Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-29 / 228. szám

4

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1962. szeptenmer 's».

Elveszett paradicsom

A tragikus körülmények között elhunyt Sarkadi Imre életművének más darabjaiban, novellákban, A gyáva című kisregényében, s talán még a Duvadban is ez a kérdés variálódott: hol, kiben, milyen típusban található meg az új ember, aki leginkább választ tud adni a szerző önmaga és a világ számára feladott kérdéseire, a kor kérdéseire. Kinek van igaza? Annak-e, aki mint az Elveszett paradicsom című fiimiében Sebők Zoltán mellett szól, vagy inkább annak, aki a törékeny, tiszta, s bizodalomban erős Mira mellett all ki. Sarkadi kétségtelenül Mirára szavaz, a néző azonban rengeteg kétséggel küzd meg, amíg szánakozva Sebők Zoltán sorsán, megtalálja a Mirához vezető szálakat.

A cselekmény egyvonalú. Sebők Zoltán, a neves agysebész tiltott műtétet hajt végre, s szeretője bolipusz*ul. Otthon, a Bala- tnn-körn'yéki házban az édesapa, Sebők Imre születésnapját ünnepük kettesben: az idős. nyugdíjas tanár és a vendég, az 'aradi uno- k'testvér: M'ra. Zoltán, mielőtt még kiadnák ellene a vádiratot, hazalátogat', abban keresi önmagát, hogy három napot beszélgessen még apjával. Természetes, szerelem lesz a látogatásból. Zoltán beleszeret Mirába, s akkor döbben rá: helyzete, amit hideg cinizmussal tragédiának fog fel, elzárta előtte a paradicsomba, a tis'ía életbe vezető utat.

Jelenetek során variálódik ez a probléma, s többféleképpen pró- kölia bemutatni a film: miként érik a büntetéstől sem félő emberré Sebők Zoltán. A hiba azonban az. hogy ez egyáltalán nem meggyőző: inkább menekülésnek I

hat, mint meggyőződésnek, mint valami olyannak, ami arról erősítené meg a nézőt, hogy Sebők teljes valóságában látja az elherdált élet terheit, s van ereje egy újat, egy minőségileg másat kezdeni.

Pedig a szereplők a lehetőségeken belül mindent elkövetnek, hogy játékukkal elfogadhatóvá tegyék a kissé valószínűtlent. Pá- ger Antal, Sebők Imre szerepében a lehető legbiztosabb fogódzó, az örökké kísérletező, próbálni merő embert állítja elénk. Igazáról egy percig sem maradunk kétségben. A Mirát alakító Törő- csik Mari már korántsem ennyire meggyőző. Gyakran nem tudni: szeretőt alakít, bimbózó bakfist, vagy valójában ő az a pólus, akiben a szerző, vagy a rendező Makk Károly azt az embertípust akarja ábrázolni, aki biztos abban, ami a holnapot illeti. Pálos György Zoltán alakjában a talaját vesztett, könnyű sikereken nagy emberré lett fiatal orvost viszi a néző elé. Csak mintha nem lenne elég közel hozzánk ez a figura. Inkább hat figurának, mint embernek, típusnak, akiben összegeződnek az izgalmas problémák, amelyekre keresi a választ.

Nem túlzás, ha azt mondjak: az Elveszett paradicsom ismét egy kísérlet a sok közül. S hogy ez a kísérlet nem sikerült olyanra, mint amilyen valójában lehetett volna, annak egy kicsit az is oka, hogy alig kötődik a mához. Csak utalásokat találunk a filmben arra, hogy itt játszódik közöttünk, a mi világunkban, de ezek az utalások korántsem meggyőző erejűek.

I sz. i.

Október 4-én nyereménybetétkönyv- sorsolás

A nyereménybetétkönyvek 1902. harmadik negyedévi sorsolását október 4-én délután fél hat órai kezdettel tartják Hajdúböszörményben a Petőfi Művelődési Házban. sorsoláson mindazok a Betétkr. -vek részt vesznek, amelyeket legkésőbb szeptember 29-ig váltottak.

itip—w-w v m u' ■ wmr

(Folytatás a 3. oldalról.)

