Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-11 / 212. szám
^2. szeptember it TOLNA MEGYFT NfPÜJSÄG 3 FORRADALMI TETT Néhány hónappal ezelőtt egyik járásunk leggyengébb termelőszövetkezetében jártunk. Ott találkoztam R. elvtárssal, aki 1945 óta tagja a pártnak és most brigádvezetője ennek a termelőszövetkezetnek. — Nem nekem való munka ez — panaszkodott R. elvtárs. — Reggeltől estig bíbelődjek itten a száraz termelési kérdésekkel, amikor én kommunista vagyok, forradalmár. A negyvenöt utáni harcok, az ellenforradalom leverése, a mezőgazdaság , átszervezése — az volt az igazi! Az volt a forradalmi munka. Nem ám ez, amit most is csinálok, hogy szervezem a kukorica első kapálását. Valahogy úgy vagyunk elvtársam — mondotta rezignáltan —, hogy elszürkülünk mi, forradalmárok, minden erőnket elveszi ez a sok termelési probléma ... Nagyon szélsőséges R. elvtárs példája. Talán nem is kellett volna feleleveníteni hamis érvelését. Az bizonyos, nem fogunk ellen- forradalmat csinálni, hogy R. elvtársnak legyen mit leverni. Kapitalistákat sem importálunk, hogy R. elvtársnak legyen ki ellen harcolni. Azért, ha nem is ilyen szélsőségesen, de találkozhatunk még a példában szereplő elvtárséhoz hasonló elméletekkel. Akadnak még olyan nézetek, amelyek lebecsülik a mindennapi munkát, s a termelés apróbb-nagyobb problémáinak a megoldását nem tekintik igazi forradalmi munkának. Akadnak, akik a munkában való példamutatást az új, haladó termelési módszerek elterjesztéséért vívott mindennapi harcot, a szaktudás állandó tökéletesítését, a szocialista tulajdon szakadatlan gyarapítását nem tekintik olyan forradalmi tettnek, mint mondjuk a gyárak államosításáért vívott harcot annak idején. Pártunk Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei arról beszélnek, hogy: „Az osztályharc fő területei jelenleg: a szocialista gazdaság megerősítése, fejlesztése és a szocialista tudat kialakítása”. A világért sem szabad lebecsülni a szocialista tudat kialakításának jelentőségét, még szétválasztani sem szabad ezt a tevékenységet a szocialista gazdaság megerősítésének és fejlesztésének feladatától. A kettő egységet, elválaszthatatlan egységet alkot, l'ügg egyik a másiktól, feltételezik egymást. Ennek ellenére nem véletlen a sorrend; az, hogy elöl áll ebben a tézisben a szocialista gazdaság megerősítésének és fejlesztésének a feladata. Elöl áll, mert marxisták vagyunk, tudjuk, hogy a lét határozza meg a tudatot, a szocialista gazdasági rendszerre épül fel minden egyéb és az ember szocialista tudatát is erre építhetjük. Mi tehát ma, 1962-ben és ezután mindig az első feladatunk? A szocialista, majd a kommunista gazdaság erősítése és fejlesztése. Mivel erősíthetjük a szocialista gazdaságot? A mindennapi munkával, azzal, hogy akár közvetlenül, akár közvetve — ha ez a feladatunk — termelési kérdésekkel foglalkozzunk. Ez ma a forradalmi tett, az igazi forradalmár örül, ha erre vannak adottságai és erre a területre szólítja a párt, mert tudja, hogy ez a döntő láncszeme ma a szocializmus ügyének. A szocialista brigádok tagjai, a kongresszusi versenyek részvevői igazi forradalmárok. A termelés élenjárói ma szocialista forradalmunk első vonalának harcosai. Ezeknek a tevékenysége lendíti a legjobban előre hazánkban a szocializmus ügyét és ezeknek a tevékenysége segíti elő a legjobban a szocializmus világméretű diadalát. Ezért állapítják meg a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, hogy: „A nemzetközi osztályharc új, sajátos formája a békés egymás