Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-16 / 191. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. augusztus 16. Uj paradicsomfeldolgozó üzemrésszel bővítik a Paksi Konzervgyárat Egy év múlva már napi tizenöt vagon paradicsomot dolgos fel as új berendesés A távlati tervek szerint 1980- ig a Paksi Konzervgyárat évi 5000—5500 vagönosra fejlesztik, tehát termelése a jelenlegihez viszonyítva három és fél-négysze­resére növekszik. Ez a terv össz­hangban van a mezőgazdaságfej­lesztési előirányzataival, a gyár nyersanyagtermelő körzetéhez tar. tozó mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok termelése is olyan mér­tékben nő, hogy el tudják majd látni a gyárat. E programba tartozik a sürített paradicsom-gyártás növelése. Míg jelenleg csak a lecsó gyártásához szükséges mennyiségű paradicso­mot dolgozzák fel a gyárban, 1980-ra oly mértékben nő a paradicsom-feldolgozás, hogy napi hetvenöt vagon (három­negyed-millió kilogramm) pa­radicsomból készítenek majd sűrítményt. A környékbeli állami gazdaságok, termelőszövetkezetek éghajlati- és talajviszonyai, öntözési lehető­ségei következtében ezt a hatal­mas nyersanyag-mennyiséget biz­tosítani lehet a gyár részére, ugyanakkor igen kedvezőek a le­hetőségek a sürített paradicsom­nak mind belföldi, mind kül­földi értékesítésére is. A paradicsom-feldolgozás nö­velésére az első lépést még az idén megteszik a gyárban megkezdik egy — napi tizen­öt vagon nyersanyag feldolgo­zására alkalmas — paradi­csom-üzemrész építését, be­rendezését. Simontornyán, ahol 1958-ban önálló takarékpénztári fiók is nyílott, igen népszerűvé vált a takarékbetétben való pénztakaré­koskodás. Legszemléltetőbb bizo­nyítéka ennek, hogy a községben a helyi OTP-fiók és a postahiva­tal ma már annyi betétkönyvet kezel — több mint 2 millió fo­rint betétállománnyal —■, ahány család él a községben; A pénztakarékoskodásnak a be­tétkönyves formán kívül, igen ked­velt formája itt a munkahelye­ken működő KST is, ahol a bérből és fizetésből élő dolgozók havonta folyamatosan rakják fél­re, célkitűzésüknek megfelelő összegben, szorgalmas munkájuk gyümölcsét. Az utóbbi hónapban a takarékosság lelkes aktívái új (Folytatás a 3. oldalról) ott szombaton csak tizenegyig dolgoznak. Egyszerre mintha rob­banást hallottam volna. — Mit!? — Robbanást. Szabályszerű rob­banást. Persze, nem volt ez a hang erős, inkább tompa, s mint­ha nagyon mélyről jött volna. Mégis úgy éreztem, hogy a közel­ben történt. Sárosi füttyent. önkéntelenül. — Bizonyos ebben? — Kérem, megesküdni nem mernék rá, de... mégis, robbanás volt. Azután csak annyit láttam, hogy a laborban a közeli faltól elindulva vérvörös lángfolyó sza­lad végig a padlón. Gyors, rövid pukkanások kísérték és egy-egy helyen egészen magasra csapott, valósággal tűzoszloppá vált. És rögtön sűrű füst támadt. — Mit tett ekkor? — Lecsaptam a telefont és egé­szen kitártam az ablakot, majd átordítottam a laborba: Vigyázza­tok, tűz van! — Meghallották ezt odaát? — Nem tudom. Nem láttam itt senkit. Kirohantam a folyosóra, £ kapu felé szaladtam, s közben Eddig a beruházási program ké­szült el, amit a felettes hatósá­gok már jóvá is hagytak. A program szerint hatmillió-négy­százezer forintot fordítanak a beruházásra. A beruházási összeg közel nyolcvan százalékát — kere­ken ötmillió forintot — a gépi berendezések beszerzésére for­dítják. Az országban jelenleg ismert legkorszerűbb ilyen berendezést, egy Láng-féle paradicsom-feldol­gozó vonalat kap a gyár. A lé­állomást egy csővázas, Modul­csarnokban helyezik el. Ebinek a megoldásnak több előnye van, egyrészt a csarnok igen olcsó — 740 ezer forintba kerül —, ugyan, akkor gyorsan összeállítható, fel­építhető, aminek következtében az új üzemrész a következő sze­zonban már teljes kapacitással működhet. A sürítőberendezés egy meglévő épületben kap he­lyet. Ha majd néhány év múlva sor kerül a végleges léüzem meg­építésére, a Modul-csarnokot más célokra lehet felhasználni. Jelenleg a kivitelezési ter­vek készülnek, a teljes terv­dokumentáció decemberre lesz kész. Ekkor kezdik meg az építést, szerelést, amit 1963. augusztus 1-éig fejeznek be. Egy év múlva már termel az új üzemrész, az előzetes számítások szerint jövőre több, mint ötszáz vagon paradicsomból készítenek, mintegy száz vagon sürített pa­radicsomot, amelynek négyötödét exportálják. KST-ket is létrehoztak a simon- tornyai MÁV-állomáson, a helyi földművesszövetkezetnél és di­cséretre méltó mértékben segítet­ték elő az évek óta eredményesen működő simontornyai bőrgyári és vegyesipari vállalati KST-k fej­lesztését. A Vegyesipari Vállalat »-üzemi bankjának« a KST-nek jelenleg a dolgozók 70 százaléka tagja. A takarékoskodás jó eredmé­nyei teszik lehetővé hogy Simon­tornyán egyre több dolgozó épít szép és korszerű családi házat, vásárol motorkerékpárt, televí­ziót, rádiót, kerékpárt és új bú­tort, amelyet az OTP hitellel tá­mogat. fi—ő) uouuuuuuuuuuuuuu MIT MOMIjr A§? * Milyen szempontok vezessék az átvételt, illetve átadást végző szerveket? Gyakran tapasztalható, különö­sen a zöldség-gyümölcs áruk, to­vábbá az állatok és állati termé­kek átvételénél, hogy komoly vi­ta támad az áru minősítése te­kintetében a felek között. Ez a minőségi vita többször komoly összegeket jelent, s nem egyszer megtörténik, hogy a minőségi ki­fogás miatt tagadja meg az át­vételt a vállalat megbízottja. Az átvétel megtagadása sokszor azt jelenti, hogy a megtermelt ter­mény tönkremegy, aminek foly­tán végső soron a népgazdaságot is kár éri. Kétségtelen, hogy az elérendő cél az, hogy az árut — legyen az állat, termény, vagy termék — a tényleges minőségnek megfele­lően, az előírt szabvány szerint értékeljék és vegyék át. Ezt kí­vánja meg a népgazdaság és a tsz-ek közös érdeke is. Felminősítésnél ugyanis az tör­ténik, hogy a népgazdaság a kifi­zetett áruértéknél kevesebbet kap, míg aláminősítés esetén a terme­lőszövetkezet nem kapja meg a népgazdaságnak átadott, megter­melt értéket. Mindkét eset hely­telen és ezek kiküszöbölését cé­lozza a minősítési eljárások he­lyes alkalmazása. A minőségi vita elbírálásánál a 27/1960. F. M. sz. r. (XII. 11.) tartalmaz irányadó rendelkezése­ket, melyeket általában termelő- szövetkezeteink nem vesznek igénybe. Vannak olyan termelő­szövetkezetek, mint például a du« naföldvári Alkotmány Tsz, amely külön megbízottat tart erre a célra Budapesten, aki az Áruhi-" vatal közbejöttével végzett buda­pesti minősítéseknél vita esetén mindig jelen van. A rendelet ér­telmében az Országos Vetőmag Felügyelőség dönt a vetőmag, valamint a nemesített és állami­lag ellenőrzött vetőburgonya, a községi tanács vb mezőgazdasági szakigazgatási szerve dönt — a szőlő és gyümölcsfaiskola szapo­rító anyag kivételével — a sza­porító anyag, továbbá a zöldség­félék és egyéb gyorsan romló termények, a járási tanács vb dönt a rostnövény, valamint a cukorrépa, a cikória minőségében keletkezett vitákban. bekiáltottam a szobákba, hogy ég a labor. A kapunál ezután moz­gósítottam a tűzoltókat, majd fel­szaladtam az étkezdébe, hogy ér­tesítsem az ott lévőket. — Aztán? — Mire újra leértem az udvar­ra, már ott tolongott a fél gyár. Rettentő zűrzavar volt, senki sem tudta, mi a teendő. A gyári tűz- őrség már dolgozott, néhányan megpróbáltak csinálni valamit, persze teljesen hasztalanul. Né­hány perc múlva megérkeztek a tűzoltók is. — Honnan tudja, hogy robba­nás volt, amit hallott? A fiú némileg zavarba jött. — Gondolom. A hang után. Mintha belefröcskölt volna ez a hang a levegőbe. Remegésszerű zaj volt, mégis morajszerű. — Merről jött a hang? — Nem tudom. Már megpró­báltam visszaemlékezni rá, se­hogy se megy. Mégis, ha nagyon gyötröm az agyam, úgy gondo­lom, hogy jobbról jött, jobbkéz felől. Tessék csak várni, hadd ál­lítsam be magam. Feláll, forog egy kicsit, helyez­kedik, imitálja a telefonálást, majd leereszti a karját, megfor­dul. — Igen, igen. Most már egé­szen bizonyos vagyok benne, a robbanás lángját jobb felől ész­leltem. Sárosi felemelkedik. — Jöjjön velem, lemegyünk a helyszínre. A látvány nagyon csúnya. Füs­tösre égett, üszkös falak, feketén és üresen tátongó ablakok, félig beomlott mennyezetek, szabadon lógó vezetékek. A statisztika vi­lágtalanná vált ablakából egy szárnyas ajtó faszénné égett része csüng ki, a szűkre szabott falköz­ben félig égett iratok, füzetlapok halmaza. Az épület sarkánál egv törött szemüveg, mellette formát­lanná olvadt fotőjrugó. És a laboratórium! Üvegfala össze-vissza törve, a cserepek tíz centimétemyi magasan borítják a földet. A falatlanná vált épület szeletválasztó födéméi szabadon és szomorúan meredeznek a szemlélőre, földszinti része egé­szen rom. De a takarítás már folyik, a hulladék nagy részét elvitték. — Ez az a rész? — kérdi a nyomozó, s az egyik füsttől pá­colt, világtalan ablakra mutat. — Igen. (Folytatjuk) Kétmillió forint megtakarítás — Takarékos község lett Simontornya — Mit kell tudni a termelőszövetkezeteknek a minősítési eljárásról ? Helyesen járt el a dunaföldvári Virágzó Tsz akkor, amikor 1962. június 20-án szabályszerűen je­lentett árufelajánlásának megfe­lelően leszedett zöldborsót, — át­vétel megtagadása során — a községi tanács közbejöttével mi­nősítette és arról szabályszerű jegyzőkönyvet vett fel. Végül is az áru átvételre került a MÉK átvételi nehézségei ellenére is. A minősítéseknél felmerült pa­naszokat kívánja orvosolni az Élelmiszeripari Minisztérium Ál­latforgalmi Igazgatósága is ak­kor, amikor a 301. 815/1962. sz. utasításával új minőségi átvételi szabályokat léptetett életbe 1962. évi július 1-től. Eszerint a felvásárlók a tsz-ek által felkínált hízóállatokat az át­vétel helyén — legjobb tudásuk szerint — a szabvány előírásainak megfelelően minősitik és a jelen­legi rendszer szerint mérlegelve, mennyiségileg átveszik. Annak érdekében, hogy a vágóhídon tör­ténő fel- vagy leminösítésből kára senkinek se származzék, a tsz az általa termelt áru ellenértékét mindenképpen megkapja, az el­számolást a vágóhídon történő átadás után ejti meg a vállalat, az itteni minősítés szerint. A felvásárló által átvételi he­lyen végzett előminősítéssel szem­ben a vágóhídon felminősült ál­latoknál a tsz automatikusan a magasabb minőségért járó vétel­árat kapja meg a vállalat köz­pontjától, átutalási rendszerben. Abban az esetben, ha az előmi­nősítéssel szemben a húsipar csak alacsonyabb minőségi osztályban, tehát leminősítve akarja az álla­tot átvenni, úgy a teljes bizo­nyosság megszerzése érdekében a vágóhídi átadó minden esetben köteles a leminősíteni kívánt ál­latot próbavágásra vinni. Ebben az esetben a próbavágás eredmé­nye alapján jelentkező minőség kerül a tsz felé térítésre. Azok­nál az állatoknál, ahol sem fel­minősülés, sem próbavágás nem történik a vágóhídi átadáskor^ ott az előminősítés végleges mi­nősítéssé válik és annak alapján történik az elszámolás. Az új átvételi rendszer beveze­tésére a hízóállatoknál azért ke­rült sor, mert a vágóhídi leminő- sítések, illetve felminősítések okai szinte túlnyomóan az átadott ál­latok túletetése volt, e miatt a tsz-ek elestek komoly összegű fel- minősítésektől. Az új átvételi rendszer gya­korlati értéke attól is függ, hogy a felvásárlók az utasításnak meg­felelően milyen segítséget fognak adni a tsz-eknek, tanácsadás, fel­világosítás, konkrét közreműkö­dés formájában, a beállítás idő­pontjától kezdve a hizlalás egész menete során, majd értékesítés­kor, az állatok szakszerű szállí­tásra való előkészítésénél, átvéte­lénél és elszállításánál. Ezen munka során a felvásár­lóknak szorosan együtt kell mű- ködniök elsősorban a tsz-ekkelv valamint a tsz-ek szakirányítását ellátó járási mezőgazdasági osz­tályokkal. Éppen erre való tekintettel, a tsz-ek érdekében a Tsz. Tanács a Földművelésügyi Minisztériummal történt megállapodás alapján megbízólevelei adott ki Tegi- szakembereknek, hogy különösen a próbavágásoknál a nagyobb vágóhídakon a tsz-ek érdekében a kiadott rendelkezések megfe­lelő végrehajtását ellenőrizzék. A gyakorlat fogja megmutat­ni, hogy mennyiben tudja ez a rendszer elősegíteni a megvalósí­tani szándékolt célt, vagyis azt, hogy minél gazdaságosabban, mi­nél több és jobb minőséget állít­sanak elő termelőszövetkezetei nk( s ugyanakkor meg is kapják a megtermelt áru után az őket jo­gosan megillető ellenértéket. Dr. Szabó Gyula jogügyi főelőadó Percenként nyolcszáz liter víz a szomjas kukoricának — Két szivattyú dolgozik a 245 holdas kukoricatábla két vé­gén a kajmádi üzemegységben. Csőhálózat köti össze a két gé­pet. S hat óránként cserélik a szórófejek helyét, ennyi idő kell, míg negyven milliméter csapadékot juttatnak a földterületre — válaszol kérdésünkre Domokos János. S megtudjuk még azt is, hogy a két brigád percenkint — mo­torjuk segítségével — ezerhatszáz liter vizet zúdít a szomjas kuko­Kelemen Ferenc a diesel-motoros szivattyú működését ellenőrzi. ticaföldre. S bírják a csőkutak, már lassan három hónapja hú- zatják szünet nélkül a vizet. Csak akkor állnak meg egy-egy fél­órára, ha a motorban olajat cserélnek. Tizenhét nap alatt érnek végig a hatalmas kukoricatáblán, s akkor kezdik elölről az öntö­zést. Hat óránként váltják a területet, s ez azt jelenti, hogy eny- nyi idő alatt kell áthordani, összeszerelni a csővezetéket. Domokos és Kelemen hatvanhat szórófejet kezel. Szép a kukorica, jó termést ígér, s abban is bíznak az öntöző munkások, jó munkájuk után még prémiumot is kapnak... **

Next

/
Oldalképek
Tartalom