Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MŰNK ÁS Pas. I ÍOI.NA MEGYEI ■ XII. évfolyam Az irányelvek és a helyi ipar Népgazdaságunk vezető ágaza­ta az ipar, előrehaladásunk a szo­cializmus építésében döntő mér­tékben attól függ, hogy helyes irányban, és megfelelő ütemben fejlődik-e a szocialista ipar, első­sorban az állami nagyipar. Mi­lyen arányok alakulnak ki az ál­lami ipar fejlesztése következté­ben, hogyan alakul a termelé­kenység, a termelés gazdaságossá­ga, milyen mértékben sikerül megjavítani a vezetés, irányítás színvonalát az állami nagyipar­ban, mind döntően befolyásolja egész népgazdaságunk fejlődését, következésképp az életszínvonal alakulását is. Természetes, hogy az MSZMP kongresszusi irányel­veinek gazdasági építőmunkánk feladataival foglalkozó fejezete elsősorban a nagyiparban előt­tünk álló tennivalókat szabja meg. Csak helyeselni lehet azonban azt is, hogy helyi ipari üzemeink­ben, szövetkezeteinkben is tanul­mányozzák a kongresszusi irány­elveket, gondolkodnak. és vitat­koznak azon, hogy mit kellene tenni a maguk területén. Súlyos hib£ lenne lebecsülni a helyi ipar szerepét a gazdasági építőmunká­ban, hiszen népgazdaságunknak, mint egységes egésznek fejlődése csak- akkor lehet zavartalan, ha annak minden területén megvaló­sítják a párt által megszabott cé­lokat. Szükség van a helyi ipar árutermelésére a nagyipar ter­melésének kiegészítéseként, jelen­tősen járul hozzá az állami és szövetkezeti helyiipar külkereske­delmi forgalmunk növeléséhez. Szólni kell azonban egy sajátos területről, ahol — az egész ipar­ban betöltött súlyánál aránylag jóval nagyobb szerepe van a he­lyi iparnak, ez pedig: a lakosság közvetlen szükségleteinek kielé­gítése. E téren — valljuk meg — nincs minden rendben. A KISZÖV választmányának: a na­pokban megtartott ülésén a ve­zetőség arról számolt be, hogy a megye kisipari szövetkezetei a la­kossági javítási és szolgáltatási tervet az első félévben mindösz- sze 96 százalékra teljesítették. Furcsa ellentmondás: Ugyanakkor f-alvaink egy részében nincs fodrász, cipész, igen nehézkes a háztartási gépek, készülékek ja­vítása. Nem ritka eset, hogy sok­kal könnyebb egy új televíziós készüléket megvásárolni, mint azon egy kapcsolót megjavíttat­ni. Az ötéves terv időszakában egy­millió új kerékpárt, közel ne­gyedmillió porszívót, 128 ezer hű­tőszekrényt, hatszázezer mosógé­pet, 610 ezer televíziós készülé­ket, 240 ezer motorkerékpárt és 43 ezer személyautót hoz a ke­reskedelem forgalomba. Ezek ja­vítása, karbantartása a helyi iparra vár. A szolgáltatások körének kiter­jesztése — az irányelvekben erről is szó van — elképzelhetetlen a helyi ipar fejlesztése nélkül. És itt néha le kell mondani a pilla­natnyi gazdasági előnyökről. Na­gyon helyesen jegyezte meg az egyik ktsz-elnök. Az újonnan lé­tesített szerviz-hálózatunknál nem dicsekedhetünk nagy nyereséggel, mégis megcsináltuk. Most már ar­ra törekszünk, hogy javítsuk a munkaszervezést, emeljük a mű­szaki színvonalat, majd ez meg­hozza a nyereséget is. Gromiko beszéde a legfontosabb nemzetközi kérdésekről az ENSZ-közgyűlés ülésszakán New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés péntek délutáni ülésén az afgán küldöttség vezetőjének felszólalása után Andrej Gromi­ko, szovjet külügyminiszter, a szovjet küldöttség vezetője emel­kedett szólásra. Gromiko beszédét óriási figye­lemmel hallgatták meg a jelen­levők. Az ülésterem zsúfolásig megtelt. Az ülés megkezdése előtt a New York-iak százai álltak