Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1962. szeptember 12. TASZSZ-ayilatkozat az amerikaiak provokációiról Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány felhatalmazta a TASZSZ-t annak kijelentésére, hogy az Egyesült Államok kor­mánya olyan provokációkat követ el, amelyek „általános, termonuk­leáris világháború katasztrófájá­ba sodorhatják a világot.” A szovjet kormány hangsúlyoz­za: ma nem lehet Kubára tá­madni és arra számítani, hogy e támadás büntetlenül végződhet az agresszorra nézve. Ha ilyen tá­madást végrehajtanak, ez a há­ború kirobbantását jelenti. A szovjet kormány felhívással fordul az Egyesült Államok kor­mányához, „ne veszítse & józan­ságát és önuralmát, ítélje meg jó­zanul, mire vezethet tevékenysé­ge, ha a háborút kirobbantja”. A szovjet kormány egyidejűleg kijelenti, nem követi az Egyesült Államok kormányát, amely 150 ezer tartalékost hív be katonai szolgálatra. Ugyanakkor azonban „kötelességének tartja, hogy a ki­alakult helyzetben éberséget ta­núsítson, ezért megbízza a Szov­jetunió honvédelmi miniszterét, és a szovjet hadsereg parancs- nokságát, minden intézkedést te­Khider a franciaországi FLN-vezetőkkel tárgyal Párizs (MTI). Mohammed Khi der, az FLN politikai bizottságá­nak főtitkára hétfő óta Párizsban tárgyal az FLN franciaországi szervezetének képviselőivel. A Franciaországban élő algé­riaiak kezdettől fogva nemcsak politikai tevékenységükkel támo­gatták a felszabadító mozgalmat, hanem jelentős anyagi eszközöket is bocsátottak az FLN rendelke­zésére. A szervezet vezetősége az algériai politikai és katonai cso­portok viszályában Ben Khedda, majd pedig Belkaszem Krim, va­lamint a negyedik vilaja mellett foglalt állást és különböző vádak­kal illette az FLN politikai bi­zottságát. Ugyanakkor a szerve­zet tagjainak egy része a politi­kai bizottságot támogató ébersé- gi csoportokba tömörült és szem­beszállt a saját vezetőségével. Khider tárgyalásai arra irányul­nak, hogy az Algériában létre­jött megegyezés alapján helyreál­lítsa a franciaországi szervezet egységét és megvitassa a nem­zetgyűlési választásokkal kapcso­latos javaslatokat. Az FLN politikai bizottságának főtitkára — mint mondotta — pá­rizsi tartózkodását felhasználja arra, hogy egyes külképviseletek­kel Algéria diplomáciai kapcso­latairól tárgyaljon. gyen meg, hogy a szovjet fegyve­res erők a legmagasabb harc- készültség állapotában legyenek”. „Ezek az intézkedések kizárólag elővigyázatossági célokból történ­nek. A magunk részéről mindent megteszünk a béke fenntartásá­ra.” — hangsúlyozza a nyilatko­zat. A Szovjetunió kormánya felhL vással fordul a népekhez is, ítél­jék el az agresszív terveket, ne engedjék meg az amerikai agresz- szoroknak, hogy háborút robbant- sanak ki, biztosítsák a világbékét. sekkel foglalkozó államrhiniszter, felhívást intézett a francia peda­gógusokhoz, jelentkezzenek algé­riai szolgálatra. A francia és al­gériai szervek között létrejött megállapodás szerint Franciaor­szág 2000 általános iskolái osztály, 25 középiskola és Öt felsőiskola részére biztosít tanerőket. A f ran-i cia pedagógusok algériában 60 százalékkal nagyobb fizetést kap­nak, mint otthon. A francia lapok tudósítói algí­ri jelentéseikben a helyzet továb­bi konszolidációjáról számolnak be. Bumedien vezérkari főnök kijelentése, hogy a1! ?reg alá­veti magát a polití. bizottság rendelkezéseinek, eloszlatta a Ben Bella és Ben Khedda közötti ellentétekről szóló híreket is. A L’ Humanité tudósítója sze­rint Algírban nem látni katoná­kat, a nemzeti népi hadsereg ala­kulatait a város köriíyékén szál­lásolták el. A politikai bizottság, néhány katonai vezető bevonásá­val, zárt ajtók mögött tárgyal a 196 nevet tartalmazó választási jelölőlista összeállításáról. A Libération úgy tudja, a po­litikai bizottság és a negyedik vi­laja vezetői között létrejött meg- egyezés értelmében az eredeti vá- lásztási listát lényegesen módot sítják. A