Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
1962. szeptember 2. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ 7 Modern emberrablás Az ifjú feleség kétnapos házasság után férj nélkül maradt — Tomboló maradiság — Ismét együtt az autóbuszon Megtört, kisírt szemű asszonyka kopogtat a rendőrségen: — Elrabolták a férjemet kétnapos házasság után. Ilyen is létezik, nincs törvény, ami ezt megakadályozná? Szerettük egymást. Rablók... Az asszonyka a Bonyhádi járás egyik községéből utazott a rend őrkapitányságra. Ki sem merte mondani tulajdonképpeni szándékát: azért ment, hogy adják visz- sza hatóságilag a férjét. A hatóság segítsége kell ahhoz, hogy együtt élhessen férjével kétnapos házasság után? Nem, ez nem lehet. Az már előfordult, hogy valakit megfosztottak ruhájától, Vagy lovától, de férjétől? Ki hallott ilyet? A járási rendőrkapitány megdöbbenve hallgatja az esetet. Az asszonyka régi ismerőse. Úgy te kint rá, mintha saját lánya lenne. Tenni kell valamit! Kutat az emlékeiben: ilyen esetről még csak nem is hallott. A telefonhoz lép, intézkedik. A járási ügyész is megdöbben a hír hallatára: ilyennel még ő sem találkozott. No, de lássuk, mit mond ezzel kapcsolatban a BTK? Igen, a személyi szabadság megsértése bűntett, elkövetőjét börtönbüntetéssel kell sújtani. Megindul a hivatalos nyomozás. Néhány percen belül sor kerül az egyik tettes kihallgatására. — Kérem, én Gyurka bátyja vagyok. Ö még gyerek hozzám képest. Nagy volt a családunk, nehezen tudtuk taníttatni, és nem nézhetjük el, hogy szó nélkül megesküdött egy olyan nővel. Elmentem hozzájuk az esküvő után, felkerestem az irodában, hogy jobb belátásra bírjam, össze is vesztünk egy kicsit, aztán kizavart az irodából. — Gyurka elmúlt már 18 éves? — Igen, már katona is volt. Most főkönyvelő a földművesszövetkezetnél. — Gyurka nagykorú, tehát joga van önállóan cselekedni, még a házasságkötést illetően is. M. S. felcsattan: — De kérem, ki taníttatta? — A taníttatásért Gyurka hálával tartozik. Sőt másért is, amit szüleitől, idősebb testvéreitől kapott. Ö nem is volt hálátlan, hiszen bejelentette a családban, hogy házasodni akar, és ki a jelölt. Elvitte a szüleihez bemutatni, csak éppen nem akart hallani róla a család. M. S. megszeppen, de azért nem tágít: — Akkor is... Nem egyezhetünk bele, hogy ilyen tisztességtelen nő legyen a felesége. — Tudja, hogy tulajdonképpen' mit is követtek el? Figyeljen ide, felolvasok egy részt a BTK-ból. M. S. elfehéredik. Gyurka szerette a lányt, udvarolt neki, hónapokon keresztül. A lány is viszonozta Gyurka szerelmét, végül elhatározták, hogy egybekelnek. Igen ám, csakhogy a család határozottan nemet mondott, patáliát csaptak, hallani sem akartak az egészről. A fiatalok mit tehettek egyebet, megesküdtek, s a fiú a lány szüleihez költözött. A bátyus táviratozott a szülőknek egy kis Baranya megyei falucskába, ahol jelenleg laknak. Az apa, aki már elmúlt hatvan éves, azonnal útnak indult, s Bonyhádra sietett. Itt találkozott M. S.-el, a „bátyussal”, jól feltüzelték egymást az eset miatt, majd elhatározták, hogy akárhogyan is, de megakadályozzák ezt a házasságot, nem engedik, hogy Gyurka együtt éljen feleségével. Taxiba ültek — a költség most nem számít, pedig M. bácsinak a termelőszövetkezetben jónéhány munkaegységet kell teljesítenie ahhoz, hogy a hosszú út számláját kifizesse. Gyurka falujába hajtattak. Megálltak a földművesszövetkezeti iroda előtt, bent meg is találták Gyurkát, éppen ott volt a felesége is. Röpke szóváltás, elkapták a fiút, erőszakkal betuszkolták a kocsiba, még azt sem engedték meg neki, hogy visszamenjen az irodába a kabátjáért. Közrefogták az autó hátsó ülésén, nehogy menekülhessen, az asszonykának odakiabáltak, hogy „többet nem látod az uradat" s az autó elindult. Persze, azt sem engedték meg neki, hogy a