mi a nyavalyának? — duplázott rá Péter. — Te talán nem mennél el, ha tudnád, hogy ott jobb lesz? Ne félj, ő nem csa- linkázik ilyen sárba, vízbe, mint mi. Úri élete van. Az estéi sem ilyen unalmasak, mint nekünk. Csak gondold el, az újság már tele van azzal, hogy így a rakéta, meg úgy az űrhajó, mi meg itt rohadunk a sárban, örülünk, ha egyszer jó filmet adnak a moziban. Hát nem marhaság ez, mondjátok? Egyik oldalon úgy megugrik az emberiség, hogy az ember ésszel is alig tudja felfogni. A másikon pedig megfájdul a derekunk a kapálásban. Kérdem én, hol itt az egyenletesség? A mi tanácselnökünk még csak ott tart, hogy ha majd minden jól megy, jövőre megcsináljuk a betonjárdát a faluszélig. Amerikában meg már törvénybe hozzák, hogy száz kilométernél kisebb sebességgel nem közlekedhet autó az országúton. vagy a Fomádi Állami Gazdaságban tölti gyakorlattal, nem csak érettségi bizonyítványt kap, hanem szakmunkás oklevelet is. A kísérlet jól vizsgázik, de... 1959 óta folyik így az oktató, nevelő munka Tamásiban. A tapasztalatok mindenképp pozitívnak mondhatók. A tanulók többsége felismerte a képzés előnyeit, s céltudatosan készül az életpályára. Mind tartalmilag, mind pedig szervezetileg jó ez a forma ma, de holnap már nem lesz jó, mert még nem teljes. Ahhoz, hogy a célokat valóban teljesítsék, több minden szükséges. így például az, hogy a jelenleginél jobban kialakuljon a mezőgazda- sági üzemekben a nagyüzemi légkör. Vagyis: az állattenyésztéssel foglalkozó diák ne csak állattartást, hanem céltudatos tenyésztést is lásson, olyat, amilyet a szakkönyvekből megtanul-. Az elméleti szakoktatáshoz szükséges feltételek adottak. A tantestületben három főhivatású mezőgazdasági mérnök-tanár dolgozik. Hamarosan megérkezik negyedik társuk is, s ha azt akarjuk, hogy ne csak elméletileg legyenek jól képzettek a hallgatók, hanem a gyakorlatot is ismerjék, akkor előbb utóbb gondoskodni kell arról: ne csak tanulmányi kiránduláson lássanak mintagazdaságot, hanem ott helyben, ahol tanulnak dolgozni, gazdálkodni. Ez nagyon fontos, mert az iskolatípusból eredően az érettségizett hallgatóknak egyetemi vagy felsőiskolai felvétel előtt nem kell részt venniük megelőző termelési gyakorlatin, ha sikerrel elvégzik a 3- plusz 3-as stúdiumot. Nem mindegy tehát: egységben van-e az elmélet a gyakorlattal, megfelelően bizonyítja-e az amit szemmel lát, kézzel tesz, azt, amit a könyvekből tanul. Túlterhelés és vállalás Elképzelhető, miután sajátos, a megyében egyedül álló iskolatípusról van szó, sajátos az oktatási mód is. Odáig rendben van minden, hogy a munka szereteté- re, megbecsülésére nevelik a tanulókat. Ezt . teszik most már minden iskolában. A kérdés viszont az, miként, hogyan, milyen körülmények között? — Itt próbálna csak meg akármilyen autó húsz kilométernél nagyobb sebességgel menni, tíz méter után belefulladna a sárba. — Azért nem úgy van az egészen! Mert ha csak arról ábrándozunk, mi minden van másutt, akkor idehaza végképp megesz a fene mindent — töprengett hangosan Andris. — Ez a Csányi is mindig azzal jött, milyen jó élete volt odafönn. Jó élete... Hát jó élet az, hogy ágyra jár és kétszáz forintot fizet érte havonta, de féltíznél előbb nem mehet haza, mert