végleges jelöléseketi Louis Joxe, az algériai kérdé- I szerdán hozzák nyilvánosságra. Áz Egyesült Államok folytatja a magaslégköri robbantásokat Washington (Reuter, AP). Az amerikai atomenergia bizottság bejelentette, hogy Kennedy el­nök utasítást adott a magaslég­köri nukleáris robbantások foly­tatására, valamint néhány olyan nukleáris szerkezet robbantására, amelyet repülőgépről dobnak le. A közlemény szerint szeptember 22-i hatállyal ismét életbelépnek a Johnston sziget körül elrendelt forgalmi korlátozások. Áz Egyesült Államok csendes­óceáni kísérletsorozatát július vé­gén fel kellett függeszteni, mivel július 25-én egy Thor típusú ra­kéta nagy károkat okozva fel­robbant, bebizonyítva, mennyire nem urai az amerikaiak e rend­kívül veszélyes „kísérletek” irá­nyításának. A kísérletek folyta­tásához meg kellett várni, hogy a robbanás okozta hibákat kijavít­sák. Az atomenergia bizottság szó­vivője bejelentette, hogy az új so­rozat első kísérletére valószínűleg szeptember végén, vagy október elején kerül sor. Arról nem be­szélt, hogy hány robbantást ter­veznek. Áz amerikai szenátus hadügyi bizottsága jóváhagyta Kennedy kérését Washington (MTI). Mint az AP hírügynökség jelenti, az amerikai szenátus hadügyi bizottsága jóvá­hagyta Kennedy elnök kérését a 150 ezer tartalékos behívásához szükséges felhatalmazás ügyében. Mint ismeretes, Kennedy elnök arra kért felhatalmazást, hogy az amerikai kongresszus előzetes hozzájárulása nélkül »válság ese­tén« bármikor 150 ezer tartalé­kost hívhasson be. A szenátus sietve összehívott hadügyi bizottsága előtt Mc­Namara hadügyminiszter és Lem. nitzer tábornok, a vezérkari fő­nökök egyesített bizottságának el­nöke »magyarázta meg« a javas­latot. Az ülésen a köztársasági párt és a demokrata párt kép­viselői egyaránt támogatták a tervet. Diplomáciai kapcsolat létesül hazánk és a laoszi királyság között A Magyar Népköztársaság és a Laoszi Királyság kormánya meg­állapodott, hogy a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok továb­bi erősítésére nagykövetségi szin­ten diplomáciai kapcsolatot léte­sít és ennek megfelelően diplo­máciai képviselőket cserél. Nincs közölnivalóm99 Újabb jelentések az accrai bombarobbanásról Accra (MTI). Az accrai elnöki palota közelében vasárnap tör­tént bombarobbanás halálos ál­dozatainak száma az AFP értesü­lése szerint, háromra emelkedett. A súlyosan sebesült áldozatok kö­zül ugyanis kettő hétfőn este meg­halt. A kórházban ápolt sebesül­tek közül harminckettőn műtétet hajtottak végre. Mint az MTI tudósítója jelen­ti, a helyszínen talált repeszdara- bokból a tűzszerészek megállapí­tották. hogy a bomba a Nkrumah elnök ellen legutóbb megkísérelt merénylet alkalmával robbantott bombával azonos külföldi gyárt­mányú. A ghanai sajtó imperia­lista köröknek tulajdonítja az újabb bombamerényletet. Tyitov Jugoszláviába utazott 99 !— az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője mindössze eny- nyit válaszolt a feléje záporozó kérdésekre a Kínai Népköztár­saság felett lelőtt U—2-es re­pülőgéppel kapcsolatban. Mint ismeretes, a kínai népi felsza­badító hadsereg légi ereje le­lőtt egy U—2 mintájú repülő­gépet Kína felett, amelyet a csangkajsekista klikk küldött kémkedési céllal kínai terület fölé. Az Egyesült Államok az újabb U—2-es botránnyal kap­csolatban arra az álláspontra helyezkedik, hogy semmi köze az esethez, mert a gépet Csang Kaj-sek pilótája vezette, ezenkívül Eisenhower és Ken­nedy annak idején csupán arra tett Ígéretet, hogy a Szovjetunió feletti kémrepüléseknek vetnek véget. Ebből pedig — az ameri­kai külügyminisztérium logiká­ja szerint — az következik, hogy a Kínai Népköztársaságba történő berepülések megszünte­tését nem ígérte meg. Az ilyen üres mentegetőzés­nek azonban semmiféle alapja nincs, s nem is menti fel az Egyesült Államokat a felelősség alól. Közismert tény, hogy U—2-es repülőgépet kizárólag az Egyesült Államok adhatott Csang