mellett élés, a két világrendszer gazdasági versenye, amely kedvezőbb körülményeket teremt a kapitalista országok proletárforradalmai és demokratikus mozgalmai, az antiimperialista nemzeti felszabadító forradalmak számára is." Éppen ez a megállapítás ad valami csodálatosan nagyszerű pátoszt a mindennapi munka látszólagos szürkeségének. Az öntudatos ember, a forradalmár éppen azzal tűnik ki, hogy világosabban látja, érzi és a nap minden percében átéli ezen összefüggés felismerésének, tudatosságá • nak nagyszerű élményét. A forradalmárnak ma az a feladata, hogy másokkal is megértesse ezt az összefüggést, kitárja mindenki előtt a jövőbe mutató ablakot, KISZ-klub nyílik — Megkezdődik a cigányok oktatása a decsi járási művelődési házban A járási művelődési ház működése — fél éve létesítették — máris érezteti hatását Decs kulturális életében. Több szakkör és művészeti csoport működik, rendszeresen láthatnak színielőadást a község lakói és az ismeretterjesztésre is figyelemre méltó programot dolgoztak ki. Szeptember 15-én, szombaton megnyílik a járási művelődési házban a kulturális és ifjúságii szervek támogatásával a KISZ" klub, amely a fiatalok kulturált^ szórakozását, művelődését hivatott szolgálni. Ugyanez nap estei megkezdődik a decsi cigánysági oktatása. Az írni-olvasni nem tu-] dók számára analfabéta tantól ya-l mot szervezett a művelődési ház] vezetősége a község pedagógusainak támogatásával. Nyomozónak adta ki magát — rajta vesztett Nagystílű szélhámost ítélt el a ramási Járásbíróság dr. Málinger stván tanácsa. Kolláth Ferenc izekszárdi lakos több személyt élrevezetett: különböző Űrügyekkel pénzt csalt ki tőlük. Megígér- e, hogy elintézi az építkezési köl- :sön ügyét. A tervek elkészítésé- •e felvett 1700 forintot, a tervrajz izonban csak 500 forintba került. \ többi pénzt saját céljaira hasz- íálta fel. Iregszemcsén azt ígér- ;e meg, hogy a gépkocsi jogosítványt intéz el. Rendőrnyomozóiak adta ki magát és illetékbé- yeg címén 330 forintot kért. Ez- itán feladott egy táviratot is .ügyfelének” a következő szöveggel: „Huszonnyolcadikára behívjuk tanfolyamra. MHS, Szekszárdi Egy másik személyt is hasonló módon csapott ' be. Budapesten életközösségre lépett Ros! tás Péternével. Rostás Péterné la-] kásáról ellopott egy csomó hol-| mit és felvette az asszony címé-] re érkezett pénzküldeményeket, I melyeket saját céljaira használt" fel. Felsőnyéken rendőrhadnagy-J nak adva ki magát, pénzt kért! kölcsön. Közben adott egy meg-' hatalmazást, hogy egy bizonyos! összeget a kölcsönző felvehessen.] A bizalomba úgy férkőzött be,! hogy együtt voltak a kórházban.] Kórházi ismeretségét Dunaföld- váron is hasonlóképpen haszno-] sította. Kolláth Ferenc ezen felüli több bűncselekményt is elköve-] tett. A bíróság hatrendbeli csalás,1 valamint többrendbeli lopás és! sikkasztás bűntette miatt 10 hó-] napi börtönbüntetésre ég két évi^ jogvesztésre ítélte. hadd ragadja el mindjobban a legszélesebb tömegeket a szocialista munka lendülete. A szocialista ipart és mezőgazdaságot azért hoztuk létre, hogy soha nem látott, a kapitalizmusban elképzelhetetlen színvonalra emeljük a termelést. Azért vesz- szük kezünkbe a termelési eszközök tulajdonát, hogy felszabadítsuk az embert a kizsákmányolás igájából, s a felszabadult emberi alkotóerővel megteremtsük az anyagi és szellemi javak mérhetetlen bőségét. Az ember anyagi, szellemi gazdagítása a mi célunk, és megvalósításának a feltételeit kemény, napról napra odaadó, becsületes munkával tudjuk megteremteni. Azzal, hogy