feleségével szót váltson, vagy elbúcsúzzék tőle. Meg sem álltak a Baranya megyei falucskáig. Most mi is ebben az irányban száguldunk. Nem lehet szemet hányni az ilyen eset felett. Ami történt, az hivatalból üldözendő bűncselekmény. Mecseknádasd, Pécsvárad, majd lekanyarodunk egy mellékútra, nemsokára előttünk ül az apa is, Gyurka is. • Nem hagyom, hogy a fiam egy pillanatig is azzal a leánnyal éljen — erősködik az apa még most is. — A fiának jogában áll önállóan cselekednie. Ez törvényes joga. • Kérem, az embernek még saját gyermekéhez sincs joga? Azért dolgoztam én, meg küzdöttem egész életemben? Saját gyermekem... Ez igaz, de mint apa sem foszthatja meg jogától, és nem korlátozhatja szabad cselekedetében. — Tudják, milyen erkölcstelen nőt vett el? Honnan tudják, hogy erkölcstelen? — Hallottuk. Beszélik, összenézünk. íme, ilyen ereje van még a „hallottuknak”. Két szerető szívet szét akarnak tépni, mert „hallottuk”. Tomboló maradiság. — Szeretik egymást, megértik egymást, boldogok. Mondja, magának, mint édesapának, ez semmi? — Nem élhet egy percig sem azzal a nővel, és kész! — Tudja, hogy bűncselekmény, amit tett S. fiával együtt? Az apa elcsendesedik... Nemsokára kiderül, hogy voltaképpen honnan is fúj a szél A faluban már kiszemeltek valakit Gyurka számára, mint ahogyan azt régente is szokták. Csakhogy erről Gyurka nem akart hallani, mert hiszen ő mást szeretett — feleségül is vette. így aztán a megátalkodott apa és bátyus nem tehetett mást dühében, mint elrabolták Gyurkát szíve választottjától. Peregnek az események. Nemsokára szemtanúi vagyunk Pécs- váradon egy találkozásnak: Gyurka és felesége remegve ölelik meg egymást, csaknem sírnak örömükben. A szerető feleség jött a férje után. Aztán felülnek az autóbuszra, hogy mielőbb hazaérjenek a bonyhádi járás kis falucskájába. Karjukat egymásba fonják, s mire kiérnek Baranyából, a hegyek mögött éppen be- alkonyodik. Diadalmaskodott a szív, az érzés, az értelem. BODA FERENC MjwíL a Teveli Téglagyárból T íz éve, hogy állami tulajdonba került a Teveli Téglagyár. Ez az év tehát jubileumi év is, éppen ezért érdemes e kis üzem történetébe bepillantani. A gyárat a huszas évek végén az Antlifinger testvérek és társaik hozták létre. Abban az időben a gyár legjellemzőbb vonása az volt, hogy magas dombra épült, magas kéménnyel, és az akkori időben igen korszerűnek számított körkemencével. A tégla gyártása itt is a rendkívüli nehéz testi munkával járó kézivetéssel történt, és általában 4—5 hónapig tartott az idény. A munkások, amit ez idő alatt kerestek, jóformán fel is élték, mert a látástól vakulásig tartó munka megkövetelte a bőséges, az akkori keresethez mérten igen drága táplálkozást. így történt meg az évről évre, hogy a szezon végén, végelszámoláskor, alig kaptak valamit a kézivetők, majd’ üres zsebbel mentek neki a kilátástalan télnek. Ezért történt meg nem eggyel, sem kettővel, hogy már a következő év januárjában rájártak a munkaadó nyakára, hogy némi előleget csikarjanak ki tőle, mellyel egyúttal el is kötelezték magukat a következő évre, annyi munkabérért, amennyi a munkaadó jó, vagy rosszindulatától függött. 1952 óta, amióta a gyár állami tulajdonban működik, jelentősen megváltoztak nemcsak a munkakörülmények, hanem a dolgozók életkörülményei is. A legnehezebb munkafolyamatot présgép végzi, és a dolgozók nem látástól vakulásig, hanem nyolc órát dolgoznak, normális bérezés mellett. Es mégis, 1952 óta szüntelenül fejlődött a gyár kapacitása is. Míg a tőkés időben a nyersgyártás átlagos évi termelése hétnyolcszázezer tégla volt, a kemence havi termelése alig kétszázezer, az idén a gyár egész évi három és félmilliós nyersgyártási tervét már augusztus 22-ére befejezte. Ugyanaz a kemence, amelyet még a tőkés épített, majdcsak háromszorosát produkálja az akkorinak, igen jelentős