Kaj-seknek, s az sem kétséges, hogy a kémrepülőgép pilótáját az Egyesült Államok szakértői tanították meg a re­pülőgép kezelésére. A kémke­déssel szerzett adatok nem ki­zárólag a Csang Kaj-sek klikk, érdekeit szolgálják, hanem amerikai megbízóikét is, s sem­mi kétség, hogy Tajvan ame­rikai zsoldban álló diktátora az értesüléseket azonnal átadta volna megbízóinak. S végül fontos körülmény az is, hogy amikor a kémrepülőgép tajvani repülőtérről indult útjára, tu­lajdonképpen amerikai támasz­pontról indult el, hisz Tajvan már régen amerikai támasz­pont. Csang Kaj-sek légierőinek hivatala mindössze annyit kö­zölt, hogy „egy U—2-es felderí­tőgép és pilótája szokásos felderí­tő tevékenységét végezve el­tűnt.” Washington ismét nehéz hely­zetbe került, mert rövid időn belül ez a második leleplezett U—2-es kémrepülőgép, s így nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok folytatja a légi kém­kedést. A lázas washingtoni tanácskozások egyetlen szűksza­vú kijelentése, a „nincs közöl­nivalóm”, természetesen nem ad feleletet semmire. Amerika szö­vetségesei fokozódó aggodalom­mal nézik, hogy az amerikai kormány milyen veszélyes já­tékba kezdett ismét, s a nem­zetközi helyzet kiélezésétől tar­tanak, annyival is inkább, mert az amerikai kormány most egyszerre két oldalról kezdett veszélyes provokációt: egyrészt folytatja az U—2-esek kémre­püléseit, másrészt olyan provo­kációkat követ el Kuba ellen, amelyek — mint a szovjet kor­mány nyilatkozata figyelmeztet rá —■ általános termonukleáris katasztrófába sodorhatják a vi­lágot. A szovjet kormány joggal figyelmezteti Washingtont, „ne veszítse el józanságát és ön­uralmát, ítélje meg, mire vezet­het tevékenysége”. A nyilatko­zat, következetesen a szovjet külpolitika irányvonalához, hoz­záteszi: „A magunk részéről mindent megteszünk a béke fenntartására.” A francia politikai pártok zöme ellenzi de Gaulle alkotmánymódosító tervét Paraszttüntetés Nyugat-Németországban Bonn (MTI). Wesermarsch kör­zetben 3500 paraszt tüntetett a kormány mezőgazdasági politikája ellen. A tüntetők traktorokkal és különböző járművekkel vonultak fel, és több órán át megbénítot­ták a közlekedést. A tüntetők a felvonulás után rendezett gyűlésről táviratot in­téztek Lübke köztársasági elnök­höz. Ebben hangsúlyozták, h-gy *a parasztság nem hajlandó to­vábbra is tétlenül szemlélni a kormány egyoldalú gazdaság- politikáját« és a földművelő la­kosság szükség esetén élesebb rendszabályokhoz folyamodik majd érdekeinek megvédésére. A távirat rámutat, hogy a kormány jelenlegi árpolitikája igazságtalan és hátrányos a pa­rasztság szempontjából és az ön­álló parasztgazdaságok ezreinek tönkretételéhez vezet. Belgrád (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, German Tyitov feleségé­vel és kíséretével Moszkvából Ju­goszláviába repült tíznapos láto­gatásra. A Tanjug közölte a lá­togatás hivatalos programját. Ger-’ man Sz. Tyitov őrnagy, a 2. sz. szovjet űrhajós feleségével és kí­séretével a szurcsini repülőtérre érkezett. Belgrádon kívül látogatást tesz Dubrovnikban, Ljubljanában,' Bledben, Velenjeben, Zágrábban, valamint megtekint égy most épült autóutat. EGY AMERIKAI KATONAI REPÜLŐGÉP TRAGÉDIÁJA Spokane (MTI). A Washington állambeli Spokanetől nem messze a hegyvidéken lezuhant az Egye­sült Államok légierejének egyik óriási, KC—135-ös típusú, léglö- késes tartályrepülőgépe. A gépen a négyfőnyi személyzeten kívül a stratégiai légiparancsnokság negy­ven katonája tartózkodott. Sor­suk egyelőre ismeretlen, de a fairchildi támaszpont szóvivőjé­nek közleménye szerint alig hi­hető, hogy bárki is életben ma­radt. A gép felkutatására mentő- osztag indult el. ______ H alálba hajszoltak egy amerikai tudóst London (MTI). A Reuter jelen­ti, hogy dr. Robert Soblen ame­rikai ideggyógyász kedden reg­gel egy londoni kórházban meg­halt. Soblent az amerikai ható­ságok hajszolták a halálba. A ne­ves ideggyógyász éveken át