Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-07 / 209. szám

TOLN£ ;3Ye 4 VTOT? proletárja!, egyesFOetekT 1 . MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI tanács lap, XII. évfolyam, 209. szám. ARA 50 FILLER Péntek, 1962. szeptember 7. Nagy az érdeklődés a szövetkezeti lakásépítkezések iránt Szekszárdim Megyeszerte ismert Szekszárd lakásgondja. Évekkel ezelőtt a lakásigénylők száma megközelí­tette a kétezret. Azóta néhány bérházból új városnegyed épült (a többi vidéki városhoz képest azonban ez elenyésző), felépült a város egy másik negyede is, a Kertváros. Mégis, a lakásgondok alig enyhültek. A jogos lakásigények száma jelenleg is meghaladja az 1300-at. Mindehhez, ha hozzávesszük azt is, hogy az elkövetkező esztendő­ben az állami költségvetéssel épü­lő bérházak a műszergyárhoz csat­lakozó beruházások, amiből az új üzem műszaki gárdájának la­kásgondját kell megoldani, akkor azt mondhatjuk, hogy az elkövet­kező esztendőkben az eddigiek­től eltérően más utat-módot kell találni e súlyos gond megoldásá­ra. Ez az új út — másfelé már szé­les körűen alkalmazzák — a szö­vetkezeti lakásépítkezés. E prog­ram keretében 1963-ban 48, 1964-ben 72,1965- ben 139 lakást adnak át a la­kásépítkezési szövetkezet tag­jainak. Megalakult a szervező bizottság, várja, hogy az üzemek, vállala­tok jelentsék: üzemükből hány dolgozó kiván részt venni ebben a szövetkezetben. Úgy tervezik, hogy október végén, november elején összehívhatják a szövet­kezet alakuló ülését. A szövetkezet 120 lakásigény­lőből alakul. Az alakuló ülés dönt arról, hogy az 1963-ban átadásra kerülő 48 lakást ki kapja, s melyik lesz az a 72 család, amelynek lakásgond­ját az 1964-ben átadandó kor­szerű, egy szoba, lakókony- hás, vagy két szoba, összkom­fortos lakások oldják meg. A városi tanács igazgatási osztá­lyán nyert értesüléseink szerint az érdeklődés igen nagy, a je­lentkezők száma már most meg­haladja a hatvanat. A lakások építési költsége hoz­závetőleges számítások szerint kb. 110000—120 000 forint. A szövet­kezet megalakulásakor ennek az összegnek 15 százalékát kell az OTP-nél befizetni. A fennmaradó részt 30 évén át, kamatmentesen kell letörlesz- teni. A lakásépítkezésnél az eltartott családtagok számától függően az építtetők kedvezményben része­sülnek. A szövetkezeti lakások építé­sét máris megkezdték, az el­múlt hetekben feltöltött Ma- yer-réti részen. A többi szövetkezeti lakás a vá­Bátai búzakoszorú a budaiaknak A bátai November 7 Termelő- szövetkezet és az Óbudai Gold­berger gyár dolgozói között hosz- szabb ideje baráti kapcsolat ala­kult ki. E kapcsolat eredménye­ként az üzem vezetői és dolgozói a közelmúltban a termelőszövet­kezet rendelkezésére bocsátották balatonföldvári üdülőjüket, ahol .két turnusban 50 jól dolgozó szö­vetkezeti gazda tölt kellemes na­pokat. Szerda este Balatonföldváron ta lálkozott az első csoport az üzem képviselőivel. A kedves ünnepsé­gen a termelőszövetkezet tagjai ízléses búzakoszorút nyújtottak Á század végén az emberiség fele városlakó lesz Párizs (MTI). Az UNESCO ren­dezésében városkutatási világ- kongresszus zajlik Párizsban: har­mincnyolc ország 1400 szakértője foglalkozik azzal az időszerű kér­déssel, hogyan lehet az emberek számára egészséges és kényelmes életkörülményeket teremteni az egyre inkább iparosodó világban, ahol a falvak városokká nőnek. Az eddigi fejlődés és a jövő távlatait Ziolkowski lengyel tu­dós vázolta vitaindító előadásá­ban. Elmondotta, hogy 1800-ban még csak az emberiség 2,4 száza­léka volt városlakó. 1950-ben ez az arány már húsz százalékra emelkedett. A városodási folya­mat az utóbbi években meggyor­sult. Számítani kell arra, hogy 2000-ben már többen laknak vá­rosokban, mint falun, 2050-ben pedig a falusi lakosság az embe­riségnek csupán egytizede lesz. Dániában például már ma is min­den harmadik ember városban él. A világkongresszus alkalmából nagyszabású városépítészeti kiál­lítás is nyílt Párizsban. át az üzem dolgozóinalt, amelyet á termelőszövetkezetben dolgozó két idősebb asszony készített. Az üdülés költségeit egyébként a termelőszövetkezet szociális alapjából fedezi a közös gazda­ság. Mivel a szövetkezet igen szép terméseredményeket ért el, egyre több tagját tudja kedvez­ményekben részesiteni. A már említett két üdülőtumuson kívül szeptember 15-én 200 termelőszö­vetkezeti tag utazik Bátáról a fővárosba, az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásárra, ugyancsak a szövetkezet költsé­gén. ros belterületén, a szanálásra ke­rülő részen épül fel, vagyis a Mészáros Lázár utca, a Séd pa­tak és a Wosinszky Mór utca ke­leti oldala által zárt háromszög ben. A szervező bizottság felhívást juttatott el a város üzemeihez, vállalataihoz, amelyben felkéri őket, hogy a jelentkezőknél lehe­tőleg már ők állapítsanak meg •sorrendet — az igényeknek meg­felelően —, hogy ezzel is köny- nyítsék a bizottság széles körű munkáját. A felhívásban a szö­vetkezeti lakásépítésben való részvétel feltételeit is közli a szer­vező bizottság, ami megtekinthe­tő az üzemi bizottságoknál. A tsz-elcnek ezekben a hetekben egyik legfontosabb feladata a si­lózás minél előbbi elvégzése. A kölesdi Petőfi Termelőszövetkezet­ben a tsz gyalogbrigádja tizenkét hold silótakarmány lesilózását végzi, a gépen Prédák Ferenc, a Szedresi Gépállomás traktorosa. Tűzrendészeti kiállítás Szekszárdon Szombaton délután a régi me­gyeháza nagytermében megnyílik az Országos Tűzoltó Múzeum tűz­rendészeti vándorkiállítása. A tárlat anyaga szombaton délelőtt érkezik Budapestről és szeptem­ber 14-ig tart nyitva Szekszárdon. A belépés díjtalan lesz és min­den nap reggel nyolctól este 7 óráig lesz megtekinthető. A kiállítás célja, megtörtént tűzeseteken keresztül bemutatni a tűzrendészeti szabályok betar­tásának fontosságát, megismertet­ni a látogató közönséggel a leg­fontosabb előírásokat. A tarlat gazdag anyagát, képeit szeptem­ber 16-án az őcsényi repülőnapon is bemutatják, majd Dombóvárait a járási művelődési otthonban ál- híják ki, ahol szeotembe:' 17--.il- ig látogathatja meg a közönség. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Földművelésügyi Minisztérium előterjesztésére a kormány határozatot hozott arról, hogy 1963-ban milyen alapelvek figyelembevételével támogatja az állam a termelőszövetkezetek ter­melésének további fejlesztését. A Termelőszövetkezeti Tanács elnö­ke és a földművelésügyi minisz­ter közös előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot ho­zott a termelőszövetkezetek ter­melési versenyéről és a legjobb eredményeket elért közös gazda­ságok kitüntetéséről. A kormány ezután meghallgat­ta és tudomásul vette a Földmű­velésügyi Minisztérium jelentését a mezőgazdasági munkák meneté­ről és az Élelmezésügyi Minisz­térium jelentését a felvásárlás helyzetéről. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a vegyipar fejlesz­téséről szóló határozat végrehaj­tásáról, majd a belkereskedelmi miniszterrel közös beszámolót ter­jesztett elő az 1961 december 10-1 árintézkedés eredményessé­géről és a forgalomra gyakorolt hatásáról. A Minisztertanács a jelentése­ket tudomásul vette. A kormány az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján elfogadta az erdőkről és a vadgazdálkodás­ról szóló törvény végrehajtási ren­deletét. A Minisztertanács jóváhagyta' az. Állami Földmérési és Térké­pészeti Hivatal elnökének beszá­moló jelentését a földnyilvántar­tással kapcsolatos munkákról. A kormány a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi mi­niszter közös előterjesztése alap­ján — a módosított KRESZ 1963. január 1-vel történő életbelépésé­vel kapcsolatban — rendeletet ho­zott a közúti közlekedési szabály- sértésről. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Kormányhatározat a termelőszövetkezetek munkaversenyéről A termelőszövetkezetek munka­versenyéről szóló határozat meg­állapítja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befe­jezése széles társadalmi alapót nyújtott a munkaverseny kibon­takozásához a mezőgazdaságban. Ez szükségessé tette a verseny ér­tékelési módjának és a kitünteté­sek feltételeinek továbbfejlesz­tését. A KISIÄMY (fiakó Jenő felvételei A kormány szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek tagjai az éves termelési tervek teljesítése és túlteljesítése érdekében mi­nél nagyobb számban vegyenek részt az országos versenyben. Ezért a korábbi három helyett öt kategóriába sorolták a szövetke­zeteket területnagyságuk, Illetve speciális adottságuk szerint. Az első kategóriába a 4500 szántó­egységnél (szántóra átszámított kát. holdnál) nagyobb területűi a másodikba a 3000—4500 szántó­egység, a harmadikba az 1500— 3000 szántóegység közötti, a ne­gyedikbe az 1500 szántóegységnél kisebb- területű szövetkezetek, az ötödikbe pedig a városi, város­környéki, túlnyomóan kertészke­déssel foglalkozó termelőszövet­kezeti gazdaságok tartoznak. Az országos termelési verseny ered­ményeit évente értékelik. A kor­mány a területi kategóriába so­rolt szövetkezetek első 5—5 he­lyezettjét, valamint a speciális szövetkezetek első három helye­zettjét „Kiváló termelőszövetke­zeti gazdaság” címmel, valamint a Minisztertanács vándorzászlaja­vai tünteti ki és pénzjutalomban részesíti. Ezenkívül kategórián­ként további 10—10, illetve 5—5 termelőszövetkezetnek adomá­nyoz elismerő oklevelet. A termelőszövetkezetek köré­ben egyéb címeken szervezett or­szágos és helyi termelési verse­nyeket 1963. január hó 1. napjá­tól kezdődően az egységes irányí­tás érdekében az országos terme- 1 lési verseny keretei közé kell il- , leszteni. A jutalmazásukra szánt j összegeket az országos termelési I (Folytatás a 2. oldalon) ■ •'ász

Next

/
Oldalképek
Tartalom