még más fekszik az ágyú ban, az éjjeles koma?! Lehet, hogy tinéktek nem dicsekedett vele, de nekem elpanaszolta. Hát az jó élet, hogy ténfereg a tengersok ember közt, egyiket se- ismeri, mert se kutyája, se macskája Pesten. Az olyan nagyon jó, hogy megkapja az ezerháromszáz forintját, de ebből hatszázat okvetlen elkölt -élelemre és akkor még a szalonnát is ő hordja el otthonról. Nézzétek. Ha nem is mondta, tudom én, hogy kényszerűségből ment el. Kényszerűségből, ahogy a legtöbb. Meg az utazgatás! Hát, halljátok, inkább sehova nem megyek, mint hogy ilyen vonatokon járjak, ember ember hátán. Mehetsz akármikor, hétfőn vagy pénteken, akármelyik vonalon. Van, aki állva alszik, úgy hozzászokott már a törődéshez. (Folytatjuk) Erre a kérdésre érdemes válaszolni, már csak azért is, mert természetéből fakad az embernek, hogy szeret szépet, és jót mondani. Márpedig Tamásiból jó hírekkel szolgálhatunk: a kis tantestület az általánosnál nagyobb megterheléssel dolgozik. Nézzük csak.: a három agrármérnök-tanár hetenként általában 52 órát tölt a gyerekek oktatásával a tanteremben és gyakorlatoknál. A két matematika-fizika szakos pedig áltálában 32 órát tanít. Mindkettő jócskán követel erőfeszítéseket. A többi tanárra is az mondható el: az előírtnál jóval többet vállalnak magukra. Bizonyítsunk: kell túlórázni, ha el akarják végezni a tanmenetben előírtakat. Ugyanakkor az iskola egyben művelődési központ is. Gondoskodni kell arról, hogy működjenek a szakkörök, eleven KISZ-élet legyen, amelyik segíti a tanulók minden irányú képzését, De, hogy vállalják a fokozott megterhelést és kedvvel dolgozzanak, arra legyen itt példának a következő. Mivel megosztott oktatás folyik, és van néha szabad tanterem, de főleg azért, mert a legközelebbi középiskola Gyünkön, vagy Szekszárdon található, az idén nyolc tanteremben kilenc osztályt indítottak. A kilencedik, amit bújtatott osztályként emlegetnek, egy kicsit a levegőben lóg. Nem azért, mert nem törődnek veié, szó sincs róla Inkább azért, mert' vezetésére, tanítására nem kaptak külön tanerőt. Talán nem is kértek. Azt mondják: nagy veszteség lett volna, ha kimarad a gimnáziumból negyven gyerek, csak azért, mert e pillanatban nincs státusz. Nem érte volna meg, inkább vállalják a többlet- munkát. Gazdag, színes életű a tamási gimnázium. Szép dolgokat láttunk falai között Mostani tapasztalataink még szebb reményekre jogosítanak, annak kimondására, hogy mint az új módon történő középiskolai nevelés előfutára, napról napra népszerűbb, közismertebb lesz. Még akkor is, ha ma egy kicsit a „gyep szélén” van. SZOLNOKI ISTVÁN Az elmúlt évek során az állami gazdaságok nagyarányú szóló- és gyümölcstelepítési tervet valósítottak meg megyénkben, a termelőszövetkezetek azonban csak most tudnak bekapcsolódni ebbe a munkába. A terv tmporán»: az ötéves terv Idején a közös gazdaságok 160# kőid gyümölcsöst és 1500 hold szőlőt telepítenek, amiből az őszi-tavaszi telepítésekre 750 hold jutott volna. A valóság azonban a tervezettet meghaladja, mert az idén 620 holdat tesz ki az új telepítésű szőlő, a gyümölcsös pedig 430 holdat, tehát kerek 300 holddal többet, mint amit a terv előír. — Az őszi-tavaszi telepítésekben — mondja Horváth