öregembert ez már nem érdekel, — próbálta szólásra bírni Nagy Teca Galicza Ferencet, akinek válaszát alig lehetett érteni:

— Hát az a macskazene nem is érdekel, lányom. Az a rokend- ró, vagy mi a nyavalya. Ki tud arra táncolni? Ti is úgy járjátok, mintha hirtelen idegsokkot kaptatok volna.

— Nehogy azt higgye ám, Feri bátyám, hogy csak a magyar nóta szép, — Tóth Ferke mondta ezt, s hangját furcsán, öregesen rezegtetve rákezdte: „Jégvirágos hideg tél volt...” hogy oda ne rohanjak!

— Csak azt tudnám, hogy ezeket a kacifántos kifejezéseket hol szeditek fel, — csóválta a fejét Zsiga bácsi.

— Pesten minden második ember ezt mondja.

— De azok legalább tudják, hogy mikor kell mondani.

— Mindenki halad a korral, Feri bátyám. Tudja, hogy mit vásárolt a nagybőgős a múlt héten Csabán? Tudja, kire gondolok, arra; aki a Rácz Zsiga bandájában muzsikál. Rumba- tököt. rumbatököt.

— Aztán mi a nyavalya az? Más tök nem volna jó nekik, amilyet mi 'is termelünk?

A fiatalabbja elkezdett nevetni :

— Ez nem olyan tök, Feri bácsi. Ezt úgy csinálják valamilyen gyárban, de hisz láthatott már maga olyat.

— Én nem, gyerekem. Igaz, hogy nem is vagyok rá kíváncsi.

— Az ám, gyerekek! A bál! — Bodor Andris figyelmeztetett mindenkit. — Aratás előtt jó

Minden ezer betétkönyvre 25 nyereményt sorsolnak ki: egyet kétszáz százalékos, egyet száz százalékos, kettőt ötven százalékos, huszonegyet pedig 25 százalékos nyereménnyel. A nyeremény kiszámításának alapjául a betétkönyvben elhelyezett negyedévi átlagbetét szolgál.

lenne még egyszer kirúgni a ház oldalát.

— Egy birkát ad a tsz, hogy valami vacsora is legyen, — toldotta meg a jószándékot Zsiga bácsi.

— A tanács fizeti a zenekart, lesz, ahogy lesz. Beírjuk majd, hogy tintára kellett a pénz, — mosolygott Feri bácsi.

— Csak úgy ne járjanak, mint a csajági tanács, — mesélte Miklós már előre nevetve. — Megszokták, hogy egy-egy tanácsülés után mindig megittak együtt pár üveg bort Persze, nem a maguk költségére, hanem közpénzen. .Aztán a pénzügyi osztályon úgy számolták el, mintha tinta lett volna. Eltelt majd egy esztendő, egyszer csak jönnek a revizorok, túrkálnak a bizonylatok között. Feltűnt nekik, hogy egy csomó cédulán csak annyi van, hogy két liter tinta, három liter tinta, mikor mennyi. Volt aztán nemulass. Mert ki hitte azt el, hogy annyi tinta fogy egy földszintes tanácsházán.

Nevettek.

— Hanem hát fordítsuk komolyra a szót, — szólt ismét Zsiga bácsi. — Ki akar más beosztásba kerülni, mint ahol most van?

Senki sem szólt.

— A szállító brigád se?

— Mi se, elnök elvtárs.

Csak az volt kár, hogy ezt az utóbbi választ nem Gál Péter mondta.

Hazafelé ballagott a két öreg, Gódor Zsigmond és Galicza Ferenc. A sötétben csak cigarettájuk vége parázslott. Sokáig nem szóltak semmit. Végül Zsiga bácsi törte meg a csendet: (Folytatjuk)

Asszonyoknak - lányoknak

KI

borotvái,

varr,

talpal

fii közsÉobcn?

Vadászételek

Fogolyhúsleves

Anyaghányad: 3 fogoly, 20 deka sárgarépa. 5 delta petrezselyem, 10 deka kelkáposztalevél vagy kelbimbó, 5 deka vöröshagyma, 2 deka só, 2 gramm egész bors, 2,5 liter víz.