sor­ba, hogy jegyet kapjanak a kö­zönség számára fenntartott kar­zatra. Biztosítani a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés együttélését, olyan viszonyokat teremteni, amelyek lehetővé te­szik a háború teljes kizárását a társadalom életéből — a Szovjet­-A 17. ' közgyűlésre összegyűlt ENSZ-t.agok körében — folytatta Gromiko — különös nyugtalansá­got kell, hogy keltsen az a nyi­latkozat, amelyet John Kennedy, az Egyesült Államok elnöke tett ez év szeptember 13-i sajtóérte­kezletén. Az Egyesült Államok, amely az ENSZ egyik alapító tagja és a Biztonsági Tanács ál­landó tagja, a legnagyobb gaz­az United Fruit Company közép-amerikai birto­kain, vagy azok közelében he­lyezkednek el. Ugyancsak katonai támaszpont épült fel Panamában Punta Mala-nál, az USA „társ­országa” Puerto Rico-hoz tartozó Viequez-szigeten, valamint az amerikai megszállás alatt álló Corn-szigeteken is, mely Nicara­gua tartozéka. A kiképző táboro­unió Kommunista Pártjának az SZKP 22. kongresszusán elfoga­dott programja ezt jelöli meg alapvető feladatként a nemzet­közi kapcsolatok területén — je­lentette ki Gromiko. — E feladat határozza meg a szovjet állam külpolitikai tevékenységét. A szovjet külügyminiszter a vi­lágon végbement óriási változá­sokról szólva hangsúlyozta, hogy ma nem végzetszerűen elkerül­hetetlen az új világháború, de — folytatta Gromiko — más dolog az, hogy megvan a háború elhá­rításának lehetősége és megint más dolog e lehetőség realizálá­sa. Gromiko kiemelte az Egye­sült Nemzetek Szervezetének sze­repét a rakéta- és nukleáris há­ború veszélyének megszüntetésé­ért vívott harcban. dasági és katonai erővel rendel­kezik a kapitálisfa - államok kö­zött. Ilyen országnak és állam- férfiáinak — annak a felelősség­nek a tudatában, amely az Egye­sült /.Hantokra, mint nagyhata­lom: a hárul — különösen tiszte­lt. n kellene tartania az ENSZ alapokmányát és annak megfele­lően kellene felépítenie politiká­ját. Kennedy elnök említett fel­kon kívül operatív katonai tá­maszpontokat létesítettek Kuba partjaihoz legközelebb fekvő Flo­ridában, valamint Haitin és a Do­minikai Köztársaságban is. A Kuba testébe ékelődő Guan- fanamo-öböli amerikai haditen­gerészeti bázisról felszálló repü­lőgépek rendszeresen megsértik a forradalmi Kuba légiterét. szólalása épp az ellenkezőjére vall. A szovjet külügyminiszter, miután megjegyezte, hogy az Egyesült Államok elnökének nyi­latkozatában józan értékelések is elhangzottak — az Egyesült Ál­lamok kormánya nyilvánosan el­határolta magát azoktól a kard­csörtető amerikai köröktől, ame­lyek haladéktalan fegyveres ak­ciót sürgetnek Kuba ellen — meg­állapította: a hangnemet nem a józan kijelentések adják meg, ha­nem a durva fenyegetőzések, amik lényegében keresztülhúzzák mindazt- a pozitívumot, amit a nyilatkozat tartalmaz. Az elnök szavaiból az követke­zik, hogy az Amerikai Egyesült Államok kész katonai akcióhoz folyamodni Kuba ellen és maga határozza meg azt, hogy mikor tartja szükségesnek az ilyen be­törést, Az elnök kijelentette: az Egyesült Államok kormánya to­vábbra is együttműködik, majd a kubai ellenforradalom vezetőivel, akik menedéket kaptak az Ame­rikai Egyesült Államok területén. Az utóbbi napokban történ­tek nem csökkentik, hanem fokozzák az ENSZ-tagálJamok aggodalmát az Egyesült Álla­mok kubai politikája miatt. Felmerül a .kérdés, hogyan is ál­lunk az Egyesült Államok kormá­nyának az ENSZ alapokmányá­nak megfelelően magára vállalt Jelmagyarázat: 1. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és azon latin-amerikai álla­mok, melyek területén Kuba-elle- nes támaszpontok találhatók. 2. Egyéb latin-amerikai orszá­gok és területek. 3. A forradalmi Kuba. 4. Ellenforradalmi operatív ka­tonai bázisok. ünnepélyes kötelezettségeivel, me­lyek az államok egymás belügyei- be be nem avatkozását irányoz­zák elő. Gromiko azokról az ürügyek­ről szólva, amelyeket az Egye­sült Államok egy Kuba-ellenes támadás igazolására hangoztat, a következőket mondotta: Felmerül a kérdés, miféle politika ez? E? az agresszió politikája, a nemzet­közi útonállás politikája. Gromi­ko felhívta a figyelmet az egyes amerikai személyiségek kijelen­téseiben rejlő veszélyre. E sze­mélyiségek szerint fokozni kell az ellenőrzést a Karib-tenger egész térségében, ellenőrizni kell a szov jet hajók útját. Rámutatott Gro- miko arra a durva nyomásra is, amelyet az Egyesült Államok al­kalmaz más államokkal, többek között NATO-beli szövetségesei­vel szemben. Grortliko rámutatott az erőpoli- tika hívei kovácsolta tervek tel­jes esztelenségére. Ma csak őrült folytathat erő­politikát és bízhat az ilyen politika bármiféle sikerében, amely lehetővé teszi, hogy más államokra erőszakolják ideológiá­jukat, a politikai berendezés bár­milyen formáját. A szocialista or­szágok rendelkeznek legalább is olyan eszközökkel, mint a kapi­talista országok. Ezért ma nem kardcsörtetéssel és más államok­hoz intézett fenyegetésekkel, ha­nem ésszerű érvekkel és olyan határozatokkal kell megoldani a vitás kérdéseket, amelyek meg­szilárdítanák minden nép béké­jét és biztonságát. A szovjet kormány — folytatta Gromiko — szükségesnek tartja, hogy felemelje figyelmeztető sza­vát és felhívja az ENSZ-tagálla- mok figyelmét azokra a súlyos következményekre, amelyekkel a béke ügyére nézve jár a Kubá­val szemben folytatott amerikai politika. Kuba megtámadása olyan kö­vetkezményeket vonna maga után, amelyekre a szovjet-kor­mány figyelmeztette az egész világot az 1962. szeptember 11-1 ismert nyilatkozatában. Áz általános és teljes leszerelés kérdése A szovjet külügyminiszter részletesen foglalkozott az álta­lános és teljes leszerelés kérdé­sével. Kijelentette, hogy korunk eme igen fontos problémájában folytatott tárgyalások gépezete üres járatot tesz, mert a tárgya­lásoknak korántsem minden rész­vevője törekszik valóban a le­szerelési megegyezés elérésére. A szovjet kormány — emlékeztet Gromiko — előterjesztette az ál­talános és teljes leszerelési szer­ződés tervezetét. A szovjet kor­mány javasolja, hogy négy év alatt három szakaszban valósít­sák meg az általános és teljes le­szerelést. A tizennyolchatalmi bi­zottság munkája során a szovjet kormány fontos kiegészítéseket és módosításokat terjesztett elő saját szerződéstervezetéhez, hogy meg­(Folytatás a 2. oldalon) Áz Egyesült Államok Kuba-ellenes politikája Kuba-ellenes támaszpontok Az amerikai lm- s perialisták hadi-! anyaggal és tete- f mes pénzösszeggel I támogatják a for-1 radalmi Kuba megtámadására lté szülő reakciós ku­bai erőket. Az el- lcnforradalmár bandák politikai főhadiszállása a floridai Miami­ban székel. A katonai ki­képző táborok eg.v része az Egyesült Államoknak a Me­xikói-öböl partján fekvő körzeteiben, zömük pedig Gua­temalában és Ni­caragua területén épült fel. Guate­malában 8, Nica­raguában 3 helyen létesültek (nevük térképünkön be­keretezve) ez ideig katonai kiképző helyek a kubai el­lenforradalmárok számára. A tábo­rok nagyrészt az amerikai gyü­mölcsmonopólium, ! ■<!

Next

/
Oldalképek
Tartalom