József megyei kertészeti felügyelő —-19 közös gazdaság vesz részt. Szőlőből 620, gyümölcsösből 430 holdat telepítenek, s most inár ki tudunk alakítani olyan egybefüggő nagy szőlőterületeket is, mint Dunaíöldváron, ahol 181 holdas csemegeszőlő lesz egy táblában, vagy Pakson, ahol 100 hold borszőlőt telepítenek. A telepítés méreteire Jellemző, hogy 4Jt millió gyökeres vesszőt használunk fel, a gyümölcstelepítésokhez pedig 3500 alma-, 2100 körte-, 14 000 kajszi-, 13 000 szilva-, 3200 cseresznye- és meggy-csemete kell, fekete ribizkéből pedig 29 000, málnából 18 000 tövet ültetünk el. Az új telepítéseknél fontos tényezőt jelentenek a isz-közi társulások. Ezt mutatja az is, hogy Az idén sok tekintetben fejlődtek a szekszárdi járás gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetei. A gazdasági fejlődésnek egyik jellemző bizonyítéka, hogy éppen azok a tsz-ek, amelyek a leggyengébbek hírében álltak, emelik fel az előlegfizetés összegét. A decs! Uj Korszak és az alsóaz 1050 holdnyi új telepítés 19 közös gazdaság között oszlik ugyan meg, nagyobbik fele azonban az 5 tus-közi társulásra jut, amelyeket Dunafüldvárott, Pakson, Tamásiban, Ozorán és Szekszárdon hoztak létre. Az ÚJ telepítéseknek ezek több' mint a felét, 540 holdat végeznek el. — A telepítések tekintélyes ősz- szegbe kerülnek — folytatja Horváth József. — Szövetkezeteink szőlőtelepítésre 13,5 millió forintot, gyümölcstelepítésre pedig félmillió forintot fordítanak, s ezekben az összegekben még nincs benne az a munka, amit a szövetkezeti gazdaságoknak Kell elvégezniük. Érthető, mi is mindent meg akarunk tenni azért, hogy ez a hatalmas beruházási összeg ne vesszék kárba. Mert sajnos a gazdaságokban kevés a kertészeti szakember, aki felelősséggel tudná elvégezni a telepítés munkáját. Éppen ezért a Megyei Tanács minden telepítő szövetkezetbe állami gazdasági gyakorlattal rendelkező ültetvényfelügyelőket nevez ki, akik a hely- kijelöléstől a termőre fordulásig irányítják az új telepítések munkált. A szőlő- és gyümölcstelspíté- sek ideje most kezdődik. A terv szerint a szőlőnek körülbelül 30 százalékát tudják telepíteni az őszi hónapokban, a többi tavaszra marad, míg a gyümölcstelejií- téseket november folyamán be tudják fejezni. nánai Béke Tsz január 1-ig visz- szamenőleg 8 forintról 10 forintra emelte a havonként egy-egy munkaegységre osztott előleget. A medinai Béke Tsz 8 forintról ugyancsak január 1-ig visszamenőleg 12 forintra emelte fel a kifizetett előleg egy munkaegységre eső összegét. (í) Emelik az előlegfizetés összegét a szekszárdi járás gyengén gazdálkodó tsz-ei Két tss-elnök — két küldött A TEVELI Kossuth Tsz elnökének, Jándi Józsefnek a munkaideje1 reggel öt órakor kezdődik, a majori „szemlével”. Az állattenyésztők már jól ismerik elnökük szokását, aki hol az egyik, hol a másik istállónál, ólnál bukka- nik fel. — Hamar észreveszi a hibát — mondják az állattenyésztők — és az ellenőrzésnek ez a módja jobb munkára serkenti őket. Pedig nem goromba ember, még sohasem fordult elő, — két éves elnöksége alatt, amióta mint kihelyezett pártmunkás, a tsz élén áll —, hogy valakivel is „összeakaszkodott” volna. A majori „szemle” után az irodában lehet megtalálni, de csak