sík- raszállt a szovjet és az amerikai nép barátságáért és ezért az Egye sült Államokban — kémkedés vádjával — életfogytiglani bör­tönbüntetésre ítélték. Az angol hatóságok nemrégen elhatározták, hogy kiadják az amerikai kor­mánynak a Londonban tartózko­dó békeharcost. Soblen a halálba menekült. Nagy adag altatóval mégmérgezte magát. Párizs (MTI). De Gaulle, alig, hogy visszatért Nyugat-Német- országból, megkezdte a már ré­gebben tervezett alkotmánymódo. sítás előkészítését. Elképzeléseit, amelyekről eddig csak nagy ál­talánosságban nyilatkozott, min­den valószínűség szerint szerdán fejti ki részletesebben a kormány tagjai előtt. Az elnöki palotából származó hírek szerint egyelőre arról van szó, hogy a köztársaság elnökét a jövőben a parlament kizárásával, népszavazás útján válasszák. Az 1958-ban életbe lépett de- gaullei alkotmány már ugyanis rendkívül széles jogkört biztosít a köztársasági elnöknek az ország kül- és belpolitikájának megha­tározásában, a tervezett alkot, mányreform most arra irányul, hogy a nemzetgyűlésnek ne le­gyen beleszólása az elnök szemé­lyének kiválasztásába sem, ami a de Gaulle által kialakított te­kintélyuralom megerősítését és tartósítását jelentené. De Gaulle nem számíthat arra. hogy a jelenlegi parlament meg­szavazza a tervezett alkotmány­módosítást. Ezért ismét a népsza­vazás eszközéhez folyamodik. A népszavazásra október 21-én, vagy 28-án kerülne sor. A szavazási kampányt de Gaulle rövidesen A francia jogászok egyöntetű véleménye szerint az alkotmányt nem lehet egyszerű népszavazás, sál megváltoztatni, mert az alap­törvény 89. paragrafusa világosan kimondja, hogy minden alkot­mánymódosításhoz a parlament két házának jóváhagyása szük­séges. A francia politikai pártok nagy része hevesen ellenzi de Gaulle tervét, amelyben az alkotmány megsértését és a parlamenti de­mokrácia további korlátozását látják. A Francia Kommunista Párt már régebben leszögezte elutasító álláspontját. A Francia Szocia­lista Párt országos tanácsa hatá. rozatban utasította el az alkot­mánymódosítást. Ugyanígy aa Egyesült Szocialista Párt és a radikális párt is elvetette de Gaulle tervét, akárcsak Paul Rey- naud, a független párt egyik ve. zéralakja. A köztársasági elnök a népszavazási kampányban lénye­gében csak saját pártja, az UNB és az MRP egy részének támoga­tására számíthat. A népszavazás eredménye azonban nagymérték­ben a könnyen befolyásolható, nem politizáló választóktól függ, és de Gaulle elsősorban ezekre a szavazatokra számíthat a küszö­elhangzó rádióbeszéde nyitja meg.1 bönálló belpolitikai erőpróbán. A bonni kormány sajtófőnöke szerint Nyugat-Berlin kérdésének az ENSZ elé terjesztése súlyos kockázattal járna Bonn (MTI). A bonni kormány I lelősség elvét Berlin és a német kérdés ügyében.” és a nyugat-bertini szenátus kö­zött vita folyik arról, hogy a nyu­gat-berlini problémát az ENSZ elé terjesszék-e. A nyugat-berlini szenátus ugyanis ilyen értelmű javaslatot terjesztett elő, termé­szetesen azzal a szándékkal, hogy az ENSZ előtt propaganda-offen- zívát indítsanak az NDK ellen. A bonni külügyminisztérium azonban ellenzi ezt a tervet és von Hase államtitkár legutóbbi sajtóértekezletén kijelentette: a kormány határozottan elutasítja Willy Brandt erre vonatkozó ja­vaslatát, mégpedig azzal az indo­kolással, hogy az ENSZ-hez for­dulás „aláásná a négyhatalmi íe­A bonni sajtófőnök kérdésekre válaszolva később azonban kény­telen volt beismerni: Bonn vol­taképpen azért ellenzi ezt a ter­vet, mert attól tart, hogy „az ENSZ mai összetétele” nem biz­tosítaná egy Bonn számára ked­vező határozat meghozatalát. Von Hase kijelentette, hogy az ENSZ igénybevétele a berlini kérdés­ben „súlyos kockázattal” járna. Ez a kockázat szerinte abban rej­lik, hogy „a jelenlegi körülmé­nyek között teljesen kiszámítha­tatlan, hogy milyen magatartást tanúsítana az ENSZ ebben a kér­désben”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom