Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-16 / 191. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. augusztus 16. Uj paradicsomfeldolgozó üzemrésszel bővítik a Paksi Konzervgyárat Egy év múlva már napi tizenöt vagon paradicsomot dolgos fel as új berendesés A távlati tervek szerint 1980- ig a Paksi Konzervgyárat évi 5000—5500 vagönosra fejlesztik, tehát termelése a jelenlegihez viszonyítva három és fél-négyszeresére növekszik. Ez a terv összhangban van a mezőgazdaságfejlesztési előirányzataival, a gyár nyersanyagtermelő körzetéhez tar. tozó mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok termelése is olyan mértékben nő, hogy el tudják majd látni a gyárat. E programba tartozik a sürített paradicsom-gyártás növelése. Míg jelenleg csak a lecsó gyártásához szükséges mennyiségű paradicsomot dolgozzák fel a gyárban, 1980-ra oly mértékben nő a paradicsom-feldolgozás, hogy napi hetvenöt vagon (háromnegyed-millió kilogramm) paradicsomból készítenek majd sűrítményt. A környékbeli állami gazdaságok, termelőszövetkezetek éghajlati- és talajviszonyai, öntözési lehetőségei következtében ezt a hatalmas nyersanyag-mennyiséget biztosítani lehet a gyár részére, ugyanakkor igen kedvezőek a lehetőségek a sürített paradicsomnak mind belföldi, mind külföldi értékesítésére is. A paradicsom-feldolgozás növelésére az első lépést még az idén megteszik a gyárban megkezdik egy — napi tizenöt vagon nyersanyag feldolgozására alkalmas — paradicsom-üzemrész építését, berendezését. Simontornyán, ahol 1958-ban önálló takarékpénztári fiók is nyílott, igen népszerűvé vált a takarékbetétben való pénztakarékoskodás. Legszemléltetőbb bizonyítéka ennek, hogy a községben a helyi OTP-fiók és a postahivatal ma már annyi betétkönyvet kezel — több mint 2 millió forint betétállománnyal —■, ahány család él a községben; A pénztakarékoskodásnak a betétkönyves formán kívül, igen kedvelt formája itt a munkahelyeken működő KST is, ahol a bérből és fizetésből élő dolgozók havonta folyamatosan rakják félre, célkitűzésüknek megfelelő összegben, szorgalmas munkájuk gyümölcsét. Az utóbbi hónapban a takarékosság lelkes aktívái új (Folytatás a 3. oldalról) ott szombaton csak tizenegyig dolgoznak. Egyszerre mintha robbanást hallottam volna. — Mit!? — Robbanást. Szabályszerű robbanást. Persze, nem volt ez a hang erős, inkább tompa, s mintha nagyon mélyről jött volna. Mégis úgy éreztem, hogy a közelben történt. Sárosi füttyent. önkéntelenül. — Bizonyos ebben? — Kérem, megesküdni nem mernék rá, de... mégis, robbanás volt. Azután csak annyit láttam, hogy a laborban a közeli faltól elindulva vérvörös lángfolyó szalad végig a padlón. Gyors, rövid pukkanások kísérték és egy-egy helyen egészen magasra csapott, valósággal tűzoszloppá vált. És rögtön sűrű füst támadt. — Mit tett ekkor? — Lecsaptam a telefont és egészen kitártam az ablakot, majd átordítottam a laborba: Vigyázzatok, tűz van! — Meghallották ezt odaát? — Nem tudom. Nem láttam itt senkit. Kirohantam a folyosóra, £ kapu felé szaladtam, s közben Eddig a beruházási program készült el, amit a felettes hatóságok már jóvá is hagytak. A program szerint hatmillió-négyszázezer forintot fordítanak a beruházásra. A beruházási összeg közel nyolcvan százalékát — kereken ötmillió forintot — a gépi berendezések beszerzésére fordítják. Az országban jelenleg ismert legkorszerűbb ilyen berendezést, egy Láng-féle paradicsom-feldolgozó vonalat kap a gyár. A léállomást egy csővázas, Modulcsarnokban helyezik el. Ebinek a megoldásnak több előnye van, egyrészt a csarnok igen olcsó — 740 ezer forintba kerül —, ugyan, akkor gyorsan összeállítható, felépíthető, aminek következtében az új üzemrész a következő szezonban már teljes kapacitással működhet. A sürítőberendezés egy meglévő épületben kap helyet. Ha majd néhány év múlva sor kerül a végleges léüzem megépítésére, a Modul-csarnokot más célokra lehet felhasználni. Jelenleg a kivitelezési tervek készülnek, a teljes tervdokumentáció decemberre lesz kész. Ekkor kezdik meg az építést, szerelést, amit 1963. augusztus 1-éig fejeznek be. Egy év múlva már termel az új üzemrész, az előzetes számítások szerint jövőre több, mint ötszáz vagon paradicsomból készítenek, mintegy száz vagon sürített paradicsomot, amelynek négyötödét exportálják. KST-ket is létrehoztak a simon- tornyai MÁV-állomáson, a helyi földművesszövetkezetnél és dicséretre méltó mértékben segítették elő az évek óta eredményesen működő simontornyai bőrgyári és vegyesipari vállalati KST-k fejlesztését. A Vegyesipari Vállalat »-üzemi bankjának« a KST-nek jelenleg a dolgozók 70 százaléka tagja. A takarékoskodás jó eredményei teszik lehetővé hogy Simontornyán egyre több dolgozó épít szép és korszerű családi házat, vásárol motorkerékpárt, televíziót, rádiót, kerékpárt és új bútort, amelyet az OTP hitellel támogat. fi—ő) uouuuuuuuuuuuuuu MIT MOMIjr A§? * Milyen szempontok vezessék az átvételt, illetve átadást végző szerveket? Gyakran tapasztalható, különösen a zöldség-gyümölcs áruk, továbbá az állatok és állati termékek átvételénél, hogy komoly vita támad az áru minősítése tekintetében a felek között. Ez a minőségi vita többször komoly összegeket jelent, s nem egyszer megtörténik, hogy a minőségi kifogás miatt tagadja meg az átvételt a vállalat megbízottja. Az átvétel megtagadása sokszor azt jelenti, hogy a megtermelt termény tönkremegy, aminek folytán végső soron a népgazdaságot is kár éri. Kétségtelen, hogy az elérendő cél az, hogy az árut — legyen az állat, termény, vagy termék — a tényleges minőségnek megfelelően, az előírt szabvány szerint értékeljék és vegyék át. Ezt kívánja meg a népgazdaság és a tsz-ek közös érdeke is. Felminősítésnél ugyanis az történik, hogy a népgazdaság a kifizetett áruértéknél kevesebbet kap, míg aláminősítés esetén a termelőszövetkezet nem kapja meg a népgazdaságnak átadott, megtermelt értéket. Mindkét eset helytelen és ezek kiküszöbölését célozza a minősítési eljárások helyes alkalmazása. A minőségi vita elbírálásánál a 27/1960. F. M. sz. r. (XII. 11.) tartalmaz irányadó rendelkezéseket, melyeket általában termelő- szövetkezeteink nem vesznek igénybe. Vannak olyan termelőszövetkezetek, mint például a du« naföldvári Alkotmány Tsz, amely külön megbízottat tart erre a célra Budapesten, aki az Áruhi-" vatal közbejöttével végzett budapesti minősítéseknél vita esetén mindig jelen van. A rendelet értelmében az Országos Vetőmag Felügyelőség dönt a vetőmag, valamint a nemesített és államilag ellenőrzött vetőburgonya, a községi tanács vb mezőgazdasági szakigazgatási szerve dönt — a szőlő és gyümölcsfaiskola szaporító anyag kivételével — a szaporító anyag, továbbá a zöldségfélék és egyéb gyorsan romló termények, a járási tanács vb dönt a rostnövény, valamint a cukorrépa, a cikória minőségében keletkezett vitákban. bekiáltottam a szobákba, hogy ég a labor. A kapunál ezután mozgósítottam a tűzoltókat, majd felszaladtam az étkezdébe, hogy értesítsem az ott lévőket. — Aztán? — Mire újra leértem az udvarra, már ott tolongott a fél gyár. Rettentő zűrzavar volt, senki sem tudta, mi a teendő. A gyári tűz- őrség már dolgozott, néhányan megpróbáltak csinálni valamit, persze teljesen hasztalanul. Néhány perc múlva megérkeztek a tűzoltók is. — Honnan tudja, hogy robbanás volt, amit hallott? A fiú némileg zavarba jött. — Gondolom. A hang után. Mintha belefröcskölt volna ez a hang a levegőbe. Remegésszerű zaj volt, mégis morajszerű. — Merről jött a hang? — Nem tudom. Már megpróbáltam visszaemlékezni rá, sehogy se megy. Mégis, ha nagyon gyötröm az agyam, úgy gondolom, hogy jobbról jött, jobbkéz felől. Tessék csak várni, hadd állítsam be magam. Feláll, forog egy kicsit, helyezkedik, imitálja a telefonálást, majd leereszti a karját, megfordul. — Igen, igen. Most már egészen bizonyos vagyok benne, a robbanás lángját jobb felől észleltem. Sárosi felemelkedik. — Jöjjön velem, lemegyünk a helyszínre. A látvány nagyon csúnya. Füstösre égett, üszkös falak, feketén és üresen tátongó ablakok, félig beomlott mennyezetek, szabadon lógó vezetékek. A statisztika világtalanná vált ablakából egy szárnyas ajtó faszénné égett része csüng ki, a szűkre szabott falközben félig égett iratok, füzetlapok halmaza. Az épület sarkánál egv törött szemüveg, mellette formátlanná olvadt fotőjrugó. És a laboratórium! Üvegfala össze-vissza törve, a cserepek tíz centimétemyi magasan borítják a földet. A falatlanná vált épület szeletválasztó födéméi szabadon és szomorúan meredeznek a szemlélőre, földszinti része egészen rom. De a takarítás már folyik, a hulladék nagy részét elvitték. — Ez az a rész? — kérdi a nyomozó, s az egyik füsttől pácolt, világtalan ablakra mutat. — Igen. (Folytatjuk) Kétmillió forint megtakarítás — Takarékos község lett Simontornya — Mit kell tudni a termelőszövetkezeteknek a minősítési eljárásról ? Helyesen járt el a dunaföldvári Virágzó Tsz akkor, amikor 1962. június 20-án szabályszerűen jelentett árufelajánlásának megfelelően leszedett zöldborsót, — átvétel megtagadása során — a községi tanács közbejöttével minősítette és arról szabályszerű jegyzőkönyvet vett fel. Végül is az áru átvételre került a MÉK átvételi nehézségei ellenére is. A minősítéseknél felmerült panaszokat kívánja orvosolni az Élelmiszeripari Minisztérium Állatforgalmi Igazgatósága is akkor, amikor a 301. 815/1962. sz. utasításával új minőségi átvételi szabályokat léptetett életbe 1962. évi július 1-től. Eszerint a felvásárlók a tsz-ek által felkínált hízóállatokat az átvétel helyén — legjobb tudásuk szerint — a szabvány előírásainak megfelelően minősitik és a jelenlegi rendszer szerint mérlegelve, mennyiségileg átveszik. Annak érdekében, hogy a vágóhídon történő fel- vagy leminösítésből kára senkinek se származzék, a tsz az általa termelt áru ellenértékét mindenképpen megkapja, az elszámolást a vágóhídon történő átadás után ejti meg a vállalat, az itteni minősítés szerint. A felvásárló által átvételi helyen végzett előminősítéssel szemben a vágóhídon felminősült állatoknál a tsz automatikusan a magasabb minőségért járó vételárat kapja meg a vállalat központjától, átutalási rendszerben. Abban az esetben, ha az előminősítéssel szemben a húsipar csak alacsonyabb minőségi osztályban, tehát leminősítve akarja az állatot átvenni, úgy a teljes bizonyosság megszerzése érdekében a vágóhídi átadó minden esetben köteles a leminősíteni kívánt állatot próbavágásra vinni. Ebben az esetben a próbavágás eredménye alapján jelentkező minőség kerül a tsz felé térítésre. Azoknál az állatoknál, ahol sem felminősülés, sem próbavágás nem történik a vágóhídi átadáskor^ ott az előminősítés végleges minősítéssé válik és annak alapján történik az elszámolás. Az új átvételi rendszer bevezetésére a hízóállatoknál azért került sor, mert a vágóhídi leminő- sítések, illetve felminősítések okai szinte túlnyomóan az átadott állatok túletetése volt, e miatt a tsz-ek elestek komoly összegű fel- minősítésektől. Az új átvételi rendszer gyakorlati értéke attól is függ, hogy a felvásárlók az utasításnak megfelelően milyen segítséget fognak adni a tsz-eknek, tanácsadás, felvilágosítás, konkrét közreműködés formájában, a beállítás időpontjától kezdve a hizlalás egész menete során, majd értékesítéskor, az állatok szakszerű szállításra való előkészítésénél, átvételénél és elszállításánál. Ezen munka során a felvásárlóknak szorosan együtt kell mű- ködniök elsősorban a tsz-ekkelv valamint a tsz-ek szakirányítását ellátó járási mezőgazdasági osztályokkal. Éppen erre való tekintettel, a tsz-ek érdekében a Tsz. Tanács a Földművelésügyi Minisztériummal történt megállapodás alapján megbízólevelei adott ki Tegi- szakembereknek, hogy különösen a próbavágásoknál a nagyobb vágóhídakon a tsz-ek érdekében a kiadott rendelkezések megfelelő végrehajtását ellenőrizzék. A gyakorlat fogja megmutatni, hogy mennyiben tudja ez a rendszer elősegíteni a megvalósítani szándékolt célt, vagyis azt, hogy minél gazdaságosabban, minél több és jobb minőséget állítsanak elő termelőszövetkezetei nk( s ugyanakkor meg is kapják a megtermelt áru után az őket jogosan megillető ellenértéket. Dr. Szabó Gyula jogügyi főelőadó Percenként nyolcszáz liter víz a szomjas kukoricának — Két szivattyú dolgozik a 245 holdas kukoricatábla két végén a kajmádi üzemegységben. Csőhálózat köti össze a két gépet. S hat óránként cserélik a szórófejek helyét, ennyi idő kell, míg negyven milliméter csapadékot juttatnak a földterületre — válaszol kérdésünkre Domokos János. S megtudjuk még azt is, hogy a két brigád percenkint — motorjuk segítségével — ezerhatszáz liter vizet zúdít a szomjas kukoKelemen Ferenc a diesel-motoros szivattyú működését ellenőrzi. ticaföldre. S bírják a csőkutak, már lassan három hónapja hú- zatják szünet nélkül a vizet. Csak akkor állnak meg egy-egy félórára, ha a motorban olajat cserélnek. Tizenhét nap alatt érnek végig a hatalmas kukoricatáblán, s akkor kezdik elölről az öntözést. Hat óránként váltják a területet, s ez azt jelenti, hogy eny- nyi idő alatt kell áthordani, összeszerelni a csővezetéket. Domokos és Kelemen hatvanhat szórófejet kezel. Szép a kukorica, jó termést ígér, s abban is bíznak az öntöző munkások, jó munkájuk után még prémiumot is kapnak... **