addig, amíg megtörténik a másnapra szóló megbeszélés, munkaelosztás. Utána a határba indul. Bőven akad elfoglaltsága itt is, mert tagja a versenyértékelő bizottságnak. A kora tavasz- szal a budapesti patronáló üzem dolgozóinak javaslatát megfogadva, a Kossuth Tsz növénytermesztői között is mozgalom indult el a szocialista brigád cím elnyeréséért. Szinte egyik napról a másikra változtak a helyezések és a versenyző asszonyok között csak úgy lehetett igazságot tenni, ha a helyszínen ellenőrizték a munkát. A versenyzők ugyanis körömszaltadtá- ig harcoltak minden megszerzett pont elismertetéséért. Két évvel ezelőtt 27 forintos munkaegységgel vette át a tsz vezetését, de az idén — és ebben a tagok is szilárdan hisznek, ■— 30 forint fölé emelkedik a munkaegység értéke. Az eredményekhez természetesen hozzájárul a jó gazdálkodás mellett az is, hoc'' a legszigorúbb takarékosság elve érvényesül a tsz-ben, s ennek betartásához ragaszkodik. Estéi a közügyeké. Több funkciót msei, éspedig úgy, hogy mindenüvé időben eljusson. Hűségesen képviseli azt az ügyet, amelyet elvállalt. A teveli kommunisták küldöttválasztó taggyűlésén a három küldött egyikének Jándi József elvtársat, a pártmunkás tsz-elnököt választották meg, hogy pártszervezetüket méltóan képviselje a járási pártértekezleten. TOMPÁI BÉLA, a bátyi tsz-elnök otthonosan érzi magát a kommunisták között. Bár nem tagja a pártnak, természetesnek veszi, hogy a küldöttválasztó taggyűlésre is meghívják. Úgy készült fel. ahogy illik, tsz-elnökhöz méltóan, s ezt el is várják tőle. Elgondolkodó figyelemmel kísérte a beszámoló minden sorát. Szinte „megrágta" a kimondott szavak értelmét. Időközben a nála lévő jegyzettömbbe írogatott, s látszott, hogy majd lesz mondanivalója is. Másodiknak kért szót. Beszéde — ellentétben élénkségével, mozgékonyságával — rendkívül nyupodt. ízes, székely dialektussal egészítette ki a beszámolót, s mondta el, hogy a mezőgazdaság átszervezése óta mi minden történt a tsz életében. — A kétyi dombokon az egyéni gazdálkodás idején 4—5 mázsa búzát arattak holdanként. Az idén volt olyan területünk is, amelyik 23 mázsát adott. Ez természetesen rekordnak számit, de az átlagunk, figyelembe véve a gyengébb területeket is, holdanként felette ran a 10 mázsának. Volt egyéb mondanivalója is az állattenyésztés alakulásáról, az áru- értékesítési terv teljesítéséről és büszkeség csendült ki a hangjából, amikor így beszélt: — Szívesen veszi át az Állatforgalmi Vállalat a kétyi Kossuth Termelőszövetkezet hízóit. Kilenc hónapos korban érett és kihízott disznókat szállítunk. Beszélt a tejhozam alakulásáról és két évre visszatekintve számadatokat sorolt. ' ; — Addig, amíg 1960- ban 52 800 liter tejet szállítottunk, 1961-ben~ már 125 000 litert. Az idén még ennél is több lesz — mondta és párt- szerű felszólalásánál nagyban emelte a taggyűlés értékét. A küldöttválasztó taggyűlésen nagy meglepetés és megtisztelés érté Tompa Bélát, a párton kívüli tsz-elnököt. A kétyi kommunisták egyhangúlag javasolták, hogy a járási pártértekezletre is hívják még. Így sokasodik a párt politikáját értő és támogató, olyan párton kívüli emberek száma, akiket a párt tagjaiként is tisztelnénk és becsülnénk. POZSONYI 1GNÁCNS