szénmegtakarítás mellett. A gyár értéke a gépházzal, a nagyteljesítményű présgéppel, villanymotorokkal, vízvezetékkel, sínhálózattal, kocsiparkkal és új szárítófészerekkel, óriásit emelkedett. A nyersgyártási terv teljesítésével a présgép leállt, az ott foglalkoztatott munkaerő felszabadult, de a dolgozók nem lettek szélnek eresztve. Terényi János telepvezető kapcsolatba lépett a helyi termelőszövetkezet vezetőivel, és ott biztosított munkát a nődolgozóknak. A tsz kapott az alkalmon, és örömmel fogadta az ajánlatot, mert a szövetkezetben szükség van minden munkáskézre a kendervágás idején, amely most javában tart. Csizmák József KAPITALISTA VÁLLALKOZÁS ? Á városi tanács új módszere a lakásigénylések igazságosabb elbírálásának érdekében Bajos lenne még egy olyan rendkívül nehéz dolgot elképzelni, mint a lakásügyekkel kapcsolatos problémák megoldása. így van ez városunkban is, hiszen napjainkban több mint 1300 lakásigénylő vár kielégítésre. De — ahogy mondani szokták — sok az eszkimó és kevés a fóka. Sok az igénylő és kevés a lakás. És ha néhány lakás mégis felszabadul, a sok igényjogosult közül bizony nem könnyű a leges- legrászorultabbakat kiválogatni. A városi tanács természetesen a legmesszebbmenőkig igyekszik közmegelégedésre elintézni a panaszosok ügyeit, dehát melyik igénylő mondaná azt, hogy nem az övé, hanem egy másiké a fontosabb, az a rászorultából Most újabb módszert vezetnek be a pártbizottság javaslatára, amelynek során a dolgozó tömegek közvetlen segítségét is igénybe veszik a lakásügyek intézésében. Ez abban nyilvánul meg, hogy az eddigi módszer szerint összeállítják azon igénylők névsorát, akik a közeljövőben megüresedő 100 lakásra legrászorultabbak. E névsort közszemlére a tanácsnál kifüggesztik. Ezt az érdeklődők megnézik és a javaslattal kapcsolatos észrevételeiket bejegyzik a mellette levő könyvbe. Az észrevételeket a tanács megvizsgáltatja, s ha azok jogosak, ezek figyelembevételével állítják össze a végleges döntést. Tizenötmillió forint kártérítés — Szomorú esetek, tanulságos példák — Sok millió forintos kockázatok Nem védjük, mert nincs is A mözsiek, a bogyiszlóiak, a fad- tét veszíti, vagy ha baleset ér szüksége védelemre az Állami diák és mások is nagyon kedve- valakit, de rendszerint ezek anya- Biztosítónak. Még azokkal se kell zően nyilatkoznak a biztosítás- gi károkkal is együttjárnak. Ha ma már vitába szállni, akik gu- ról és egyáltalán nem kapitalista ilyenkor a család segítséget kap, nyorosan „kapitalista cégnek” ne- vállalkozást látnak tevékenységé- akkor enyhítünk gondján. Persze vezik és azt állítják, hogy nincs. ben. A mözsi főkönyvelő, Bán- a háztáji gazdaságok általános létjogosultsága ilyen vállalkozás- hidy Gyula azt mondja: biztosítása nemcsak baleset idenak a szocializmusban. Egyszerű- — A biztosítás jó üzlet nekünk jón segít, hanem megtéríti a tűzen csak a lényeket kell elmonda- is. Szívesen biztosítunk és nem és viharkárokat, a betöréses lőni, ismertetni az Állami Bizto- sajnáljuk a díjat. Már ki is fi- pást, a jégkárokat, kártérítést fi- sító munkáját és abból minden- zettük egész évre, ne legyen erre zet az elhullott, vagy kényszerki megalkothatja a véleményét, is gondunk... Azért se fogunk vágott állatok után és szavatos- Mielőtt elindulnánk néhány megharagudni, ha az idén nem ságot vállal különböző házkörüli Szekszárd-környéki tsz-be, meg- fizet a Biztosító, mert hiszen ak- és a mezőgazdasági tevékenységtudjuk Boros Ferenc elvtárstól, kor nem lesz kárunk, így nem bői eredő károkért, az igazgatóság vezetőjétől, hogy lesz mit megtéríteni. megyénkben négy kivételével A BOGYISZLÓIAK MÁSFÉL AZ öSríZHA«57MPORT minden termelőszövetkezet kot MILLIÓS TANULSÁGA SOKFELE HASZNA Bogyiszlón nemcsak a közös Mözsön is, Bogyiszlón is szerveid, fii?” vagyont, de minden háztáji gaz- Zlk a