egyre több ruhát, rádiót, téglát, kenyeret, húst és gyümölcsöt termelünk, azzal, hogy fejlesztjük a technikát, emeljük a termelékenységet, csökkentjük a termelési költségeket. Egy ipari üzemben dolgozó kom munista mondta' nemrég, hogy az üzemi párttaggyűlések lassan már nem sokban különböznek a termelési értekezletektől. Hát ez is azért van, mert mi lehet vajon fontosabb az üzemi pártszervezetnek a termelésnél, amely társadalmunk alapvető tevékenysége. Az üzemi, gazdasági, vagy termelőszövetkezeti pártszervezet munkáját is mérik a gazdasági mutatószámok, amelyek a gazdálkodás színvonaláról adnak képe< Amikor mindezt leírjuk, elmondjuk, akkor nem becsüljük le azokat a harcokat, amelyeket sok veszéllyel szemben, sokszor halálmegvető bátorsággal vívtak elvtársaink a Horthy- fasizmus nehéz eveiben, negyvenöt után, vagy az ellenforradalom idején. Akkor az volt az igazi forradalmi tett és dicsőség mindenkinek, aki akkor magasra emelte a zászlót, vagy keményen szorította a fegyvert. Ma a munkaeszköz a fegyverünk. Ma ezt kell keményen megszorítanunk, hogy végső győzelemre vigyük forradalmunkat. Gyenis János Az egyik már jó húsz éve dolgozik a szakmában, telepvezető. A fia- talabbnak éppen, hogy megszáradt a tinta az oklevelén, amelynek tanúsága szerint Sallay Ferenc eredményesen végezte el a malomipari technikumot. Felnyitják az egyik őrlőmasina fedelét, belemarkolnak az őrletbe... Minden rendben. — Nem volt semmi fennakadás? — kérdezi Mészáros József telepvezető. — Eddig még nem volt üzemzavar. — A kiőrlés? — Épp oz előbb néztem meg és számoltam utána. A norma felett vagyunk. A fiatalember újra előveszi a porrongyot — csak pár pillanatra tette le — és törülgeti a gépeket. Ekkor kezdek rájönni a „titokra", miért ez a nagy rend és tisztaság az őrlőteremben. Talán felesleges is a köpeny, amit az irodában adtak, nem száll a liszt a gépek között. — Ez is a technikus munkaköréhez tartozik? — Nem lenne feladatom. De még annakidején megtanítottak rá, hogy egy jó molnárinas- nál állandóan kell, hogy legyen tű, cérna, félkéz- kefe, meg törlőruha. A tű és cérna azért, hogyha kilyukad a szizazacs- kó, azt észre kell venni és össze kell varrni. A porrongy és a félkézA PÁRTELET HÍREI Az MSZMP szekszárdi járási végrehajtó bizottsága ülést- tartott, amelynek napirendi pontjaként az 1962—63-as év pártoktatási tervét vitatták meg. A beszámoló az elmúlt év pártoktatási munkáját értékelve megállapította, járási viszonylatban eredményeket értek el az emberek tudatformálásában. A politikai oktatás, amelyen nagy számban vettek részt a pártonkívüliek is, kedvezően hatott a termelésre, mind az üzemekben, mind a mezőgazdaságban. Az idei év pártoktatásáról szólva úgy tervezik, a szekszárdi járásban nyolc oktatási formában 122 tanfolyamot szerveznek, közel 3000 résztvevővel. • A párt dombóvári járási végrehajtó bizottsága a MÁV fűtőház pártalapszervezeténél helyszíni vb-tilést tartott. Az ülésen a „Párt és, az üzemi demokrácia, a kollektív vezetés helyzete a fűtőháznál” című napirendi pontot tárgyalták. * A naki Dózsa Termelőszövetkezet pártvezetősége legutóbbi ülésén a tsz árutermelési és áru- értékesitési tervteljesítéséről tárgyalt. A vezetőség megállapította, hogy a tsz tagsága jól dolgozott és biztatóak a terméseredmények. A nagyhozamú búzafajtákból 16 mázsa, a magyar búzafajtákból 11 mázsa, az őszi árpából 14 mázsa átlagtermést értek el holdanként. Jó termést igér a cukorrépa, a kukorica és a silótakarmány is. A pártvezetőségi ülésen határozatokat hoztak