Ha a foglyot levesnek készítjük el, eltekinthetünk attól, hogy a lövés után néhány napig állni hagyjuk, mert ebben a formában állás, vagy pácolás nélkül is ízletes. Ha jó fogoly levest akarunk készíteni, nem tekinthetünk el attól, hogy a felhasznált zöldségfélék frissek legyenek. A megtisz: tított, a megmosott foglyokat egy fazékba tesszük, felöntjük vízzel, megsózzuk, és feltesszük főni. Körülbelül félórái forrás után, miközben a habját leszedjük, beletesszük a sárgarépát, petrezselyemgyökeret, néhány kelkáposztalevelet, 1 fej hagymát és kelbimbót. Ezután pár szem egés2 borssal három óra hosszat forraljuk, lassú tűzön. Három órai forrás után a foglyokat kiszedjük, tálra rakjuk, köréjük helyezzük a velük együtt főtt zöldségfélét. A levest átszűrjük, tojásos levesmetéltet főzünk bele, és így tálaljuk.

Vaddisznópörkölt

Anyaghányad: 1 kiló vaddisznóhús, 10 deka zsír, 10 deka vöröshagyma, 2 deka paprika, 1 darab cseresznyepaprika, 15 deka paradicsom, 15 deka zöldpaprika, vagy a két utóbbi helyett 12 deka kon- zervlecsó.

A legízletesebb pörkölt a vaddisznó oldalasából és dagadójá- ból készül. A húst két újjnyi széles, hosszúkás kockákra vágjuk. Alaposan megmossuk. A feldarabolásnál ügyeljünk arra, hogy a bordacsontokat egy ütésre vágjuk át, nehogy szilánkos legyen a hús. Egy lábasban zsíron vöröshagymát pirítunk. Amikor a hagyma már sárgára pirult, egy kanál pirospaprikát keverünk el a forró zsírban és közvetlen utána belerakjuk az ezideig vízben áztatott húst. ízlés Szerint cseresznyepaprikát, zöldpaprikát, és egy fej paradicsomot teszünk rá. Megsózzuk, és fedő alatt pároljuk puhára, időközben húslevessel felöntjük. Sós vízben főtt burgonyával tálaljuk.

Szarvas-vesepecsenye frissen sütve

Anyaghányad: 1 kiló szarvasvesepecsenye, 5 deka paprika, 2 gramm törött bors, 5 deka zsír, 5 deka vaj, 2 deka só.

Szeptember hónapban, szarvas- bőgés idején alig akad nálunk vadászlak, ahol bikát ne ejtenének. A vadász- és az erdész-feleségek azonban eléggé idegenkednek a szarvasbika húsának elkészítésétől. Ezeknek a háziasszonyoknak ajánlom az itt leírt elkészítési módot.

A szarvas-vesepecsenyét a kifejtés után hűvös helyre akasztjuk, és két napig állni hagyjuk. Elkészítés előtt lehúzzuk a hártyáját és a hártya nélküli részt vékonyan lefaragjuk, eltávolítjuk a levegővel közvetlen érintkező, megbámult helyeket. Az így megtisztított vesepecsenyét már nem kell megmosni. Száraz húsvágó deszkán újjnyi vastag szeletekre vágjuk. Paprikával kevert borssal beszórjuk. ízlésünk szerint megsózzuk. Az így elkészített szeleteket a kés lapjával megveregetjük, megnyomkodjuk. Vas serpenyőben 10 deka zsírt, 10 deka vajat felhevítünk és a húst belerakjuk. Erős tűzön mindkét felét 2—2 percig sütjük. Meleg tányéron, burgonyapüré körítéssel tálaljuk.

Nehéz kérdést tettem fel magamnak. Olvasok egy hivatalos jelentést, mely szinte mellbevág: 32 községben nincs szabó, 17-ben cipész, 12-ben fodrász. Nagy gond ez. Nekem is, hát még azoknak, akik e hatvanegy Tolna megyei községben laknak.

Sajnos, évek óta, egyre csak beszédeket, ígérgetéseket hallunk arról, hogy a helyi ipar javítja, az ellátatlan községekben a helyzetet. Munkájukkal megszüntetik e fontos szakmákból a hiányt falun. Mert az a helyzet, a konfekció tért hódít, s egyre többen járnak a jól elkészített, divatos, gyári ruhában, de ez csak a férfinemre vonatkozik. A nők, nem tudni mi okból, még nem barátkoztak meg úgy a konfekcióval, mint a férfiak. S ha csak a nők érdekében szólnánk, akkor is kétszeresen igazunk volna. Mert megadatott már mindenkinek, hogy szépen, és drágán öltözzék. Jómagam is végeztem már számításokat arra vonatkozóan, hogy a nők tulajdonképpen egy-egy ruha elkészítésével csaknem kétszeres kiadást csinálnak maguknak. mintha konfekciót vennének. Ha tehetik, ám tegyék. S éppen, mert módjukban áll, kellene lehetővé tenni, hogy a harminckét községben legyen szabó kisiparos is, ha már a ktsz-ek nem jutnak el. Bár igaz, a földművesszövetkezetek a tőlük telhetőt megteszik a laTokióban tizenkettedszer tartják meg a női feltalálók évenként megrendezett kiállítását. Évről évre több és több japán háziasz- szony, dolgozó nő és egyetemi hallgatónő szabadalmaztatja ötleteit és találmányait, főleg háztartási és gyermekápolási újításokat. Az idei kiállításon kétszázhuszon- hét új találmányt mutattak be, s hatot, díjakkal jutalmaztak. A találmányok között szerepel egy zongorapedál gyermekek részére, gyermekszék. amely ággyá alakítható, valamint olyan kézitáska,

kosság ilyen irányú igényeinek kielégítésére, de ez kevés.

Tizenhét községben nincs cipész. Itt ismét csak mint fő igényjogosultak, a nők kerülnek előtérbe, azáltal, hogy a családanyák nagy gondja a gyermekek lábbelijének javíttatása, nincs megoldva. Sajnos, az a helyzet, hogy a cipöjavítás nehéz ügy falun, különösen abban a tizenhét községben, ahol még cipész sincs, ahova az fmsz sem jár elvinni a rossz lábbelit.

Tizenkét községben nincs fodrász. Ez is szomorú, mert tudjuk, hogy a parasztasszonyoknak is jut már idő arra, hogy rendszeresen szépíttessék, gondozzák hajukat, de tucatnyi községben ezt nem tehetik meg, ha csak úgy nem, hogy egy napot rászánnak arra, hogy elutazzanak a szomszédos községbe. A férfinépséget e szakma hiánya nem annyira sújtja. Hisz ritkább vendégek vagyunk a fodrásznál, mint a nők; magunk borotválkozunk — igaz, elég rossz pengékkel.

Hatvanegy község lakóinak gondját nem lehet ecsetelni e rövid kis írásban. Talán az illetékes szervek vezetői nem is tudják, mennyi gondot jelentenek ezek az aprónak, jelentéktelennek tűnő hibák. Mert ha tudná a helyi ipar, akkor többet tett volna a gondok megszüntetése érdekében. Reméljük, az ígérgetések helyett már a tettek mezejére lépnek.

— Pj —

amelyet zippzárak segítségével tízféle alakúra és méretűre lehet átalakítani.

Mit tud a nő semmiből csinálni?

Egy neves olasz színész mondotta: minden asszony nagy művésze annak, hogy a semmiből kalapot, salátát, flörtöt, vagy házibotrányt csináljon.

DIVAT

1. Gesztenyebarna princesszabású jersey ruha — övvel. A gallér és a gombok mogyorószínűek.

2. Világoskék kétrészes kislányruha. A gallért, zsebeket, kézelőt pepita pánt díszíti. A kabáton a gombok háromsorosán, ferdén vannak elhelyezve. A szoknya lerakott.

3. Némi változás van a férfidivatban is. A zakó fazonja keskenyebb, újszerű a zsebmegoldás. A nadrág felhajtó nélküli.

4. Lazacpiros bükié kiskosztüm, fekete perzsa gallérral és kézelővel. A kabátka enyhén sveifolt, háromnegyedes ujjú. A szoknya trapézvonalú, a térdet takarja.

Női feltalálók Japánban