biztosítási és önsegélyzési forintot fWetott k^^RiT+rJíüS1 a daságot bebiztosítottak a tsz- csoportot. Faddon a csoport már tsz-eknek'kártérítés címérn^Azok- ^á^Minden család kötött ház- W Bátaszéken 450 taggal műkö- nak a tsz-tagoknak a száma, akik \ , . °f-- ,,,, háztáji általános biztosítást kö- - . *1 1956-ban, még Sokfele előnyt élveznek a csotöttek 17 ono-re a biztosítási és egyem gazda korukban sajat ka- port tagjai azért a havi 10 forin- ^segély zési csoportok tagjainak ruko" erezték meg a tanulsá- tos tagdíjért, amelyet tagságuk száma pedig 9000-re emelkedett g°L ^7 leg^res sújtotta ebben keltétől számított 20 esztendeig az időben a határt es elverte a kell fizetniök. (A tagdíjfizetés kö- MIÉRT NINCS IGAZA A NÉGY jég a paprikát is, meg a kukori- telezettsége ugyanis 20 év után TERMELŐSZÖVETKEZETNEK? cát is. A paprikában keletkezett megszűnik, de a teljes jogú tag- Az a négy termelőszövetkezet, károkért az egyéni gazdáknak sági viszony továbbra is érvény- amely nem kötött biztosítást, az- másfél millió forintot fizetett ki ben marad.) A csoport tagjai kü- zal érvel, hogy úgyse kapnak any Bogyiszlón a Biztosító és az ak- lönböző segélyeket kapnak balnyit a Biztosítótól, amennyit ők kori tsz-tagok háztáji gazdaságá- eset, rokkantság, haláleset, házasadnak neki. nak a kárát is rendre megterítet- ság, szülés és más indokolt esetNézzük meg ezzel szemben a te- Azóta Bogyiszlón nem kell ben. Emellett a tagok a csoport faddiak példáját. A Biztosító agitálni a biztosítás mellett. pénzéből üdülni, kirándulni, váidén csak a jégkárokra 50 millió Az ember persze nem mindig rost nézni mehetnek és külföldi forint kockázatot vállalt. Csak hajlamos arra, hogy más kárán társasutazásokon vehetnek részt, magának a dohánynak a jégkár- tanuljon. Néhány megdöbbentő Faddról például idén a csoport példa azonban felrázza az embe- 150 tagja közül tizenhatan tíz reket és gondolkodásra készteti, napig üdültek és harmincán 3 Ilyen volt Faddon Kákonyi Já- napos budapesti kirándulásom nos halála. Leesett a náddal ra- vettek részt. Bátaszéken Laki szege is magas: 700 000 forint, kott kocsiról, s oly szerencsétle- Sándort a háztáji biztosítás után kockázata meghaladta a 3 millió forintot. A faddiak gazdasága a megye legnagyobb szövetkezeti üzeme, így a biztosítási díj ősz Különböző károk megtérítése címén azonban már idén is több mint 300 000 forintot fizetett ki nekik az Állami Biztosító. A biztosítási díj összegének majdnem felét. Nem tragikus persze az sem, nül, hogy halálos sérüléseket kapott baleseti segélyen kívül szenvedett. A háztáji általános még az önsegélyzési csoport is biztosítás — amelynek évi díja segélyezte balesete után. 1P0 forint — egyben a családfőt Érdekes, sokrétű tehát az Álla- é t baleset után is kártérítést mi Biztosító munkája és fejlődé-, szavatol. A gyászoló család fáj- sünkkel együtt mind nagyobb dalmát nem enyhíti, de anyagi szerepet játszik a tsz-ek és a fa- ha úgy adódik, hogy nem kell fi- gondjainak megoldását nagymér- lusi emberek életében is. A régi, zetnie a Biztosítónak. Ebben az tékben segíti az a 15 000 forint, rossz előítéletek kihalóban van- esetben nem éri károsodás a tér- amit a Biztosító kifizetett. Anya- nak és a közvélemény egyre in- melőszövetkezetet. Tehát nem a gi segítséget kapott a közelmúlt- kább elfogadja, hogy a biztosí- tsz kárán keres a Biztosító, ha- ban karjának eltérésekor Bo- tás védi a közös és háztáji va- nem a tsz hasznán. Ebben van gyiszlón Nyúl Mihály és Báta- gyónt, az embernek pedig bizton- az érdekek azonossága. széken Laki Sándor, aki egyik ságot jelent és segítséget akkor, A tsz-ek többségében persze szemét vesztette el baleset követ- ha baj, vagy károsodás éri. már fel se merül a négy terme- keztében. lőszövetkezet helytelen érvelése. Nagy baj az, ha egy ember éle- Gy. J.