az őszi vetések és a betakarítás munkáinak gyors elvégzésére. * A paksi járási pártbizottság a művelődésügyi dolgozók bevonásával kétnapos értekezleten tárgyalta meg az 1961—62-es állami oktatás eredményeit. A szélés körű vita központjában az oktatási reform végrehajtása közben szerzett tapasztalatok szerepeltek. Sok szó esett a szocialista szellemben történő nevelés fontosságáról. Megbeszélték továbbá, hogy a tantestületek minden községben feldolgozzák és megvitatják a kongresszusi irányelveket. Toliforgácsok Böngészem Szekszárd közelmúltban megjelent térképét, amelyet az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalata készített. A Műemlékek, gyűjtemények, látnivalók címszó alatt egyebek között ez áll: „18 Auguszt ház B3.” — Tévedés ne essék, az említett ház nem az augusztus hónap rövidítéséről kapta a nevét, hanem az Augusz családé volt, s ahol a család vendégeként Liszt Ferenc többször is megfordult. — oOo — Még egy névhelyesbítés. A kertváros egyik utcájának nevét így jelzi a névtábla: „Alpár Gyula utcá”. Az üzemnek, amely a táblát készitette — és azoknak is, akik átvették — tudniok kellene, hogy Alpár mezején győzte la Árpád Zalán fejedelmet, és alpári hang Alpárnak írni Alpári Gyulának, Dunaföldvár szülöttének, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának nevét. ..^.j - — o0o — Napok óta „gáz-lángban” ég Szekszárdon vagy kétszáz ember. Reggelente valóságos tömeg várja a fél nyolcat, a vasüzlet nyitását. Voltak, akik már négy óra előtt megkezdték a sorbaállást. Hétfőn reggel- a várakozók figyelmét egy motoros hívta fel, aki szaladva tologatta az utcán le-fsl a motorját, mert a makacskodó Danúvia nem akart indulni. Az egyik sorban álló megjegyezte: — Gáz kellene annak is. Bár biztosan előbb kap, mint mi gáztűzhelyet. B. I. kefe meg a gépek tisztántartására szolgál. — A technikumban tanították erre? — Nem, hanem a malomban. Én ugyanis három évig ipari tanuló voltam, és mint felszabadult szakmunkás kerültem a technikumba. — Én még mást tanultam inaskoromban — veszi át a szót a telepvezető. Majdnem elbuktattak miatta a vizsgán. Az egyik vizsgáztató, mester megkérdezte, hogy mi az inas legfontosabb kötelessége. Zavarba jöttem, hirtelen nem tudtam mit válaszolni... Szótfogadni a főnöknek... a segédeknek... illedelmesen viselkedni... — Hogyan söpör? — kérdezte a mester. — Hát... hát... megfogom a söprűt és... — Nem erre vagyok kíváncsi. Merre söpör? Ekkor hirtelen kapcsoltam: Mindig befelé, hogy több maradjon a gazdának. És — mint az eredményekből megtudom —, ezt az intelmet is tiszteletben tartják a duna- földvári malomban. Több maradjon a gazdának — a malom gazdájának, az államnak, de az őröltető gazdáknak is. Normák szabják meg, mennyi legyen a kiőrlés, az egy mázsa búzából előállított nullás és kenyérliszt. Ha ennél több a liszt, ezen belül az értékesebb fehérliszt, az forintokban jelentkezik. Legutóbb közel tizenkét forint volt ez a többlet mázsánkint. — Látszólag nem olyan bonyolult dolog ez — mondja Mészáros elvtárs. Leolvassuk az automata mérleg óráját, ebből megtudjuk, hogy mennyi búza került őrlésre. Megnézzük, menynyi liszt jött le. Ha rossz az arány, igazítunk a járatokon, hogy több kerüljön a nullásba. De vigyázni kell a minőségre is. — És ez sikerül mindig? Termelésünk több, mint hatvan százaléka vámőrlés. Ha nem adnánk jó lisztet, nem jönnének őrletni a gazdák. De jönnek. Nemcsak Földvárról és környékéről, hanem még Har- táról, Kiskőrösről és Szabadszállásról is. Pedig e helyeken is van malom.
